Tolnai Népújság, 2014. október (25. évfolyam, 229-254. szám)

2014-10-02 / 230. szám

4 KIS-ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK 2014. OKTÓBER 2., CSÜTÖRTÖK Több lett az önálló vállalkozás a megyében Június végén közel 38 ezer gaz­dasági szervezetet tartottak nyilván Tolna megyei székhely- lyel, 0,5 százalékkal többet, mint 2013 azonos időpontjában. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adatai szerint a gazdasági szervezetek 91 szá­zaléka vállalkozás volt, amelye­ket 22-78 százalékos arányban társas, valamint önálló formá­ban jegyeztek be. Ezer lakosra 152 vállalkozás jutott, 20-szal kevesebb, mint országosan. Az önállá vállalkozók szá­ma 1,5 százalékkal emelkedett, számuk a félév végére megha­ladta a 27 ezret. A társas vál­lalkozások száma tovább csök­kent, 3,3 százalékkal. A leggya­koribb gazdálkodási formák kö­zül a korlátolt felelősségű tár­saságok száma 1,2, a betéti tár­saságoké 8,1 százalékkal csök­■ Az önálló vállalkozók szár ma 1,5 százalékkal emel­kedett, számuk Júliusra meghaladta a 27 ezret kent. Tovább bővült viszont a szövetkezeti kör (12 százalék­kal). AII. negyedévben 545 szervezet alakult és 479 szűnt meg, előbbi 7,3 százalékkal ke­vesebb, utóbbi 5,7 százalékkal több volt az egy évvel koráb­binál. 2014. június 30-án 143 szervezet volt kényszertörlés és 536 felszámolás alatt. A legalább 5 főt foglalkoz­tató vállalkozások megyében működő telepeinek ipari ter­melési volumene az I. negyed­évi 2,6 százalékos növekedése után a II. negyedévben 1^5 Szá­zalékkal csökkent az előző év azonos időszakihoz képest, az év első felében összességében 0,6 százalékkal bővült. Az el­ső hat hónap 194,8 milliárd fo­rintos ipari kibocsátása egy la­kosra vetítve - az országosnak kétharmadát - 854 ezer forin­tot tett ki. A megyei székhe­lyű, legalább 50 főt foglalkoz­tató ipari vállalkozások ter­melési volumene 1,2 százalék­kal elmaradt a 2013.1 félévitől. A csökkenést a belföldi eladá­sok 7,7 százalékos visszaesé­se okozta, az export 15,4 szá­zalékkal bővült. A jelentősebb feldolgozóipari alágakban - egy kivétellel - nőtt az előző év azonos időszakához viszonyí­tott termelés. ■ V. M. Emberség, empátia, bizalom... kegyelet A szociális temetés egyelőre, úgy tűnik, megosztja a közvéleményt Emlékezés méltó körülmények között- TEMETŐÜZEMELTETŐKÉNT hárulnak ránk olyan felada­tok is, amelyek nem biztos, hogy népszerűvé tesznek min­ket. Itt különösen a rendelet­ben foglalt szabályok betartá­sára gondolok - emelte ki Nyakas Gábor, hozzátéve, hogy az emberek többsége tisz­tában van vele: ezektől nem lehet eltérni. A Panteon Kft. ügyvezető igazgatója megje­gyezte, ma már Bátától Szek- szárdon és Pakson keresztül Tamásiig, illetve Bács-Kiskun megyében Dusnoktól Baján keresztül Bácsbokodig vannak jelen, mint szolgáltató. Változó formában: van, ahol csak fel­vételi irodát, máshol bemutató termet is működtetnek, másutt pedig egy megbízottjuk van jelen. a panteon Kft. már közel har­minc embernek ad munkát, a következő nagy feladatuk - mint minden évben - a halot­tak napjára való felkészülés, hogy a temetőkben méltó kö­rülmények között tudjanak em­lékezni szeretteikre a hozzátar­tozók. vetnivaló. 'A különböző állás­pontok miatt ma még nem le­het egyértelműen kijelente­ni, hogy mennyien választ­ják majd a szociális temetést, mindenesetre én maximum 5-7 százalékos részarányt tar­tok reálisnak - részletezte a temetkezési vállalkozó, aki 2010-től irányítja a kegyeleti céget. Mint fogalmazott, az el­múlt időszakban kiépítették te­lephelyeiket Tolna megye nagy részén. - A stabil, megbízható működést tartom szem előtt, hogy az ügyfelek érezzék: min­denben számíthatnak ránk, bizalommal fordulhatnak fe­lénk. Minden vállalkozásra igaz, de úgy gondolom, hogy az általunk képviselt területre különösen, hogy a bizalmon, az emberségen és az empátián alapszik. Ennek szellemében működünk és fejlesztjük szol­gáltatásunkat, hiszen Tolna mellett már Bács-Kiskun me­gyében is jelen vagyunk - vi­lágított rá Nyakas Gábor.- Továbbra is erősödik a hamvasztásos temetések részaránya; Szekszárdon pedig sokan döntenek az urnakriptás temetés mellett- vette alapul tapasztalatait Nyakas Gábor. A szekszárdi temetkezési vállalkozó em­lékeztetett, a hamvasztás az újabb történelmi kutatások szerint a temetkezés legősibb formája. Vizin Balázs Nyakas Gábor, szekszárdi temetkezési vállalkozó a stabil, megbízható működést tartja szem előtt A nomád pásztorkodást folyta­tó, valamint a vadász népcso­portok, amelyek gyakran há­borúskodtak egymással, szin­tén ezt a módot követték. Ku­tatók találtak olyan halottham­vasztót, amely valószínűleg Kr. e. 4000 évvel létesült. India te­rületén már a neolitikum vé­gétől élt ez a szokás. A ham­vasztásos temetkezés korai el­terjedését bizonyítják a hun sí­rok urnaleletei is. Az antik gö­rög és római kultúrában elter­jedt, sőt előkelő szokás volt. A kereszténység uralomra jutá­sával megváltozott a helyzet. Ugyanis a kora középkorban az egyház a földbe való elteme­tést a temetkezés egyedüli ke­resztényi formájának mond­ta ki, és így a kereszténység elterjedésével a hamvasztást mindenütt felváltotta az elföl- delés. Az Itáliából induló re­neszánsz hanyatlásával, a fel­világosodás századaiban újra felmerül a hamvasztás jogo­sultsága. A katolikus egyház kiváló emberei is szószólói vol­tak. 1774-ben Scipione Piatol- li pápai prelátus disszertáció­ja a hamvasztás jogosultságá­ról szól. Ma már a hamvasz­tás elfogadott dolog és minden ember szabadon rendelkezhet, hogy melyik temetkezési for­mát választja. Nyakas Gábor hozzátette, a hamvasztásos te­metések részarányának növe­kedésén kívül nem figyelhe­tő meg különösebb változás a temetkezési szokásainkban. Ugyanúgy megvannak a sajá­tosságai a faluhelyen tartott szertartásoknak, mint a na­gyobb településeken történők­nek. Hangsúlyozta, mindenhol figyelembe veszik ezeket és e szerint látják el feladatukat. Nyakas Gábor kérdésünkre a szociális temetésre is kitért, amelynek bevezetését 2015. ja­nuár 1-jére halasztotta a kor­mány. Mint mondta, ez több új feladatot hoz számukra: ne­kik kell biztosítani a szüksé­ges eszközöket, tájékoztatni a hozzátartozókat a munkavé­delmi és az egészségügyi sza­bályokról, ellenőrizni a teme­tést végzők munkáját. Arra számít, hogy nem sokan vá­lasztják majd ezt a lehetősé­get, mert viszonylag sok kötött­séggel jár, mondhatni behatá­roltak a lehetőségek. Ilyen pél­dául, hogy egy sírban egy ko­porsó helyezhető el, és esetleg egy urna, ugyancsak szociális temetés keretein belül. Fa fej­fát lehet állítani, más felépít­ményt nem engedélyez a tör­vény. Ilyen sírok csak a teme­tők külön meghatározott ré­szén létesülhetnek majd. Úgy gondolja, a rászorultak és a jo­gosultak inkább az eddigi gya­korlatnak megfelelően, közte­metéssel adják meg a végtisz­tességet szerettüknek, ahol le­hetőség van - térítés ellenében - átlépni a puritán kereteken. Az „igazi” köztemetés egyéb­ként is nagyon kevés, többnyi­re olyan elhunytaknál fordul elő, akiknek nincs, vagy nem érhető el a hozzátartozója.- A szociális temetés meg­osztja a közvéleményt. Van­nak, akik úgy vélekednek, hogy nincs elég lelki erejük ak­tívan részt venni ebben, vagy éppen tartanak a társadalom megítéléstől - mint az a köz­temetéseknél is tapasztalható. Vagyis attól, hogy mit szólnak az emberek, ha a végtisztesség megadásának ezt a formáját választják. Másrészt nyilván vannak, akik úgy vélekednek, hogy régen is szerepet vállalt a család az elhunyt eltemeté­sében, nincs ebben semmi ki­Tolnában az országos átlagnál is jobb termésre számítanak kukorica Kevés a haszonállat hazánkban, így külföldön kellene értékesíteni, de nem nagyon éri meg kiszállítani Azt mondják a gazdálkodók, idén minden feltétel adott volt arra, hogy sok és jó minőségű kukorica teremjen Tolna me­gyében, ahol 108 ezer hektá­ron vetettek ebből a növényből. Ez önmagában jó hír lenne, ha a felvásárlók meg éppen a túl­kínálat miatt nem csökkentet­ték volna az áraikat. Jelenleg 32 - 33 ezer forintért veszik a ten­geri tonnáját a föld széléről szál­lítva. A tőzsdén e hét elején 35 500 forintot adtak tonnájáért, a csepeli kikötőbe beszállítva. Ta­valy a betakarítási idő kezde­tén (ilyenkor a legalacsonyabb az ár) 45-50 ezer forint közöt­ti áron lehetett kukoricát érté­kesíteni. Varga András, a me­gyei gabonaválasztmány elnö­ke szerint Tolnában az országos átlagnál is jobb termésre számí­tanak, hiszen kiváló minőségű itt a talaj. A gazdák húzzák, ha­lasztják a betakarítási munkák kezdetét, talán abban bíznak, hogy a szem - melynek jelenleg 25 - 30 százalékos a víztartalma - kiszárad. Az ideális érték 14,5 százalék alatt van. Erre kevés az esély, mondta Varga András, hiszen az éjszakák hidegek, és a talaj is dugig van vízzel, ugyan­akkor minél később kezdik az aratást, annál később végeznek vele. Idén az országban 8,5 mil­lió tonna kukoricatermésre le­het számítani, ebből 3,5 millió tonna, amit itthon megetetnek A sok csapadék kimondottan jót tett a termésnek Tolna megyében az állattartó gazdák, a többit ex­portra szánják. A helyzetet nem könnyíti meg, hogy takarmány- búzából is jócskán van készle­ten, így a két termény egymást gyengíti a piacon. Dr. Vörös Géza, a megyei kor­mányhivatal növény- és talajvé­delmi igazgatóságának vezetője elmondta, idén a növényvédel­mi feladatokat könnyen megol­dották a gazdák, bár plusz költ­séget jelentett még tavasszal a talajfertőtlenítő szerek hasz­nálata. Úgy tűnik az aflatoxi- nos fertőzés sem fenyeget, ami az állattartóknak jó hír. A ku­korica betakarítását még keve­sen kezdték el a megyében, no­ha az igazgató szerint is sürget az idő, hiszen ha a kukorica he­lyére más gabonát vetnek ak­kor október 25-ig a talaj-előké­szítő munkálatokat be kell fe­jezni. Ez nagyon fontos feladat, hiszen ezzel meghatározza a termelő a leendő növény sorsát. Nagyon fontos a vetésváltásra is figyelni, hívta fel a figyelmet az igazgató. A repce és a nap­raforgó a talaj mélyebb rétegeit mozgatja meg, hiszen a napra­forgónak ötvenezer, míg a rep­cének ötmillió kis gyökere van, mely lyukakat fúr a talaj mé­lyebb rétegeibe. Ha ezek után a növények után gabonát vet­nek a gazdák, sokkal jobb ered­ményt érnek el, mint más eset­ben. ■ Mauthner I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom