Tolnai Népújság, 2014. október (25. évfolyam, 229-254. szám)

2014-10-10 / 237. szám

Alapvető termékek árát fagyaszthatja be az orosz kormány infláció Oroszországban be­fagyaszthatják a lakosság szempontjából alapvető ter­mékek egy részének az árát, ha tovább gyorsul az infláció - mondta Gyenyisz Manturov orosz ipari és kereskedelmi miniszter. A rubel gyengülésé­nek, a Moszkva elleni nyugati szankcióknak, valamint az er­re válaszként hozott orosz élel­miszerimport-tilalom hatására szeptemberben 8 százalékra nőtt az infláció az augusztusi 7,6 százalékról. Szeptember­ben egyebek között a hús és húskészítmények 16,8 száza­lékkal kerültek többe mint egy éve, a hal és haltermékek 14,1 százalékkal, a tejtermékek pe­dig 17,7 százalékkal drágultak, míg a vaj ára 22,5 százalékkal nőtt. Az orosz ipari és kereske­delmi miniszter a Rosszijsz- kaja Gazeta című lapnak azt mondta, hogy „a kormány tarsolyában számos olyan ad­minisztratív eszköz van, ame­lyekkel meg lehet akadályozni az infláció felpörgését”. Ilyen az, hogy 90 napra be lehet fa­gyasztani termékek egy széles körének az árát. A miniszter negyven alapvető termékről tett említést, de nem nevezte meg, melyek azok. Az orosz jegybank legújabb előrejelzése szerint az idei inf­láció 8 százalék fölötti lesz, meghaladva a korábban várt 5 százalék plusz/mínusz 1,5 százalékpontot. Egy hete Elvi­ra Nabiullina jegybankelnök arról beszélt, hogy az infláció gyorsulását rövid távú hatások okozzák, ezért 2015-re tovább­ra is 5,5 százalékos pénzrom­lással számolnak. Oroszország augusztus elején egy évre vezette be az uniós élelmisze­rekkel szembeni behozatali tilalmat. ■ MTI/VG 2014. OKTÓBER 10., PÉNTEK Csökkenő tartalék csökkent Oroszország arany- és devizatartaléka is, mintegy 2 milliárd dollárral az október 3-án záródott egy héten. Az orosz jegy­bank adatai szerint az arany- és devizatartalék 454,7 milliárd dol­lár volt a vizsgált időszakban. A múlt év végén az orosz arany- és devizatartalék jóval nagyobb, 509,6 milliárd dollár volt. EURÓPAI UNIÓ - KÜLFÖLD 7 Ljubljanán áll Navracsics Brüsszel Módosított portfoliót kaphat a magyar biztosjelölt Biztosjelöltek X 21 Alenka Bratusek Navracsics Tibor, Jonathan Hill, Vera Jourová, Miguel Arias Canete, Pierre Moscovici, Valdis Dombrovskis Karmenu Vella, Cecilia Malmström, Névén Mimica, Günther Oettinger, Carlos Moedas, Vytenis Andriukaitis, Dimitrisz Avramopuiosz, Johannes Hahn, Krisztosz Sztilianidesz, Maros Setcovic, Corina Cretu, Marianne Thyssen, Phil Hogan, Krisztalina Georgieva, Elzbieta Bienkowska, Margrethe Vestager, Andrus Ansip Federica Mogherini, Jyrki Katainen, Frans Timmermans FORRÁS; EP Alenka Bratusek Jean-Claude Junckerrel. A szlovén jelöltet alelnöknek szánta a bizottsági elnök, de végül visszalépésre kényszerült Ljubljana várhatóan meg szeretné tartani az Európai Bizottság alelnöki poszt­ját, így nem lesz szükség a brüsszeli portfoliók újraosz­tására, vagyis Navracsics Tibor az unió polgársági ügyek elvételével az okta­tási, kulturális és ifjúsági tárcáért felel majd. Kérdés, a szlovén kormány talál-e megfelelő jelöltet az alelnö­ki posztra. Tar Gábor Ma vagy holnap Miro Cerar szlovén kormányfő bejelenti, hogy kit jelöl EU-biztosnak, miután az előző szlovén jelölt, Alenka Bratusek exkormány- fő nem kapta meg az Európai Parlament (EP) illetékes szak- bizottságainak támogatását ah­hoz, hogy az Európai Bizottság alelnöke, az energiaunióért fe­lelős biztos lehessen. Szlovénia feltehetően meg szeretné tartani a számára ki­jelölt, nagy presztízzsel bíró | alelnöki posztot, amelyből hét van a 28 tagú testületben. Ce­rar ugyan elhárította az arra vonatkozó kérdést, hogy Ljubl­jana képes lesz-e megőrizni ezt a posztot, azonban EP-források szerint a tisztség szlovén kéz­ben