Tolnai Népújság, 2014. december (25. évfolyam, 279-303. szám)

2014-12-01 / 279. szám

4 KÖRKÉP 2014. DECEMBER 1., HÉTFŐ Egy igazán rendhagyó hetedik óra bűnmegelőzés Ez nem puszta papolás, hanem a valóság, a diákok számára is elfogadható Kapott már vastapsot, és az osztályfőnököt is meglepő figyelmet. Bíró Pál rendőr alezredes a Tolna Megyei Szent László Szakképző Isko­la és Kollégium szekszárdi iskolai bűnmegelőzési ta­nácsadója szerfelett élvezi a munkáját. Budavári Kata szekszárd Milyen is egy szer­dai hetedik óra úgy általában? Elkedvetlenítő, hogy mást ne mondjak, és ha én lennék a di­ák, nem is túl produktív. Nagy szerencse, hogy a szekszárdi „keriben”, mely hivatalosan a Szent László Szakképző Iskola és Kollégium Bezerédj István Szakképző Iskolai Tagintézmé­nye, nem diákként és még csak nem is tanárként ücsörgők a szokványosnak nem mondha­tó tanórán. Nem rajtam, hanem Bíró Pál iskolai bűnmegelőzési tanácsadón múlik ennek a he­tedik órának a sikere. A cél el­sősorban az, hogy a 11. A osztá­lyos, közgazdaságtanra és mar­ketingre specializálódott társa­ság olyan tudást és eszközöket kapjon, mely megvédi őket at­tól, hogy egy bűncselekmény áldozatává vagy éppen elköve­tőjévé váljanak. Esetükben fő­ként ez utóbbira nincs különö­sebb és látható veszély. És mivel az átlagosnál okosabb, értelme­Nem a megszokott módon kaptak tájékoztatást a bűnmegelőzésről sebb osztályról van szó, abban is bízhatunk, hogy elkerülik őket a kisebb-nagyobb bajok. De ahogy a rendőr alezredes fo­galmaz: az ördög nem alszik. Bíró Pál, hogy felkeltse a gyere­kek érdeklődését, közelmúltbe­li és ismert esetek segítségével teszi érdekessé előadását. Nem hiányoznak a személyes példák sem. A bűnmegelőzési gyorstal­palón, merthogy egyelőre erre van mód, kiderül, Bíró Pálnak bizony egyszer meggyűlt a ba­ja az orvos által felírt antibioti­kummal. Az utólag vidámnak tűnő történet végső tanulsága persze nem az allergiáról szólt, hanem arról, hogy egy általunk még nem használt szernek elő­re nem látható hatásai is lehet­nek. Különösen igaz ez a dro­gok esetében. Az előadó ugyan­akkor nemcsak a drogprevenci­óra helyezi a hangsúlyt, az osz­tályfőnöki órákon az alkohol, a dohányzás veszélyeire is felhív­ja a figyelmet, beszél a másság, a tolerancia témaköréről, így van ez most is. A tizenegyedi- kesek pedig, fáradság ide vagy oda, vevők a szenior rendőr po­énjaira, és sok tekintetben igen tájékozottak. Ismerik például a kanadai Amanda Todd tragi­kus történetét, és tudnak arról, hogy a cyber térben is válhat valaki zaklató áldozatává. Bíró Pál sok mindent nyomatékosít - Legyen Önökben egészséges bizalmatlanság - ajánlja a fia­taloknak. A megelőzésen a hangsúly a szekszárdi Rendőrkapitány­ság - a Tolna Megyei Rendőr-fő­kapitányság bűnmegelőzési al­osztály szakirányításával - és az oktatási intézmény együtt­működési megállapodásban rögzítette a bűnmegelőzési ta­nácsadásfeltételeit. A doku­mentumot novemberben dr. Pili­si Gábor rendőr ezredes, a Szek­szárdi Rendőrkapitányság veze­tője és Vida Lajos, a szakképző iskola főigazgatója írta alá. A program lényege, hogy nem utó­lag oldanak meg egy problémát, hanem a lehetséges áldozatok felé fordulnak, és a megelőzésre helyezik a hangsúlyt. Dombóvá­ron és Pakson már működik a program, ráadásul igen sikere­sen. Jelentősen csökkent az érintett iskolákból érkező beje­lentések száma. A tanácsadó, aki gyakran pedagógiai tapasz­talattal is rendelkezik, az isko­lában dolgozik, így szorosabb a kötelék rendőr és pedagógus, illetve rendőr és diák között. A tanácsadók továbbképzésen vet­tek részt. Berényi Szandra, egyike azoknak, akik aktív résztve­vői voltak a rendhagyó osz­tályfőnöki órának, mely után elmondta, tetszett neki, hogy nem a megszokott módon kap­tak tájékoztatást olyan dolgok­ról, melyekről viszonylag keve­set tudnak. Páncsics Attila osz­tályfőnök szintén örült a lehető­ségnek, és nagyon hasznosnak gondolja. - Gyorsan változik a világ. Mire megtanulunk egy védekezési technikát, már új­fajta bűnelkövetési módszerek léteznek - mondja. A tanárok szerint ezek az elő­adások azért is ütősek, mert a kívülről érkezőre a gyerekek jobban figyelnek. A Bíró Pál ál­tal elmondottak nem tűnnek „papolásnak”, így sokkal in­kább elfogadható a diákok sze­rint. A bűnmegelőzési tanács­adótól megtudtuk, első kör­ben a lehető legtöbb informá­ciót igyekszik átadni az osztá­lyoknak. A következő alkalma­kon aztán kisfilmeket néznek a gyerekekkel, beszélgetnek ezekről, és remélhetőleg játék­ra is jut idő. Bíró Pál most sorra járja a szekszárdi Szent László TISZK tagiskoláinak osztályait, és mindenhol nagy örömmel fo­gadják. I Ön szerint szükség van isko­lai bűnmegelőző programra? Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: TEOL.hu A szavazás eredményét holnapi számunkban közöljük. Felelevenítik és tovább is örökítik a múlt értékeit gabóca Tízéves jubileumát ünnepli a tájegység - a Sárköz - hagyományait őrző őcsényi kézműveskor A „Sárközi Gabóca Kézmű­veskor” tagjai büszkék arra, hogy munkájukkal élővé teszik a tájegységre jellemző népművészeti hagyományo­kat. Főként a sárközi színes hímzést. Hanoi Erzsébet Névnapi ünneplésbe csöp­pentünk, amikor felkerestük Őcsényben a „Sárközi Gabóca Kézműveskor” legutóbbi fog­lalkozását. Az asszonyok nem­csak a hímzőfonalakat, rámá­kat, aktuális munkáikat rak­ták ki az asztalra, hanem egy kis harapnivalót és hozzá némi toroköblítőt is. Szűcs Sándorné, az egyesület elnöke elmondta, ilyenkor, Erzsébet, Katalin nap táján szokták a közös, éves név­napozást tartani. De más oka is van az egyesületnek az ünnep­lésre: idén novemberben tíz éve annak, hogy megalakultak. Bár a közös és rendszeres műhelymunka régebbre nyú­lik vissza, hiszen Hammerné Görög Ibolya vezetésével - aki most a tiszteletbeli elnök - már korábban is összeültek az ér­deklődő hölgyek, és különbö­ző kézimunkákkal, így példá­ul csipkeveréssel, fekete-fehér hímzéssel, kötéssel, horgolás­sal, gyöngyfűzéssel és gobelin­nel foglalkoztak. Majd „Sárkö­zi Gabóca Kézműveskor” néven hivatalosan bejegyzett egyesü­letté vált a csoport. Szűcs Sándorné azt mesé­li, ezt megelőzően a decsi kézi­A Sárközi Gabóca Kézműveskor legutóbbi foglalkozásán duplán ünnepeltek, névnapokat, valamint a kerek évfordulót is munka körbe járt, ahol dr. Apá­ti Imréné kezdte el visszataní­tani a Sárköz népművészetére jellemző színes hímzést, és úgy döntött meghívja őt Őcsénybe is, hogy segítsen az asszonyok­nak feleleveníteni a lassan fele­désbe