Tolnai Népújság, 2014. december (25. évfolyam, 279-303. szám)
2014-12-06 / 284. szám
2014. DECEMBER 6., SZOMBAT 5 KÖRKÉP Ma is tud parádésan kaszálni príma díjas Ahogy a szarvassá vált fiú, úgy a művész is a tiszta forrásból merít Mözsi-Szabó István nap mint nap dolgozik tolnai otthonában. Lendülete, mesélőkedve töretlen, jól érzi magát a párjával, Györkével kialakított mikrovilágban Mözsi-Szabó István festőművész kapta Magyar Képzőművészet Kategóriában az idei megyei Prima díjat. A 87 éves alkotó legkedvesebb titulusa festőként is a „tanító bácsi”. Budavári Kata tolna „Nehogy olyan marhaságot csinálj, hogy Pesten települsz le. Keress egy tökös magyar falut, ahol taníthatsz, és képzőművészként is inspirációt kapsz.” így szólt a tanár, dr. Varga Károly intelme Mözsi-Szabó Istvánhoz még a bajai tanítóképzőben, melyet a fiatalember meg is fogadott. A „tökös” magyar falu Bogyiszló lett, ahol a festő legkedvesebb titulusát, a tanító bácsit kapta. A bogyiszlói pályakezdő évek olyannyira nem múltak el nyomtalanul, hogy Mözsi-Szabó István most Bogyiszlói tarka-barka című képét festi újra. Az alkotás egyfajta egyveleg a korábbi munkákból, melyen a művész életének olyan ikonikus figurája is szerepel, mint mestere, Rudnay Gyula. Vagy kabalája, a mözsi Kolompár Jani bácsi, aki a vonat utazó közönségének játszotta jellegzetes dalait egy olyan hegedűn, melynek egy húrja volt, a vonót pedig maga készítette. Egy másik, az életmű vagy ahogy Mözsi-Szabó István mondja, a Testamentum szempontjából még jellegzetesebb mű az Ikonosztáz, mely szintén egyveleg, és a festő számára szent dolgokat mutatja be. És hogy mik ezek? Apja, anyja balladája a nyitott kapuval, a szarvassá vált fiúval, aki a negyedik dimenziót, a tökéleteset „ugatja”, vagy a kecskepásztor. Azaz szülei és sorstársaik, a föld nélküli Jánosok, akik ugyan mindig más földjén dolgoztak, de akik rendelkeztek azzal a valamivel, amit munkaerkölcsnek vagy morálnak nevezünk. Továbbá magát a művészt és a művészetet, hiszen a balladabeli kilenc fiú is a tökéletlen emberi törvények elől a természetiekhez, a tiszta forráshoz menekül, és inkább szarvasként éli életét. Ezt a tiszta forrást, magát a tökéletest keresi a művész is.- A Testamentum arról szól, amit az őseim rám testáltak - meséli a festőművész. - Dadoghatnék róla, de József Attila töredéknyi, öt sora elmondja, mire is gondolok: „Ne légy szeles. Bár a munkádon más keres - dolgozni csak pontosan, szépen, ahogy a csillag megy az égen, úgy érdemes.” Gyermekkoromban nem jelentett nagy örömöt, hogy részes arató apám mellett először kötélterítőként, majd marokszedőként kellett dolgoznom. Aztán amikor egy műtét után kórházban lábadozott, „Jobbágy ivadék anyai nagyanyám”, aki istenien tudott kaszálni, megtanított egy könnyed módra, ahogy mondta azért, hogy „a kasza meg ne szakajtsa a gyerököt”. az ősök mellett a tanítványok és a kortársak, a barátok, azaz Andrásfalvy Bertalan, Szabadi Mihály is igen fontosak Mözsi-Szabó Istvánnak. És a Tök- éria, azaz a Képzőművészeti Főiskola emlőin nevelkedett tejtestvérek: Vecsési Sándor, Bazsonyi Arany, Újvári Lajos, Csohány Kálmán, Novák Lajos, Ostváth Mari, Szurcsik János és Kármentő András. A kilencek közül már csak hárman élnek, legutóbb november 17-én találkoztak egymással a fóti gyermekvárosTizenöt éves voltam ekkor, aztán apám tovább tökéletesítette ezt a tudásomat, olyannyira, hogy még a parádés kaszálást is elsajátítottam. Ezt a pörgetést vagy mondhatnánk örömkaszálást, de mondhatnánk paraszt re- vüt is, akkor művelték a részes aratók, ha a munka a vége felé