Tolnai Népújság, 2014. december (25. évfolyam, 279-303. szám)

2014-12-08 / 285. szám

14 2014. DECEMBER 8., HÉTFŐ KULTÚRA - SZOLGÁLTATÁS VENTER MARIANNA Idők és kérdések ISMÉT IGAZOLÓDNI látszik a mondás, miszerint Isten mal­mai lassan őrölnek. Olvasom a minap, hogy egy brit hölgy több mint egy évtized eltelté­vel találta meg a cicáját. Az el­veszett macska karitatív tevé­kenységet folytatott, mivel egy elvonó központban működött stresszoldó gyógyállatként. A hír szerint a tulajdonos az ál­latba ültetett csip segítségével találta meg kedvencét. Hogy miért került ez 12 évbe, az rej­tély. Minden esetre kíváncsi lennék rá, hogy a már igen­csak szépkorú macsek hajlan­dó volt-e visszaköltözni az ere­deti gazdájához. AZ ÖNKÉNTESKÉNT dolgozó macskánál komolyabb egy ha- zánkbéli nőnek az ügye, aki 25 évig szívbaj nélkül felvet­te elhunyt gondozottja nyug­díját. A gondnokság alá került páciens abban a hónapban hunyt el, amikor a hölgyet ki­nevezték gondnoknak. A pos­tás pedig minden hónapban csengetett, és hozta a pénzt, amit a nő minden alkalommal zsebre vágott. Érdekes, hogy negyedszázadnak kellett eltel­nie, mire ez feltűnt valakinek. Pozsonyi kifli hozzávalók: a tésztához 50 dkg liszt (fele rétes-fele sima), 25 dkg vaj, 2 tojás sárgája, 2 dkg élesztő, 2 dl tej, 10 dkg cukor, 1 teáskanál só; a töltelékhez 30 dkg darált dió, 15 dkg cukor, 1,5 dl tej, 2 cso­mag vaníliás cukor, 3-4 dkg ma­zsola, 1 kis citrom reszelt héja, 2 evőkanál sárgabaracklekvár, 1 evőkanál zsemlemorzsa; a ke­néshez 1 tojás. ELKÉSZÍTÉS: A lisztben szétmor­zsoljuk a vajat az élesztővel, a töb­bi hozzávalóval összegyúrjuk, hűvös helyen 1 órát pihentetjük. A töltelékhez a diót leforrázzuk a tejjel, a többi hozzávalóval össze­keverjük. Fontos, hogy ne legyen túl lágy! A tésztát 24 részre el­osztjuk, golyókat formázunk be­lőlük, kicsit ellapogatjuk, majd egyenként ovális, kézfej nagysá­gú vékony lapra nyújtjuk. A tölte­léket is elosztjuk 24 részre, és a kinyújtott kis tésztadarabok fel­ső hosszanti szélére egy csíkban felvisszük. A tészta formájához igazgatjuk, szorosan feltekerjük és megformázgatjuk. Sütőpapír­ral bélelt tepsibe sorakoztatjuk, megkenjük a tojás sárgájával, meleg helyen kelesztjük kb. 30 percig. Átkenjük a tojásfehérjé­vel, hideg helyre tesszük 30 perc­re. 190-200 fokos sütőben kb. 25- 35 perc alatt barnás-pirosra süt­jük. (Forrás: mindmegette.hu) Negyedórára rocksztárok lettek pistiest Gyulai István évek óta rendszeres szereplője a paksi programoknak Gyulai István szerint majdhogynem természetes, ha egy előadó elérkezik ahhoz a ponthoz, hogy már nem mások gondolatait szeretné tolmácsolni Egy fiú egy szál gitárral. Töb­bekben ez a kép jelenik meg, ha Gyulai István nevét hallja. Évek óta rendszeres szereplő­je különféle programoknak, önálló előadásokat tart. Pis- tiest. Ez a „koncertek” neve. És most már egy zenekaré is. Eddig egyszer játszottak „élesben”, de akkor mindent vittek. Ahogy Pisti mondja, negyedórára társaival együtt rocksztár lett. Vida Tünde PAKS Megnyerte az Amatőr Pop Rock lazz Fesztivált idén a Pis- üest zenekar. Hiábavaló fáradt­ság lenne információt, híreket keresgélni az előéletükről, való­jában erre az alkalomra alakult a formáció. Gyulai István évek óta konferál a tehetségkutatón, és annak szervezője, Ruff Ferenc ösztökélte, hogy mérettesse meg ő is magát. Idén jött el a pillanat. Persze mindenki azt hitte, úgy áll majd színpadra, ahogy szo­kott: egyedül egy szál gitárral. Csakhogy Pisti nem