Tolnai Népújság, 2014. november (25. évfolyam, 255-278. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2014-11-02 / 42. szám

14 UTAZAS 2014. NOVEMBER 2., VASARNAP HÍBSÁV Kis geocaching illemtan: ne vigye el a kincset, ha nem hagy ott másikat!- akkor vegyen ki kincset a Ingyenvasút Szlovákiában PÉLDÁTLAN vasúti kedvezmé­nyeket hagyott jóvá a szlovák kormány. A november 17-én életbe lépő új szabályok alapján minden 15 év alatti gyermek, 26 évesnél fiata­labb nappali tanuló, illetve a 62-ik életévüket betöltött személyek és a nyugdíjasok, az ország területén térítés- mentesen vehetik igénybe a vasúti személyszállítást. Turisztikai fejlesztés Gyomaendrődön lélekkel a körösök mentén címmel, több mint 459 millió forint uniós támogatásból tu­risztikai fejlesztés kezdődött Gyomaendrődön. A város egé­szét átfogó projekt keretében jövő tavaszra többek között az Endrődi Népház udvarán Szent Antal Zarándokházat létesítenek szálláshelyekkel, átépítik a Hantoskerti holtá­gon lévő Sóhajok hídját, és ki­alakítanak egy szabadidő- és kulturális parkot vízre nyúló kiállítótérrel, pihenőkkel, csónakkölcsönzővel. dobozból, ha vitt másikat!- ne tegyen se romlandó, se ehető, se illatos kincset a do­bozba, nehogy egy állat kitúrja és tönkre tegye a ládát.- ne TEGYE A ládát olyan hely­re, ahol kizárt, hogy valaki megtalálja.- A dobozt mindig zárja le jól!- A Jó ajándék ötletes, vicces, nem drága, és örömet okoz a megtalálóknak.- ne TEGYEN kárt a környezet­ben a keresés közben!- ha A láda környékén szeme­tet lát, vigye el a legközelebbi kukáig! A dobozban található jelszóval lehet regisztrálni a teljesítményt Túra, kaland és kincskeresés Nőtt az Ausztriába utazók száma A hűvösebb nyár ellenére csaknem 18 millióan utaztak Ausztriába, 2,3 százalékkal többen, mint tavaly - derült ki az Osztrák Statisztikai Hi­vatal friss adataiból. Az oszt­rák turisztikai szakma nagy várakozással tekint a téli szezonra, amelyre készül­ve összesen 539 millió euró értékben korszerűsítették a felvonókat országszerte. Ta­valy rekordszámú magyar volt szomszédolni: csaknem félmillió honfitársunk járt az alpesi országban. Erős téli szezonra számítanak geocaching Itthon is egyre több elrejtett ládika várja, hogy megleljék és „fosztogassák” A kincskeresés nagy ka­land. Még jobb, ha az ember közben egy hatalmas játék részese, amelyben á világ minden pontjáról bekapcso­lódnak a túrázók: kincses­ládákat keresnek, találnak, kifosztanak, megtöltenek és elrejtenek. Azaz geocachin- gelnek. Mediaworks-összeállítás A geocaching sztori az ezred­fordulón kezdődött, amikor egy Dave Ulmer nevű fickó elhelyezte az első ládát az Egyesült Államokban. A játék lényege, hogy GPS koordiná­tákkal megadott helyszíneken „geoládákat”, azaz jól lezárt, vízhatlan ételtároló dobozo­kat helyeznek el. Ezekben a ládákban a megtalálóik örö­mére apró kincsek rejtőznek, valamint egy kód a későbbi hi­telesítéshez, illetve egy füzet, amelybe bele lehet írni, hogy ott jártunk. A szerencsés tú­rázó, ezután kivehet egy kin­cset a dobozból, pontosabban becserélheti azt egy általa vitt másikra. Hazatérvén pedig bejelentkezhet a hazai vagy a nemzetközi geocaching kö­zösségben, és jelezheti a meg­szerzett kód bediktálásával, hogy sikeresen