Tolnai Népújság, 2014. november (25. évfolyam, 255-278. szám)

2014-11-28 / 277. szám

5 2014. NOVEMBER 28., PÉNTEK KÖRKÉP Hangokat hallott, ezért szúrta meg egy ismerősét A néprajz megszállottja portré Schönveitz János sokoldalú személyiség tele tervekkel Zártkertekben is gyéríti hétfőtől a vadásztársaság a vadat szekszárd Vádat emelt a Tol­na Megyei Főügyészség az ide­iglenesen kényszergyógykeze­lés alatt álló férfi ellen ember­ölés bűntettének kísérlete mi­att, tájékoztatott Himmelné dr. Ökrös Magdolna, a főügyész­ség sajtószóvivője. A vádlott több éve alkoholi­záló életmódot folytat, amely­nek következményeként 5-6 éve hallucinációs tünetek je­lentkeztek nála. Többször is el­mondta a környezetében élők­nek, hogy az ügy sértettjének a hangját hallja a fejében, aki állandóan utasítgatja. Az is mondta, hogy ezt már nem bír­ja, inkább belevágja a vasvillát a sértettbe. Ez év május hatodikán dél­előtt is ivott, a vendéglátó he­lyen összetalálkozott a sértet­tel. Szóváltás közben azt mond­ta neki, hogy még aznap le­szúrja egy vasvillával, majd el­ment a presszóból. Miután ma­gához vett egy vasvillát, vissza­tért, és a presszóban még ott ta­lálta a sértettet. A vádlott a vas­villát maga elé tartva, „eljött az ■ A presszóban lévő férfiak egyike csavarta ki a kezéből a vasvillát, majd kilökték az utcára időd” felszólítással közepes erő­vel a sértett mellkasának irá­nyába szúrt. A vasvilla elérte a másik férfit, de csak 8 napon belül gyógyuló sérüléseket oko­zott. Ugyanakkor a mellkast ért szúrás a mellüreg megnyitása következtében alkalmas volt a közvetett életveszély okozásá­ra. A mellkas bal oldalát elölről ért közepes erejű szúrás, a szív lehetséges sérüléseire tekintet­tel, akár halálos következmény­nyel is járhatott volna. A presz- szóban tartózkodó férfiak egyi­ke kicsavarta a támadó kezéből a vasvillát, majd kilökték a vád­lottat az utcára. A sérültet kór­házba szállították. A szakértő megállapította, hogy a vádlott kóros elmeálla­pota miatt nem volt képes tet­tei következményeinek a felis­merésére, illetve ennek megfe­lelő magatartás tanúsítására. Ezért az ügyész, büntethetősé­get kizáró ok miatt, a vád alóli felmentésre és kényszergyógy­kezelés elrendelésére tett indít­ványt a bíróságnak. ■ 1.1. Schönveitz János a helytörténet és a néprajz megszállottja, éjjel-nappal a levéltárat bújja. Ugyanakkor a családra, sportra is jut ideje Látva munkája eredmé­nyét, az embernek az az érzése támad, hogy Schön­veitz Jánosról született a mondás, miszerint egy nap 24 órából és egy éjszaká­ból áll. A kétgyermekes édesapa az atomerőmű mi­nőségellenőre, két együt­tesben táncol, sportol, és a helytörténet, néprajz megszállottja. Vida Tünde Olyannyira paksi Schönveitz János, hogy 1780-ig visszame­nőleg igazolni is tudja. A kér­désre, hogy e-vel, vagy á-val ej- ti-e a vezetéknevét, azt mond­ja, most már á-val. Tudván, hogy az elmúlt néhány évben sok időt áldozott a családja tör­ténetének kutatására, azonnal értem a „most már”-t. A Pak­si Atomerőmű minőségellen­őre korábban jobbára a sport­ra áldozta a szabadidejét, ke­nuzott, futott, tizenkét éven át karatézott. Nyaranta még most is be-beül a sárkányhajóba és futni is eljár, de manapság már szinte mindig valami helytör­téneti érdekességen, különle­gességen, kutatási témán töp­reng. Mint meséli a nagyany­jával folytatott beszélgetések, történetek ébresztették fel az érdeklődését. - A nagymama olyan, mint egy lexikon - fo­galmaz. Sokat tudott meg tőle a családi kapcsolatokról, adatok­ról, amiket először csak össze­írt, majd, amikor a keze ügyé­be került egy ismerős család- történeti könyve, úgy döntött, hozzáfog a saját könyve elké­szítéséhez. Elogy hol tart? Mások ta­lán azt mondanák, a vége felé, János azt mondja, a felfedezés öröme hajtja, izgalmas feltárni azoknak az időknek a lakóhe­lyére vonatkozó történetét, ame­lyeket más még nem kutatott meg. Terve, hogy az összegyűj­tött adatokat könyvbe rendezi, a kötetet a világháború végé­nek századik évfordulójára sze­retné megjelentetni. Közben más témákban is gyűlnek már a papírra, nyomtatásra váró gondolatai, adatai. Kutatja Paks és környéke telepítéstörté­netét, a környék szakrális emlé­keit is szeretné kötetbe rendez­ő azonban maximalista, ezért úgy ítéli meg, hogy az elején, mert mindig újabb és újabb mo­mentumok keltik fel az érdek­lődését. Mint mesélte, felmenői vízi molnárok voltak, az utol­só működő paksi vízi malom egy oldalági rokoné volt. Elődje­it úgy telepítették be Paksra, de azt még nem sikerült felkutatni, hogy a Schönveitz ág pontosan honnan származik, tehát vár még rá feladat a család múltját illetően is. Munkája során egy­re jobban elmélyedt a helytörté­netben, folyamatosan bővül az ni, de érdekli a néprajz is, sőt a római kor is, illetve az már biz­tos, hogy Dunakömlőd és Né­metkér háborús veszteségeit a paksihoz hasonló kiállításon bemutatja. És akkor még nem beszélt arról, hogy gyűjti a régi fotókat, képeslapokat, egyéb emlékeket. NEM titkolja, hogy az utóbbi hónapokban nagyon „elkapta a gépszíj", megígérte magának és családjának, hogy idén szüne­tet tart. De azért biztos, ami biz­tos, megkérdezte a levéltár ün­nepi nyitva tartását. ezzel kapcsolatos tudása és éh­sége is. Olyan területekkel foglako­zik, amelyekkel mások koráb­ban nem, legfeljebb csak érintő­legesen. így került kutatása fó­kuszába az I. világháború. A vá­rosi könyvtárban saját tervezé­sű és kivitelezésű tárlaton mu­tatja be az eredmények egy ré­szét. Az összeállítás az I. világ­háborúban elhunyt paksiak­nak állít emléket. Ahhoz, hogy az anyag összeálljon, éjt nappal­lá téve bújta a levéltárat, kuta­tott az interneten. Mint mond­ja, az első világháború vesztesé­gi lajstroma 39 ezer oldal, a hí­rek az eltűntekről, sebesültek­ről 22 ezer oldal. Ezeket példá­ul egy Tamásiban élő, hasonló­an elszánt ismerős K. Németh Géza segítségével „bogarászták végig”. Miközben mesél, kiderül, hogy nem száraz adatokról van szó, minden hősi halottról a le­hető legtöbb információt kide­rített beleértve a foglalkozását vagy éppen a házástársa nevét, a halála körülményeit. Érdekes történet, hogy sokáig az a tévhit élt, hogy az első áldozata a hábo­rúnak paksi volt, de Gremsper- ger Sándor „csupán” a második volt a hősi halottak sorában. Gyűlnek már a nyomtatásra váró gondolatai szekszárd A zártkertekben felbukkanó vadak, és a mező- gazdaságban okozott károk enyhítése érdekében a Szek­szárdi Aranyfürt Vadásztársa­ság - a Szekszárdi Rendőrka­pitányság engedélyével - vad­disznó, őz, gímszarvas gyérí­tését nemcsak vadászterüle­ten, hanem a város zártker­ti területein is végzi. A vadá­szat december 1-től a hét min­den napján 16 órától a követ­kező nap 7 óráig tart. Hely­színek: Palánki-hegy, Mö- zsi-hegy, Sauli-tető, Nagy Mi- hály-völgy, Lisztesvölgy-tető, Agárdi-völgy, Faddi-völgy tető, Szalai-völgy a Tolnai Lajos ut­cáig, Fuksz-völgy a Zápor utcá­ig, Balparászta, Bottyánhegy, Bagó-völgy tető, Cserhát-tető, Jobbremete-tető, Tatai-völgy, Rövid-völgy tető, Kerékhegy északi lejtő, Tökös-szurdik, Balremete-tető, Bödői-tető, Iván-völgy tető, Gyűszű-völgy tető, Porkoláb-völgy tető, Csö- tönyi-völgy tető, Baranya-völgy tető. A vadásztársaság a biz­tonsági intézkedéseket megte­szi. ■ Tovább folytatják a városszepíto programot TAMÁSI Az önkormányzat 2014- ben indította el a város közterü­leteinek megújítására irányuló programját, mely a művelődési ház és a könyvtár előtti tér szé­pítésével kezdődött. A kulturális és kereskedelmi rendezvények befogadására, pihenésre, játék­ra alkalmas közösségi teret ok­tóber közepén vehették birtokba a helyiek. Porga Ferenc polgár- mestertől megtudtuk, a prog­ram folytatásaként megújulna a Szabadság utca másik oldalán a Szabadság utca 35. szám előtti, továbbá a Zrínyi utca 8-16. szám alatti közterület. Első körben az önkormányzat ajánlattételi fel­hívást tesz közzé, és elkészítte­ti a terveket. Porga Ferenc sze­rint a kivitelezés függ a jövő évi büdzsétől, a pályázati lehetősé­gektől is. A város vezetése azt is megvizsgálja majd, közmunká­sok dolgozhatnak-e a felújításon. ■ B. K. Lakásotthonok: javasolják, hogy keressenek más megoldást határozat Elsősorban az érintett gyerekek védelme érdekében tette meg indítványát a képviselő-testület tolna - Amennyiben lehetőség van rá, keressenek más megol­dást a tolnai lakásotthonok léte­sítése helyett - ezt indítványoz­za a Szociális és Gyermekvédel­mi Főigazgatóság Tolna megyei kirendeltségének a tolnai kép­viselő-testület, a tegnapi ülésen elfogadott határozatában. Mint arról korábban többször írtunk, a Tolnán EU-s pályáza­ti támogatással tervezett két la­kásotthon létesítése ellen sok száz aláírás gyűlt össze a tele­pülés lakosságának részéről. Az ellenzők szerint az állami gondozott gyerekek deviáns vi­selkedésükkel megzavarnák a környék nyugalmát és bizton­ságát. A közelmúltban a témá­ban rendezett közmeghallga­táson mintegy kétszázan vet­tek részt, a többség egyértel­művé tette, hogy elutasítja eze­ket a városba tervezett intézmé­nyeket. Többen is jelezték, hogy készek a végsőkig elmenni, ha kell, élő láncot alkotva tiltakoz­nak a lakásotthonok ellen. A lakásotthonok létesítése egyébként még nem lefutott, ahhoz a pályázati támogatási szerződés módosításának szen­tesítésére van szükség, illetve arra, hogy a nemzeti vagyon­kezelő jóváhagyja a lakásott­honok kialakításához szüksé­ges családi házak megvásárlá­sát. A működési engedélyeket a megyei kormányhivatal szociá­Központi téma volt a lakásotthon a tolnai testületi ülésen lis és gyámhivatala adja ki. A tolnai önkormányzatnak tehát ebben a kérdésben nincs dön­tési jogosultsága. A helyi kép­viselők ezzel együtt úgy ítél­ték meg, hogy - elsősorban az érintett gyerekek védelme ér­dekében - célszerű lenne meg­fontolnia a gyermekvédelmi főigazgatóságnak, hogy a la­kásotthonok tolnai elhelyezé­se helyett nem volna-e szeren­csésebb más megoldást keres­ni. A tegnap elfogadott önkor­mányzati határozatot azonban nem kötelező figyelembe ven­nie az ebben a kérdésben ille­tékes szerveknek. A tolnai tes­tület döntése tehát nem feltétle­nül eredményezi azt, hogy nem lesznek lakásotthonok a város­ban. A tegnapi ülésen számos más téma is szerepelt. Egyebek mel­lett döntöttek arról, hogy az ön- kormányzat kommunális cége, a Thelena Kft. ügyvezetőjévé jö­vő év január elsejétől határozat­lan időre nevezik ki Klein An­talt, a társaság eddigi vezetőjét. Appelshoffer Ágnes polgármes­ter napirend előtt köszöntötte a Mözsi Bartók Béla Női Kar elnö­két és karnagyát, Rikker József- nét és Schmidt Zoltánnét, abból az alkalomból, hogy a kórus a közelmúltban lezajlott Praga Cantat Nemzetközi Kórusver­seny és Fesztiválon bronz mi­nősítést szerzett. ■ S. K.

Next

/
Oldalképek
Tartalom