marad. Az alelnökség megőrzéséhez mindenekelőtt megfelelő rangú jelöltet kell megneveznie Ce- rarnak, hiszen a hétből hat al- elnökjelölt exkormányfő vagy -miniszter, míg a hetedik egy jelenlegi biztos. Ebből a szem­pontból nem jöhet szóba lehet­séges jelöltként Tanja Fajon, ahogy arról a szerdai brüsszeli híresztelések szóltak, amikor világossá vált, hogy Bratusek nem kapja meg az EP szakbi­zottságainak támogatását. A szocialista EP-képviselő ugyan­is nem számít fajsúlyos szerep­lőnek, miután csak 2009-ben lett politikus, előtte brüsszeli tudósító volt. Fajon esetleges jelölésével kapcsolatban merült fel az a brüsszeli pletyka, hogy ha őt nevezi meg Ljubljana, akkor Navracsics Tibor portfolióját kapná meg, miután a magyar biztosjelölt esetében az EP-kép- viselők a kijelölt portfolió meg­változtatását kérték. Ebben az esetben brüsszeli értesülések szerint Navracsics Tibor a köz­lekedési tárcához jutna hozzá, miután az eredetileg erre a posztra kiválasztott Maros Sef- covic szlovák jelölt kapná meg az energiaunióért felelős alel­nöki tisztséget. Az alelnöki posztra két al­kalmas nevet is1 hírbe hozött a ljubljanai, illetve a brüsszeli sajtó. Az egyikük, Janez Po- tocnik, aki az ország EU-csat- lakozásától kezdve, 2004 óta tagja az Európai Bizottságnak. Miután harmadik mandátumát kezdené meg a brüsszeli tes­tületben, így kellő tekintéllyel rendelkezne az alelnöki poszt elnyeréséhez. Potocnik jelölése Sürget az idő az eredeti menetrend sze­rint az EP október 22-én sza­vaz az új Európai Bizottság jóváhagyásáról, majd no­vember 1-jén iktatják be a testületet. Ahhoz, hogy a me­netrend ne csússzon, Je- an-Claude Juncker leendő bizottsági elnöknek az új szlovén jelöltön kívül érde­mes minimalizálnia az újabb meghallgatások számát. Eb­ből a szempontból az lenne előnyös számára, ha Navra­csics Tibor, és így automati­kusan egy másik biztosjelölt nem kapna új posztot, mivel ez esetben még két másik meghallgatást kellene meg­tartani a jövő héten. egy okból okozhat gondot, ne­vezetesen az, hogy férfi. Az EP ugyanis már hetekkel ezelőtt leszögezte: ha a nők száma nem éri el a jelenlegi biztosi kollégi­umban meglévő számot, azaz a 9 főt, akkor a képviselőtestület nem hagyja jóvá az új bizott­ságot. Az eredeti jelöltlistában pedig Bratusekkel együtt volt meg a minimális 9 fős létszám. Kérdés mennyire lesz fontos, hogy a következő jelölt is nő le­gyen. Az alelnöki poszt megtartá­sa, illetve a női kérdés szem­pontjából a legjobb választás­nak Violeta Bulc fejlesztési ügyekért felelős miniszter tűn­het, miután kormánytagként elég fajsúlyos jelöltnek számí­tana. Ellene szólhat viszont, hogy kezdő politikus. További mérlegelendő szem­pontként a párthovatartozás is szóba jöhet. Bratusek a liberális frakció jelöltjének számított, és elképzelhető, hogy az EP-frak- ciók közötti eredeti tisztség­osztást tiszteletben tartva újra liberális jelöltet kellene dele­gálnia Ljubljanának. Ebből a szempontból sem lenne meg­felelő jelölt a szociáldemokrata Fajon. Violeta Bulc azonban e kritériumnak is megfelelne, hiszen egy magát liberálisnak definiáló párt (SMC) soraiból került a miniszteri székbe. HIRSAV Másfél éves mélyponton a munkanélküliség Görögországban 2012 de­cembere óta legalacsonyabb szintre csökkent a munka- nélküliség júliusban. Az Elstat görög statisztikai hi­vatal csütörtöki adatközlése szerint a ráta 26,4 százalék­ra mérséklődött a júniusi 26,7 százalékról. Tavaly júliusban 27,6 százalék volt a munkanélküliség. A júliu­si görög munkanélküliség több mint a duplája az eu­róövezet ugyancsak júliusi 11,5 százalékos rátájának. ■ MTI Éves csúcson a francia külkereskedelmi hiány FRANCIAORSZÁG KÜLKERES­KEDELMI hiánya január óta a legmagasabb szintre, 5,8 milliárd euróra rúgott au­gusztusban, ami jól mutatja az export krónikus gyen­geségét és veszélybe sodor­hatja a francia kormánynak az éves egyenleg javítására vonatkozó célját. Az export értéke júliushoz képest 1,3 százalékkal esett vissza, míg az importé 0,6 százalékkal. Az első nyolc hónapban a mérleg összesen 40,3 milli­árd euró hiányt mutat. Utol­jára 2004 májusában volt pozitív a szaldó 176 millió euróval. Éves szinten pe­dig legutóbb 2002-ben zárt többlettel a külkereskedelmi mérleg. ■ MTI Ösztönzést sürgetnek a német gazdaságkutatók A lassuló világgazdasági növekedés és a viszony­lag gyenge németországi belső kereslet tükrében a stagnálás elkerülése érde­kében a német kormánynak a gazdasági növekedést támogató intézkedéseket kellene hoznia elsősorban a beruházások ösztönzésé­vel - derül ki a vezető német gazdasági kutatóintézetek közös 2014 őszi jelentéséből. A német gazdaság az idén 1,3 százalékkal, jövőre pedig 1,2 százalékkal nő majd a kutatóintézetek közös 2014 őszi előrejelzése szerint. Az intézetek fél évvel ezelőtt az idei évre még 1,9 százalékos, 2015-re pedig 2,0 százalékos német GDP-növekedést jelez­tek előre. ■ MTI Knar a kamatemeléssel a Fed USA Nyolc éve nem volt ilyen jó a munkanélküliségi adat A heti új munkanélküliek szá­ma a negyedik egymást követő héten is 300 ezer alatt maradt az Egyesült Államokban a mun­kaügyi tárca tegnapi jelentése szerint, amire 2006 óta nem volt példa. Egy hét alatt 287 ezren kértek munkanélküli segélyt, 21 százalékkal kevesebben, mint egy évvel korábban; vagy­is az amerikai gazdaság erős. A Federal Reserve azonban egyelőre nem fog kamatot emel­ni, hiába süllyedt 5,9 százalékra a munkanélküliségi ráta szep­temberben, amire a válság kitö­rése óta nem volt példa. A múlt havi ülésen a jegybankárok at­tól tartottak, hogy az amerikai dollár erősödése visszavetheti az exportot, és a globális gazda­sági növekedés lassulása sem kedvez a szerdán kiadott jegy­zőkönyv szerint. Néhány döntéshozó az erős dollár inflációcsökkentő ha­tására is felhívta a figyelmet, mindez pedig azt jelzi, hogy-a Fed a teljes foglalkoztatás eléré­se mellett (5,2-5,6 százalékos munkanélküliség) a 2 százalé­kos inflációs céljára is figyel. A munkanélküliségi adatok alapján fél éven belül emelked­hetne a kamat, az inflációs cél elérésére azonban hosszú ideig tartó támogató monetáris politi­kára van szükség, vagyis minél későbbi és lassú ütemű kamat­emelésre. ■ H. J. Janet Yellen, a Fed elnöke bizakodó a munkaerőpiac kapcsán Két éve nem látott szinten az olaj ára brent Kilencven dollár alá esett a Brent nyersolaj ára a londoni kereskedésben, ilyen alacsony ára utoljára 2012 júniusában volt az energiahordozónak. Az áresés annak ellenére folya­matos, hogy több olajkitermelő területen harcok dúlnak. A je­lenséget a globális gazdasági teljesítmény lassulásával ma­gyarázzák, miközben a kínálat nagy: az Egyesült Államokban kitermelt palaolaj mellett az el­múlt hónapban jelentősen nőtt az OPEC-országok és Orosz­ország kibocsátása is. A világ legnagyobb exportőrének szá­mító Szaúd-Arábia novemberi teljesítésre 2008 óta a legala­csonyabb árat számolja fel. Jelentősen csökkentették olajár-előrejelzéseiket londoni pénzügyi elemzők a globális kereslet gyors ütemű vissza­esésére, az erős dollárra és a líbiai kitermelés váratlan felfu­tására hivatkozva. A City egyik legnagyobb befektetési bank­csoportja, a Barclays - amely rendszeres olajpiaci prognózi­sokat is összeállít - csütörtökön ismertetett, felülvizsgált előre­jelzése szerint az idei negyedik negyedévben 93 dolláros, 2015 egészében 96 dolláros hordón­kénti átlagárat vár a globális alaptípusnak tekintett Brent olajra. A ház erre a két időszak­ra eddig 106, illetve 107 dollá­ros Brent-átlagot jósolt. ■ VG

Next

/
Oldalképek
Tartalom