megtalálta az objektumot. Mivel a játék alapvetően földrajzi koordináták meg­adásával indul, nem árt, ha az embernek van egy GPS-készü- léke. ló esetben olyan, amely kifejezetten túrázáshoz való. Persze, ha nincs, akkor sem lehetetlen a ládákat megtalál­ni, csak kicsit bonyolultabb a feladat. A nyilvántartásban ugyanis minden láda leírása mellett szerepel néhány kép a helyszínről, és van egy pár so­ros ismertető is a pontos hely­ről. Ennek segítségével, és egy előzetes internetes térképes kereséssel is megtalálhatók a ládikák. Ha a ládika közelében va­gyunk, érdemes az elrejtő fejével gondolkodni: hol talál­hatott a helyszínen tökéletes rejteket? A dobozok általában nem láthatók a turistaútvona­lakról, bokrok, fák gyökerei közt, mélyedésekben, sziklák Nem feltétlenül kell GPS. Egy jó térkép és némi internetes tájékozódás után nem lehetetlen megtalálni a ládikákat között, épületek tövében, és hasonló helyeken bújnak meg, eltakarva az arra érdektelen tekintetek elől. De a könnyebb­ség kedvéért a leírásokban ál­talában jelzik, hogy különle­ges látványosság-e a helyszín, ahogy azt is, ha vízpart, tó, folyó, forrás van a környéken. Az is kiderül az útmutatásból, ha egy település belterületén van a láda, s arra is fel szokás hívni a kincskeresők figyel­mét, hogy megközelíthető-e autóval, tömegközlekedéssel a doboz közvetlen környéke. Ez utóbbi akkor lehet fontos infó, ha valaki gyerekkel vág neki a kalandnak. A segítő be­jegyzésekből akár arra is lehet következtetni, hogy mennyire veszi igénybe a cipőt, ruhát a túra, kell-e sziklát mászni a láda megszerzéséhez, vagy az, hogy kerékpárral le lehet-e jutni a célig. És a legfontosabb adat, amelyre a leírás utal, hogy GPS nélkül is érdemes-e belevágni a keresésbe. Miután megvan a láda, s felnyitottuk, fel kell jegyezni a benne található jelszót - fel­téve, ha be akarjuk jelenteni a geocaching közösségnek a sikert. Itthon ugyanis csak akkor tud a kincskereső a Caching érdekességek A világon 2 307178 aktív geo- pont található, és több mint hat­millió kesser regisztrációt tarta­nak nyilván. Hazánkban a leg­több sikeres megtalálást a 0 ki­lométerkőnél fellelhető láda tartja - nem véletlenül. JELENLEG MINTEGY 3756 geolá- da aktív Magyarországon, de a számuk folyamatosan nő. A leg­aktívabb magyar kesserek már-már megközelítik a száz- százalékos teljesítési arányt, az első négy helyezett 3000 sikeres megtalálás felett jár. A föld legészakibb pontján lévő ládáját tavaly januárban helyez­ték el Grönland északi csücské­nél. Meglepő módon eddig 50 ládát helyeztek el az Antarkti- szon, a legelsőt 2002-ben, a leg­utolsót idén februárban. A LEGMAGASABBRA jutott geo- láda a 8848 méter magas Cso- molungmán pihen. A legmé­lyebbre süllyedt doboz pedig 2300 méter mélyen van az óce­án fenekén, amelyet egy 2002-es expedíció során vittek a víz alá. rendszerben regisztrálni, ha megadja a ládában fellelhető jelszót is. A kincskeresés gyerekekkel is jó móka, s könnyebb is rá­venni a kicsiket, hogy kimoz­duljanak a tévé elől, ha célja van a kirándulásnak. Kiváló hétvégi családi program tehát a kincskeresés: megtalálni a ládát, közben megnézni a vá­rat, megmászni a hegyet, be­térni a múzeumba, tájházba, majd hazatérve dicső helyre tenni a talált kincset, amit a következő héten akár tovább is lehet cserélni egy másik ládá­ban rejlő apróságra. A geoládákban néha meg­bújik egy hatjegyű azonosító­val ellátott apró tárgy, az úgy­nevezett utazó bogár, vagyis Travel Bug. Ezek a legtöbbször dögcédulára hasonlító aprósá­gok, valamilyen küldetéssel utazgatnak szerte a világban. A bogarak célja a nemzetközi oldalon lekérdezhető, és a Bug aztán a „kesserek” segítségé­vel utazik dobozról dobozra addig, amíg el nem éri végső célját. Például Amerikából Bu­dapestre, vagy a Holdról Con­necticutba... Barangolások a Balaton-felvidéken őszi séták Füredtől akár Sárvárig túrázhatunk az országos kéktúra útvonalán A kéktúra útvonala végighalad a Balaton északi partján. Ki­tűnő program akár rövid sétát, akár hosszú túrát tervez. Füredről indulva az első állo­más Tihany lehet, de előbb ér­demes felkeresni a füredi hegy­oldalban a Lóczy-barlangot. Fél­száz méteres látogatható szaka­sza látványos mészkőrétegekből áll. Később Nagyvázsony felé haladva a „művészetek völgyé­ben” találja magát a kiránduló. Innen vezet az út Kapolcson, Mo- nostorapátin át Tapolcára, ahol , szippanthatunk a tavasbarlang ő jótékony, páradús levegőjéből. | A várostól egyenlő távolságra | található Balatonenderics a Cső- 1 dabogyós-barlanggal, Salföld az A Hegyestűre kiépített turistaút vezet. Odafentről csodás a kilátás ősi magyar háziállatokat bemu­tató majorral, fűszer- és gyógy­növénykerttel, illetve Monoszló. A négy kilométer hosszú, 112 méter mély Csodabogyós-bar- lang kalandtúráin (csak 10 éves kor felett!) a látogatók a Dunántúl legnagyobb cseppkő­barlangjával ismerkedhetnek. Salfóldre Szigligeten át vezet az út, ahol a 13. századi vár hely­reállított romjai állnak. Séta köz­ben érdemes betérni a kis pin­cékbe, ahol saját boraikat mérik a gazdák. A salföldi kitérő után Monoszló következik. A falu szomszédságában magasló He­gyestű bazaltfalait megmászók tiszta időben csaknem az egész Balatont láthatják innen. ■ Ősszel kétkeréken vagy sportcipőben? bringája vagy sportcipője min­denkinek van, az ősz pedig ti­pikusan az az évszak, amikor neki kell vágni a természetnek. Ráadásul, akinek nincs ideje a rendszeres sportra, viszont szí­vesen pattan kerékpárra, vagy indul el kocogni, néhány óra bringázással vagy futással át­mozgathatja az izmait, formá­ban tarthatja a szervezetét. A kerékpározás egyrészt ol­csó - leszámítva a jó bicikli és a védőfelszerelések egysze­ri költségét -, másrészt szin­te minden izmot átmozgat. Az sem igaz, hogy a városban egészségtelen a bringázás: aki órákig ül a dugóban az autó­jában, az biztosan több káros anyagot szív a tüdejébe, mint az, aki bringával villámgyor­san kikerüli a torlódást. És ma már beszerezhetők maszkok is, amelyek kiszűrik a káros port a levegőből. Ha nem tud bringázni, neki­vághat két lábon is a természet­nek. Egy jó futócipő, könnyű ruha és egy park - ennyi kell a kocogáshoz. Ráadásul a futás jóval kevesebb kockázattal jár, mint az országúti kerekezés. A szervezetre és a lélekre ugyanakkor ez is jótékonyan hat, s megszakadnia sem kell: ha kevesebbet bír, kezdje sétá­val, aztán könnyű kocogással, s csak később térjen át a futó­edzésekre. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom