Tolnai Népújság, 2014. október (25. évfolyam, 229-254. szám)

2014-10-30 / 253. szám

2014. OKTÓBER 30., CSÜTÖRTÖK MEGYEI TÜKÖR 3 BALESET Súlyosan megsérült a 42 éves ozorai nő az október 28-án 10 óra 30 perckor bekövetkezett balesetben, amelyben a 20 éves tamási férfi fur­gonnal közlekedve a balra ívelő kanyarban elvesztette uralmát a jármű felett, és áttért a szembejövő forgalmi sávba. Ott összeütközött a vele szembe közlekedő személygépkocsival, amelynek a vezetője sérült meg. A mentőszolgálat munkatársai kórházba vitték. A helyszíni szemle, valamint a műszaki mentés idején a forgalmat rendőrök Irányították. A Tamási Rendőrkapitányság közúti baleset okozásának vétsége miatt indított eljárást, tájékoztatta lapunkat Huszti Gábor, a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője. ■ 1.1. A szegénység mélybe húz életszínvonal Stabilak a foglalkoztatottak és a nyugdíjasok Hetvenegy Tolna megyei község kap tűzifát Hetvenegy Tolna megyei tele­pülés részesül szociális tűzi­fa, illetve kőszéntámogatásban Pintér Sándor belügyminisz­ter döntése alapján. A három- milliárd forintból több mint kétezer önkormányzat össze­sen 36 ezer 65 mázsa barna­kőszenet és 157 ezer 323 köb­méter tűzifát vásárolhat. Egy község átlagosan 1,4 millió fo­rintban részesül. A program a rezsicsökkentés része, a kis­településeken élő legrászorul­tabbak akár 20 ezer forintot is megspórolhatnak. Az önkor­mányzatok helyi rendeletük szerint osztják szét a tüzelő­anyagot. Előnyt élveznek a kis­nyugdíjasok, a halmozottan hátrányos helyzetű, gyerme­ket nevelő családok. Háztartá­sonként legfeljebb 5 köbméter tűzifát vagy 10 mázsa szenet lehet igényelni a térítésmen­tes tüzelőből. Az önkormány­zatoknak 2015. február 15-éig kell eljuttatniuk a tüzelőt a la­kosságnak, az elszámolás ha­tárideje április 15. ■ 1.1. Kamerák is óvják a dombóvári térség közbiztonságát dalmand Teljessé vált a térfigye­lő kamerás lefedettség a dom­bóvári térségben, az átadót ked­den tartották Dalmandon. Szin­te mindegyik érintett települé­sen gondot okoznak a besurranó tolvajok, a lopások és a betöré­sek. Általános probléma az egye­dül élő idős emberek kiszolgál­tatottsága és a közterületi ron­gálások is. Ezek visszaszorítá­sát várják a rendszertők, amely­re a dalmandi és a kocsolai pol­gárőr egyesület nyújtott be pá­lyázatot, és nyert el közel 30 mil­lió forintot a beruházáshoz. Atta- lán, Csibrákon, Csikóstőttősön, Dalmandon, Döbröközön, Gyula- jon, lágónakon, Kaposszekcsőn, Kapospulán, Kocsolán, Kurdon, Nakon, Szakoson és Várongon két-két kamerát állítottak szolgá­latba, míg Lápafőn egyet, illetve egy központi szerverszobát ala­kítottak ki. A rendszer üzemeltetője a Dombóvár és Környéke Több­célú Kistérségi Társulás, keze­lője a Dombóvári Rendőrkapi­tányság. ■ H. E. A szegénység többet jelent annál, hogy valaki nem tud megvásárolni bizonyos dol­gokat, vagy igényeinek meg­felelő színvonalon élni. Venter Marianna A fiatal pár kilátástalan helyzet­ben él a megyeszékhelyen. A fi­atalember, nevezzük Tamás­nak, alkalmi munkából él, és mint pironkodva bevallja, oly­kor a kukákból is kiszedi a fém üdítős és sörös dobozokat, mert azért pénzt kap. A párjának még nem volt munkahelye, kisbabá­juk pár hónapos. Egyelőre még tudják fizetni a szerény albérle­tet, de egy-két hónapnál nem lát­nak messzebbre. Egyikük csa­ládja sem tudja támogatni őket, sőt, olykor a család szorulna tá­mogatásra. Tamás a kérdést is alig éri, be van-e jelentve a mun­kahelyén, munkaszerződést so­sem látott, és ő maga semmilyen adót, vagy tébé járulékot nem fi­zet. Párjával nagyon szeretik a kis Gáborkát, és egyelőre, ha szerényen is, de megélnek. Ar­ra nem gondolnak, mi lesz majd, ha a gyerek nő, vagy kistestvér- ke érkezik. Tamás és családja a szegénység szempontjából legve­szélyeztetettebb csoportba tarto­zik, az alacsony iskolázottságú, a munkanélküliség által legin­kább sújtott réteghez. A szocio­lógiai elemzések szerint ugyan­is a szegénységi kockázatot leg­inkább az aktív munkaerő-pia­ci részvétel csökkenti, ugyanis e kockázat a teljes munkaidőben foglalkoztatottaknak csak alig öt százalékát érinti. A nyugdíja­soknál - lévén a nyugdíjak ér­tékállóak - a szegénységi kocká­zat alig magasabb, mint a teljes munkaidőben foglalkoztatottak­nál. Ráadásul a jelenlegi nyugdí­jasok többsége rendelkezik saját tulajdonú lakással, míg a kiske­resetű fiatalok számára gyakor­latilag lehetetlen saját erőből ott­honhoz jutni. A nagyon alacsony munkaintenzitású háztartások szegénységi kockázata több mint négyszerese az országos átlag­nak. Jelentős kockázatot jelent az egyedülálló szülős és a nagycsa­ládos háztartás is, de az egyedül­álló férfiakat is átlag feletti koc­kázat érinti. Ez utóbbi helyzetet jól jellemzi az 57 éves János sor­sa, aki rokkantnyugdíjasként két műszakban kénytelen dolgozni, hogy az alapvető létfenntartás­relatív szegény: Azon szemé­lyek tartoznak a relatív jövedelmi szegények csoportjába, akik olyan háztartásban élnek, ahol a ház­tartás jövedelme nem éri el az úgynevezett relatív szegénységi küszöbértéket. Súlyosan deprivált: Azok a személyek, akik meghatá­rozottfogyasztási tételekről - pél­dául személygépkocsi, telefon, ra valót megkeresse. Élettársa 3 éve elhagyta, a közösen felvett kölcsön fizetését meghagyta ne­ki, csakúgy, mint az erősen felújí­tásra szoruló házikót. János nyö­gi a kölcsönt, próbálja fenntarta­ni a 27 autót - csak így tud mun­kába járni, a tömegközlekedés ugyanis nem igazodik a munka­idejéhez - és fedezni a minimális rezsit és étkezést. Közben folya­matos küzdelemben áll az előző munkaadóval, a bankkal, és nem tudja, mikor jön el a nap, amikor nem tudja tovább megtartani a jelzáloggal terhelt ingatlant. Tamásék és János is köny- nyen sodródhat a társadalmi ki­rekesztődés kategóriájába. Ez a szegénység fogalmánál tágabb, nemcsak jövedelemhiányt jelent, hanem szociális hátrányok soro­zatát. nyaralás, tartós fogyasztási cikk vásárlás - lemondani kényszerül­nek. Nagyon alacsony munkain­tenzitású: Azok tartoznak ebbe a csoportba, akik olyan háztartás­ban élnek, ahol a munkaképes korú (18 és 59 év közötti) szemé­lyek az előző évben a lehetséges munkaidejük kevesebb, mint 20 százalékát töltötték munkával. Szegénynek lenni ki tudja, milyen szegénynek lenni? Aki újságot olvas, valószínűleg nem ismeri a mélyszegényéget a maga va­lójában, legfeljebb a leírá­sokból. Úgy sejtem, gyerek­koromban - az úgynevezett ötvenes évek elején - ben­nünket is megsuhintott az igazi szegénység szele. Ezt akkor éreztem igazán, ami­kor a falusi boltba menvén a fél, ragacsos barna kenyé­rért, ami akkor nekünk ju­tott, túlságosan megpörget­tem a kis gyékényszatyrot. Abban volt a család utolsó papírtizese - addig. Annak előtte soha nem vertek meg, akkor viszont édesanyám nagyon helybenhagyott. Máig előttem van rémült szeme, amely azt kérdezte, most akkor mit eszünk? Ná­lunk ez volt a mélypont. Sok mai kisgyereknél meg na­ponta van ilyen eset, ami­kor az anyja azt kérdezi, ak­kor ma eszünk-e? Talán az iskolában, óvodában min­denki hozzájut némi élelem­hez, de mi történik a tanítá­si szünetben meg hétvégen­ként? Mit eszik az a vékony dongájú, egér hangú kiska­masz, aki reggelenként az utcán most már szinte na­ponta kuncsorog nálam egy-kétszáz forintért? És mit eszik az a milliárdnyi ember, akiről tudjuk, hogy éhezik. Ez a világ egyik fe­le. A másik meg rendele­tet hoz, hogy a moslékba ki­dobott sokmillió tonnányi élelmiszert nehogy valaki a disznóknak merje adni, mert esetleg megbetegsze­nek tőle, tőlük meg mi. ráadásul A szegénységet nemcsak a mindennapi be­tevő falat meglétével vagy hiányával mérhetjük. Az annál sokkal bonyolultabb dolog. Mert aki szegény, az a legszegényebb. „Köznapo­kon ott van a dologba,/ Várt szombatját száz gond nyo­morítja...” - írta pontosan kilencven éve, 1924 novem­berében József Attila. Ma vajon mit írna, ha élne? A legnagyobb és legkisebb szegénységi kockázatú társadalmi csoportok Két szülőből és Egy szülőből 3 vagy több és gyermekből gyerniek(ek|ből álló háztartás álló háztartás Egyszemélyes lém háztartás 85 év felettiek 5% »4% Telles Nyugdíjasak munkaidőben foglalkoztatottak A szegénység három jellemző kategóriája Az igények jóval meghaladták a lehetőségeket jövőnk energiája Tizenkilenc pályázónak összesen 216 millió forintot ítélt oda az alapítvány Szénát, szalmát tároltak a kiégett melléképületben SÁRSZENTLŐRINC Tizenkilenc igénylőnek összesen 216 millió forintot ítélt oda szerdai ülésén a Jövőnk Energiája Térségfejlesz­tési Alapítvány. Az igények jóval meghaladták a lehetőségeket, hiszen 32 pályázat érkezett az alapítványhoz közel 400 milli­ós összegre. Azon túl, hogy al­kalmazták az eddig is használt egzakt értékelési rendszert, úgy döntöttek, minden esetben 10-15 százalékkal kevesebbet juttat­nak az igényelt összegnél, ami a tervezett fejlesztéseket nem ve­szélyezteti, viszont többek támo­gatását teszi lehetővé. Ily módon 19 pályázat lett eredményes. A szedresi önkormányzat például a katolikus templom, míg Úszód a református templom felújítá­sára nyújtott be pályázatot. A támogatással Tolna a Zeneiskola és Gesztenyéskert óvoda tető- felújítását tervezi. A nyertesek között van Tengelic is, ahol egy, a polgárőrségnek és több vállal­kozásnak helyet adó szolgáltató házat korszerűsíthetnek, ami egyrészt energia megtakarí­tást hoz az önkormányzatnak, másrészt akadálymentes meg­közelítést tesz lehetővé. Fadd il­lemhely létrehozására irányuló kérése is meghallgatásra talált. Fadd-Domboriban cserélik le a ma meglévő konténer WC-ket, mert egy-egy rendezvényen több ezer ember megfordul, nem alkalmas az ő kiszolgálásukra. A döntéshozók alapelve az volt, hogy minél többen forráshoz jussanak Hamvas István, a kuratórium elnöke sikeresnek értékelte az alapítvány eddigi működését. Az atomerőmű 2011-ben vállalko­zott arra, hogy négy év alatt ösz- szesen kétmilliárd forintot bocsát az alapítvány rendelkezésére, hogy segítse a térségfejlesztést, az életminőség növelését, a mun­kahelyteremtést. Negyvenegy te­lepülés 155 ezer lakója élvezhet­te ennek előnyeit a paksi és ka­locsai kistérségben, valamint a szekszárdi kistérség egy részén. Az alapítvány, a mostani döntés­sel odaítélt támogatást nem szá­molva, 11 müliárd forintnyi fej­lesztést segített realizálni, több­ségében önerőt nyújtva - mond­ta Hamvas István. ■ V. T. őcsény Egy családi házzal egybeépített, szalma és szé­na tárolására használt mel­léképület égett szerdán dél­előtt, Őcsényben, a Bethlen Gábor utcában. Boros Brigit­ta, a Tolna Megyei Katasztró­favédelmi Igazgatóság szóvi­vője elmondta, hogy a tűzhöz a szekszárdi hivatásos tűzol­tókat riasztották, akik nagy erőkkel és rövid időn belül ér­keztek a helyszínre. A gyors és szakszerű beavatkozásnak köszönhetően a lángok nem terjedtek át a lakóépületre, és személyi sérülés sem történt. A helyszínen tartózkodott a katasztrófavédelmi műveleti szolgálat is. ■ H. E.

Next

/
Oldalképek
Tartalom