Tolnai Népújság, 2014. december (25. évfolyam, 279-303. szám)

2014-12-01 / 279. szám

BELFÖLD - KÜLFÖLD Megvan a karácsonyi hal lehalászás Csak részben sikerült az idén, de így is jó a haltermelőknek A Dunántúlon sok helyen a csapadékos ősz miatt csak részben tudták lehalászni a halastavakat, ám az idei év mégsem alakul rosszul a halgazdaságoknak. Olcsóbb a takarmány, késik a hideg, ezért kis költségek mellett hizlalható nagyra a hal. Az ágazat technológiai értelem­ben is fejlődött az elmúlt években, az exportra sincs panasz. Most már csak a vásárlóknak kell többet ven­niük: a hazai fogyasztás meg sem közelíti az EU-átlagot. Braunmüller Lajos „Ez az év a haltermelés szem­pontjából nem lesz ugyan ki­emelkedő, de azért komoly pa­naszra nincs ok idén” - nyilat­kozta lapunknak Lévai Ferenc . Az Aranyponty Halászati Zrt. elnök-vezérigazgatója és a Hal­termelők Országos Szövetsége és Terméktanácsának társelnö­ke hozzátette: „2014 előnyöket is hozott, hiszen meglehetősen hosszú a tenyészidő idén. Rit­kán van olyan őszünk, amikor novemberben még etetjük a halakat. Erre azért van szük­ség, mert nincs még komoly lehűlés. Ezt a halak is érzik, és igénylik a táplálékot minden korosztályban, vagyis a növen­dék, két és három éves halak egyaránt. Ebben az esetben egy hektárnyi vízfelületre vetítve nagyobb tömegű halat lehet le­halászni” - tette hozzá Lévai. A másik előny a szakember szerint az, hogy a takarmány­árak az elmúlt évek hektikus mozgásai után viszonylag ala­csony szinten stabilizálódtak. „Jelenleg 20-30 százalékkal alacsonyabb takarmányárak­kal dolgozunk, mint az elmúlt években” - mondta Lévai Fe­renc, aki szerint a turizmus talpraállása is egyre többet je­lent a haltermelőknek. Ilyenkor nem csupán az éttermekben, strandi sütödékben fogy több hal, jót tett az ágazatnak az is, hogy az idegenforgalmi szezo­nok a válság lassú elmúlásával a szabadidőhöz is visszaterelik az embereket. A recesszió és a kevesebb elkölthető jövedelem korábban a hobbiknak nem tett jót, emiatt a horgásztavak támasztotta kereslet érezhe­tően csökkent az utóbbi évek­ben - márpedig ez a piac fontos pillére volt a halgazdaságok be­vételeinek. A hazai haltermelés hozzávetőleg harmada a hor­gászvizekben köt ki. A halkereskedelem ezekben a napokban ugyan mélyponton van, de csak azért, mert a leg­több piaci szereplő ilyenkor a karácsonyi ugrásszerű keres­letre készül. Magyarországon az elmúlt években lassan nőtt az egy főre jutó halfogyasztás, és meghalatda a négy kilo­grammot. Ám ez európai össze­hasonlításban még mindig na­gyon kevés, az EU átlag bőven húsz kiló felett van. Jelentősen meghaladja a magyar fogyasz­tást a tengerrel szintén nem rendelkező országok, például Ausztria kereslete is, ezért a szakemberek szerint van még hova fejlődni. A kereslet ráadásul szezoná­lis. A nyári élénkebb forgalom mellett azonban a magyarok többsége továbbra is csak egy­szer eszik halat egy évben: karácsonykor. Az idei fogyasz­tásra szánt mennyiség bőven meglesz karácsonykor, de főleg a Dunántúlon így is akadnak problémák. A túlzott őszi eső­zés nem csak a növények be­takarítását hátráltatta, hanem a lehalászást is késleltette. A vizet