Tolnai Népújság, 2014. november (25. évfolyam, 255-278. szám)
2014-11-26 / 275. szám
2 JEGYZET GYURICZA MIHÁLY Spórolósan amikor azt a szót látom, hallom, hogy települési ön- kormányzat, még véletlenül sem Budapest vagy valamely kisebb-nagyobb város képe jelenik meg lelki szemeim előtt. Mindig azok a törékeny kis falvak bukkannak elő, amelyek például Bonyhádról Dombóvárra vagy Harcról Pincehelyre utaztomban kerülnek elém, az út két szélén, általában a patakvölgyekben meghúzódva, ahol a törökdúlás után betelepített többnyire német lakosság új honfoglalóként létrehozta őket. A lakók már jórészt kicserélődtek, változott a falvak képe is, de sok porta mintha megrekedt volna a történelemben. Az újak között rogyadozó házak, cserepüket vesztett tetők, kidőlt kerítés látványa fogadja az átutazót. Azok, akik ezekben laknak, nagyon szegény emberek, egy részük talán már azt is elfelejtette, hogy az a természetes, ha az ember minden reggel munkába indul. állami És helyi pénzek bánják a nagy szegénységet, elvégre senkit nem halhat éhen. A polgármestereknek, a képviselőtestületek tagjainak fő a fejük, hogy miből tartsák fent a működőképességet, fizessék a legsürgetőbb kiadásokat. Attól tartanak, hogy a közös, állami kasszából csordogáló pénzek csökkenésének pótlására helyi adók, bevételek növelésére, a kiadások visszafogására szorítják őket. valamikor, 1970 körül - akkor sem volt kolbászból az ország kerítése - meghirdették a takarékossági évet. - Mivel takarékoskodjunk mi? - tette fel a kérdést a szerkesztőségi értekezleten az egyik kolléga - talán a gémkapoccsal?! - Azzal is! - jött a határozott válasz a gazdasági főnöktől. Nos, talán a falusi önkormányzatok is visszafoghatnák a gémkapocs-felhasz- nálásukat. A hatékonysághoz is vélemények A költségvetési koncepció elkészítése még KÖRKÉP pénz kell önmagában kevés 2014. NOVEMBER 26., SZERDA Országszerte szinte mindenhol megalakultak már az új önkormányzati testületek, amelyeknek legfontosabb feladata most az, hogy elfogadják a következő időszak költségvetési koncepcióját. Ahhoz, hogy ez sikeresen, időben megtörténhessen, ki kell alakítaniuk az új, ötéves időszak működésének célrendszerét, és át kell tekinteniük az elmúlt ciklus teljes gazdálkodását. Vízin Balázs Ez szakértők bevonásával is legalább három hónapos intenzív munkát jelent - állítja Pető Gábor, az önkormányzati szervezetfejlesztéssel és igazgatás- szervezéssel foglalkozó Multi- Contact Consulting Kft. ügyvezetője. A szakértő szerint az ön- kormányzatok többsége most a korábbinál jobb helyzetből indul, a költségmegtakarítási lehetőségek és új bevételi források feltárása tovább javíthat a testületek gazdálkodási mozgásterén. Az önkormányzatok mintegy 456 milliárd forintnyi adósságának állami átvállalásával 2014-ben számos területen változott a feladatellátás rendszere, például a közoktatásban, a kulturális és egészségügyi intézményeknél, illetve szociális és gyermekvédelmi területen. Ezen kívül, a jegyzői hatósági jogkörök részben a járási hivatalokhoz kerültek és megalakultak a közös önkormányzati hivatalok. A központi költség- vetés jelenleg az önkormányzatok kötelező feladatait finanszírozza, míg az önként vállalt feladatokat az önkormányzatok saját bevételekből hajtják végre. Ezek a változások új fejlődési lehetőségeket nyitottak az önkormányzatok életében és megteremtették egy eredményes és hatékony gazdálkodási rendszer kialakításának alapjait, de az új rendszerhez illeszkedő testre szabott gazdasági stratégiák mindeddig hiányoztak - foglalta össze a szakértő.