Tolnai Népújság, 2014. november (25. évfolyam, 255-278. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2014-11-30 / 46. szám

2014. NOVEMBER 30., VASÁRNAP MŰVÉSZBEJÁRÓ 13 iüMWMÜM Kipróbálhatóak az új virtuális világok kiállítás A legmodernebb eszközöket vizsgálja és mutatja be a Capa Központ nemrég nyílt tárlata A legmodernebb, sokszor még fejlesztés alatt álló esz­közök és programok segítsé­gével vizsgálja a Robert Capa Kortárs Fotográfiai Központ Kép és képtelenség című ki­állítása a kiterjesztett, illetve a virtuális valóság alkalma­zásának jelenét és jövőjét; a bemutatott készülékek többsége ráadásul ki is pró­bálható. VR-összeállítás A művészeti múzeumok több­ségében a megszokott mó­don használjuk a szemünket. A Capa Központ és a Kitchen Budapest közös tárlata ezen a megközelítésmódon szeretne túllépni magyarországi kiál­lítóhelytől szokatlan merész­séggel: a középpontban ezúttal nem a művészet, hanem a tech­nika által nyújtott lehetőségek állnak. A 2015. március 1-jéig láto­gatható kiállítás célja az, hogy minél játékosabb és szórakoz­tatóbb formában mutassa meg: várhatóan milyen, a látást és megfigyelést segítő eszközök fogják meghatározni a követ­kező évtizedet. A célcsoportot nem elsősorban a szakemberek képezik, hanem azok az érdek­lődők, akik néhány éven belül talán maguk is hasonló termé­A legújabb eszközök, szoftverek próbálhatok ki a tárlaton, köztük a Google Glass is. keket használnak majd, ennek jegyében a legtöbb eszköz mű­ködését és használatát kérésre animátorok magyarázzák el, és közreműködésükkel a készülé­keket ki is lehet próbálni. A közönség először a jövő vív­mányaival ismerkedhet meg: az első terem videóin olyan, fejlesztés alatt álló termékek tűnnek fel, mint a Sony Project Morpheus elnevezésű virtuá­lis valóság szemüvege, vagy a Méta átlátszóra tervezett szem­üvege, amelyben a virtualitás és a valóság ötvöződik majd egymással. A kiállítás ezután visszaugrik a kezdetekhez, az­az a Nintendo Wiimote megje­lenéséig. Ez a Capa Központban is kipróbálható vezérlőegység adta meg először a virtuális valóság élményét, de még kép­ernyőn keresztül. A Wiimote által kitaposott utat követte a Sony Playstation Eye Pet: a ki­terjesztett valóságot használó Egyéves a Központ A Robert Capa Kortárs Foto­gráfiai Központ egy éve nyílt meg az Ernst Múzeum helyén, a Nagymező utcában, majd ké­sőbb a Tivoli Színház termével bővült. A közeli Mai Manó Ház testvérintézményeként, azzal közös irányításban működő fo­tóközpont célja, hogy korszerű módon népszerűsítse a fotográ­fia műfaját. A Központ egy év alatt 20 ezer látogatót fogadott. programban egy vezérlőegység segítségével egy virtuális házi­állattal lehet interakcióba lép­ni, amely egy képernyőn reagál a látogatók utasításaira. Az amerikai fejlesztésű Leap Motion kontrollere érintés nél­küli vezérlést tesz lehetővé a levegőben, ennek Pinch i nevű, magyar továbbfejlesztésével pedig hanganyagokat lehet a levegőben „vezényelve” szer­keszteni. Egy-egy magazinba akár több ezer oldalnyi képet, hanganyagot, videót és egyéb információt lehet belezsúfolni a külföldi sajtótermékeknél már igen elterjedt Layar prog­rammal. A „valóságböngésző” letöltése után az okostelefonok le tudják olvasni a fotókba, ké­pekbe rejtett, szabad szemmel láthatatlan kódokat, és kijelző­jükön meg tudják jeleníteni a változatos extra tartalmakat. Borsos ára miatt Magyaror­szágon nem túl elterjedt eszköz a Google Glass, amelyet azon­ban a kiállításon most ki lehet próbálni. Az okosszemüveg a felhasználó szeme elé vetíti a kért információt, használja a GPS-t, böngész az interneten vagy videókat játszik le. Sőt akár fotót is készít, ami azon­ban már személyiségi jogi ag­gályokat is felvet: nem tudhat­juk, hogy egy okosszemüvegen keresztül ránk néző idegen nem készít-e rólunk felvételt. A még csak tesztelési fázis­ban járó Oculus Rift szemüveg más elven működik, a valódi vizuális ingereket kizárva egy teljesen virtuális valóságba he­lyezi a felhasználót. Az animá­torok segítségével ez az eszköz is kipróbálható, például egy al­kalmazással több száz méteres mélység felett is egyensúlyoz­hatnak vagy a Weight of the Worlds programmal egymás gondolataiban is „olvashatnak” a látogatók. Szemünk előtt egy mikroszá­mítógéppel fogunk járni, vagy kedvenc szórakozásunk lesz az alternatív, virtuális világokba való elmerülés? A Capa Köz­pont kiállításának záróegysége videókon, interjúkon keresztül azt mutatja be, hogy a művé­szek, programozók szerint mi­lyen lehet a virtuális valóságra építő eszközök világa egy-két évtized múlva. Hazakerült végre Berény Róbert egyik főműve MINTEGY KILENC évtized Után visszakerült Magyarországra Berény Róbert festőművész egyik elveszettnek hitt főműve, az Alvó nő fekete vázával című festmény, amelyet a Virág ludit Galéria bocsát aukcióra decem­ber 13-án - írta az MTI. • A kép kalandos körülmé­nyek között került elő: Bárki Gergely művészettörténész 2009 karácsonyán a Stuart Little, kisegér című filmet néz­te gyermekével a tévében, ami­kor a díszletben feltűnt neki a kép. Kiderült, hogy az értékes alkotást egy pasadenai keres­kedésben vásárolták a készítők a filmhez, majd a Berény-kép egy szappanoperában is „szere­pelt”, mielőtt a szakembernek sikerült beazonosítania és öt­évnyi munkával hazahoznia. Az Alvó nő fekete vázá­val című kép Berény Róbert (1888-1953) második feleségét, Breuer Etát ábrázolja, 1927- 1928 fordulóján készülhetett, és a Nyolcak tagja egyik főmű­vének számít. Az Alvó nő fekete vázával című kép licitje 34 millió fo­rintos kikiáltási árról indul a decemberi aukción. ■ Megjelent Gyarmati Fanni kétkötetes naplója Radnóti miklósné Gyarmati Fanni kétkötetes naplója hétfőn kerül a boltokba. Az 1200 olda­las, monumentális mű 1935-től 1946-ig követi végig Radnóti Miklós felesége és múzsája, Gyarmati Fanni életét, vala­mint a házasság mindennap­jait. A bejegyzéseknek 1946 szeptemberében szakadt vége, pár héttel azután, hogy a har­madik munkaszolgálata alatt 1944-ben meggyilkolt költőt Budapesten is eltemették. A ti­zenkét éven át, sokszor napi rendszerességgel vezetett nap­ló korrajz és személyes sorstra­gédia - közölte a kiadó. Az olvasó előtt megeleve­nedik a Radnóti házaspár szűkebb élete és környezete: bepillanthatunk az irodalmi élet hétköznapjaiba egy mind jobban fasizálódó országban, az olvasó megismerheti a há­ború árnyékában élő házaspár mindennapjait is, amelyet az erőszak, a nélkülözés, a ki­szolgáltatottság és az emberte­len törvények tucatjai tesznek mind nehezebbé. A műhöz lábjegyzetek, jegy­zetek is készültek, ezekben ol­vashatók a naplóban sokszor csak keresztnévvel szereplő személyek életrajzi adatai, va­lamint a fontosabb tudnivalók a szövegben felbukkanó intéz­ményekről, szervezetekről, ká­véházakról, periodikákról. ■ A SZECESSZIÓ REJTETT KINCSEI Budapesti kincskeresőtúra a magyar szecesszió nagymestere, LechnerÖdön emlékére A magyarországi szecessziós építészet a 19-20. század fordulóján élte virágkorát. A stílus legfontosabb hazai mestere Lechner Ödön volt, aki­nek munkásságát számtalan köz- és magánépület őrzi szerte az ország­ban. Olyan kincsről van szó, amelyet érdemes felfedezni és megismerni - ezt segíti a Magyar Nemzeti Bank is azzal, hogy a neves építész emlé­kére érmét bocsátott ki novemberben. B ármily rövid volt is a szecessziós épí­tészet időszaka, a magyar városo­kon jelentős nyomot hagyott. A 19. század második felének gazdasági fellen­dülésére alapozva főleg alföldi városaink kezdtek jelentős építkezésekbe; a korban született közigazgatási épületek közül nem egy az építészet és az iparművészet páratlanul gazdag tárháza. Az alapvetően historizáló városként épült Budapesten ugyancsak jelentős középületeket emeltek szecessziós stílusban, elsősorban Lechner Ödönnek és követőinek köszönhetően. Lechner Ödön halálának 100. évfordulója boldog békeidők Budapestjére, ahol a je­les magyar építész nyomába eredve fel­fedezhetik a szecesszió világát. A túrán naplórészletek, régi térképek, korabeli képeslapok és titokzatos figurák segítenek eligazodni a résztvevőknek. V an olyan helyszín, ahol a jó megfigye­lőképesség a legnagyobb segítség, s akad, amikor a logikára kell támaszkodni. Egyszerre lesz tehát a séta kellemes kikap­csolódás és tanulságos néhány óra, amely­nek végén-mindenki nagy örömmel fizet­E kulturális és szellemi örökség előtti tisztelet jegyében bocsátott ki em­lékérmét a Magyar Nemzeti Bank az épí­tész halálának századik évfordulójára no­vemberben, az emlékérméket forgalmazó Magyar Pénzverő Zrt. pedig kincskereső­túrákat szervez az év végéig a fővárosban. Ezek során a résztvevők visszatérhetnek a hét a saját maga által vert egyedi érmével a Magyar Szecesszió Háza kávézójában. A z elsőként célba érő csapat pedig a november 19-én forgalomba bocsá­tott és a Magyar Pénzverő Zrt. által forgal­mazott Lechner Ödön-emlékérmét nyer­heti meg. HÍRSÁV Kovalik Balázs kapta a Moholy-Nagy Dijat A kortárs magyar operaját­szás és -oktatás kiemelkedő alakja, Kovalik Balázs kapta a Moholy-Nagy Díjat. Az elis­merést 200ó-ban azzal a cél­lal alapította a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem, hogy elismerje azon művészek al­kotói tevékenységét, akik az egyetemével azonos értékek­re helyezik a hangsúlyt. Ford a Szárnyas fejvadász folytatásában Harrison ford, a kultusz­filmmé vált Szárnyas fejva­dász sztárja elvállalta, hogy a folytatásban is eljátssza Rick Deckard nyomozót, aki replikánsokra, azaz ember külsejű robotokra vadászik. Az eredeti film 1982-ben készült, Ridley Scott ren­dezésében, Philip K. Dick Álmodnak-e az androidok elektromos bárányokkal? cí­mű sci-fije alapján. Jön az első magyar közösségi film december 30-ÁN mutatják be BÚÉK címmel az első magyar közösségi filmet, amely egyetlen napot, 2013- 2014 Szilveszterét mutatja be 70 percben profik és több száz önkéntes munká­jának eredményeként. A fel­hívásra bárki nevezhetett saját videójának beküldésé­vel. A pályázatra végül több mint 800 videó érkezett 60 településről. t

Next

/
Oldalképek
Tartalom