befogadó tavak ugyanis telítettek, ezért az odavezető csatornák nem tudnak megfe­lelő mennyiségű vizet elvezetni egyes helyeken. Emiatt a terve­zett lehalászásoknak csak a 60- 70 százalékát tudták egy-egy halgazdaságban megvalósíta­Más kell a vásárlóknak MAGYARORSZÁGON DÖNTŐEN pontyközpontú akvakultúra volt hosszú évtizedekig, ám az utóbbi időszakban ez polikultú- rává vált, azaz egyre több halfaj kap egyre nagyobb szerepet. Az üzleti lehetőség ma ugyanis azokban a fajokban van, ame­lyek szálkamentesek, és arány­lag jó áron lehet őket értékesíte­ni. Ezek döntően a ragadozó halak, míg a nehezebben, vagy csak olcsóbban értékesíthető ponty és busa sok esetben már csak biológiai szempontból je­lentős, egy-egy tógazdaság víz­minőségének fenntartásához kell. Az utóbbi években az in­tenzív haltenyésztés szerepe nö­vekszik Magyarországon, amely kis területen nagy mennyiség­ben állít elő keresett fajokat. ni. A maradék hal nem veszik el, ha az elkövetkező hetekben nem sikerül kifogni, akkor leg­később tavasszal lehalászható. Igaz, a halak téli elvermelése miatt akkor a súlya már közel 10 százalékkal kevesebb lesz, amely veszteséget is jelent a halgazdaságoknak. Az idei bő termés így is kár­pótolja a termelőket, az elmúlt években ráadásul az ágazat technikai értelemben is lépni tudott. Néhány év alatt jó ha­tásfokú fejlesztések történtek a halgazdaságokban, a Halászati Operatív Program vonatkozó kerete szinte teljesen kimerült. A fejlesztések eredményeképp előrelépett a keresett, export­képes halfajok tenyésztése is, így eredményesebben tartható Magyarországon a barramun- di, az afrikai harcsa, és a tok. Ez nem csupán a belső piac számára jelent keresett, és ver­senyképes árú halakat, hanem export-árualapot is képez. A felkapott, szálkamentes hala­kat egész Európában keresik, az árverseny azonban nagyon erős itt is. A cseh akvakultúra meglehetősen fejlett a térség­ben, ott nagy tömegben állíta­nak elő keresett halakat és hal­termékeket - aráhylag olcsón. A fejlesztések nélkül nem lehet eredményesen versenyezni te­hát az európai piacokért. A berlini határnyitás egy elszólás következménye volt közelmúlt Dokumentumfilm a keletnémet rendszerváltás, a német egyesítés kulisszatitkairól Őssejtkutatás: új utakon jamak már a gyógyításban orvoslás Az őssejttárolás mellett a betegségekre való hajlamot vizsgáló úgynevezett prediktív orvoslás, illetve a molekuláris genetika és a genomika eredményei a gya­korlatba átültető úgynevezett transzlációs gyógyászat terü­letén is megjelenik az Európa vezető őssejtbankjaként meg­ismert a CryoSave Csoport. A CryoSave, Európa vezető családi őssejtbankjaként hat földrész 70 országából már több mint 275 000 köldök­zsinórvérből és -szövetből vett mintát tárol ultramodern feldolgozó- és tároló-létesítmé­nyeiben. Jelenleg több mint 70, elsősorban vérrel és vér­képzéssel kapcsolatos betegség kezelhető az őssejtek felhasz­nálásával, és az így végezhető kezelések száma folyamatosan nő. A cég Magyarországon, mint első piaci szereplő az ős­sejt-tárolás területén, 2002-től van jelen, akkor még az ismert Sejtbankon keresztül, 2013 decemberétől pedig már Cryo­Save néven áll a leendő szülők