Tolnai Népújság, 2015. január (26. évfolyam, 1-26. szám)

2015-01-10 / 8. szám

2015. JANUÁR 10., SZOMBAT KORKÉP 5 Ha Sünizene, akkor Cseke Klára muzsika Zenebölcsi, Broadway csoport már működik, de a szülők is kopogtatnak Kezében cigarettával, a kormányra bukva aludt Cseke Klára életében mindig fontos szerepet játszott a zene, gyerekek százait „fertőzte meg” a muzsika szeretetével Ha Sünizene, akkor Cseke Klára. Ezt ma már egyre több kisgyermekes szülő tudja Pakson és környékén. Zenebölcsis foglalkozásain gyerekek százai „fertőződ­nek” meg a zene, az éneklés szeretetével. Vida Tünde PAKS Cseke Klára birodalmában, a Süni Gyermekkuckóban talál­kozunk. Ő is, a hely is mindig vi­dám. Az egyik helyiség falán vi­rító Énekelj minden nap felirat nemcsak hitvallását hirdeti, ha­nem kézügyességéről is tanúbi­zonyságot ad. Több mint tíz éve foglalkozik falfestéssel. A Süni­zene valamivel fiatalabb dolog. Legidősebb gyermekével, Ga- besszal együtt voltak baba-ma­ma tornán, amikor egy szülő­társa tudván, hogy zenetanár, és hallva, hogy hogyan foglal­kozik a kisfiával, javasolta, hogy indítson zenebölcsit. Egy héttel később már hívta a szülőket, s megtartották az első foglalko­zást. Most már nemcsak Paksra, hanem több környékbeli és távo­labbi településre is hívják Duna- fóldvártól Szekszárdig. Nevetve mesélte el, hogy második gyer­meke, a most hatéves Bori nem véletlenül van teljesen otthon a színpadon, hiszen kétéves korá­ig ott volt édesanyja minden fog­lalkozásán, ez heti kilenc Süni­zenét jelent. - Timikénél már nem is számoltam - jegyzi meg Klára. Annak számát is nehéz volna megmondani, hogy hány gyerekkel foglalkozik, de heten­te százzal biztosan találkozik, csoportjaiban, ahol természete­sen zenélnek, énekelnek, körül­belül ötvenen vannak. Gyermekkoráról csak némi unszolás után kezd el mesélni. Aradon nőtt fel művészcsalád­ban. Édesanyja klasszikus gitár­tanár, édesapja fogtechnikus, s mellette saját maga által fejlesz­tett módszerrel viaszdombormű- veket készít. Arad központjában, a színház és a piactér között lak­tak. Egymásnak adták náluk a kilincset a színészek, zenészek, írók. Szülei mindent megtettek, hogy azokban a nehéz időkben gyerekeiknek a lehető legjobb körülményeket biztosítsák. Nem volt példátlan eset, hogy édes­anyjának csirkével fizettek az óráért. Megesett, hogy amíg va­lamiért kiment a szobából, Klári odalépett a tanítványához, meg­igazította az ujjait a gitár húrja­in. Olyan sokszor látta, hogyan tanít az anyukája. Egyszer az­zal lepte meg szüleit, hogy ka­rácsonyi ajándékként lejátszotta nekik a Vukot. Ezt megelőzően senki nem tanította őt játszani. 1989-ben politikai okból, a báty­ja által vállalt ifjúsági mozgósító szerep miatt, áttelepültek Sziget­várra. Habár tinédzser volt ak­kor, mégis jól fogadta a változást, pedig előfordult, hogy leromá- nozták. Azt mondja, ilyen típus, bárhova is „dobják”, megállja a helyét. Bizonyára így van, mert Szigetváron, tizenévesként kato­likus ifjúsági énekkart vezetett. A mostoha fogadtatás azért sem zavarta, mert az idejét fő­ként gyakorlással töltötte, mert művészeti középiskolába ké­szült. Odakerülni fellélegzés volt, mert mindenki hasonszőrű volt, és mindenki máshonnan érkezett. Klári Paksra - már végzett tanárként, karnagyként - 2003-ban költözött. A Balogh Antal Katolikus Iskolába hívták tanítani. Dolgozott a Pro Artis Művészeti Iskolában is, majd ér­kezett sorra a három gyermek és a családdal együtt terebélyese­dett a Sünizene is. Hogy mi a ti­tok? Klári kacagva mondja, tud­Névjegy cseke - született Kozma - Klá­ra ének-zene tanár, karvezető, egyházkarnagy. 1977-ben Ara­don született, nevelkedett. A ze­ne és képzőművészet szeretetét otthonról hozta, hiszen művész­családból származik. 1989-ben települtek át Szigetvárra. Diplo­máját a művészeti középiskola elvégzése után Pécsett, a Janus Pannonius Tudományegyete­men szerezte. 2003 óta él Pak­son. Zenebölcsivel, valamint dí­szítő falfestéssel foglalkozik, magánénektanár. Férje Cseke Gábor zenetanár, karnagy. Há­rom gyermekük van: Gabesz 8 és fél, Bori 6 és Timiké 2,5 éves. ja, hogy giccsesen hangzik, de a szeretet. Szülők mesélik, hogy a gyerekeik Sünizenét játszanak, a még beszélni sem tudó kicsik, ha hallják, hogy mennek Süni­zenére, dúdolva imbolyognak, ahogy a foglalkozásokon szok­tak. Ám Cseke Klára nemcsak a kicsikkel találja meg a han­got, van Mini Tüsik és Tini Tü- sik csoportja, az idősebb tanít­ványoknak Brodway csoportot hozott létre. Az elmúlt évet egy nagysikerű gálával zárták, ahol a legkisebb fellépő kétpelenkás balerina volt, a Süni kuckóban ugyanis balettoktatás is folyik, a legidősebb pedig 22 eszten­dős. Ez azonban várhatóan nem sokáig marad így. Hiszen a szü­lők „döngetik” az ajtaját. Éne­kelni szeretnének. Ennek szinte biztos, hogy egy újabb, immár felnőttekből álló csoport lesz az eredménye annak ellenére, hogy Klárinak feltett szándéka, hogy egy kicsit visszavesz a tem­póból, hogy több ideje maradjon a családra. Az ok összetett, de valójában egyszerű, imád közös­ségben lenni és alkotni. A mű­vészet számára az élet, a levegő. kocsola Gyanús lett a rendőrök­nek az a helyi férfi, aki az autó­jában a kormányra dőlve aludt szerdán este. Bódult volt, a ke­zében cigarettát tartott. A rend­őrök a járműben és a 21 éves férfi ruházatában is találtak ká­bítószergyanús anyagot. Nyomo­zást rendeltek el kábítószer bir­toklás vétség elkövetésének gya­núja miatt. A gyanús anyagokat szakértői vizsgálatra küldték. ■ Eltűnt a férfi, ezért keresi a rendőrség fadd Ismeretlen helyre távozott a 25 éves Horváth Zoltán január 5-én a délelőtti órákban faddi otthonából, azóta életjelet nem adott magáról. A férfi körülbe­lül 160 centi magas, vékony tes­talkatú, rövid barna hajú. Eltű­nésekor sötét színű farmernad­rágot, fekete sportcipőt, a nyak­részen rózsaszínű, fekete kabá­tot viselt. A Szekszárdi Rendőr- kapitányság kéri, hogy aki az eltűnt férfi tartózkodási helyé­vel kapcsolatban érdemleges in­formációval rendelkezik, hív­ja a 06-74/501-100 számot, vagy tegyen bejelentést az ingyene­sen hívható 06-80/555-111 „Te­lefontanú” zöld számán, vagy a 112 központi segélyhívó telefon­számon. ■ 1.1. Horváth Zoltánt keresik Belvízvédelmi fokozatot rendeltek el a megye több pontján készültség A sokévi átlag többszörös csapadékmennyisége hullott le az elmúlt hónapokban, telítődtek a talajok Telítődött a talaj, mert az átlagos csapadékmennyiség közel háromszorosa hullott le szeptember-december között az elmúlt időszak csapadékos időjárása miatt jelentősebb bel­vízhelyzet alakult ki Tolna me­gyében, illetve a Sió teljes Tolna megyei szakaszán I. fokú árvíz- védelmi készültséget rendeltek el. Emiatt a töltésen tilos a közle­kedés, még azok számára is, akik korábban engedélyt váltottak ki. A sokévi átlag