Tolnai Népújság, 2014. október (25. évfolyam, 229-254. szám)

2014-10-07 / 234. szám

2014. OKTÓBER 7., KEDD EURÓPAI UNIÓ - KÜLFÖLD 5 Párizs két tűz között büdzsé Az Európai Bizottság visszadobhatja a francia tervezetet A deficit mértéke (a GDP százalékában) 2004-2014* A GDP-növekedés (százalékban) co ... oo .... oí _ ^ ll llll 2004-2014* ‘ * Afrancia kormány prognózisa. 1 W/Jml1?­Emmanuel Macron francia gazdasági miniszter és Manuel Valis kormányfő. Együtt kell megoldást talániuk a gyengélkedésre FORRÁS: EUROSTAT Evek óta nem látott visszaesés a német ipari megrendeléseknél euróövezet A német ipari megrendelések 2009 óta nem zuhantak akkorát, mint au­gusztusban, ami arra utal, hogy Európa legnagyobb gazda­sága tovább lassul. A szezoná­lis hatásoktól és az inflációtól megtisztított adatok alapján a rendelések 5,7 százalékkal estek a júliusi 4,9 százalékos emelkedés után. A gazdasági minisztérium ezzel meglepte az elemzőket, akik fele ekkora visszaesést prognosztizáltak. Az exportrendelések 8,4 szá­zalékkal estek vissza Németor­szágban, miközben a belföldön jóval szerényebb, mindössze 2 százalékos csökkentést mértek. Mindez az exportlehetőségek szűkülését jelenti. A berlini gazdasági minisztérium szerint az augusztusi megrendelések részben azért estek vissza, mert iskolaszünet volt, de elismerik, hogy a lassuló euróövezeti gaz­daság és geopolitikai kockáza­tok is szerepet játszottak ebben. Az euróövezet egyre nehe­zebb helyzetbe kerül, miután a három legnagyobb országban megállt a kilábalás a második negyedévben, és úgy tűnik, hogy a harmadik negyedév sem sikerül jobban. Christian Schulz, a Berenberg Bank veze­tő közgazdásza szerint a geopo­litikai kockázatok - különösen az ukrajnai válság - miatt a vállalatok óvatosabbak lettek a beruházási terveik kapcsán a nagyon kedvező finanszírozási feltételek ellenére is. Mario Dfaghi, az Európai Központi Bank elnöke a múlt héten azt mondta, hogy a má­sodik félévben kissé növeked­het az euróövezet gazdasága. Holger Sandte, a Nordea vezető közgazdásza azonban egyálta­lán nem biztos abban, hogy a német gazdaság növekedett a harmadik negyedében. ■ VG A német ipari rendelésállomány alakulása (százalék) VG-GRAFIKA FORRÁS: REUTERS Visszadobná az Európai Bi­zottság Franciaország jövő évi költségvetési tervezetét. Az Európa betegének tartott gazdaságot a stagnálás fe­nyegeti, Brüsszel szerint a nem megfelelő szigor, Párizs szerint pedig a kényszerű ta­karékoskodás miatt. VG-összeállítás Brüsszelnek a hiánylefaragás erőltetése helyett a befekteté­sösztönzésre kellene összpon­tosítania, hogy elkerülje, hogy a japán stagnáláshoz hasonló helyzet alakuljon ki - ezzel vá­gott vissza Michel Sapin francia pénzügyminiszter az Európai Bizottságnak, amely újfent szá­mon kérte az euróövezet má­sodik legnagyobb országának halogató gazdaságpolitikáját. A baloldali politikus a Financial Timesnak adott, tegnap megje­lent interjúban bírálta a válság óta egyedüliként üdvözítőnek tartott konszolidációs politikát, mondván, változtak az idők 2011, az euróövezeti adósság- válság óta. Párizs a klasszikus fran­cia-német tandemmel szakítva Berlin helyett a római kormány álláspontját követi: Matteo Ren- zi miniszterelnök jó ideje kam­pányol Brüsszelben a deficit­szabály rugalmassá tétele mel­lett. Nagy sikert eddig nem ért el, ugyanakkor közben országa recesszióba süllyedt, ami lépés- kényszert jelenthet az euróöve­zeti gazdaságpolitika formálói számára. A recesszió egyelőre nem, ám a stagnálás annál inkább fenyegeti a francia gazdaságot is, miközben Párizs úgy tervezi: 2015-ben sem sikerül az EU ál­tal elvárt, 3 százalékos szint alá csökkenteni az államháztartási hiányt. A jövő évi költségvétés- re vonatkozó, múlt héten be­nyújtott tervezet 4,3 százalékos deficittel számol, a maastrichti határértéket a tervek szerint csak 2017-ben - a következő elnökválasztás évében - érné el Franciaország. A konszolidációt máig kell választ adnia Pi­erre Moscovicinek az Euró­pai Parlament szakbizottsá­ga által feltett kérdésekre. A volt gazdasági miniszter, akit Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság új elnöke a testület gazdasági és pénz­ügyi portfóliájának élére je­lölt, Navracsics Tiborhoz ha­sonlóan nem győzte meg múlt heti meghallgatásán az egy három évre szóló, 50 milli­árd eurós megtakarítási prog­ram segítené, amely a prognózis szerint évről évre 0,2 százalék­kal vetheti vissza a növekedést. Igaz, a bővülés a kormány sze­rint enélkül is elég gyenge lesz, egyelőre még a társaságok adó­terhének csökkentésére irányu­ló, összességében 40 milliárd eurós könnyítést jelentő prog­ram sem érezteti hatását. Francois Hollandé államfő és a Manuel Valis kormányfő vezette kabinet mindenesetre elkötelezte magát a megtaka­rítások mellett. Ennek jele volt az augusztus végi kormányát­alakítás, amelynek közvetlen előzménye a gazdasági minisz­ter partizánakciója volt: Arnaud Montebourg közölte, nem ért egyet a köztársasági elnök által EP-képviselőket. Esetében épp attól tartanak, hogy az euróövezet „betegének” tar­tott Franciaország gazdaság- politikáját nem fogja egy francia a kellő szigorral fi­gyelni. Nem véletlen, hogy az újabb kérdések részben épp arra irányulnak, milyen lépé­seket tervez a biztosjelölt a deficitszabályokat megsértő országokkal szemben. kitűzött irányvonallal. Bő egy hónappal később azon­ban úgy tűnik: az Európai Bi­zottságot sem a párizsi vezetés átalakítása, sem az önkritikája nem hatja meg. A Wall Street Journal a hétvégén brüsszeli forrásokra hivatkozva arról írt, hogy a bizottság visszadobhatja Párizsnak a 2015-ös költségve­tési tervezetet. Erre az euróö- vezeten belüli szorosabb gazda­sági együttműködés keretében van lehetőség, azzal együtt, hogy a túlzottan magas hiányt az EU a GDP 0,2 százalékát ki­tevő büntetéssel is szankcionál­hatja. A lap emlékeztet: hasonló szankciók fenyegetik Olaszor­szágot is. A brüsszeli aggodalmakat erősíti a francia statisztikai hi­vatal múlt heti prognózisa is. Az Insee szerint a gazdaság a har­madik és a negyedik negyedév­ben is mindössze 0,1-0,1 száza­lékos bővülést tud produkálni a második negyedévben tapasz­talt stagnálás után. Emiatt az éves előrejelzést 0,4 százalékra csökkentették - a költségvetési törvényben még 1 százalékkal számolt a kormány. Ez kihat a munkaerőpiacra is: az állástala­nok aránya stabilan tíz százalék felett áll, miközben a háztartá­sok fogyasztása is éves szinten mindössze 0,8 százalékkal fog bővülni. Moscovicitől is választ várnak Nem lehet oktatási biztos Navracsics Tibor MEG hallgatás A magyar jelölt személyét megszavazta az Európai Parlament szakbizottsága Nem kaphatja meg a számára kijelölt, az oktatással, az ifjúsá­gi és az uniós állampolgársági ügyekkel foglalkozó portfoliót az Európai Bizottságban Navra­csics Tibor - döntött az Európai Parlament kulturális és oktatá­si bizottsága. A testület 12 tagja támogatta a magyar politikus jelölését, 14 ellenezte, egy képvi­selő tartózkodott. Az Orbán-kor- mány volt tagjának személyével ugyanakkor a többségnek nem volt kifogása: 15-en támogatták, 10 képviselő nem, ennél a szava­zásnál ketten tartózkodtak. A szavazás rendes körülmé­nyek között nem része a jelölé­si procedúrának, az illetékes szakbizottság azonban - több más jelölthöz hasonlóan - kifo­gásokat emelt a jelölt meghall­gatása után. Ezt követően Nav- racsicsnak tegnapig hat írásbeli kérdésre kellett válaszolnia egyfelől az unió oktatáspolitikai programjával, másfelől pedig az Orbán-kormány igazságügy-mi­nisztereként hozott döntésekkel kapcsolatban. Az MTI birtokába került vála­szok tanúsága szerint a magyar médiaszabályozásra vonatkozó kérdésekre Navracsics a többi között az Európai Unió alapjogi chartájának az önkifejezés sza­badságát szavatoló passzusait idézte. „Ha megerősítést nyerek biztosként, teljes mértékben el­kötelezem magam ezen elv és Navracsics új szerepet kap a chartában rögzített minden alapjog és elv tiszteletben tar­tása és előmozdítása mellett” - tett ígéretet Navracsics, aki tu­datta, hogy a jogszabály annak idején egyéni képviselői indít­vány formájában került a tör­vényhozás elé, és az eredeti szö­veg több ponton sem tükrözte az ő személyes véleményét. A libe­rálisok kérdései a reklámadóra is kitértek. Navracsics Tibor válaszában jelezte: az EU-ban bevett gyakorlat a hirdetések adóztatása. Leszögezte ugyan­akkor: egyetért azzal, hoyg az adóztatást nem szabad újságok, műsorszolgáltatók vagy más médiumok belső működésébe vagy szerkesztőségi irányult­ságába való beavatkozásként alkalmazni. „A média szabad­sága és sokszínűsége kulcs- fontosságú a demokratikus tár­sadalmak számára. Sajnálom, hogy a múltban néha a magyar kormány, amelynek immár nem vagyok tagja, nem tulajdonított kellő fontosságot ennek a jelen­tős szempontnak” - írta. Navracsics nem az első ma­gyar politikus, aki portfoliót cserél: tíz éve Kovács László ak­kori külügyminiszternek ere­detileg az energia felügyeletét szánta Jósé Manuel Barroso bi­zottsági elnök, a szakbizottsági meghallgatása után azonban más területet kapott, az adó- és vámterületet. ■ VG HÍRSÁV FT-Brookings: lefullad a világgazdaság lefulladöban van a világgaz­daság kilábalási folyamata, a növekedés túlzott mérték­ben függővé vált az amerikai gazdaság teljesítményétől a Brookings Institution és a Financial Times közösen vezetett teljesítménymérője szerint. A Tiger index szerint a feltörekvő és a fejlett gaz­daságok zömében egyaránt a kibocsátás növekedésének széleskörű lendületvesztése tapasztalható, és emiatt az idei növekedési előrejelzések rontása várható. ■ MTI A vártnál nagyobb többlet a görögöknél GÖRÖGORSZÁG ELSŐDLEGES költségvetésének az idei több­lete a tervezettnél nagyobb lesz az ország jövő évi bü­dzsétervezetének nyilvános­ságra hozott részletei szerint. Az adósságszolgálat nélkül számolt költségvetési aktí­vum a GDP 2 százaléka lesz a törvényben rögzített 1,6 szá­zalék helyett. Az 1,6 százalé­kos többlet 2,96 milliárd euró lenne a tavalyi 800 millió eu­ró után. A görög kormány hat év visszaesés után 0,6 száza­lékos gazdasági növekedéssel számol 2014-re. ■ MTI Bizonytalan a bővülés a foglalkoztatásban nő a foglalkoztatottság az unióban, azonban sérülékeny a gazdasági fellendülés és a munkaerőpiac helyzete - ál­lapította meg az Európai Bi­zottság szociális helyzetről szóló negyedéves jelentése. A legtöbb ágazatban 2013 kö­zepe óta folyamatosan bővül a foglalkoztatás, a második negyedévben 68,4 százalékot tett ki a 20-64 évesek között. A munkanélküliségi ráta továbbra is nagyon magas, 10,1 százalékot tett ki idén augusztusban a tavalyi 10,8 százalék után. ■ MTI Megszorongathatják a brazil államfőt DiLMA rousseff nyerte a bra­zil elnökválasztás első fordu­lóját, az államfő a szavazatok 41,59 százalékát szerezte meg a vasárnapi voksoláson. Ez azt jelenti, hogy második fordulóra kényszerül, ahol a szociáldemokrata Aécio Neves lesz az ellenfele, aki az első fordulóban 33,55 százalékot szerzett. Rousseff esélyeit ronthatja, hogy Neves mellé állhat a harmadik helyezett Marina Silva, aki szintén piac­barát reformokat hirdetett a kampányban. ■ VG Kemény verseny vár Rousseffre

Next

/
Oldalképek
Tartalom