- Az új önkormányzatoknak most, a választások után lehetőségük nyílik arra, hogy a közszolgáltatási tevékenységek feA települések vezetői bíznak benne, hogy a községek jövője érdekében nem csökken tovább a forrás lülvizsgálatával és a költségek racionalizálásával a korábbinál jobb minőségű, jobban működő struktúrákat alakítsanak ki - hangsúlyozta Pető Gábor, aki arra is kitért, hogy az elmúlt évek jelentős változásai miatt nehezen becsülhető meg, mekkora lehet az elérhető megtakarítás, de a nagyságrendet jól érzékelteti, hogy egy valamivel több mint ötezer fős település önkormányzatánál egy korábbi szakértői átvilágítás közel 150 millió forint éves megtakarítási lehetőséget, illetve éves szinten 30 millió forint bevételi lehetőséget tárt fel. Az említett élő példa alapján a teljes, 148 millió forintos éves megtakarítási lehetőség közel 70 százaléka az önkormányzat által finanszírozott intézmények hatékonyabb működésének eredményeként, mintegy 15 százalék az önkormányzat gazdálkodásában, 10 százaléka nem szakmai területen - azaz a támogató tevékenységeknél, mint a takarítás, vagy a karbantartás -, 7 százalék az étkeztetésben, és közel 3 százalék a meglévő szinergiák kihasználása révén jelentkezett. A nagyobb lélekszámú településeken, vagy megyei jogú városokban jóval nagyobb hatékony- sági potenciál is lehet, de a lakosok számától, az önkormányzat által működtetett intézmények számától, az aktuális pénzügyi helyzettől és a korábban életbe léptetett helyi költségvetési megszorításoktól függően nagyságrendileg is eltérhetnek a megtakarítható összegek, illetve az új bevételi források.- Lényeges azonban - folytatta a szakértő -, hogy az újonnan megalakult testületek minél előbb elindítsák az eddigi gazdálkodás felülvizsgálatát, hiszen erre az új gazdasági stratégiák elfogadásáig hátralévő öt hónapból körülbelül hármat rá kell szánniuk. Amint rendelkezésre állnak a stratégiai célok, azonosíthatók a működés szempontjából kritikus pontok, vizsgálható az egyes költségek szükségessége és megfelelő mértéke; és egy sor konkrét lépés felvázolható, amelyek révén az önkormányzat a következő öt évben gazdaságosan, hatékonyan és eredményesen működhet. A Tolna megyei polgármesterek óvatosak, az országos költségvetés elfogadására várnak a lapunk által megkérdezett Tolna megyei polgármesterek reményüket fejezték ki, hogy finanszírozási szempontból nyu- godtabb lesz a 2015-ös év a mostanihoz képest.- mivel a Parlament még nem fogadta el az ország 2015-ös költségvetését, így mi sem látjuk a sarokszámokat, amelyek alapján tervezhetnénk. Mindenesetre a sajtóban már megjelent, egymással ellentétes információk is azt jelzik, hogy még nagyon nem tisztult le a kép - nyilatkozta Takács László. Grá- bóc polgármestere kifejtette, egy sor megválaszolatlan kérdés „lóga levegőben”. Példaként a segélyezési, kontra közmunka program részletszabályozását, a lakásfenntartási támogatáshoz nyújtott önkormányzati hozzájárulást, és magát, az államtól érkező működési forrás mértékét említette. de mint fogalmazott: ami még ennél is jobban aggasztja, az a települések adókivetési jogának bővítése. - A tervezettnek óhatatlanul is van egy olyan üzenete, hogy a településeknek a különböző adótípusok bevezetésével (vagy a meglévők emelésével) kell kompenzálniuk azt a kiesést, ami a feladatalapú finanszírozásra szánt összeg csökkenéséből ered. Bízom benne, hogy nem ez a szándék, mert itt Grábócon - sok községhez hasonlóan - már nem lehet újabb sarcokat kivetni, az itt lakók döntő többsége a létminimum közelében él - állapította meg keserűen Takács László. A költségvetésnél maradva rávilágított: egyrészt nem szeretnének felvenni, másrészt már egyébként is nagyon nehéz hitelhez jutni, amiből esetlegesen pótolhatnák a hiányt; és olyan vagyona sincs az önkormányzatnak, ami akár egy éves kitekintésben tartalékul szolgálhatna. reméli, HOGY a 2014-es költség- vetéshez képest - amely feszes és szigorú volt - nem szembesülnek újabb „meglepetésekkel”, amikora 2015-ös előirányzatot tanulmányozzák át tüzetesen. Ugyanis elmondása szerint már nincs miből lefaragni, az ésszerűség határain belül már minden takarékossági intézkedést megtettek az elmúlt időszakban. Olyannyira, hogy önerőből már a fejlesztések is csupán hiú ábrándoknak tűnnek. Pénzügyeit tekintette át és a határidőket tisztázta a társulás teit A települések legfontosabb feladata a kommunikáció és az ellenőrzés, a bizalom kiépítése és fenntartása kalocsa-paks Rendkívüli ülésen tekintette át pénzügyeit a Társadalmi Ellenőrző Információs és Területfejlesztési Társulás. Bálint József elnök azt mondta, az év vége az elszámolások időszaka, több új polgármester is van, ezért fontosnak tartották, hogy az ezzel kapcsolatos tudnivalókat, határidőket tisztázzák. Ebben az MVM Paksi Atomerőmű Zrt.-nek, valamint a Radioaktív Hulladékokat Kezelő (RHK) Nonprofit Kft.-nek a képviselői is a településvezetők segítségére voltak. Honti Gabriella, az RHK Kft. kommunikációs vezetője kifejtette, a települések a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal állnak szerződésben, a forrást a kommunikációs és egyéb tevékenységre a Központi Nukleáris Pénzügyi Alap biztosítja. - Mi közreműködőként veszünk részt ebben a szerződéses viszonyban, és az elszámolásokra vagyunk nagy figyelemmel - hangsúlyozta Honti Gabriella, aki Lovas Szilvia térségi szakértővel együtt vázolta az RHK Kft. által megfogalmazott, illetve az atomtörvényben is rögzített elvárásokat. A települések legfontosabb feladata a kommunikáció és az ellenőrzés, a bizalom kiépítése és fenntartása - esetükben - a Kiégett Kazetták Átmeneti Tárolója kapcsán. A forrásokat településfejlesztésre és működésre is fel lehet használBálint József elnök és Gáncs István társelnök az ülésen ni. A szakmai beszámoló elkészítésének határideje december 3. Honti Gabriella hozzáfűzte, hogy 2015-ben is szándékukban áll az atomtörvény által nyújtott keretek között együttműködni a településekkel. Kitért arra is, hogy szeretnék, ha a kommunikációban idén tapasztalt fejlődés folytatódna. Az MVM Paksi Atomerőmű Zrt.-t képviselő Kováts Balázs elmondta, hogy a TEIT 1992-es alakulásánál is bábáskodott, csakúgy, mint a 2008 végén kötött tízéves keret megállapodás megszületésénél, amelynek létrehozásánál az volt a vezérelv, hogy szabályozott legyen az atomerőmű és TEIT kapcsolata, illetve hosszú távon lehessen tervezni. Ezt a megállapodást 2013-ban áttekintették, aktualizálták, így mind a támogatási, mind az együttműködési szerződés 2018. december végéig érvényben van. Kováts Balázs beszélt arról, hogy minden év márciusáig el kell juttatniuk a tagtelepüléseknek az atomerőműhöz az éves tervüket, amelynek megvalósításáról zárójelentést kell készíteniük. Az együttműködési megállapodás keretében elvégzett feladatokról negyedévente kell beszámolót készíteni tagtelepülésenként és a társulás egészét illetően. A negyedéves beszámoló most esedékes, tette hozzá. ■ V. T. « t I t
