Tolnai Népújság, 2014. október (25. évfolyam, 229-254. szám)
2014-10-18 / 244. szám
2 KÖRKÉP 2014. OKTÓBER 18., SZOMBAT mn .ítmh MÉ SZÁROS B. ENDRE A házasság tisztelete ha szétnézek a baráti körömben, csak kapkodom a fejem, hogy éppen ki válik, s hányán élnek egyedül. Egy friss felmérés szerint az ötven felettiek közül minden második túl van már egy válóperen, s ott tartunk, hogy hazánkban évente negyvenezer esküvőre húszezer válás jut. A 70 éves házassági évforduló sokatmondó jelzőt kapott: kegyelmi lakodalomnak hívják. Néhányan megélték már ezt a Dél-Dunántúlon (körülbelül ez a csúcs, bár létezik az ugyancsak beszédes koronaékszer lakodalom is, 75 éves együttlét után), ám a helyzet egyre romlik, harminc éve például nagyságrendekkel jobban festett a kép. No jó, az átkosban kényszerítették az embert, hogy türelmes legyen, mondhatnánk, s könnyebb volt a kisebb pofonokhoz alkalmazkodni. SZERINTEM AZONBAN másutt van a gondok forrása. Napjainkban a tisztelet, a hála, a másik megbecsülése szinte gyengeségnek számít a munkahelyen, a társadalmi közösségekben. A cégeknél a szolgálati idő szerepe például teljesen eltűnt, a hajtós, pörgős világban mindenki csak önmagára figyel, még életünk párja is csak este kap egy röpke félóra figyelmet, ha éppen belefér a fárasztó nap zárásába. Pedig hát nincs annál kedvesebb, amikor a társunknak a hibáira is szeretni való sajátosságként gondolunk! Igen, a tisztelet, a nyugalom, a megbízhatóság megy ki a divatból, csak néhány megrögzött konzervatív elme lovagol ilyen idejétmúlt jellemvonásokon, hiszen ma mindenhol csak az a menő, hogy „Meg tudom csinálni!’’, „Én vagyok a legjobb”, meg hogy „Carpe diem!”. Ami pedig elmúlt, az ott kushad a szemétkosárban. És sokan hozzáfogják, s kidobják a csomag részeként a házasságukat is. Pécsett a Festetics-kódex pálosok Egyedülálló kiállítás nyílt a magyar szerzetesrendről Vegyszeres kelkáposztát loptak Bölcskén „Dupla évfordulót ünnepelünk most" - Szentirmay Tamás A fehér barátok történetét, a magyarságért folytatott küzdelmét ismerhetjük meg azon a tárlaton, mely a hétvégén nyílott és a világon egyedül csak Pécsett lesz látható. A kiállítás kincseiről dr. Szentirmay Tamással, a pálos rend tartományfőnöki hivatalvezetőjével beszélgettünk. Mészáros B. Endre- Egy ilyen rendkívüli összeállítás miért nem járja be a világot?- Négy hónapon át tekinthető meg a pécsi Modern Magyar Képtárban az anyag, és nem visszük tovább, mert ez Pécsről szól, a pálos gyökerekről, a rend általános és a régióhoz kapcsolódó történetéről.- Mi az apropója ennek az áttekintésnek?- Dupla évfordulót ünnepiünk. A pálosok nyolcvan esztendeje tértek vissza hazánkba Lengyelországból, 1786- ban ugyanis II. lózsef több más szerzetesrenddel egyetemben feloszlatta a pálosokat is. Aztán 1950-ben a kommunista diktatúra újra betiltotta a működését, és 25 éve történt az újraindulás.- Milyen kuriózumok kerültek ide?- Itt van például a Festetics-kódex, a középkorból ránk maradt legszebben díszített magyar nyelvű kézirat, ezt az imádságoskönyvet Kinizsi Pál feleségének, Magyar Benignának készítették a nagyvázsonyi pálos kolostorban. Mellette található az írott magyar nyelv másik ősi emléke, a Czech-kódex, amit ugyancsak a pálosok adományoztak Kinizsi özvegyének. Van itt az egykori Jakab-he- gyi és a szentlőrinci kolostorból épületmaradvány, vagy például felállították azt a Kawasaki motort is, mellyel a szerzetesek zarándokutakat vezetnek. S a pálos költőóriások munkái is helyet kaptak, többek között Ányos Pál és Virág Benedek versei.- Hol volt eddig ez a sok történelmi érték?- Hihetetlen összefogással készült a tárlat, a Tudományos Akadémiától a Széchenyi Könyvtáron át a Nemzeti Múzeumig a legféltettebb ritkaságok kerültek ide, sőt Lengyelországból is érkezett néhány magyar nyelvű különlegesség. És valóban az ország története látható itt, mert van egy híres mondás, miszerint „Ha tudni akarod az ország soros állapotát, akkor tekints a pálosok rendjére.” A tartományfőnöki hivatalvezető DR. SZENTIRMAY TAMÁS 1972-ben született Pécsett. A belvárosi általánosba járt, a Leőwey Klára Gimnáziumban érettségizett, 1996-ban pedig a PTE Állam- és Jogtudományi Karán szerzett diplomát. 1999-ben szakvizsgázott ügyvédként, de már gimnazista korától szoros kapcsolatban állt a pálosokkal. Jogtanácsosként kezdte a rendnél a munkát, közvetlenül az ezredforduló előtt, ahol kezdetben általános gazdasági ügyintézéssel is foglalkozott. 2003-tól létrehozták Pécsett a rend tartományfőnöki hivatalát, amelynek azóta a hivatalvezetője. Nős, felesége, Piroska bölcsész-tanár, az önkormányzat külügyi referense. Négy gyermekük van: Bánk 17, Beatrix 15, Benedek 10, Bertalan 4 éves. Remete szerzetesek a Mecsekben Félezer pálos rendi a nagyvilágban A remete életmód a szerzetes- rend meghatározó jellemzője, a hivatalos nevük is eredetileg: Első Remete Szent Pál Rendje. Szent Pál egyiptomi remete volt, a római keresztényüldözések elől menekült a sivatagba. Magányos életének több eleme is visszaköszönt aztán a pálosok életében és a címerében. A címeren ugyanis két oroszlán, pálmafa és egy holló látható. A legenda szerint Szent Pál a barlangja előtt álló pálmafa leveleiből készítette a ruháit, a holló hozott neki mindig kenyeret, és amikor meghalt, az oroszlánok ásták mega sírját. Boldog Özséb aztán a tatárjárást követően a magyar területeken a Pilisben, a Mecsekben élő remete életmódú szerzetesekből alapította mega rendet, s azért pálosok, mert Remete Szent Pál követői. napjainkban a lengyelországi Chestochowa a pálosok világközpontja. Több mint félezer pálos szerzetes él szerte a világban, többségük lengyel földön, de működik a rend Afrikában, Ausztráliában, az Egyesült Államokban és Európa több országában is. Magyarországon jelenleg húsz körüli a pálos szerzetesek létszáma. Pécs a pálosok magyarországi központja, emellett Budapesten, Márianosztrán és Pálosszentkúton működik rendház, valamint az erdélyi Hargitafürdő kolostora tartozik magyar igazgatás alá. A rend fénykorában, a XVIII. században a pálosok építették a pécsi Lyceum templomot, a mai Széchenyi gimnázium épülete pedig egykor a kolostoruk volt. Pécsett a mai pálos templom a Me- csek-oldalban 1934 után épült. bölcske A rendőrség kéri a lakosságot, hogy kizárólag olyan helyen vásároljanak kelkáposztát, ahol annak származásával tisztában vannak, illetve az ellenőrizhető, hívta fel a figyelmet Huszti Gábor, a megyei főkapitányság sajtószóvivője. Október 16-án délután ismeretlen tettes ugyanis nagyobb mennyiségű kelkáposztát lopott el egy bekerítetten kertből. A sértett a rendőröknek elmondta, a zöldségeket az elmúlt időszakban többféle gomba- és rovarölő szerrel permetezte, így a kelkáposzta fogyasztása az egészségre ártalmas tehet. A rendőrség az ügyben tulajdon elleni szabálysértés miatt eljárást indított. Egyúttal ( kérik a lakosságot, hogy aki a cselekménnyel kapcsolatban érdemleges információval rendel- ! kezik, tárcsázza az ingyenesen hívható 06-80-555-111 „Telefon- tanú” zöld számát, vagy a 107, 112 központi segélyhívó telefon- számok valamelyikét. ■ 1.1. Belecskán jártak a kistérség nyugdíjasai belecska A közelmúltban Belecska volt a házigazdája a mikrotérségi nyugdíjastalálkozónak. Mint Szeledeli György- nétől, a Belecskai Nyugdíjasklub elnökétől megtudtuk, igyekeztek kitenni magukért, méltó módon vendégül látni a környékbeli helységekből ér- ] kezett szépkorúakat. Az ebéd mellé vagy inkább után természetesen süteményt is felszolgáltak, de kulturális műsorral is kedveskedtek társaiknak, ló volt a hangulat, ezt az is jelezte, hogy sokan táncra perdültek. Alig múlt el a nagy ese- ! mény, megérkeztek Belecskára a kozármislenyi nyugdíjasok, mintegy félszázan. Megnézték, hogyan munkálkodnak a helyiek a földprogram keretében, de ellátogattak az evangélikus templomba és a tájházba is. Az ebédre elkészített dámpörkölt elfogyasztása után a vendégek műsort adtak a helybelieknek, s meghívták őket egy viszont- látogatásra. Erre november végén kerítenek sort. ■ Gy. M. Nyeregbe került szárnyaló gondolatok lovas pályázat Rajzokkal és fotókkal nevezhettek a fiatalok a versenyre bonyhád Ezúttal is egy remek kezdeményezést hívott életre a Solymár Imre Városi Könyvtár, amit a megmérettetéshez csatlakozók száma, és a visszajelzések is alátámasztanak. Az állatok világnapja alkalmából szervezett pályázat témája a ló volt, a gyerekek rajzokkal és fotókkal csatlakozhattak a kiíráshoz. Összesen 371 rajz és 14 felvétel érkezett a bonyhádi iskolák mellett Mórágyról, Győréből, Szekszárdról, Szászvárról, Cikóról, Aparhantról, Dombóvárról és Mecsekná- dasdról. A rajzpályázatnál Trupp Virág, Bátori Kárlosz, Rónai Lilla, Csike Lilien, Kásler BetNagyszerű élményekkel és jutalmakkal zárták a versenyt az ifjak tina, Kardos Bianka, Miszler Inez, Káízer Eszter, Dani lózsef, Stein Felix, Farkas Klaudia, Fehér Lili, Gyenei Lili Sára, Varga Viktor, Sándor Vanda, Tresch Alexandra és Halmágyi Adrienn részesült jutalomban. A fotópályázatnál három díjat osztottak ki. Első helyen Ruppert Gábor zárt, őt Gebhardt Bálint követte a dobogón, míg a bronzérmet jelentő helyet Fürstenhoffer Fanni szerezte meg - tájékoztatta lapunkat Matisz Nóra, a Solymár Imre Városi Könyvtár munkatársa, aki arról is beszámolt, hogy kitűnő alkotások születtek, így válóban nehéz dolga volt a zsűrinek. ■ V. B. Vetélkedő. Nagyon ügyesen szerepeltek a fiatalok a Laurus Alapítvány által szervezett környezetvédelmi versenyen. Az alsó tagozatosok mezőnyében az Okos Csajok csapat (Jenei Jázmin, Fábián Dorottya, Kerner Vivien, felkészítőjük Sántáné Havasi Helga) végzett az élen. Míg a felsősök megmérettetését a Duna trió (Szabó Márton Zoltán, Szabó Barbara, Kozma Csaba, felkészítőjük Hanzel Jánosné) nyerte meg. ■ V. B. i »