merülő motívumokat. A falu azóta élen jár az érté­kek őrzésében. A tagok úgy tud­ják, az öt sárközi település kö­zül náluk művelik a hagyomá­nyos népművészet legtöbb ágát a korongozástól kezdve a rost­készítésen át a viseletkészíté­sig. Sokat tesznek azért, hogy ez így is maradjon, és igyekez­nek megnyerni a fiatalokat a kézműves foglalatosságoknak. Azt tapasztalják, hogy a var­ráshoz sokaknak nincs elég tü­relme, a gyöngyfűzés viszont kedvelt a gyerekek körében. Az egyesület régi vágya, hogy he­lyet kaphasson a helyi általános iskolában az elfoglaltságok kö­zött a sárközi minták hímzése. a „sárközi Gabóca Kézműves­kor” a tájegységre jellemző csipkéről kapta a nevét. Ham­merné Görög Ibolya, aki a Ma­gyar Csipkekészítők Egyesüle­tének is tagja, elmondta, hogy az 1400-as, 1500-as években, Itáliában indult a csipke ha­gyománya. Meghódította Euró­Az elnök szerint kicsi korban érdemes elkezdeni a népmű­vészetekkel való ismerkedést. Úgy véli, aki fiatalon megked­veli, az lehet, hogy csak évek múltán, de nagy eséllyel újra kezébe veszi például a hímzést. pa más országait, majd megje­lent a népi csipke is, és idővel a tehetős sárközi emberek ru­háinak, otthonainak is része lett. A gabócát a viselethez tar­tozó bő ingek díszítésére hasz­nálták, de megjelent a függö­nyökön és halottlepedőn, pár­nán is. Hammerné Görög Ibo­Esetleg újra gondolja, a kor igé­nyeihez igazítja a régi hagyo­mányokat. Az egyesület tagjai azonban nemcsak gyerekek­nek, felnőtt csoportoknak is szí­vesen továbbadják a tudásukat. Szűcs Sándorné azt mondja, lya hozzátette: a csipkeverés nehezebb, mint a hímzés, így aki nem gyakorolja, hamar el­veszti a tudását. Ez az oka an­nak, hogy hosszú időre elfelej­tődött a sárközi gabóca. Az egyesület tiszteletbeli elnökét szakoktatója biztatta a népmű­vészeti ág felelevenítésére. A gabócát a viselethez tartozó ingek díszítésére használták már Amerikából érkezett társa­ság is járt náluk. Évről évre, pünkösdkor kiál­lításon is megmutatják munká­ikat a „Sárközi Gabóca Kézmű­veskor” tagjai. A tárlatnak min­dig van egy vendégkiállítója is, így az őcsényiek kézimunkái mellett a környékbeli települé­sek csoportjai is elhozták már alkotásaikat, valamint váral­jai, sőt a hátáron túlról, óbe­csei vendégeik is voltak. Szíve­sen hívják az őcsényi csoportot is kiállítani, a megye számos pontján bemutatkoztak már és idén először a falu testvértele­pülésére, Gyergyószárhegyre is elvitték a sárközi motívumokat. A tízéves jubileum alkalmából pedig a nyáron volt egy különle­ges kiállításuk, saját készítésű sárközi viseletes babákat mu­tattak be az őcsényi polgármes­teri hivatalban. Az ünnepek közeledtével ajándéknak is alkalmas hasz­nálati tárgyakat, táskákat, bo­rosüveg- és telefontartókat dí­szítenek a hagyományos sárkö­zi színes hímzés mintáival. Az aktuális munkák közé tartozik egy nagyméretű terítő is, amit a házasságkötő terembe szánnak az egyesület tagjai, korábban pedig társadalmi munkában teljes sárközi hímzéses garni­túrát készítettek a katolikus és a református templomba. Az asszonyok - akik vala­mennyien zsűrizett munkák­kal büszkélkedhetnek - azt vallják, amíg ők csinálják, ad­dig biztosan élő hagyomány marad a sárközi hímzés. r /

Next

/
Oldalképek
Tartalom