járt, és tudták, hogy fizet a búza - emlékezik Mözsi-Szabó István. Ezt a tudását idén szeptemberben egy kiránduláson be is mutatta barátjának, Andrásfalvy Bertalannak. És ahogy a parádés kaszálást, úgy a gyermekkorban tanult mondókákat, vertan, ahol Mözsi-Szabó Istvánnak nyílt egy új kiállítása. Mindig igényelték egymástól az őszinte szót, és arra törekedtek, hogy a képzőművészetnek is legyen anyanyelve: magyarul szóljanak a közönséghez. Főiskolásként azt hallották: fejezzék ki a proletár nemzetköziség gondolatát. A Markó utcai albérletben folytatott baráti összejövetelek, a hétköznapi beszélgetések során viszont azt érezték a fiatalok, hogy van magyar képzőművészeti képzés is. seket sem felejtette el a művész. Szerinte a magyarázat erre pofon egyszerű: amit az ember szeret csinálni, arra könnyen emlékezik. - És minden versnek van egy fogantyúja, ez lehet a rím, a ritmus vagy a dallam, amitől könnyű megtanulni - állítja, és tény, hogy ma is képes csak azért megtanulni egy-egy verset, hogy bármikor tudja citálni. Az irodalmat annak idején tanára, Gizi néni „fondorlattal” szerettette meg vele, amikor a kötelező olvasmány helyett Jókai egy másik regényét, az És mégis mozog a föld című művét nyomta a MÖZSI-SZABÓ ISTVÁN 1927-ben született Mözsön. Az elemi iskolát szülőfalujában, a polgárit Tolnán végezte, majd a bajai tanítóképző, azt követően a budapesti képzőművészeti főiskola diákja lett, ahol Szőnyi, Barcsay és Do- manovszky is a tanára volt, ugyanakkor mesterének mindig is a Baján megismert Rudnay Gyulát tartotta, tartja. Tanítani 1951-től kezdett, közben folyamatosanalkotott. 1963-tól 1975-ig a Fóti Gyermekváros képzőművészeti nevelője volt. 1975-ben műkezébe. Pista bácsi mesélő kedvét ugyanakkor apai öregapjától örökölte. Beszélgetésünkkor mindjárt két „örökölt” mesét is elmondott, egy Mátyás királyról szólót és a nagyapa Csalimeséjét, így nem csoda, hogy a Bogyiszlói tarka-barka című képre rákerült a mesélő nagyapa is. Mözsi-Szabó István mestere, Rudnay Gyula indításához, „A művészet nemzetközivé termé- kenyülni csak a sok-sok nemzetiből képes” elvéhez mindig hű maradt. A hűség feleséghez, hazához, akárcsak a hit és az alázat neki és barátainak is fontos volt. teremlakást kapott Szekszárdon, a Babits Mihály Megyei Művelődési Központ tudományos főmunkatársaként kísérleti szövőműhelyt szervezett, amit nyugdíjazásáig vezetett. Alkotásaival számos tárlaton találkozhatott már a közönség Európa-szerte. Munkássága elismeréséül többek között Babits-díjban, A Tolna megyei művészetért plakettben, Tolna Városáért díjban és Csoko- nai-díjban részesült. Most Magyar Képzőművészet Kategóriában kapott megyei Prima díjat. MSZP: vajon mi áll a szerződés felbontásának a hátterében? Paks Heringes Anita közérdekű adatigénylésben kéri ki Baji Csabától, az MVM Csoport elnök-vezérigazgatójától, hogy az MVM Zrt. és annak leányvállalatai mennyit költöttek 2010. és 2014. között sportklubok és sportrendezvények támogatására. Az MSZP-s országgyűlési képviselő tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta, parlamenti vita során már igyekezett megtudni, hogy a szerződésbontásnak van-e köze ahhoz, hogy Pakson nem kormánypárti a városvezetés. A képviselő szerint abszurdum, hogy a központi költségvetésben szereplő paksi stadionfejlesztés úgy valósuljon meg, hogy közben az NB I-es futballcsapat munkája ellehetetlenül. Heringes Anita szerint az atomerőmű kapacitás-fenntartásával kapcsolatos törvényjavaslat több elfogadhatatlan rendelkezést tartalmaz. - A folyamatnak nyíltnak és átláthatónak kell lennie, hiszen a paksi szakembereknek nincs mit titkolniuk - hangsúlyozta a képviselő, aki jövő héten módosító javaslatot nyújt be, mert arra sem lát törvényi garanciát, hogy a beruházásban 40 százalékos lesz a magyar részvétel. ■ V. T. Vádemelést kémek a gyerektartási díj elmulasztása miatt szekszárd Vádemelési javaslattal zárta le a nyomozást a rendőrség annak a férfinak az ügyében, aki nem fizetett gyerektartást. Az ügyben keletkezett iratokat december 2-án a Szekszárdi Járási Ügyészségnek átadták, tájékoztatta lapunkat Molnár Ágnes, a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője. Egy szekszárdi nő tett feljelentést a rendőrségen október 13-án, mivel férje, L. István nem fizeti a Szekszárdi Járási Bíróság által megítélt tartásdíjat közös gyermekük után. A Szekszárdi Rendőrkapitányság munkatársai a 43 éves szekszárdi férfit tartási kötelezettség elmulasztás vétség elkövetésével megalapozottan gyanúsítja. ■ 1.1. Tökéria emlőin nevelkedett tejtestvérek Életút: tanítás, alkotás, elismerések Paks II. kiemelt téma volt az idei szakmai seregszemlén magyar nukleáris társaság A 2003-ban történt üzemanyag-sérülés következményeinek elhárítását is áttekintették Paks A hazai nukleáris szakma legfontosabb fórumának nevezte Hózer Zoltán a Nukleáris Technikai Szimpóziumot, amelyet Pakson, az Erzsébet Nagy Szállodában rendeztek az elmúlt két napban. A Magyar Nukleáris Társaság (MNT) - mint az elnök hozzáfűzte - tizenharmadik alkalommal teremtett lehetőséget arra, hogy tudósok, kutatók, elméleti és gyakorlati szakemberek adjanak számot eredményeikről a szakma képviselői előtt. Idén száznál többen regisztráltak, harmaduk előadással is készült, számolt be Hózer Zoltán. Cserháti András főszervező, az MNT elnökségének tagja azt mondta, idén kiemelten foglalkoztak Paks II. témakörével. Az engedélyezés kérdéseiről, a paksi kapacitás fenntartási projekt aktuális kérdéseiről is elhangzott egy-egy előadás, valamint az orosz atomenergetikai gépgyártás fejlődése és jövője is terítékre került, de akadt olyan felszólaló is, aki a hulladékhő hasznosításával, vagy éppen a teljesítmény alapú szeizmikus analízissel foglalkozott. A hagyományos kerekasztal beszélgetés szereplői ezúttal a Paksi Atomerőmű kettes blokkjában 2003-ban történt üzemanyag sérülés következményeinek elhárítását tekintették át. Cserháti András, a beszélgetés Cserháti András és Hózer Zoltán, az MNT vezetői a paksi szimpóziumon moderátora azt mondta, hogy ez egy nagyon összetett feladat volt, amit sikerrel oldottak meg. A téma aktualitását az adja, hogy a tizenegy évig tartó munka idén nyáron fejeződött be az üzemanyag elszállításával. - Egy rendkívüli kihívásnak sikerült maradéktalanul megfeleli, a szokatlan feladatok tömegét biztonságosan megoldani - összegezte Cserháti András. Hozzátette, számára örvendetes, hogy szakmai sokszínűség jellemzi a fórumot, illetve az egyetemistáktól a nyugdíjasokig minden korcsoport megjelent, bár a „derékhadat” természetesen az aktív korosztály adta. ■ Vida T. Ünnepi közgyűlés a szimpóziummal idén is ösz- szekötötték a Magyar Nukleáris Társaság ünnepi közgyűlését, ahol átadták az MNT által alapított díjakat. A Simonyi Károly emlékplakettet Pusztai István, a göteborgi Chalmers Egyetem kutatójának, a Fermi fiatal kutató díjat Szieberth Máténak, a BME adjunktusának ítélték. Az Öveges-díjat Csatári László debreceni középiskolai tanár kapta. Elter József, a Paksi Atomerőmű főosztályvezetőjét pedig Szilárd Leó-díjban részesítették „Harmadik generációs biztonság egy második generációs atomerőműben” témájú munkájáért.