kétszeres, sőt, közel háromszoros csapadék- mennyisége hullott le hazánk térségében, így Tolna megyé­ben is 2014 szeptember-decem­ber közötti időszakában. Ennek hatásra a talajok telítődtek és je­lentősebb belvízhelyzet alakult ki a belvíz öblözetekben, véde­kezési tevékenységet követelve a Közép-dunátúli Vízügyi Igaz­gatóság munkatársaitól. Beke Zsolt, a Tolna megyei szakasz- mérnökség vezetője elmondta, hogy megyénkben a sok csapa­dék hatásai miatt belvízvédel­mi fokozatot rendeltek el a Ka­pos mentén, a Nádor csatorna szakaszán és a Sárközben. A Balaton magas vízállása okán szeptemberben megindí­tották a vízeresztést a Sió csa­tornán, ennek magas mértéke miatt négy árvízvédelmi szaka­szon árvízvédelmi készültséget rendeltek el - vízállástól függő­en I. vagy II. fokozatút. A Sió tel­jes Tolna megyei szakaszán, Si- montornyától a Sió-Árvízkapu- ig jelenleg I. fokú árvízvédelmi fokozat és feladatellátás van. Emiatt a töltésen tilos a közleke­dés, még azok számára is, akik korábban engedélyt váltottak ki. Jelenleg a Szekszárd-Bátai öblözetben, a Sárközben van I. fokú belvízvédelmi készültség, így 24 órás, folyamatos szivaty- tyúzásra van szükség a közben­ső Őcsény-Ebesi és Várdomb-Ó- bereki szivattyútelepeknél. A magas vízállások miatt szintén I. fokú belvízvédelmi készült­ség van érvényben a Nádor csa­torna mentén. A magas vízállá­sok miatt a betorkolló árkok zsi­lipjeit többségében lezárták. Beke Zsolt hozzátette, az újabb esetleges csapadék hatá­sára nagyon könnyen megint megemelkedhetnek a medrek­ben a vízszintek, és a külső, le­folyástalan mélyfekvésű terüle­teknek még nagyobb részét önt­heti el a víz. Mivel az újabb csa­padék nem tud a talajba szivá­rogni, a lehullott eső gyors ösz­szegyülekezéssel a medrek felé folyhat le, tovább terhelve azo­kat. A három hónapos előrejel­zés a januárt a sokévi átlaghoz hasonlítva melegebbnek és csa­padékosabbnak prognosztizál­ja, a februárt hőmérsékletben kissé melegebbnek, csapadék­ban szárazabbnak, a márciust kissé melegebbnek és a sokévi átlaghoz mérten megmutatko­zó csapadékkal jósolja. Ezt fi­gyelembe véve különösebb bel­víz és árvíz helyzettel nem kel­lene számolni, illetve, mivel a Tolna megyei területeken jelen­leg nincs jelentősebb hóban tá­rolt csapadékvíz, annak olvadá- sos terhével sem kell számolni. A szakaszmérnökség vezetője ugyanakkor azt hangsúlyozta, hogy a három hónapos hosszú távú előrejelzés sok bizonyta­lanságot rejt magában. Ráadá­sul a telített talajok és a mosta­ni belvizes helyzet alapján vár­ható, hogy már kisebb mértékű csapadékra is érzékenyek le­hetnek a területek. A balatoni vízeresztés mértékének módo­sítása a vízszintek csökkenését, és így a zsilipek nyitását ered­ményezheti a kint rekedt belvi­zek bevezetésével és elvezetésé­vel. De mindezeket a ténylege­sen megmutatkozó időjárás be­folyásolhatja kedvező vagy ked­vezőtlen irányba. A Duna esetében Beke Zsolt úgy nyilatkozott, hogy a tava­szi, úgynevezett zöldár nagy­ságát leginkább befolyásoló, a vízgyűjtő területen kialakult hó mennyisége még nem mér­tékadó. A hóban tárolt vízkész­let a Nagymaros feletti vízgyűj­tőn ugyanis még a sokéves át­lag alatti, így ott is a következő hónapok csapadékmennyisé­ge dönt arról, hogy a Tolna me­gyei árvízvédelmi szakaszokat is érintve kell-e nagyobb dunai árhullám levonulásával szá­molni. ■ Hanoi Erzsébet » \ k

Next

/
Oldalképek
Tartalom