Tolnai Népújság, 2014. november (25. évfolyam, 255-278. szám)
2014-11-24 / 273. szám
3 2014. NOVEMBER 24., HÉTFŐ MEGYEI TÜKÖR Pluszműszakot vállaló ápolónők hétköznapi hősök Az anyagi nehézségek ellenére sem hagynák el az országot Szinte naponta halljuk a hírekben, hogy nagyon sok orvos, nővér, ápoló keres külföldön állást, megélhetést, így aki marad, arra több munka, több beteg jut. Vajon hogyan élnek, gondolkodnak a megyénkben dolgozó fiatal ápolónők, akik ugyan megtehetnék, de mégsem keresnek maguknak új hazát? Mauthner Ilona Hajnali öt óra a szekszárdi Balassa kórház ortopédiai osztályán. Az éjszakások ekkor fejezik be a 12 órás műszakot. Végigjárják a kórtermeket, ellenőrzik a betegek vérnyomását és hőmérsékletét. Bartkó Annamária, a 32 éves ápolónő mindig humorral, jókedvvel köszön be ilyenkor, pedig a műszak végére már nyilván ő is elfáradt. A fiatal, temperamentumos ápolónő csak mosolyog a kérdésen: Honnan ez az elképesztő energia?- Szeretem a munkámat, 18 éves korom óta ezt csinálom, az elmúlt 14 évben sok tapasztalatot is szereztem, és tudom, mivel segíthetek a betegeknek - mondja Annamária. - Pedig állatorvosnak készültem annak idején, de közbe jött néhány dolog, ami miatt a tovább tanulási szándékom módosult. Végig az ortopédián dolgoztam, amiért hálás vagyok, hiszen ez egy olyan osztály, ahol sok a sikertörténet. A betegek többsége azért jön ide, hogy egy-egy térd- vagy csípő- protézis után jobb legyen az életminősége, tehát nem halálos betegekkel kell foglalkozni.- De úgy látszik, Önnek hiányzik a munkával járó izgalom is, hiszen két éve helyettesít az intenzív osztályon is.- Igen, bár nem az izgalom miatt, hanem mert szükségem van a plusz jövedelemre. Az intenzív osztályon az ápoló is másként viselkedik, ott például nem szoktam viccelődni, hiszen aki az életéért küzd, azzal szemben ez udvariatlanság lenne.- Mit kell tudni egy ápolónőnek?- Bekötni a vénát, vérnyomást mérni és még sorolhatnám, de egy jó ápoló az egészben látja az embert. Ha sápadt, ha felBartkó Annamária (balról) és Bedő Mónika egyaránt a Balassa kórház ortopédiai osztályán dolgozik. Szeretik a munkájukat, nem mennének külföldre tűnőén ideges, ha rendkívüli helyzet adódik, azonnal dönteni kell. Ilyen sokszor előfordul, például legutóbb egy csípőproté- zises betegnél. Műtét után gyakori a vérnyomásesés. Ilyenkor azonnal cselekedni kell. A vérnyomást emelő infúzió segít, de amíg azt nem hozták, én megemeltem az ággyal együtt a beteget. Ez az úgynevezett Trendelenburg helyzet, így a vér a beteg fejébe száll, és ettől jobban érzi magát. Még szerencse, hogy nem egy nagy emberről volt szó.- Az orvosokkal milyen a nővérek, ápolók kapcsolata?- Az osztályon dolgozó kiváló orvosok mindegyike egyéniség, meg van a maga módszere, így mást és mást várnak el a nővérektől. Ezt tudomásul kell venni. Az új osztályvezető főorvos pedig nagyon sok újdonságot hozott, amikor átvette az osztályt. A változások ellen pedig nem szabad ágálni. Én családomnak tekintem az osztályt. Úgy számolom, tizenöten lehetünk ápolók, és nagyon jó kis csapat vagyunk. Van egy mag, aki legalább tíz éve itt dolgozik.- Javult valamit a jövedelmük mostanság?- Sajnos nem keresünk jól, bértábla szerint, évek után jár a fizetés. Én 14 év munkaviszonynyal a hátam mögött 120-130 ezer forintot kapok kézhez, ami 400'eurónak felel meg. Ebben benne van a 12 órás bérpótlék is. Külföldön ennek az ötszörösét is kézhez kapnánk. Hogy miért nem megyek akkor mondjuk Ausztriába dolgozni? Én megpróbáltam, háromszor is, fix állással vártak, de 2-3 hétnél nem bírtam tovább. Nem a munkát és nem is a körülményeket, mert mindkettő magasabb színvonalú volt mint az itthoni, de a honvágytól majd meghaltam. Harminckét éves vagyok, ideje megállapodni, és az biztos, hogy az nem külföldön lesz. Bár nem vagyok férjnél, tartós kapcsolatom van, a párom velem együtt a munkámat is elfogadta. A lelket is ápolni kell A kedves és mindig mosolygós Bedő Mónika éppen a nap- paü műszakját fejezte be, amikor találkoztunk. Kisebb probléma adódott az egyik beteggel az ortopédiai osztályon, emiatt a beszélgetést kicsit később kezdtük. - Az ortopédián szerencsére súlyos szövődmények csak elvétve fordulnak elő - meséli. - Harmincéves vagyok és 9 éve ápolónő itt, Szekszárdon. Érettségi után kerültem Erdélyből Magyarországra, és itt hirdettek meg egy ösztöndíjas állást. Az elmúlt években folyamatosan képeztem magam, egészen a főiskoláig jutottam, amit még nem fejeztem be. Közben férjhez mentem, a férjem villamosmérnökként dolgozik. Ő gyakran mondja, nem kellene annyit dolgoznom, de én szeretem a szakmámat. Szerencsém van, mert egy jól képzett csapat tagja lehetek, ahol a többség is úgy gondolja, hogy a betegnek nem csak a testét, de a lelkét is ápolni kell.- Önnek is van “másodállása”?- Két éve, hogy a szabadnapjaimon vállalok a sürgősségin munkát. Nagyon sokat lehet ott szakmailag tanulni, hiszen belgyógyászati, ideggyógyászati és sebészeti feladatokat is el kell látni. A másik oldala pedig, hogy egy kis plusz pénzhez jutunk. Egy fiatal orvos csapat van, nagyon jó velük dolgozni.- A pénz, az anyagi megbecsülés mindenkinél előjön.- Tudom, a pénz nem minden, de abból élünk. És azt is tudom, hogy egy hasonló kvalitású ápolónő mondjuk egy osztrák állami kórházban 2000 eurót keres. Ennek ellenére én nem tervezem a külföldi munkát, és ebben szerepe van a férjemnek is. Ő biztos, hogy nem jönne velem, én meg nem mennék nélküle. Másrészt, ha mindenki külföldre megy, ki marad a hazai kórházakban a betegeken kívül?! Látom a kollégáimon is, hogy az alacsony fizetés okoz napi súrlódásokat. Megkapják a fizetésüket, kifizetik a törlesztő részleteket, és alig marad valami, amiből meg kell élni a következő fizetésig. Mégis maradnak. Két éve új osztályvezető irányítja az ortopédiát, pozitív irányba mozdult el sok minden. Például sokkal több beteg jut protézishez, hamarabb gyógyulnak, a felépülés ideje is lerövidült. A pozitív dolgok a nehezebb periódusokon is átsegítik az embert.- Hogyan látja a jövőjét mondjuk öt év múlva?- Szeretném a munkámat folytatni. A betegektől annyi kedves visszajelzést kapok, talán jól is csinálom, amit kell. Az is lehet, hogy idővel majd bővül a család, de a munkámat ezt követően is folytatom majd. Megtanultam azt is, hogy nem viszem haza a kórházi gondjaimat, akkor sem, ha valami nyomaszt. Illetve az otthoni feszültséget is igyekszem kizárni. Azt mondom magamban, van két táskám, amikor a munkahelyit kézbe veszem, az otthonit leteszem. Megismerhették az eredményeket SIMONTORNYA A program eredményeinek bemutatásával ért véget a Sió-Kapos ivóvízminőség-javító projekt, amelyet ünnepélyes keretek között zártak a si- montornyai polgármesteri hivatalban tartott rendezvényen. A Simontornyát, Pál- fát és Tolnanémedit érintő fejlesztés révén