rendelkezésére. Ma már a ha­zai őssejt-bankok között a Cry­oSave tárolja a legtöbb magyar mintát, több mint 30 ezret. A köldökzsinórvér levételére csupán egyetlen alkalommal, közvetlenül a gyermek meg­születése után van lehetőség, ezért fontos, hogy a szülők elő­re jelezzék a szülészorvosnak, ha erre igényt tartanak. Az eljárás maga teljesen fájdalom- mentes és veszélytelen, mivel azonban az őssejt-tárolás lehe­tőségével sokan még mindig nincsenek tisztában, ezért Ma­gyarországon jelenleg csak az újszülöttek 8-10 százalékának őrzik meg a köldökzsinórvérét. A legfeljebb 9 hónapos, jó minőségű, kifejletlen, önmeg­újító képességgel bíró őssejtek, kiváló regeneráló-képességű- ek. Mélyhűtött állapotban hosz- szú ideig tárolhatók, miközben nem öregednek úgy, mint az élő szövet. Ha nem a donornál, hanem például családtagnál használják fel ezeket az őssej­teket, a szervezet is jobban to­lerálja őket, mint az „idősebb” őssejteket, és a felhasználás tekintetében nem olyan szigo­rúak az egyezésre vonatkozó kritériumok. ■ H. É. 2014. DECEMBER 1., HÉTFŐ A közmédia német tematikus na­pot tartott tegnap a vasfüggöny és a berlini fal lebontása, a német egyesítés 25 éves évfordulójára, de a napokban a Toldi moziban a Screen Memories nemzetközi filmfesztiválon is közelebbi be­nyomásokat szerezhettünk ar­ról, amikor 1989 november 9-én éjjel megnyitották a Kelet-Berlin és Nyugat-Berlin közötti határt. A történelmi aktus valójában egy tévedés következménye volt. Günther Schabowski, a kommu­nista párt, az NSZEP PB tagja élőben közvetített press-konfe- renciát a tüntetések kezeléséről és a „demokratikus reformok­ról”. A végén egy olasz újságíró rákérdezett, mikor lehet már szabadon utazni, mire a zavarba jött Schabowski elkezdett papír­jai között keresgélni. Talált is egy hivatalos kommünikét, amelyen az állt: Kelet-Berlinből át lehet menni Nyugat-Berlinbe. Amikor a Bild riportere faggatta, ponto­san mikortól, a szemüvegét már eltett Schabowski azt válaszolta: szerinte mostantól. Több se kel­lett a berlini tévénézőknek, s bár már éjfél felé járt, megrohamoz­ták a két városrész közötti 38 éve zárva tartott átkelőhelyeket. A határőrök, aki az intézkedésről mit sem tudtak, egy ideig még tudták tartani a tömeget, de az­tán megnyitották a határt. Most itt, a Toldi moziban előt­tünk ül Schabowski, és az 1990­ben készített dokumentumfil­men Marcel Ophüls, a BBC ri­portere az elszólásáról faggatja. Az egykori PB-tag szellemesen mesél. Altkor még nem tudta, hogy három év börtönt fog kap­ni. Ahogy Egon Krenz, az NDK ■ Gorbacsov szovjet pártfő­titkár Kohl német kancel­lárral egyezett meg utolsó államfője is mosolyog, ma­gyaráz, legyint. Később vádolták meg választási csalással, mert egyetértett a paranccsal, hogy a határsértőket le kell lőni. Mind­két esetben hat és fél évet kapott, amelyből mintegy tízet le is ült. Csak Marcus Wolf, a rettegett Stasi kémrészlegének főnöke kapott felfüggesztettet, mivel ő „egy szuverén ország törvényei­nek megfelelően intézkedett”. Mára kiderült: közük nem volt alihoz a döntéshez, hogy a NSZEP teljhatalmú vezetőjét, Ho- neckert meneszteni kell, ahogy a fal lebontásának engedélye­zése, a lőparancs visszavonása is Moszkvában született. Azóta közismert, Gorbacsov Helmuth Kohllal egyezett meg a német egyesítésben, és ennek volt mérdfölköve a tüntetések enge­délyezése, a berlini kapunyitás. Ma már tudjuk azt is, az NDK privatizált vagyona nem fedezte a privatizálás költségeit sem. Marcel Ophüls ellátogat annak a teherautósofőrnek a munkahe­lyére is, aki a tömegtüntetésen a párt mellett szólalt fel, és akiről kollégái elmondják, valójában kicsoda (besúgó). Aztán kiemel arcokat abból az önfeledten ün­neplő tömegből, amelyik a leg­első alkalommal, november 9-én éjszaka hömpölygött át Ke­let-Berlinből Nyugat-Berlinbe. Felhőtlen örömüket azóta kissé megkeserítették a hétköznapok (árak fel, munkahely be, barátok el), de akkor még lelkesednek. Sőt, sokuk úgy vélekedett, meg kell tartani Kelet-Németország sajátos szocialista arculatát, ön­állóságát. De aztán jött a már­kacsere és már nem volt meg­állás... ■ Nonn V. György 7 □hunyt Kapolyi László volt ipari miniszter ÉLETÉNEK 83. ÉVÉBEN elhunyt Kapolyi László volt ipari mi­niszter, az MSZP volt ország- gyűlési képviselője. Több mint húsz évig volt a Tatabányai Szénbányák főmérnöke. 1976-1980 között nehézipari miniszter-helyettes, 1980-83 között államtitkár. 1983 de­cemberétől négy éven át ipari miniszter. 2002-10 között az MSZP képviselője. 1991-től a Magyarországi Szociáldemok­rata Párt tagja, majd elnöke. 1989-től a System Consulting Kft. tulajdonosa, elnök-vezér­igazgatója volt. ■ MW A pozitívumok mellett maradt a bóvli A FITCH NEMZETKÖZI HITEL- MINŐSÍTŐ az NGM szerint elismerte az elmúlt évek po­zitív folyamatait azzal, hogy stabil kilátással erősítette meg Magyarország eddigi adósbesorolását. A szaktárca kiemeli: a Fitch kedvezőnek ítéli gazdaságunk növekedési kilátásait, a munkapiaci folya­matokat, az ország egyensúlyi mutatóit, melyek segítik a kül­ső adósság leépítését. A Fitch Ratings péntek este a piacok zárása után közölte: az idén 3 százalék feletti, jövőre érezhe­tően lassuló növekedést, és a következő évekre 3 százalék alatti GDP-arányos hiányt vár. Egyelőre azonban be­fektetésre nem ajánlott, „bóvli kategóriában” maradt a ma­gyar adósság (hosszú lejáratú államkötvények). »MTI Az Év üzletembere fodíjat Wáberer György nyerte el A NEMZETKÖZI FUVAROZÁS­SAL foglalkozó Waberer’s International Zrt. elnök-vezér­igazgatóját, Wáberer Györgyöt választották meg Az Év üzlet­emberének. Az EY nemzetkö­zi tanácsadó és könyvvizsgáló cég díjazottjainak névsorát szombaton este hirdették ki. Wáberer György teljesítmé­nyét már másodjára ismerték el; 2005-ben a „Merész újító” különdíjat ítélték neki. A bírálóbizottság döntése alap­ján 2014-ben a „Példakép” elismerést Zettwitz Sándor, az orvosdiagnosztikai eszkö­zöket gyártó 77 Elektronika Kft. ügyvezetője kapta. A „Merész újító” Rózsa Balázs, a lézerszkennelő mikroszkó­pokat fejlesztő Femtonics Kft. tulajdonosa lett. A „Jövő ígé­rete” címet Györkő Zoltán, az IT-biztonsági szoftvergyártó Balabit 1T Kft. társalapítója nyerte el. ■ MW A ponty mellett ma már jobban megéri tenyészteni az exportképes barramundit, az afrikai harcsát és a tokot

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom