Tolnai Népújság, 2015. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

2015-01-13 / 10. szám

2 KORKÉP 2015. JANUAR 13., KEDD JEGYZET Hol vannak a katonák? nemrégiben került a ke­zembe egy réges-régi csalá­di fénykép. A fakó, szélein töredezett, fekete-fehér kép Erzsébet nénémet - nagy­mamám nővére - és két fi­át örökítette meg. A két sző­ke kisfiú - egyikük három, másikuk két éves - szívből mosolyog a fotón, de a né- ném mosolyán látszik, hogy kényszeredett. A kép 1942- ben készült, amikor a né- ném férjét behívták katoná­nak. Ezt a fotót vitte magá­val a frontra. József bátyám azon szerencsések közé tar­tozott, akik élve tértek visz- sza a Don-kanyarból. Nem szeretett beszélni róla, és csak egy-két elejtett meg­jegyzésből sejtettük, hogy miket élhetett át. Ő úgy pró­bálta kiheverni a tragédiát, hogy igyekezett elfelejteni, az immár szívből mosolygó felesége, a két fia és a hábo­rú után született lánya töl­tötte ki az életét, és nem a szuronnyal felnyársalt, vagy szörnyű lőtt sebeket kapott katonák és a folyamatos ret­tegés emléke. HETVENKÉT ÉVVEL ez­előtt, 1943. január 12-én a Don-kanyari áttörésnél a szovjet hadsereg ellentáma­dása során szinte teljesen megsemmisült a kemény tél­ben a gyengén felszerelt, ki­merült, létszámához képest túl hosszú frontszakaszon, hazájától kétezer kilométer­re harcoló II. magyar hadse­reg. Hiába volt a magyar ka­tonák hősies ellenállása, az egyenlőtlen erőviszonyok miatt eleve kudarcra voltak ítélve. Száznegyvenezer ma­gyart hiába vártak haza, kö­zöttük közel hét és fél ezer Tolna megyei honfitársun­kat. Rájuk emlékezünk min­den évben ezen a napon, a katonákra, akik nem tér­tek vissza, akik nem láthat­ták felnőni a gyermekeiket, szívből mosolyogni a pár­jukat, és akikről talán még egy fotó sem maradt, csak a szív és a szeretet emléke­zete. A könyvtárban felgyorsult az idő életút A társadalmi változásokkal együtt alakulnak át az igények és a bibliotéka is Egész munkás élete a me­gyei könyvtárhoz kötötte Németh Juditot, a bibliotéka vezetőjét. Február elején nyugdíjba megy. Gyuricza Mihály szekszárd A könyvtárossága is, az életpályája is befejezetlen történet - mondja Németh Judit. Ebből a körből nem tud kilépni. Még a „hivataltól”, az eddigi te­vékenysége hivatali részétől is furcsa lesz megválnia. 1982 óta dolgozik az Illyés Gyula Megyei Könyvtárban, tehát több, mint három évtizede. - Hallatlanul érdekes munka volt. Számom­ra talán a legérdekesebbek a sa­ját kutatások és azok publikálá­sa voltak - osztja meg emlékeit. - Kissé nyugodtabbak voltak a 80-as évek - sóhajt fel. Akkor még szinte minden olvasójuk élettörténetét ismerték, olykor talán jobban figyelemmel kí­sérték a velük kapcsolatos ese­ményeket, mint ők maguk. Az információkérés, a problémák megoldása közben alakalom nyílt néhány érdeklődő, kedves szóra. Nagyon szerette az akko­ri, könyvtárba járó közönséget, azokat az embereket, akik ku­tattak és segítséget kértek. Az­tán a 90-es években gyorsult az ő munkatempója is. Különösen a nemzetiségi ellátás, táborok, pályázatok, önállóság hatottak újdonságként. Elekes Eduárd- né mellett gyorsan megtanul­ta az új könyvtári kihívásokat. Egy kicsit elgondolkodik, mi­előtt áttérünk átfogóbb, általá­nosabb kérdésekre. - Az em­beriség kultúráját könyvtári szempontból is több részre le­het osztani: beszéd, írás, könyv- nyomtatás, távközlés, elektro­nika. Most itt tartunk. Mint könyvtáros nem zárkózom el a legmodernebb adathordozóktól sem, hiszen a nagy írók gondo­latai az e-bookon is ugyanúgy hatnak, mint a könyvek lapjain. A lényeg az, hogy olvassunk, fo­gadjuk magunkba a szépet és a tudnivalókat - mondja. Most az információáramlás iszonyú sebességre gyorsult. Van, aki azt mondja, meg is szűnt a tör­ténelem, csak egyidejűség van, hiszen mindenről szinte azon­nal értesülünk. Néha szívesen visszalapoz az elmúlt évszá­Egész életében könyvek vették körül Németh Juditot, a megyei könyvtár nyugdíjba menő vezetőjét zadok gondolkodásformáihoz. Kézbe veszi például Jókait, Mik- száthot. Mindig szerette az ön­magáért való szépet. Egy-egy csodálatosan felépített mondat elbűvölte. Szívesen böngészi a bibliafordításokat is. Nagysze­rű dolog látni, hogyan változik nyelvünk, néha silányul, más­kor kiterebélyesedik. - Hallat­lanul kifejezőek például a refor­máció idején alkotott, született, latin helyett alkal­mazott új szavak - mondja. Úgy érzi, családi indíttatásának pél­dájából fakadóan is vannak még teendői. Nagyon fontosnak tartja, hogy tovább­adja, amit tud. Igyekszik sok fe­lé figyelni, tájékozódni, ennek alapján cselekedni, lett légyen szó akár szerkesztésről, akár a fiatalokkal történő foglalkozás­ról vagy az előadóművészetről. A kuratóriumokban, bizottsá­gokban a kultúrát szeretné kép­viselni ezután is. Mint mondja, nagyon szívesen segített a szak- dolgozatot íróknak, akik gyak­ran fordultak hozzá. Mosolyog­va idézi fel a sapkában, kabát­ban a könyvtárba beállító diá­kokat, akik azt hiszik, néhány perc alatt túl lesznek a dolgon. Amikor aztán kész a „mű”, s kiderül, hogy jól sikerült, leg­alább annyira tud örülni, mint maga a szerző. Elő­fordul, hogy évtize­dek múlva egy-egy alkalmi találkozás­kor is megköszönik neki a segítségét, s ez, mondani sem kell, nagyon jólesik neki. A másik szívügye az idősebb korosztállyal kapcso­latos. Megesett, hogy addig gya­kori könyvtárlátogató idős em­berek azzal akartak elköszön­ni, hogy már nem tudnak eljön­ni többet, a koruk miatt. Ennek köszönhető az otthon-könyvtár. Amit kér az olvasó, elviszik a la­kására.- Számomra folyamatos ta­nulás volt a könyvtári munka - mondja. A társadalmi változá­sokkal együtt változnak az igé­nyek, változik a könyvtár is. A könyvtárakban valaha a szép- és szakirodalmat keresték, ez volt a legfontosabb, most az ügyinté­zés, a tanulás, különböző közös­ségekkel való találkozás színhe­lye a bibliotéka. Természetesen a könyvtárosnak is változnia kell. Ahogy dr. Cseri Miklós államtit­kár-helyettes mondta a napok­ban egy interjúban, a könyvtá­ros ma már nem elsősorban fi­losz, inkább informatikus. Az információ megszerzéséhez leg­jobb útvonalakat kell megtalál­nia, ismernie és továbbadnia. A könyvtárba bekerülni, szá­mára maga volt a csoda. - Szo­morú szívvel hagyom itt, de tu­domásul veszem, hogy lejárt az idő - mondja befejezésül. ■ Szívesen gondol tanáraira, akik­től nagyon sokat kapott Családjukban az olvasás van az első helyen Németh judit papi családba született, nagyapja is lelkész volt, 42 évig, akár csak az édesapja. Mindenütt könyvek vették körül, azok látványa, jellegzetes „szaga” - ez utóbbira szoktak hivatkozni, akik eluta­sítják az elektronikus formá­kat. Az édesapja kiváló iroda­lomtudására ma is emlékszik, könyvtárát őrzi. A húgával együtt, nagy szerencséjükre a lehető legjobb helyen nevelked­tek - mondja a családról. Két gyermeke van, egy lánya és egy fia, valamint három unokája. A legnagyobb 14, a legkisebb három éves. A könyvek megbe­csülését, szeretetét, továbbadá­sát illetően jó példáért nem kell messze menniük. A kicsiknek még mesélnek, ezt nagyon fon­tosnak tartják, már csak a ké­sőbbi olvasás védelmében is. Ezeket a módszereket a gyere­kei is alkalmazzák, a mesék megszerettetésén keresztül jut­tatják el a kicsiket az olvasás­hoz. Azon sem csodálkozik, ha a nagyobbik unokája tableten vagy okos telefonon olvassa el A Pál utcai fiúkat. Ők már eb­be születtek, a lényeg az olva­sás, amely a családjukban az első helyen van. Előadóművészként is sokan ismerik februárban nyugdíjba megy Németh Judit. Eddigi tevékeny élete az Illyés Gyula Megyei Könyvtárban telt, de sokan is­merik úgy is, mint kiváló elő­adóművészt. Foglalkozott új­ságírással is, a közösségért végzett tevékenységét a Közjó­ért kitüntetéssel ismerte el Szekszárd, és megkapta a Mé- szöly-emlékplakettet is. A Tol­na-Baranyai Evangélikus Egy­házmegye gyűjteményi felügye­lője, ami nem csak szimboli­kus, hanem nagyon is konkrét tennivalók sokaságát jelenti. Tervei között szerepel édesap­ja, H. Németh István lelkész hagyatékának rendezése, a szekszárdi neves írók, költők, művészek emlékének elevenen tartása. Aztán ha még lesz ide­je és kedve, sokat szeretne utazni. HIRDETÉS Lépjen most, hogy később is könnyen menjen a mozgás! nashwan-parasound Vegye fel a harcot az érszűkület ellen! - Használja ki a több tízezer forint kedvezményt! sajnos ma Magyarországon az érszűkület mintegy 400 ezer embert érint. Tünetei alapján arra gyanakszik, hogy Ön is ezen alattomos kórban szen­ved? Vizsgáltassa meg magát, és ha szükséges, vegye fel a harcot az érszűkület ellen! A betegségnek számos rizikó- faktora van. Mikor érdemes ezt a vizsgálatot elvégezni? Ha magas a vérnyomása vagy a koleszterinszintje Ha cukorbeteg vágy túlsú­lyos Ha dohányzik Ha zsibbad, fáj, fázik a lába vagy a keze Ha kevesebbet tud menni Ha zúg a füle, szédül, egyen­súlyzavara van Ha már elmúlt 40 éves A betegség megállapítása egy gyors és fájdalommen­tes vizsgálattal könnyen meg­történhet. Vigaszt jelenthet, hogy az ország egész terüle­tén, így Szekszárdon is elér­hető a Nashwan-Parasound eljárás. A nemzetközi díjak­kal is elismert találmánnyal a kezelés egyedülállóan fáj­dalom és szövődménymentes. Infra-, ultra és hallható hang kibocsájtásával a szervezetet mellékerek képzésére serken­ti a beszűkült érszakasz kör­Sebész szakorvos végzi a vizsgála­tot és annak kiértékelését. nyékén, ezáltal javul a szöve­tek vérellátása. A panaszok enyhítésére, megszüntetésére mindössze 20 kezelésre van szükség, napi egy alkalom­mal. Ne hagyja, hogy a betegség határozza meg az életét! mindazoknak, akik bejelent­keznek a január 20-án Szek­szárd, Mátyás király u. 8. szám alatt található rendelő­ben tartandó vizsgálatra 50% kedvezményt kapnak. a vizsgálat mindössze 3000forint. WWW.MEDHUNGARY.COM , 06-72/551-714, 06-20/541-1466, 06-70/290-3216, 06-30/339-6963 Í

Next

/
Oldalképek
Tartalom