Tolnai Népújság, 2015. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

2015-01-12 / 9. szám

mmm 2015. JANUÁR 12., HÉTFŐ KÖRKÉP m 5 Legfontosabb célja a közösségépítés polgármester Nem problémákban, hanem kihívásokban gondolkodik a település első embere Pincehelyen hét jelölt közül Fekete Gábort választották meg a település polgármes­terének. Az ország egyik legfiatalabb polgármestere tudatosan készült erre a ko­moly feladatra. Venter Marianna- Mi visz rá egy mai fiatalt, hogy felvállalja egy egész település irá­nyítását az összes gonddal, prob­lémával, feladattal?- Ezt a kérdést már többen feltették nekem, és a válaszom talán nem meglepő. Szeretem Tolna megyét, szeretem Pince­helyt, szeretek itt élni, és a jö- vőmet is itt tudom csak elkép­zelni! - válaszolta Fekete Gá­bor, Pincehely polgármestere.- Minden nap hoz valami újat, egy megoldásra váró problé­mát. Igyekszem mindent kihí­vásként, és nem problémaként felfogni, így nagyobb ambíció­val tudok belekezdeni a felada­tokba. Pár barátom és ismerő­söm folyamatosan viccelődik is velem, hogy dupla ilyen fizeté­sért mosogathatnék külföldön töredéknyi stresszel és felelős­séggel. Amíg egyetemista tár­saim különböző fesztiválok idő­pontjait vésték be határidőnap­lójukba, addig én igyekeztem a lehető legmélyebben elmélyül­ni számos szakterület kihívásá­ban, és kiépíteni egy olyan kap­csolati tőkét, amit a jövőben lak­helyem felvirágoztatására is tu­dok fordítani. Sajnos azt tapasz­taltam, hogy lassan nincs kihez hazajönni. Valljuk be őszintén, Pincehely is elindult az elörege­dés útján. Már nem csak a fia­talok, hanem családok egésze kényszerül elköltözni. A lako­sok részérül eltűnni látszik egy­más felé az a kohézió, amellyel egy összetartó közösség alakul­hatna ki. Talán ezt elindítani, a másik ember iránti toleranciát visszanyerni a legfontosabb és egyben legnagyobb (kézzel meg nem fogható) célkitűzésem.- Milyenek az eddigi tapasztalatai a polgármesteri mesterségről?- Azt vallom, hogy nincs lehe­tetlen, csak ha az ember tehetet­len. Vegyes érzelmekkel zárul­nak a napjaim, de szerencsére sok pozitív visszajelzést kapok, és úgy érzem, egyik fő célom ta­lán körvonalazódni látszik. Ez pedig nem más, mint a közös­ségépítés. Nyilvánvaló, hogy pár hónap alatt nem tudom munká­hoz segíteni a rászorulókat, de ha összetartás van, minden van. Számos új dolgot hoztunk már létre csupán társadalmi hozzá­járulásból, és a jövőben is szá­mítok a lakosság pozitív hozzá­állására, hiszen mindannyiunk kölcsönös érdeke a jobb közér­zet. Csak, hogy párat kiemeljek. Kaptunk egy mosogatótálcát be­építésre (aminek a beszabását is felajánlással végezték el), befoga­dott kutyusunknak kutyaházat és kellékeket, falukarácsonyfát, kerítésdrótot, motoros fűrészt, konyhára felajánlott edényeket, zúzottköves bejáró készítéséhez követ, és lapvibrátort a tömörí­téshez, tuskózáshoz vagy favá­gáshoz vállalkozói gépi segítsé­get, stb. Törekszem arra is, hogy a környező önkormányzatokkal kölcsönösen segítsük egymást. Az összefogásnak talán a leg­meghatározóbb pontja a játszó­tér korszerűsítéséért tervezett jótékonysági bál volt november­ben, ahol közel egymillió forint gyűlt össze, ami egy ilyen lélek­számú településen nagyon öröm­teli eredmény.- Milyen tervei, elképzelései van­nak az elkövetkező öt évre?- Fő célom az, hogy elindul­junk az önfenntartó település útján, de már egyre többen vet­ték észre az ebben rejlő lehető­ségeket. Minden településnek 'megvannak a saját adottságai, amire építkezni lehet. Sőt, kell Fekete Gábor a megoldásokat keresi, és számít a lakosság támogatására is. Kötelező. A térségben magas a munkanélküliség, és ahhoz, hogy ez változzon, fel kell ismer­ni a még ki nem aknázott forrá­sokat, valamint nem vetélytárs- ként tekinteni a környező tele­pülésekre, hanem egymást köl­csönösen segíteni. Új dolgot kell hozni, olyat, ami még nincs a térségben, hogy saját magunk tudjunk biztos megélhetést nyújtani a lakosságnak. Szerencsés, mert azt csinálhatja, amit szeret fekete Gábor Pincehelyen szü­letett - mint mondta, az akkor még virágzó kórházban - 1989- ben. Óvodába és általános isko­lába ide járt. Középiskolai tanul­mányait Baján végezte, ahol ivó- vízkezelésről, csatornázásról és szennyvíztisztításról kapott tech­nikusi szakképesítést. Egyetemi diplomáját a Budapesti Corvi- nus Egyetem Tájépítészeti Karán szerezte, ahol megtanulta a tele­pülésüzemeltetés és -fejlesztés alapjait, de tapasztalatokkal gazdagodott út- és közműépítés­ben, játszótérépítésben, iskola és óvodaudvar felújításban vala­mint a települési közterületek tervezésében, és arculatuk kiala­kításában egyaránt.- érdekes, hogy mindig messze sodródtam, mivel a közelben nem találtam az érdeklődési kö­römnek megfelelő iskolát, így eddig nem is tudtam igazán ki­venni a részem a közéletből - te­szi hozzá. - Talán a szakmám a hobbim is. Szerencsés vagyok, hogy azt csinálhatom, amit sze­retek. A kertépítés mellett a köz­területek tervezése és a játszótér­építés is egyfajta kikapcsolódás számomra. Szeretném, hogy a vidéki gyerekek is legalább olyan körülmények között tölthessék el mindennapjaikat, mint a városi gyerekek, majd később, öröm­mel tudjanak visszagondolni az itt töltött éveikre - húzta alá a polgármester, aki nagyon szeret focizni, 12 évet aktívan sportolt.- Jelenleg nincs aktívan működő labdarúgó egyesület a települé­sen, de a jövőben ezt is orvosolni szeretném - mondta zárásként Fekete Gábor.- Mit kér, mit vár a község lakóitól?- Nehéz erre a kérdésre vála­szolni, de ha röviden tenném, ta­lán egy szó lenne az: türelmet. A programom megvalósításához elsősorban a helyi lakosság se­gítségére és támogatására van szükségem. Fontos, hogy elége­dettek legyenek a település éle­tével, és örömmel térjenek haza a vidéken vagy külföldön élők is. Sajnos nem megy minden egyik napról a másikra, de az első he­tek tapasztalatai azt mutatják, hogy nagyon segítőkész, rugal­mas és valóban a település ér­dekeit szem előtt tartó képvise­lő-testület segíti majd a hatékony munkát. Számos megoldandó fel­adat vár ránk, melynek nagy ré­sze talán nem annyira látványos, de egy házépítés is az alapozás­sal kezdődik. A hivatalos ügyek intézése mindig időigényes, és sokszor nem rajtunk múük pár folyamat végkifejlete. A lakos­ság nem látja azt a rengeteg hát­térmunkát, amiket a hivatalban (sőt, szinte minden nap este-ott­hon-hétvégén) végzünk, és a jog­szabályok a mi kezünket is kötik. Ennek ellenére igyekszem min­denkit meghallgatni, hiszen ak­kor tudok segíteni a lakosoknak, ha tisztában vagyok a minden­napjaikkal. Muszáj megtalálni az arany középutat, mert ha min­den időmet az egyének személyes problémájának megoldása köti le, annak hosszú távon a közös­ség lesz a szenvedője. Számom­ra egy ilyen lélekszámú telepü­lés élete nem politikai kérdés, a polgármesteri pozícióval kapcso­latos feladatokat szülőfalum irán­ti szolgálatnak tekintem. Megvá­lasztásom számomra nagy meg­tiszteltetés, amellyel nagy felada­tot, felelősséget, sok-sok munkát kaptam, de mindezt természete­sen örömmel vállalom. Remélhe­tőleg még sok-sok kellemes meg­lepetést okozhatok a helyieknek, van még a tarsolyomban pár öt­let, amiket még ki kell dolgozni. Sokszor sajnálom, hogy egy nap még mindig „csak” 24 óra, és aludni is kell néha. Nem fagyott meg senki a Szekszárd környéki tanyákon szőlő-szem mozgalom Rendszeresen járják a területet, figyelik a kint lakókat, ha kell, akkor tűzifát is visznek nekik A tanyákra télen ritkán mennek ki a tulajdonosok, de az önkéntesek figyelnek A tanyavilág után a városban is szerveződnek szekszárd Szerencsére eddig nem volt nagy hó, így a Szek­szárd környéki ötvenkét szun­dikban a tanyákhoz vezető utak mind járhatók, mondta Balogh László, a Szőlő-Szem Mozgalom vezetője. Ezen a környéken nem a leggazdagabbak élnek, így rá­juk fokozottan figyelnek a moz­galom tagjai, aktivistái. Idén ed­dig nagy baj nem történt, nem úgy mint három éve, amikor két megfagyott férfit találtak a hó alatt. Járják az önkéntesek a tanyá­kat, beosztották egymás között a dűlőket, völgyeket, így a Kerék­hegyet, a Baktát, Iván völgyet, a Bor utcát csak úgy mint a Csacs­ka völgyet. Ennek köszönhető, hogy a tavaly óta önállóan mű­ködő mozgalom a bűnmegelő­zésben az élen jár. Az ötvenkét szurdik környékén hatezer ta­nya van, és kétezer körüli azok­nak a száma, akik életvitelszerű­en élnek az itt lévő - gyakran hu­zatos - épületekben. A “szőlősze­meseknek” arra is volt energiá­juk, hogy felmérték, ki a rászoru­ló közöttük, ki az, akinek nincs elég tűzifája, vagy egy kis élelmi­szerre lenne szüksége. A közre­működésükkel néhány vállalko­zó segítségével eddig mindig si­került segíteni. Karácsony előtt a szekszárdi képviselő-testület is osztott élelmiszer csomago­kat a tanyán élőknek. Ugyanak­kor a helyiek is hálásak, hiszen ők is segítenek, amikor kell. Pél­dául közülük többen részt vettek abban, amikor a Bor utcát tették rendbe, vagy a szemetet szedték össze a környéken. Balogh Lász­ló elmondta, a Szőlő-Szem Moz­galomnak negyven alapítótag­ja van, és kétszáz körüli lehet a pártoló tagok száma, a hozzájuk csatlakozó aktivistáké pedig a háromezret is eléri. Ennek a csa­patnak köszönhető, hogy példa­értékű az egymásra figyelés, a másik megsegítése, és főleg az, hogy jelentősen lecsökkent a ta­nyabetörések száma.- Olyan persze sosem lesz, hogy a lopásokat, betöréseket teljesen fel tudjuk számolni, de igyekszünk ezeket minimalizál­ni, és ha már megtörtént, a tette­seket minél előbb el kell kapni. Az idei téli szezonban még nem volt nagyértékű lopás - mondta Balogh László. A rendőrséggel napi kapcso­latban vannak, mindent tudnak a környékről, ha egy idegen au­tó arra jár, annak felírják a rend­számát, ha idegen gyalogossal találkoznak, akkor érdeklőd­nek, mi célból jár arra. Hat év Balogh László, a Szőlő-Szem Mozgalom vezetője elmondta, terveik között szerepel, hogy a tanyavilág után Szekszárd váro­sában is megszervezzék a mun­kát. Hamarosan kidolgozzák a megfelelő bűnmegelőzési straté­giát, és folytatják a társadal­mi-közösségi tevékenységet a la­kókörzetekben. Azon dolgoznak, hogy Szekszárd ne csak élhető, “ment rá”, hogy kiépítsék a kap­csolataikat a helyben lakókkal, és megszerezzék a bizalmukat. Mindemellett a közösségépítés is fontos feladat. Balogh Lász­ló örömmel mesélte, hogy az el­múlt években öt szomszédot si­került kibékíteniük, akik addig még köszönni sem voltak hajlan­dók egymásnak. A tanyákra ki­látogató hajléktalanokat is jól is­merik. Két éve két hajléktalan családnak sikerült egy-egy ad­dig üresen álló épületet bizto­sítani, akik a tulajdonosok be­leegyezésével használhatják az hanem maximálisan biztonságos város is legyen. Négy év alatt kö­zel 15 millió forint kármegelőzés a mérlege a civil bűnmegelőzési mozgalomnak. Míg 2008-ban csaknem 17,5 millió forintos kárt szenvedett a borvidék a tanyabe­törések által, a Szőlő-Szem tevé­kenységének is köszönhetően 2013-ban ez a kárösszeg már 2,7 millió forintra apadt. építményeket. Azóta ott élnek, meghúzzák magukat, nincs ve­lük gond, és van tető a fejük fe­lett. Balogh László elmondta, a Szőlő-Szem Mozgalom életében nagy időszak következik: febru­árban tartják a nagy-gyűlésü­ket, és még az is lehet, hogy kap­nak egy járművet, hogy a mun­kájukat még hatékonyabban tud­ják majd végezni. A szekszárdi önkormányzattal is jó a kapcso­latuk, felmerült, hogy több szun­dikban is térfigyelő kamerákat helyeznének el. ■ Mauthner I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom