Tolnai Népújság, 2014. december (25. évfolyam, 279-303. szám)

2014-12-23 / 298. szám

KORKÉP 2014. DECEMBER 23., KEDD Óvoda után iskolát is működtetnek németség Elkészítették az autonómiakoncepciójukat, a megvalósításon a sor A „Mondschein” Kórus Egyesület dallal köszönte meg a Kisebbségek Napja alkalmából rendezett gálaműsoron, hogy a közel 50 éves, rossz állapotú har­monikájuk mellé vásárolhattak egy új, korszerű, olasz hangszert. Ebben támogatta őket Németország Belügyminisztériuma és a Szekszárdi Német Nemzetiségi Önkormányzat. Az eseményen a kórus három tagja - Czingelly Lászlóné, Drinóczi Jánosné és Wenhardt János - „Szekszárd városért a mű­vészet erejével" kitüntetést vehetett át Ács Rezső polgármestertől és Csillagné Szánthó Polixénától, a Humán Bizottság elnökétől. ] 1 JEGYZET m A szülők dilemmája nagyon kedves fiatal isme­rősöm a közösségi portálon kért tanácsot, hogyan old­ja meg a problémát, azaz mit válaszoljon kislánya kér­désére azzal kapcsolatban, hogy ki hozza a karácsony­fát? Az ajándékkal nincs gond, azt a Jézuska hozza még sokáig - legalábbis is­kolás korig -, de náluk a fát eddig az angyalka hozta, most azonban kislánya felfe­dezte a fenyőfaárusokat, és a két dolog között megtalálta az összefüggést. bizony, ez minden kisgyere­kes szülő dilemmája: med­dig tartsa fenn a csodát, és mikor kezdje el, ha csak cseppenként is, a valósá­got adagolni. Magam is ír­tam választ neki, annak ide­jén az én gyerekeimnek azt mondtuk, amikor már na­gyobbak lettek, hogy csak a nagyon kicsi gyerekeknek viszik „készen” a karácsony­fát, a nagyobbak már maguk díszíthetik. MINDENKINEK EGYFORMÁN jó válasz azonban nem léte­zik. Családja, pontosabban gyereke válogatja, kinek mit lehet, mikor és hogyan el­mondani úgy, hogy a való­ság ne rontsa el teljesen cso­dát, amelyet kisgyerekként először megtapasztalnak. A gyerekek amúgy igen böl­csek, és a dolgok nagy részét nőve és okosodva maguk is kitalálják, csak egy kis se­gítség kell hozzá. Az időzí­tés azért fontos, lehetőleg ne mástól tudja meg a gyerek - mondjuk kinevetés mellett - hogyan mennek a dolgok a való világban. hogy lehet jól csinálni, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy egy átfogó felmé­rés szerint az angolszász or­szágokban a felnőtt lakos­ság mintegy negyven szá­zaléka hiszi, hogy Télapó lé­tezik, gyáraiban kismanók készítik az ajándék játéko­kat, az Északi sarkon él, és szánhúzó rénszarvasainak piros orrú vezérét Rudinak hívják. Eddig egy óvodát működ­tetett a Szekszárdi Német Nemzetiségi Önkormányzat, most arra készülnek, hogy ugyanígy átveszik a Dienes Valéria Általános Iskolát is. Gyuricza Mihály Sokan felkapták a fejüket, ami­kor értesültek róla, hogy elké­szült a Szekszárdi Német Nem­zetiségi Önkormányzat auto­nómiakoncepciója. - Ez kife­jezetten demokratikus formu­la, amellyel a német nemzeti ki­sebbség gondjait lehet és kell is kezelni - mondja dr. Józan-Jil- ling Mihály, a szekszárdi né­met önkormányzat elnöke. - Az autonómia fogalma a különbö­ző országokban egészen mást je­lenthet: más orosznak lenni Ke- let-Ukrajnában és más svédnek lenni Finnországban vagy fin­nek Svédországban. A magyar- országi kisebbségekre - és itt a nemzetiségekre gondolok első­sorban - egészen más rendszer illik - mondja dr. Józan-Jilling Mihály. - Nálünk elsősorban a nyelvi, kulturális autonómia a fő téma: a hagyományápolás, a kap­csolat az anyaországgal, az isko­láztatás, az óvodák. Mi ezt értjük alatta - teszi hozzá a főorvos. Autonómia-koncepciója Ma­gyarországon más szervezetnek nem nagyon van, kivéve az or­szágos német önkormányzatot, de az sincs ilyen precízen, írás­ban lefektetve. A szekszárdi né­metek vették magunknak a fá­radságot, s leírták, helyben mit szeretnénk elérni. Arról szól a történet, hogy amit idáig elértek, azt megőrizzék, s innen lépjenek tovább. - Nagy kalandokba nem bocsátkozunk, a végcél a kultu­rális autonómia. Szeretnénk, ha az általunk működtetett óvodán kívül ugyanígy lenne egy jó isko­lánk is - tér a lényegre a főorvos. A területi autonómia fogalmá­nak felvetésénél gyorsan tisztá­zódik: a magyarországi németek történelmében ez még azokban a bizonyos harmincas években sem merült fel komolyan, pedig akkor ott volt a 3. birodalom, sok­kal több német identitással ren­delkező nérpet élt Magyarorszá­gon, mint most. Ilyenről tehát egyáltalán nincs szó, csak és kizárólag arról, amiről az érvé­nyes törvények, például az alap­törvény, vagy a magyarországi nemzetiségekről szóló 2011. évi törvény rendelkeznek. A nem­zetiségi önkormányzatnak jogá­ban áll intézményt fenntartani, alapítani, átvenni működtetésre. A folyamat azzal kezdődött, hogy a német önkormányzat tíz éve átvette a szekszárdi Wun­derland Óvodát. - Az, hogy mi­lyen gazdái vagyunk, akkor is látszana, ha semmi mást nem néznénk, csak az épületet, álla­gát, külső képét - sorolja az ön- kormányzat elnöke. A szekszárdi németség okta­tási és kulturális autonómiájá­nak kialakításában a következő lépés a Dienes Valéria Általános Iskola működtetése lehet. A do­log természeténél fogva számí­tanak rá, hogy lesznek nehézsé­A december 9-i önkormányzati ülésen tárgyaltak a témáról, és akkor hozták meg a határozatot. Ezt eljuttatják a Klebelsberg In­tézményfenntartó Központhoz. Ott megvizsgálják a kérdést, és nyilatkoznak. A törvény úgy szól, hogy intézményt nem kötelező átadniuk, de átadhatják. A szek­szárdiak megvárják a választ. Ha megkapják, akkor a forgató- könyv szerint különböző helyi, iskolai véleményezési fórumokon gek is. - Nemrég voltam bent az iskolában - tagja vagyok az is­kolaszéknek -, s mondtam, hogy mindenki nyugodt lehet, többek között már csak azért is, mert a működtetési szándék bejelenté­se után átszervezési tilalom lép életbe, s ez mondjuk a pedagó­gusok vonatkozásában inkább valamilyen védettséget jelent - mondja dr. Józan-Jilling Mihály. - Mi semmiféle radikalizmust nem tűrünk az életünkben. Szó sem lehet például arról, hogy va­lakinek másik iskolába kellene vinni a gyerekét, a jelenlegi osz­tályok meg mindenképpen „így futnak ki” ahogyan most van­nak, beleértve a mostani első osztályokat is - teszi hozzá. Arra számítanak és talán nem alaptalanul, hogy a jelenleginél ség, diákönkormányzat stb. - kell megtárgyalni a dolgot. Az iskola korábbi fenntartója a vá­ros volt, minden, ami ott van, a városhoz tartozik, az övé. Az ösz- szes partnerüket - a pedagógu­sokat, a szülőket, a várost, város- vezetést, a szekszárdi németséget - arról szeretnék meggyőzni, hogy az iskola működtetése a né­met önkormányzatnál jó kezek­ben lesz, s mindenki jól jár. jobb lesz az iskola finanszírozá­sa. A pedagógusok számára is autonómiát jelent az átvétel. A német önkormányzat úgy gon­dolja, hogy a dolgokat helyi szin­ten kell megoldani, kezelni. Az oktatás körülményei javulnak, az iskola hálózatilag betagoló­dik egy német nemzetiségi is­kolai hálózatba, intézményrend­szerbe. Teljes kétnyelvűségre tö­rekednek, azt szeretnék, hogy olyan kiművelt emberek jöjjenek ki a nyolcadikból, akik a német mellett angolul is tudnak. Van­nak tapasztalataik Baján, Pé­csett, Győrben, Kecskeméten... Jól funkcionál az együttműkö­dés Magyarország és Baden Würtemberg kormányai között, amely szerint ezt a képzést a né­metek támogatják. A Mercedes hosszú út vezetett addig, amíg a szekszárdi németség megcé­lozhatta a kulturális autonómi­át. A koncepció hosszan sorolja az állomásokat, amelyek között 21 pünkösdi fesztivál megren­dezése is szerepel. Az önkor­mányzat kulturális alapjából támogatta az Ifjú Szív Tánccso­portot, a városi kamarazene- kart, a fúvós zenekarokat, a Mondschein Kórust. Tapasztal­va az előrehaladott anyanyelv­meg az Audi is szívesen beszállt ebbe a témába, hiszen a magyar- országi gyáraikban dolgozó né­meteknek is vannak iskolás gye­rekeik. A magyarországi néme­tek és Baden Würtemberg között is él a megállapodás, amely sze­rint Baján és Pécsett az iskoláik­ban baden würtembergi gyakor­lat szerint folyik az oktatás bi­zonyos osztályokban. - Német nyelven tanult az én két fiam is. Érettségi után német és magyar bizonyítványt is kaptak. Ami az időpontokat illeti, dr. Józan-Jilling Mihály szerint op­timális esetben 2016 szeptembe­rére le kell zajlania a folyamat­nak. Az iskola marad ott ahol van, a működtető a Szekszár­di Német Nemzetiségi Önkor­mányzat lesz. vesztést, feladatának érezte, hogy lépjen a nyelvoktatás terén is. E célt szolgálta 2005júliusá­ban a ma már Wunderland Óvo­daként ismert intézmény átvéte­le működtetésre. A város egyik legnagyobb és legnépszerűbb ilyen intézményébe ma 11 cso­portba 260 gyerek jár. Az ott megtanult német/sváb dalok­kal, mondókákkal, táncokkal a nyelvtudáson túl a nemzetiségi identitás csírái is kialakultak. Az önkormányzatnál jó kezekben lesz az iskola- például, szülői munkaközös­Hosszú út vezetett a nemzetiségi identitásig Változik a kommunális hulladék átvétele Pakson Az advent a nyitott ajtó, a vetett ágy béke tér Sokan voltak kíváncsiak a vasárnapi, tartalmas programkínálatra PAKS Jogszabályi változások miatt 2015. január 1-jétől meg­szűnik az évi 2400 kilogramm vegyes, kommunális hulladék térítésmentes átvételére vo­natkozó kedvezmény, közölte a Paksi Hulladékgazdálkodá­si Nonprofit Kft. Dr. Sárosi Jó­zsef ügyvezető úgy nyilatko­zott, hogy bővült azon a hulla­dékfajtáknak a köre, amelye­ket válogatva, térítésmentesen helyezhet el a lakosság a hul­ladékudvarban. A lakossági igényekhez igazították ezek­nek az anyagoknak a körét. A központban le lehet adni a ki­sebb házfelújításoknál kelet­kező hulladékot, például a sík­üveget, a nyílászáró kereteket, a gipszkartont vagy üveggya­potot, különböző szigetelési anyagokat is. A változás nem érinti a szelektív és zöld hulla­dék, veszélyes hulladék, elekt­ronikai és lomhulladék átadá­sát. Ezeket minden hulladék­szállítási szerződéssel rendel­kező lakos továbbra is ingye­nesen adhatja le a hulladék- kezelő központban. Többlet kommunális hulladék elszál­lítására is van lehetőség, eh­hez egyenzsákokat lehet vásá­rolni a kft. ügyfélszolgálatán. Az ügyfélszolgálat az ünne­pek alatt rövidített nyitva tar­tással működik, december 29- én és 30-án 7-től délután 3-ig, 31-én délig. ■ V. T. dunaföldvár Rengetegen ösz- szegyűltek vasárnap, hogy ta­núi legyenek az adventi ko­szorú utolsó gyertyája, lámpá­sa meggyújtásának és a tartal­mas műsorszámoknak, ame­lyek egymást követték a Bé­ke téren felállított színpadon. A tér körül sorakozó pavilo­nokban kézműves termékeket, szappant, dísztárgyat, ékszert lehetett vásárolni, de nem ma­radt ajándék, elsősorban étel, ital nélkül az sem, aki üres zsebbel érkezett. Minden hét­végén más biztosította a harap- nivalót és a teát, forralt bort, ezúttal a fuvarozó vállalko­zók gondoskodtak erről, Princz Gyöngyi péksége mindenkit Egymást követték a műsorszámok a Béke téren felállított színpadon egy diós-almás sült édességgel lepett meg. A műsor valamivel 17 óra után kezdődött, addig­ra megtelt az ünnepi díszbe öl­tözött tér. A IV. Béla Cserkész- csapat koncertje közben Simon István református lelkész mon­dott áldást. Beszélt arról, hogy az advent nyitott ajtót, terített asztalt, vetett ágyat jelent, fel­készülést a betlehemi gyermek fogadására. Arra figyelmezte­tett, hogy ne feledkezzünk el a lényegről, a gyermek érkezé­séről és halljuk meg Jézus sza­vát. A lelkész szavai után foly­tatódott a műsor egy különle­ges csengettyű koncerttel, de az Ördögszekér táncosait is lát­hatták a földváriak. ■ V. T.

Next

/
Oldalképek
Tartalom