ma kezd­te, így tisztában volt azzal, hogy a zenekari kíséret sokat számít. Ismerősöket, zenészbarátokat to­borzott, kérve, segítsék őt abban, hogy a fesztivál szakértő zsűrijé­nek megmutathassa dalait. Első­sorban a szövegről alkotott véle­ményükre volt kíváncsi. Együt­tesük tagjai együtt, illetve kü- lön-külön is megnyerték a Papp Gyula, Sárdi Barbara és sok más zenész alkotta bírálókat, Illetve a dalszövegek is. Szellemesnek, kellemesnek mondták, dicsérték üzenetközvetítő szerepüket, és hogy mindezt micsoda alázattal tolmácsolta a Pistiest. István azt mondta, saját és má­sok számára tanulsággal szolgá­ló tapasztalatait, érzéseit önti dal­ba, megrendelésre, más előadók­nak nem tud és igazán nem is akar szöveget írni. Arra törek­szik - és ez a fesztivál tanúsága szerint sikerül is -, hogy tartal­mas, értéket közvetítő dalok szü­lessenek. Ezeket maga kíséri, ad­ja elő többségében egyedül. Szo­kott még, ahogy fogalmazott, ver­seket megdallamosítani. Amikor azt kérdezzük, mikor állt először színpadon, visszakér­dez: - Az óvodáslét is számít? Az­tán idézi is, amit akkor rikkancs­ként mondott el: „Itt a friss újság, tessék venni kérem, mi újság van, mindjárt elmesélem, hall­ja meg mindenki, jelmezbál van nálunk...” Szintén óvodás volt, amikor két társával együtt a ze­neiskolába került Hanoi Ági né­nihez. Hogy miért éppen ő, azt nem tudja. És míg a másik két gyerkőc Ági néninél maradt zon­gorázni, ő Szabados Lászlóhoz járt gitárra. - Volt velem gondja Laci bácsinak. Kicsi volt a kezem, nem fejlődtem eléggé - mesé­li. Később aztán sikerült ráérez­ni az ízére. Elvégezte a tovább­képzőt, játszott gitáregyüttesek­ben, quartettben, trióban, duó-; ban. Szeretett volna Ruff Ferenc­nél tanulni, ami nem jött össze, de később már ott énekelt az ál­tala alapított Freinds-szel együtt gyulai ISTVÁN 1985. május 25- én született Dunaújvárosban. A paksi Bezerédj általános iskola után Dunaföldváron, a Magyar László Gimnáziumban tanult. 2010-ben diplomázott a Duna­újvárosi Főiskolán gazdálkodás és kommunikáció szakon. Azt mondja, kötelességtudatból fe­jezte be, hiszen nem gazdász típus, mindenkit óva int attól, hogy tőle pénzügyi tanácsot a Képzelt riportban. Ebben az időben énektanárhoz járt, meg drámacsoportba. A színpadi lét­hez mindegyik sokat tett hozzá. Egyre többször hívták, hol kiál­lítás megnyitót színesített zenés előadásával, hol Teli Edit olda­lán rendhagyó irodalomórát tar­tott. Nem állítja magáról, hogy gi­tártehetség, de folyamatosan fej­leszti tudását. Mostanság jobbá­ra egyedül. - Ha az a-mollt meg­tanultad, jön a c-dúr, és elkezd ér­dekelni, hogy mi van még - ma­gyarázza. Azt, hogy mikor, me­lyik volt az a pillanat, aminek meghatározó szerepe lett abban, hogy ő játszani, énekelni, üzen­ni akar, nem tudja. De talán ezen momentumok közé tartozott, amikor egyik bátyjának osztály­társa, a Szabó Robi odaadta ne­kérjen. Mára az élet kárpótolta azért, mert nem sikerült a felvé­telije a Kaposvári Egyetem szí­nész szakára. Jelenleg a Csen- gey Dénes Kulturális Központ kulturális szervezője, a Tele- Paks Városi Televízió Paksi Pa­letta című műsorának szerkesz­tője, helyettes műsorvezető a Fortuna Rádióban. Párja, Cse- renyecz Katalin szintén kulturá­lis területen dolgozik. ki a daloskönyvét, amiben vagy száz dal volt akkordokkal, kézzel írva. Ennek legalább felét megta­nulta, s együtt játszották, énekel­ték. - Rám ragadt. Mint a többi is, ez is véletlenül történt - jegyzi meg. Nevetve meséli, hogy akkor egy csehszlovák Cremona gitárja volt. Ez megvan ma is, benne a fo­gai nyomával. Ha nem ment a ze­nélés úgy, ahogy szerette volna, annak a gitár látta kárát. Pisti szerint majdhogynem ter­mészetes, ha egy előadó elérkezik ahhoz a ponthoz, hogy már nem mások gondolatait szeretné tol­mácsolni. „írogatott” ő is egy-két verset, dalcsírát, amit az általa nagyon kedvelt Pál Utcai Fiúk zenekar vezetőjének is megmu­tatott. Ezek borongós, „érfelvá- gós” nóták voltak. Leskovics Gá­az idei Amatőr Pop Rock Jazz Fesztiválon díjazott Pistiest tag­jai Nagy Márton Géza basszus gitár, Horváth Balázs gitár, Len­gyel Zita hegedű, Ulbert Andrea ének, vokál és Agárdi-Kovács Attila ütős hangszerek. Gyulai István a Pistiesten kívül játszik még a Fészek Trióban, ami ed­dig valójában duóként szere­pelt, mert hol Ulbert Andival, hol Halász-Tisza Verával vállal­bor azt írta, nem rossz, bár kicsit naiv, de az majd elmúlik. 2011- ben - immár más hangvételben - megszületett Pisti önálló albu­ma, a Gondolatstoppos. Van már egy újabbra elegendő új szerze­mény, de a lemezkiadás még vá­rat magára. Pisti valójában nem is álmodik aranylemezekről, ha­talmas koncertekről, ami nem je­lenti azt, hogy ennek nem is örül­ne, de számára fontosabb, hogy tartalmas, elgondolkodtató dalo­kat írhasson, énekelhessen. Mint mesélte, korábban nem értette, mi a jó abban, amikor egy sztár abbahagyva a dalt, hagyja a közönséget énekelni. Most már úgy gondolja, csodála­tos élmény lehet, mert ez azt je­lenti, hogy eljutott a közönség­hez az üzenet. tak szereplést. A Virágom együt­tes viszont trióként született ta­valy április 11-én, a költészet napján. Ulbert Andreával és Agárdi-Kovács Attilával hozták létre, de később csatlakozott hozzájuk Borzavári Róza is. A Pistiestek is folytatódnak, eze­ken hol egyedül, hol mások kí­séretében láthatja-hallhatja Gyulai Istvánt a közönség Pak­son és környékén. Gazdálkodást is tanult, most kulturális szervező Pakson és környékén több zenekarral is fellép Énekkel emlékeztek a 132 éve született Kodályra magyar kórusok napja Négy együttes adott hangversenyt a Garay János Gimnázium dísztermében szekszáro Idén is megtelt a Ga­ray gimnázium díszterme éne­kesekkel és zeneszerető érdeklő­dőkkel a Magyar Kórusok Napja alkalmából tartott koncerten. Évről évre a Szekszárdi Gárdo­nyi Zoltán Református Együttes rendezi Kodály Zoltán születésé­nek évfordulóján ezt az ünnepi hangversenyt. Pénteken este Huszárik Imre, a gimnázium igazgatóhelyettese köszöntötte a résztvevőket, majd az isko­la leánykara adott színvonalas műsort Naszladi ludit tanárnő irányításával. Rácz József, a Tol­nai egyházmegye esperese által tartott áhítat után következett a házigazda Gárdonyi kórus mű­sora. Öt kórusművet adtak elő a A Gárdonyi-kórus a színpadon. Szép élményt kaptak, akik ellátogattak a pénteki ingyenes hangversenyre karvezető Naszladi Judit vezény­letével, a hallgatóság számára az élményt fokozta a szólóénekesek szereplése és a hangszeres kísé­ret. Vonósnégyes játéka és a gim­názium nemrégiben falavatott új orgonájának hangja emelték az est fényét, utóbbit Lozsányi Tamás szólaltatta meg. Vendég­ként két kórus érkezett. A kapos­vári Vikár kórust Ludmány Gé­za vezényelte, ők Kodály-művet adtak elő. Az est fénypontja a Pécsi Tudományegyetem ének­karának gyönyörű műsora volt. A kórust, majd a koncert végén az összkart is dr. Lakner Tamás, az egyetem művészeti karának dékánja, Liszt-díjas karnagy ve­zényelte. ■ Á. A.

Next

/
Oldalképek
Tartalom