Tolnai Népújság, 2014. október (25. évfolyam, 229-254. szám)

2014-10-21 / 246. szám

2 JEGYZET BUDAVÁRI KATA A nevető harmadik reméltem, És gondolom, ez­zel nem vagyok egyedül, hogy bő egy héttel a vokso­lás után már nem kell a vá­lasztással foglalkozni. Az ön- kormányzatok elkezdik, foly­tatják a munkát. Eltűnnek a plakátok, a sokat vagy sem­mit mondó ígéretek, és a dol­gok visszakerülnek a rendes kerékvágásba. De az ország­ban sokhelyütt újraszámlálá- si lázban égnek. Felmerültek jogos és felesleges igények. én spéciéi nem szívesen ten­ném ki magam a választási izgalmaknak, könnyen lehet, hogy nem tudnék méltóság­gal veszíteni, és győztesként felfuvalkodott hólyag válna belőlem. Ez egyébként vélhe­tően soha nem derül ki. jó tudni, hogy a demokráci­át nálunk régebb óta gyakor­lókkal is megesik, hogy az eredmény egy paraszthajszá­lon múlik. Az USA-ban az ez­redfordulón tartott elnökvá­lasztáson például minimá­lis különbséggel nyert Geor­ge W. Bush. Ellenfele A1 Gore volt, aki gyakorlatilag több voksot kapott, viszont keve­sebb elektori szavazatot. Itt is majdnem volt újraszámlá­lás, a finisben fél óránként változott a versengés állása. A végeredményt tudjuk. most viszont vannak olyan települések, ahol, elméle­tileg, kétséges, hogy ki ül a polgármesteri, képvise­lői székbe. Tanulságos le­het viszont a Somogy me­gyei Látrányban történt eset. Egy függetlenként induló je­lölt egyetlen szavazatnyi kü­lönbség miatt a voksok új- raszámolását kérte. De en­nek eredménye sem juttat­ta be a testületbe. Az elő­zőekhez képest ugyanis az egyik jelöltnek 36 vokssal többet számoltak össze a két szavazókörben, ennek alap­ján sem az, aki ellen felleb­beztek, sem pedig a szavaza­tok újraszámolását kérő jelölt nem került be a testületbe. A többletszavazatokkal egy harmadik, szintén független jelölt nyert. KÖRKÉP Krónikus az orvoshiány változás előtt A háziorvosi hivatást nem lehet téeszesíteni Még nem tudni, milyen vál­tozások várhatóak az alap­ellátásban, de a család jól is­mert s szeretett orvosát nem helyettesítheti egy team. Ihárosi Ibolya A kormány elfogadta az egész­ségügyi rendszer átalakításá­ra vonatkozó terveket, mondta Zombor Gábor egészségügyért felelős államtitkár hétfőn a Kos­suth Rádió 180 perc című műso­rában. Úgy véli, a rendszer alap­jaihoz is hozzá kellene nyúlni, s már a képzés során nagyobb hangsúlyt fektetni a háziorvo­si orientációra. Mindemellett az idős orvosok szaktudásáról, tapasztalatáról sem szabad le­mondani. Szerinte többen ami­att is dolgoznak még, mert sze­retnek segíteni a betegeknek. Éppen ezért be lehetne vonni őket a gyakorlati tapasztalatok átadásába. A háziorvosok több­letfeladatainak ellátására tíz- milliárd forintnál több pénz jut jövőre, mondta az államtitkár. A cél, hogy magasabb szintű el­látást biztosítsanak a háziorvo­sok, amihez szorosan kapcso­lódnak majd a népegészségügyi feladatok.- Valamit kezdeni kell a házi­orvosi rendszerrel, mert a pra­xisokban dolgozók 30 száza­léka nyugdíjas korú - mondta dr. Schranz Róbert háziorvos, a Magyar Orvosi Kamara Tol­na Megyei Területi Szerveze­tének titkára. - Ha ők kikerül­nek a rendszerből, az összeom­lik - tette hozzá. A tervezett vál­tozásokról azonban csak annyit tud, amennyit az újságokban ol­vasott. Felvetésünkre, hogy szó­ba került a csoportpraxis, azt Dr. Horváth Gábor házi gyermekorvos már a harmadik nemzedéket gyógyítja. A csoportpraxis szerinte életidegen mondta, lényegi kérdés, hogy megmarad-e a háziorvos önál­lósága, majd hozzátette, lehet­séges, hogy ezzel a módszerrel akarják majd kezelni az orvos­hiányt. Dr. Horváth Gábor szekszárdi gyermekorvos kérdésünkre el­mondta, tíz évvel ezelőtt már ri­ogatták a csoportpraxissal a há­ziorvosokat, s azóta tartanak tő­le, hogy egyszer valakinek még­is eszébe jut megvalósítani. Még soha nem találkozott egyetlen kollégájával sem, aki egyetér­tett volna ezzel a szervezeti for­mával. Nem is értik, hogy miért került ez a gondolat megint elő, amikor az teljesen életidegen. Annál is kevésbé örülnének az effajta változásnak, mert már kialakították a vállalkozásukat a háziorvosok, s ennek kereté­ben igyekeznek a hivatásuknak megfelelő színvonalon dolgozni. Ő maga már a harmadik nemze­déket gyógyítja a megyeszékhe­lyen, amely abból a szempontból is szerencsés helyzetben van, hogy a státusok be vannak tölt­ve. Mint hangsúlyozta, a házior­vosi munka merőben más, mint a rendelőintézeti, vagy éppen a kórházi orvoslás. A háziorvos a család orvosa, a gyermekorvos pedig újszülött korától ismeri a gyereket és a családot, akik­kel hosszú, évtizedekig tartó in­tim kapcsolat alakul ki. Ez a hi­vatásuk lényege, amit nem lehet tömbösiteni, vagy ahogy szem­léletesen megfogalmazta, tée­szesíteni. És valóban, a doktor hajdan a gyerekem orvosa volt, és ő épp­úgy emlékezett rá, hogy negy­ven éve ismerjük egymást, mint ahogy magam is őrá, pedig már évtizedek óta nem találkoztunk a gyermekorvosi rendelőben. A svájci-magyar modellprogram Mi várhat az alapellátásban dolgozókra? a svájci-magyar Együttműködé­si Program keretében mintegy 3,7 milliárd forint összértékű pro­jekt indult két éve négy hátrá­nyos helyzetű észak- és kelet-ma­gyarországi mikrorégióban. Négy praxisközösségen belül 24 háziorvos dolgozik. A csoport kiegészül dietetikussal, flzikote- rapeutával, egészségpszicholó­gussal, népegészségügyi szakem­berrel. Tagjai a körzeti- és iskola­védőnők is, szoros kapcsolatot alakítanak ki az iskolaorvosok­kal. Célja a kistérségi alapellátá­si központok kialakítása, illetve a védőnői hálózat, valamint az otthoni szakápolást, hospice ellá­tást és szociális gondozást végző önkormányzati, civil és egyházi szervezetek munkájának szoro­sabb integrációja. Állítólag ez lesz az alapellátási rendszer fej­lesztésének az egyik pillére. orbán Viktor a minap azt mondta a Vas Népének, hogy emelni kell a háziorvosok jöve­delmét, több műszerre van szük­ségük, és alkalmassá kell tenni őket összetettebb feladatok ellá­tására. Szerinte az egészségügyet ma az terheli meg leginkább, hogy kórházakban és a járóbe­teg-ellátásban kezelnek olyan be­tegségeket is, melyeket jól felsze­relt háziorvosi rendelőkben is lehetne kezelni. Erősebbé, acélo­sabbá kell tenni a háziorvosi rendszert, összegezte álláspont­ját. A témakörrel kapcsolatban, már csak a humor kedvéért el­mondta lapunknak egy házior­vos, hogy az alapfelszerelésük­höz már most hozzátartozik a steril, lyukas lepedő, meglétét el­lenőrzik is, úgyhogy ez nem lehet akadálya annak, hogy akár egy vakbélműtétet is elvégezzenek. Befejezték a bátaszéki templomtorony felújítását bátaszék A felújított bátaszé­ki templomtorony megáldására püspöki szentmise keretében ke­rül sor október 26-án, vasárnap 15 órakor. A katolikus templom tornyának 30 méter magas si­sakja 2012 őszére életveszélyes­sé vált. Tavaly áprilisban Ócsai Sándor toronyépítő vállalkozó le­bontotta. Ennek anyagi fedezetét a helyi gyűjtés és az egyházme­gye támogatása biztosította. Ez­zel párhuzamosan megindult a gyűjtés az új toronysisak javára. Sokan adakoztak, magánszemé­lyek és vállalkozások. A legna­gyobb összegű magánadomány 1 millió forint volt. Idén májusban püspöki szent­misét, azt követően pedig jóté­konysági hangversenyt tartot­tak a torony felújítására. Schroth Ádám, az egyházközség nyu­galmazott elnöke és fia, Schroth Zoltán a lebontott torony geren­dájának anyagából emléktár­gyakat készítettek. Ezek 20 cen­timéteres emlékkeresztek, há­rom kategóriában: fa keresztek, fa keresztek réz lemez rátéttel (a templomtornyot borító rézlemez­ből ), és fa keresztek gravírozott réz lemez rátéttel. Megvásárlá­sukkal szintén az újjáépítést le­hetett támogatni. A kivitelezé­si terveket Rabb Péter készítet­te. Az összköltség 100 millió fo­rint. A bátaszékiek és az elszár­mazottak adományai 13.696.600 forintot tett ki. Közületek, ban­kok, egyházak, testvérvárosok, az Omega együttes összesen 4.497.000 forintot adtak. A bon­tott réz eladásából 3.751.000 fo­rint bevétel keletkezett, s a Ma­gyar Köztársaság kormánya pá­lyázati úton 30.000.000 forinttal támogatja az új toronysisak elké­szítését. ■ Gy. M. 2014. OKTÓBER 21., KEDD Itt még készítik az új tornyot Templomot avattak, fiatalokat bérmáltak és ünnepeltek agapé A második legnagyobb ilyen jellegű beruházás volt a megyében, a háromszáz éves épületre ráfért a felújítás pincehely Nagy ünnep volt va­sárnap Pincehelyen, befejező­dött a római katolikus templom felújítása. A szentmisét dr. Ud- vardy György megyés püspök celebrálta, aki meg is áldotta az épületet. Simon János plébános elmondta, idén 300 éves a temp­lom, és az évtizedek során kü­lönösen a külseje nagyon rossz állapotba került. A vakolat hul­lott, a tető állapota aggasztó volt, emellett a toronysisakot is javítani kellett. Összességé­ben 50 millió forintot sikerült különböző pályázatokkal meg­nyerni a munkálatokhoz, de a hívek is gyűjtöttek pénzt, illet­ve a tartalékaikat és a persely­pénzt is felhasználták. Kisebb ablakokat is cserélni kellett, az ajtókat lefestették, a tetőt meg­erősítették, és a toronysisakot is “megfoltozták”, mondta a plébá­nos. A munkák múlt év őszén kezdődtek el. Az elmúlt egy évben sem kellett azonban a szentmisét szüneteltetni vagy máshol tartani, mert csak kül­ső munkálatok folytak, így ha kissé kényelmetlenül is - hol az oldalsó bejáratot zárták le, hol a főbejáratot -, de a miséket min­dig megtartották. A településen egyébként ak­tív hitélet folyik, évente 10 kö­rüli a keresztelések száma, egy­házi esküvőre viszont csak el­vétve akad példa, ennek száma jó esetben 3 körüli. Vasárnap ■c A szentmisét, bérmálást követő agapét egy sátor alatt tartották azonban 23 fiatalnak szolgálták ki a bérmálás szentségét, mond­ta Simon János. A fiatalok 14-16 év közöttiek voltak. Ez az ese­mény is emelte a templomfelújí­táshoz kapcsolódó ünnepséget. A templom udvarán egy sátrat húztak fel, ahol megvendégel­ték - süteményekkel, üdítővel - egyrészt azokat, akik részt vet­tek a felújítás munkálataiban, másrészt a bérmáltakat. Dr. Udvardy György püs­pök elmondta, a második leg­nagyobb ilyen jellegű beruhá­zás volt a pincehelyi a megyé­ben Bátaszék után. Ő maga is köszönetét mondott a helyi se­gítőknek és a hívőknek az ösz- szefogásért. ■ Mauthner I. Többször átépítették A településen átvezető főút mellett szabadon álló, egyhajós templom Sarlós Boldogasszony nevét viseli, a búcsú nap július 2-án van. A 300 éves épület he­lyén egy középkori eredetű, ké­sőbb mecsetté átalakított temp­lom állt. A mostanit 1714-ben kezdték el építeni, főépülete 1776-ban nyerte el mai formáját, de a tornyát csak az 1778-as nagy tűzvész után húzták fel. A köveket részint a tamási vár fel- robbantásából nyerték. Az új fő­oltár és a templom részint le- il­letve átfestett falképei Bucher Xavér Ferenc élvonalbeli veszpré­mifestőművésztől származnak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom