Tolnai Népújság, 2014. december (25. évfolyam, 279-303. szám)
2014-12-08 / 285. szám
2014. DECEMBER 8., HÉTFŐ 3 MEGYEI TÜKÖR A mederkotrás nem könnyű feladatának megoldásához pontonra kellett rakni a markológépet. A munkát az év vége előtt szeretnék befejezni Felélesztik a Rezéti-Dunát kotrás A tavasszal várhatóan már nem zavarja az élővilágot Megyei siker az országos lépcsőfutáson BUDAPEST-ZEKSZÁRD Kilencedik alkalommal rendezte meg együtt az Országos Lépcsőfutó Bajnokságot a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság és a Fővárosi Katasztrófavédelmi Igazgatóság Budapesten. A Semmelweis Egyetem Nagyvárad téri épületében megrendezett verseny egyébként már a 15. volt a bajnokság történetében. Mint arról Boros Brigitta megyei katasztrófavédelmi szóvivő lapunkat tájékoztatta, a megmérettetés egyik fontos célja, hogy modellezze azt a speciális fizikai és pszichikai igénybevételt, amely a beavatkozások közben vár a tűzoltókra. Ennek megfelelően a szabályai is szigorúak, ahogy a teljesítendő cél is komoly fizikai és pszichikai erőnlétet követel meg a résztvevőktől. A versenybe szálló tűzoltók teljes felszerelésben - bevetési védőruhában, védőcsizmában, védősisakban és speciális tűzoltó védőkesztyűben, hátukon acélpalackos légzőkészülékkel - futottak fel a Nagyvárad téri épület huszon■ Mindvégig remek hangulatban zajlott a nagy fel- készültséget igénylő, embert próbáló verseny harmadik emeletére. A tűzoltóknak egyénileg vagy párban kellett feljutniuk a megadott szintre, miközben a párok legfeljebb egy lépcsőfordulónyit távolodhattak el egymástól. Az ország minden pontjáról nevezett hivatásos, önkéntes és létesítményi tűzoltók közül többen már évek óta visszatérő versenyzők, de számos új vállalkozó szellemű induló is rajtvonalhoz állt idén. Most először érkeztek vendégek Szlovákiából, Nagymagyar településről - ők a páros versenyszámban indultak. Akadt olyan, akit megviselt a feladat teljesítése, de a többségük a kora délutáni órákban már azt latolgatta, vajon ki milyen eredménynyel végzett. A verseny Tolna megyei sikert is hozott, a 30-34 évesek egyéni férfi kategóriájában Klézl Tamás tűzoltó törzsőrmester, a szekszárdi hivatásos tűzoltó-parancsnokság munkatársa a harmadik helyen végzett, abszolút egyéniben pedig ötödik lett. ■ V. M. Több, mint száz esztendeje elvitték Tolna megyéből a Duna egy szakaszát. Érsekcsanádnál átvágták a folyót, s attól kezdve a Rezéti-Duna mellékág lett, viszont továbbra is ott van a megyehatár. A Duna-Dráva Nemzeti Park (DDNP) területén ez a leghosszabb átfolyó vízrendszer, amely a dolgok természeténél fogva azóta töltődik, s a meder kereszt- metszetének 90 százalékát már elvesztette. Gyuricza Mihály- A mi szakaszunkon a Dunának ez a leghosszabb mellékága, 13-14 kilométer hosszú - mondja Parrag Tibor, a DDNP természetmegőrzési osztályának vezetője. Az 1890-es évek végéig ez volt a főmeder. Úgy 50 év múlva a holtág felső szakasza teljesen elzáródott volna, megszűnt volna a víz átfolyása. Ez a hosszú mellékág mondhatni unikális, s a nemzeti park igazgatósága szeretné a vízi élőhelyek változatosságát fenntartani. A kotrás mellett döntöttek, hogy egész évben keresztülfolyjon rajta a víz. Ez néhány évtizedig így is marad. A holtághoz csatlakoznak kisebb fokok, ezeken keresztül más vizes élőhelyek is vízutánpótláshoz jutnak. A kotrás szeptemberben kezdődött, akkor álltak be a gépek. A mellékág három kilométeres szakaszát kotorják meg, azt, amelyik leginkább feltöltődött. Mintegy 200.000 köbmétert, elsősorban homokot kotornak ki. A munka azzal kezdődött, hogy a mederből a feliszapolódás miatt kinőtt fákat kivágták, a tus- kókat kiszedték. Ezután kezdődhetett a jelenleg is zajló kotrás. Most a kivitelezés mintegy kétharmadánál tartanak, eddig a három kilométerből közel két kilométert kotortak ki. Tehát vissza van még egy kilométer és a rézsű kialakítása. Sajnos azért, hogy a jövőben a mellékágba kerülő hordalék köny- nyebben eltávolítható legyen, egy úgynevezett hordalékcsapdát is megépítenek. Ez a mellékág torkolatának szélesebbre és egy méterrel mélyebbre történő kotrását jelenti, így a Rezéti-Du- nába érkező víz hamar lelassul, és a szállított hordalék nagy része a torkolat közelében, a hordalékcsapda területén marad. a kettő közül az egyik kotrógép elromlott, most szervizben van, s az sem kizárt, hogy az év végi hajrában beáll egy harmadik is, hogy még idén befejezzék a munkát. A kotrás kétféleképpen történik. Egyrészt egy nagy ponton van a vízen, azon áll egy markoló, s a homokot belerakja egy önürítős uszályba. Ez az uszály kiúszik a Duna fő medrébe, s ott gyakorlatilag kettényílik a hajótest, a homok a Dunába ürül, s elsodorja a víz. Állandóan nézik mélységmérővel, nehogy kialakuljon egy zátony. Eddig mérhető felrakodás a főmederben ebből a hordalékból nem keletkezett. A másik kotrási módszer a hidromecha- nizáció. A parton van egy gép, Ennek köszönhetően egy esetleges fenntartó kotrásnak nem három kilométer hosszból kell majd eltávolítania a homokot. Az élőhely-revitalizáció után a Rezéti-Duna evezős vízi járművekkel ismét látogatható lesz, sőt a küszöbszint süllyesztésének köszönhetően az év sokkal hosszabb időszakában lehet majd keresztülevezni rajta, mint jelenleg. amely marófejjel felkavarja a homokot, s mint egy óriási porszívó felszippantja, majd egy csővezetéken keresztül kipumpálja a zagyot a Dunába, s a folyó ezt is elviszi. Parrag Tibor azt is elmondta, attól tartottak, hogy a nem megfelelő dunai vízállás gondot okozhat, mert egy árvíz sem lett volna jó, meg az sem, ha nagyon alacsony lett volna a vízállás. Szerencsére többnyire ideális volt a helyzet, egyszer fordult elő, hogy a magasabb vízszint miatt lassabban tudtak kotorni. Igazán elháríthatatlan akadály nem merült fel, most inkább az okoz nehézséget, hogy egyre rövidebbek a nappalok, s kevesebb ideig tudnak dolgozni. Igaz ugyan, hogy a csapadékos ősz nem kedvezett a parton történő mozgásnak, közlekedésnek, de a kivitelező ezt is megoldotta. A kérdésre, hogy akarják-e folytatatni a holtág-rehabilitációt, azt a választ kaptuk, hogy másutt, a helyi adottságokhoz igazodva, más módszerrel természetesen igen. A jelenlegi tervekben Tolna megyéhez közeli szakasz nem szerepel, de egy alsóbb szakaszon, Bár községhez közel elképzelhetőnek tartják a beavatkozást, azonban ez még a „jövő zenéje”. A kalandozások kora volt az előadás témája kölesd Dr. Lénárd Tibor a kalandozások koráról beszélt a kölesdi népfőiskola előadás sorozatában. Az érdeklődők a kalandozások lefolyásáról és okáról is hallhattak, és megtudták, hogy a cél a zsákmányszerzés volt. Őseink nemesfémet, rabszolgákat raboltak, adót szedtek, de ahol teleltek, ott el is tartották őket. Érdekesség, hogy uralkodók viszálya esetén gyakran hívták a magyarokat segítségül. ■ B. K. Legújabb könyvét dedikálja Sas Erzsébet szekszárd Sas Erzsébet újságíró „Áldott gyermekkorom” című könyvét dedikálja december 10-én, szerdán 10-től 19 óráig a Belvárosi Kávéházban. ■ M. K. Paksot is érintette a Bajnokok Útja PAKS A fiatalok motiválását és az egészséges életmódra való nevelést tűzte ki céljául a Fazekas-Zur Krisztina olimpiai bajnok kajakozó által létrehozott Bajnokok Útja Alapítvány. A projekt keretében olimpikonok és sikeres sportolók személyesen osztják meg általános iskolásokkal sikereik titkát, valamint azt, hogy milyen fontos szerepet játszik az életükben az, egészséges étkezés és a mozgás. Az alapítvány Bajnokok Útja programjának első paksi előadásán a dr. Kovács Antal olimpiai bajnok cselgáncsozó mesélt a Bezerédj Általános Iskola diákjainak. ■ V. T. Megérkezett a Mikulás az újvárosi társaskörbe SZEKSZÁRD Mikulás ünnepségre várták a Szek- szárd-Újvárosi Római Katolikus Társaskör tagjait vasárnap délután a Szent István Házba. Az ünnepi műsorról a Szent lózsef katolikus iskola ötödik osztályos diákjai és a társasköri tagok gyermekei, unokái gondoskodtak. Minden gyerek ajándékot kapott, és finom sütemény is került az asztalra a tagok jóvoltából. ■ V. M. Csapdába kerül a hordalék, így könnyebb a munka Mikulás a laborban Érdekes kísérletekkel töltötték a Mikulást a Gyakorló Általános Iskola felső tagozatos diákjai a szekszárdi Garay Gimnázium természettudományos laboratóriumában. Takácsné Ballai Melinda laborvezető elmondta, pénteken a biológia volt napirenden, ahol az érzékszervek működését vizsgálták a diákok. Másnap délelőtt a fizika és a kémia kapott főszerepet, itt már igazi, komoly kísérletek zajlottak, de a programban szerepelt játékos vetélkedő is. A rendezvényt értékelés zárta. ■ V. M. Agancsos pónik érkeztek a Hősök terére adventi hétvége Programok a jótékonyság, a szeretet, az ünnepvárás jegyében tolna Pocsékabb időjárást nehezen lehet elképzelni egy adventi szabadtéri program megrendezésére, mint amilyen szombaton a tolnaiakat várta a Hősök terén. Ám az eső ellenére számos érdeklődő jelent meg a Bezerédj szabadidőközpont adventi hétvégéjén. A Tolnai Galériában kézműves foglalkozás nyitotta a programot, majd a Hősök terén helyi énekkarok - a zeneiskola, a Mözsi Nemzetiségi Klub, a Tolnai Német Nemzetiségi Baráti Kör kórusai, a Mözsi Bartók Béla Női Kar - léptek fel. A koncertek után „agancsos” pónik húzta fogaton megjelent a helyi nagycsaládosok Mikulása és a krampuszok. A programot Miller Zoltán koncertje zárta. Közben jól fogyott a Háló alapítvány által kínált forralt bor is, a bevételt jótékony célra fordítják. Szintén jótékony célú volt a KÉSZ Tolnai Csoportja, az ONY- PE tolnai szervezete és a Bezerédj szabadidőközpont által a tolnai templomban rendezett péntek esti koncert, amelyen idén a tolnai Ad Libitum Kamarakórus lépett fel. A színvonalas hangversenyt Koncz Ádám, a KÉSZ tagjának megható, elgondolkodtató szavai foglalták keretbe. A koncerten 47 ezer forint gyűlt össze, ebből ajándék- csomagokat állítanak össze rászoruló gyerekeknek. ■ S. K. A Mikulás kedvéért egy estére rénszarvassá változtak a pónik