jobb, egészségesebb ivóvízhez juthatnak az ott élők. ■ V. M. Nem adják fel az orvoskeresést tolna-mözs Újabb pályázatot ír ki a mözsi IV. számú háziorvosi körzet orvosi feladatainak ellátására a tolnai önkormányzat - döntött a tolnai képviselő-testület. Mint arról többször írtunk, ez már a sokadik pályázat, mivel évek óta nem sikerül alkalmas gyógyítót találni a körzetbe. Az újabb pályázat lezárultáig továbbra is dr. Erdősi József látja el a praxist helyettesítéssel. Az asz- szisztens változatlanul Stier Györgyné. ■ S. K. Két részből állt a program BONYHÁD Tálosi Zoltán tartott előadást a Völgysé- gi Múzeumban. A program első felében a Borban- di Györggyel létrehozott és működtetett szekszárdi Baka múzeumot mutatta be, illetve a 100. évforduló alkalmából az I. világháború kitöréséről, annak eseményeiről beszélt. Az előadás második felében pedig a Pécsi 19. Gyalogezred bukovinai harcaira tért ki. ■ V. B. Több helyen is lesz kiszállásos véradás TOLNA MEGYE Több kiszál- lásos véradást is tart a héten a Magyar Vöröskereszt Tolna megyei szervezete. Kedden és szerdán Bonyhá- don, a művelődési központban várják a donorokat 9-től 16 óráig. Csütörtökön Szekszárdon, a Vendéglátó Szakképző Iskolában lesz véradás 9-től 12 óráig, pénteken pedig a Cabtec Kft. szekszárdi telephelyén 12- től 16 óráig. ■ H. E. Élvonalbeli együttesek a Szekszárdi Néptánc Fesztiválon szakemberek Kevés az olyan rangos összejövetel Magyarországon, mint amilyet Szabadi Mihály alapított SZEKSZÁRD Újra volt a hétvégén Szekszárdi Néptánc Fesztivál. A Babits Mihály Kulturális Központ felújítása miatt ezt megelőzően 2008-ban rendezték meg az összejövetelt, melyet 1968- ban Szabadi Mihály alapított. A magyarországi néptáncos szakma egyik legrangosabb fesztiválja a szekszárdi, bizonyítja ezt az is, hogy élvonalbeli együttesek neveznek. Matók- né Kapási Julianna, a Bartina Néptánc Együttes vezetője, a rendezvény egyik főszervezője szerint a seregszemle értékét az is növeli, hogy kevés ilyen fesztivál van az országban, illetve, hogy a zsűriben most is elismert szakemberek vállal- A szekszárdi Bartina Néptánc Együttes és Siklósi Krisztián (középen) a Csurgó Zenekarral kiválóan szerepelt ták a munkát. A dr. Diószegi László, Hortobágyi Gyöngyvér, Mihályi Gábor, Pál Lajos és No- vák Eszter alkotta csapatban utóbbi jelenléte nagyon fontosnak bizonyult, hiszen színház rendezőként, részben kívülről érkezőként olyan dolgokra is rávilágított, melyekre eddig senki sem. Például arra: mennyire fontos, hogy a koreográfus egy általa is megélt, belülről fakadó élethelyzetet állítson színpadra. Az eredményhirdetésen azt javasolta a versenyzőknek, lássanak világot, hogy minél szélesebb látókörrel rendelkezzenek. Negyvenezer forintos nívódíjat kapott a szolnoki Tisza-, a győrújbaráti Csobolyó-, az egri Lajtha László Néptánc Együttes, 50 ezer forintos nívódíjat a rákospalotai Szilas Néptánc Együttes érdemelt. A koreográfiák közül második lett Majoros Róbert: Falvak jussa, illetve Hrúz Dénes-Fundák Kaszai Li- li-Fundák Kristóf: Fújjod-e? című műve, az első pedig Fitos Dezső és Kocsis Enikő: Táncrend című munkája, amit a Bartina mutatott be. A verseny egyéni táncos, zenés díjazottjai: Kodo- ba Florin, Siklósi Krisztián és Sipos Gergő. Száztízezres nívódíjat három együttesnek: a jászberényi Jászság-, a székesfehérvári Alba Regia- és a szekszárdi Bartina Néptánc Együttesnek ítélt a zsűri. ■ B. K. í