Tolnai Népújság, 2014. november (25. évfolyam, 255-278. szám)
2014-11-14 / 265. szám
GAZDASAG 6 2014. NOVEMBER 14., PÉNTEK BÉT-áruszekció (forint/tonna, 2014. november 12.) Dátum Új élsz. ár (Ft) Malmi búza 2014. dec. 49800 Malmi búza index 2014. dec. 49800 Takarmánybúza 2014. dec. 45000 Takarmánykukorica 2014. dec. 38 000 Takarmánykukorica-index 2014. dec. 38 000 Takarmányárpa 2014. dec. 41000 Olajnapraforgó 2014. dec. 97 000 Olajnapraforgó index 2014. dec. 97 000 Repce 2015. márc. 101000 FORRÁS: BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam (2014. november 13.) □ €/Ft 305,72-0,66 Ft □ □ $/Ft 245,10-0,44 Ft CHF/Ft 254,23-0,60 Ft a €/$ 1,2472 0,0004 USD Valutaárfolyamok (forint/euró, 2014. november 13.) VÉTELI ELADÁSI Budapest Bank 297,24 315,62 CIB Bank 294,21 318,73 Citibank 293,61 318,46 Erste Bank 297,86 315,02 FHB Bank 297,42 315,18 K&H Bank 298,21 315,39 MKB Bank 296,66 315,64 OTP Bank 297,29 314,41 Raiffeisen Bank 303,38 309,50 Fontos csomagot küld Brüsszelbe a kormány operatív programok A tervek szerint hétfőn nyújtja be a kormány az Európa Bizottságnak jóváhagyásra a 2014-2020-as uniós fejlesztési ciklus operatív programjait - közölte Vitályos Eszter Zsuzsanna, a Miniszter- elnökség uniós ügyekért felelős államtitkára tegnap. Az államtitkár elmondta: a kormány célja az, hogy Magyarország az elsők között legyen a tagállamok között, amelynek operatív programjait jóváhagyják. Vitályos Eszter Zsuzsanna azt is közölte, a kormány tegnapi ülésén tárgyalt az új közbeszerzési törvény koncepciójáról, amely a jövő év második felében léphet hatályba. A módosítás egyik célja, hogy egyre több kis- és közepes vállalkozás tudjon elindulni a tendereken. «T. G. Esélyeket rontó közmunka mta Gyakori, hogy a közfoglalkoztatás gátolja a munkakeresést | Közmunkára szánt összegek (Mrd Ft) I 2010 101,1 ! 1 2011 66,1 I 1 2012 132,2 ! 2013 153,8 : 2014 183,8* j 1 2015 270 j *AKERETETIÚN1US VÉGÉN 47,3 MILLIÁRD FT-TAL 1 í MEGEMELTÉK. FORRÁS: MTA, PARLAMENT.HU j A tartós nélkülözés és a közmunka együtt egy sajátos csapdahelyzetet hozhat létre, amiből egyre nehezebb kilépni (képünk illusztráció) Minél többször közfoglalkoztatott valaki, annál kisebb az esélye, hogy elhelyezkedjen, s tovább ronthatja a helyzetét a munkaerő-piacon a tartós nélkülözés - áll a Költségvetési Tanács által rendelt tanulmányban. Éber Sándor A közfoglalkoztatás, a nemzetközi szakirodalom eredményei által is előrejelzett módon kifejezetten rontja a nyílt munkaerőpiacon történő munka- vállalás esélyeit - áll a Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpontjának (MTA-KRTK) tanulmányában. A Költségvetési Tanács által megrendelt kutatás szerint gyakori jelenség, hogy a közfoglalkoztatás megszervezésének módja kifejezetten gátolja a munkakeresést, például nem engedik el a dolgozókat állásinterjúra, vagy egyszerűen nincs ideje, módja felkeresni az ajánlattevőt. A közfoglalkoztatást a szezonmunkákhoz is időzítik, amikor pedig volna lehetőség egy kis többlet informális jövedelem megszerzésére. Az sem ritka, hogy a közmunkával korábbi minimálbéres foglalkoztatást váltanak ki, akár ugyanazzal az emberrel például az önkormányzati intézmények kisegítő személyzete esetében. Az OECD-országok körében Magyarország az egyetlen, amelyik a válságra az aktív korúak munkanélküli és szociális ellátásának nagy mértékű, reálértékben több mint 6 százalékos csökkentésével reagált. Az ellátások szintjének változatlanul tartása esetén a szóban forgó háztartások jövedelem-növelésének egyetlen lehetősége a közfoglalkoztatás bővítése. 2011-14 között majdnem megháromszorozódnak a közfoglalkoztatásra fordított kiadások. A jövő évi költségvetés tervezet szerint az eddigi átlagos évi 200 ezer közfoglalkoztatotton felül 2015. második felében további több tízezer ember (a jelenleg jövedelempótló támogatásban részesülők mintegy negyede) kaphat lehetőséget a közfoglalkoztatásban. Ezért jövőre a 2014. évinél 35 milliárd forinttal több, 270 milliárd forint áll rendelkezésre a közmunkára. Á közfoglalkoztatásra kettős szerep hárul: a foglalkoztatás bővítése, és egy jelentős létszámú népességnél a szociális ellátás biztosítása. „Ezek egymásnak számos szempontból ellentmondó, gyakran ellentétes logikájú szempontok" - hangoztatja a tanulmány. Közfoglalkoztatás korábban is működött Magyarországon, de annak kiterjedtsége és ambíciója a szociális ellátás szinte teljes kiváltására - újdonság. A munkapiac peremén lévőknek ma a közfoglalkoztatás a legfontosabb foglalkoztatás-politikai program, költsége most már másfélszerese az összes többi, az EU-támogatásokkal együtt számított aktív munkaerő-piaci kiadásnak, miközben a program utáni elhelyezkedés esélyeit tekintve ez a legkevésbé hatékony eszköz. A közfoglalkoztatás befejezése után fél évvel az abban résztvevők alig Több jut a jómódúaknak MEGLEHETŐSEN MAGAS 02 egyenlőtlenségeket mérséklő társadalmi jövedelem-újraelosztás aránya - áll az MTA tanulmányában. Ennek azonban a nyugdíjak, nyugdíjjellegű ellátások és gyermekgondozással kapcsolatos jövedelmek (beleértve a gyermekek utáni adókedvezményt) teszik ki a nagy részét. Az újraelosztás célzottsága nagyon gyenge, mivel tulajdonképpen a felső 3 jövedelmi kategóriába tartozók több szociális juttatást kapnak, mint az alsó három csoport. A szőkébb értelemben vett, a szegényeket célzó juttatások - beleértve a munkanélküli ellátásokat - aránya egyáltalán nem magas. több mint 10 százaléka dolgozik az elsődleges munkaerőpiacon és 2011 óta ez az arány folyamatosan csökken. Minél többször közfoglalkoztatott valaki, annál kisebb az esélye, hogy elhelyezkedjen. Márpedig 2013- ban már a közfoglalkoztatottak több, mint a fele olyan személy, aki 2011 óta már volt korábban is közfoglalkoztatott. Az elemzés kiemeli, a tartós nélkülözés szintjén rontja az elhelyezkedés esélyeit. A tartós nélkülözés és közmunka együtt egy sajátos csapdahelyzetet hozhat létre, amiből egyre nehezebb kilépni. A Molnár György vezetésével, Bakó Tamás, Cseres-Gergely Zsombor, Kálmán Judit és Szabó Tibor részvételével végzett tanulmány szerint Magyarországon több mint egymillió a munkaerőpiac peremén lévők száma. Az ide tartozóknak van ugyan állásuk, de az bizonytalan és rosszul fizetett. Alapvetően - formális vagy informális - alkalmi- és idénymunkákból élnek, ellátott vagy ellátást nem is kapó munkanélküliek, munkanélküli státuszukat éppen közfoglalkoztatás szakítja meg, pályakezdőként, vagy gyermekgondozás után nem találtak még munkát. Mintegy 3,5-4 millió azoknak a száma, akiknek a háztartásában van a munkaerőpiac peremén lévő tag. HÍRSÁV Kicsit lassulva nőtt az építőiparí termelés SZEPTEMBERBEN AZaUgUSZtU- si 13,1 százalékos növekedés után 7,3 százalékkal bővült az építőipari termelés az előző év azonos időszakához képest - közölte a KSH. Szezonálisan és munkanappal kiigazítva a termelés 1,5 százalékkal maradt el az augusztusitól. Az év első kilenc hónapjában a termelés 18,1 százalékkal bővült 2013 azonos időszakához mérten. ■ Rába: csökkent az árbevétel az első háromnegyed évben 2,4 százalékkal, 33,9 milliárd forintra csökkent a Rába Járműipari Holding Nyrt. konszolidált árbevétele, míg a 2,13 milliárdos EBITDA (adó és kamat, amortizáció nélkül) 47,6 százalékkal maradt el az előző év első kilenc hónapjában elérttől. Eközben viszont 9,8-ról 7,7 milliárd forintra csökkent a vállalatcsoport hitelállománya - derül ki a csütörtöki gyorsjelentésből. A belföldi piac adta az üzleti forgalmuk hajtóerejét. ■ Foglalkoztatás: húz a versenyszféra mintegy llhónapja a foglalkoztatás növekedését Magyarországon döntően a versenyszféra adja - hangsúlyozta Czomba Sándor államtitkár egy konferencián. Hozzátette: a 62-63 százalékos lakossági foglalkoztatási ráta Czomba: felzárkózni az EU-hoz óriási eredmény, de az EU-el- várás 75 százalék. 2010-hez képest a 15-24 éves fiatalok foglalkoztatása 40-50 ezerrel javult a munkahely-garancia programnak köszönhetően is, de az EU-átlag itt 32,3 százalék, a magyar 23,1 százalék; a különbséget kell folyamatosan ledolgozni. ■ Európai uniós források hiányszakmáknak EU A szakképzésben a mezőgazdasági gépészek is támogatást nyerhetnek el Uj mentőállomás épülhet fel 18 megyében „Az iskolarendszeren kívüli felnőttképzés a mezőgazdaságban is segíti a foglalkoztatás növelését, ezért a jövő évben több ágazatban is folytatódik a szakképzések többlettámogatása uniós forrásokból” - közölte a parlament honlapján a földművelés- ügyi miniszter. Fazekas Sándort Magyar Zoltán kérdezte, megmenti-e a kormány a mezőgazdasági szakmákat? A jobbikos honatya emlékeztetett, egyre több mezőgazdasági szakma tűnik el, szerinte a nemrég elindított juhászképzés mintájára például a mezőgépész, gépkezelő, traktoros hiányszakmákban is el lehetnének képzések. Fazekas Sándor közölte, a Több munHa igény van rá, támogathatják kahelyet a mezőgazdaságban nevű programban 2020-ig 220 milliárd forintnyi új forrás kizárólag az állattenyésztési ágazatok többlettámogatására lesz majd fordítható. Többek között a tej- és húshasznú szarvasmarha, a sertés, a baromfi ágazatoknál együttesen az említett ösz- szegből 180 milliárd lesz a nemzeti támogatás. Igény esetén a mezőgazdasági gépész szakmák is bevonhatók a programba. Fazekas kifejtette, a mezőgazdasági szakmák megmentése nem az elavult, specifikus szaktudást adó szakképesítések megtartását, hanem a jelenlegi munkaerő-piaci igényeket sokrétűen kielégítő, élethosszig tartó tanulást megalapozó szakképesítések oktatását jelenti. A középfokú szakképzés beiskolázási adatainak meghatározásánál - a gazdaság igényeit, a munkaerőpiaci kereslet adatait, az országos, regionális, fővárosi és megyei beiskolázást figyelembe véve — a megyei fejlesztési és képzési bizottságok tehetnek javaslatot a megyénként eltérő hiányszakmák megállapítására. Májusban 10 megyében (BAZ, Csongrád, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagy- kun-Szolnok, Komárom-Eszter gom, Nógrád, Somogy, Sza- bolcs-Szatmár-Bereg, Vas) ezek alapján a mezőgazdasági gépész szakma is felkerült a támogatandó szakképzési listára. ■ É. S. FEJLESZTÉS „A mentők kiérkezési idejének csökkentése érdekében közel 15 milliárd forint EU-forrás felhasználásával zajlanak fejlesztések az Országos Mentőszolgálatnál” - közölte az Emmi parlamenti államtitkára. Rétvári Bencét az MSZP-s Velez Árpád emlékeztette arra egy írásbeli kérdésben, hogy jelenleg Magyarországon 1,4 millió ember (a teljes lakosság 14 százaléka) lakik negyedóránál távolabb a mentőállomásoktól, 898 településre 15 percen túl ér ki a segítség. 618 ezren dolgoznak olyan helyen, ahová 15 perc alatt nem ér ki a mentő, pedig legalább 500 milliárdot fizetnek adó és járulék formájában az államnak. Rétvári Bence szerint a következtetések nem helytállóak, mivel a riasztások nem a mentőállomások földrajzi helyzete, hanem a mentőkocsik jelenlegi helyzete alapján történnek, így pedig akár percek alatt is a betegekhez érkezhetnek a kocsik. Az államtitkár hangsúlyozta, jelenleg egy 10,94 milliárdos keretösszegből 18 megyében indultak meg a fejlesztések. A mentőállomás-hálózat 22 új helyszínnel bővül, az állomások száma 253-ra emelkedik a jelenlegi 231-ről. Nemrég 178 új teljesen felszerelt mentőkocsit is átadtak, több korszerű orvostechnikai eszközt is beszereztek. ■ É. S.
