Tolnai Népújság, 2014. október (25. évfolyam, 229-254. szám)

2014-10-01 / 229. szám

2 KORKÉP 2014. OKTÓBER 1., SZERDA JEGYZET Kellett egy tökös társaság nem is volt olyan rég, hogy az egyik országosan ismert, beteg gyerekekért tevékeny­kedő civil szervezetről, pon­tosabban annak vezetőjéről derült ki, nem pontosan arra költi az alapítvány pénzét, amire kellene. Volt is belőle jó nagy felháborodás, joggal. Erre most itt az újabb, erősen botránygyanús ügylet, csak­hogy most nem egy alapít­vány, egyesület, netán lóhere­számláló klub a főszereplő, hanem egy minisztérium, no meg nem kevés elsinkófált pénz. A történet röviden: több mint 1 milliárd forintot aján­lottak fel az állampolgárok a személyi jövedelemadójuk 1 százalékából parlagfű-mente­sítésre még 2009-ben. Csak­hogy hiába rendelkeztek így több mint 177 ezren, a pénz nagy részét a Vidékfejlesztési Minisztérium átcsoportosítot­ta. Hiába no, ahol dolgoznak, fogy a cerka, kopik a papír, meg az emberállomány is, így a pénz kellett irodaszerre, az állami létszámleépítések miatti végkielégítésekre, de terepjárót és számítógépeket is vettek a csekélynek nem nevezhető összegből. Parlag­fű allergiásként egyetértek azokkal, akik azt mondják,' ez több, mint érdekes, plá­ne, hogy idén úgy 46 milla jut parlagfűmentesítésre. És egyetértek a gazdákkal is, akik úgy érzik, ők irtják a gyomot, meg időnként bün- tit is fizetnek, erre akinek példát kellene mutatni, az úgy tűnik, tesz az egészre. Az ügy egyetlen pozitívuma, hogy kiderült. A Parlagfű­pollen No Társaság nevű civil szervezet volt olyan tökös, és egyrészt nem hagyott fel a kérdezősködéssel, sőt, a Tár­saság a Szabadságjogokért segítségével perre is vitte a dolgot. A bíróság pedig köte­lezte a minisztériumot arra, hogy számoljon el a pénzzel. Már csak egy dologra vagyok kíváncsi, ezek után lesz-e bünti. Ja, és, hogy most ki fi­zeti a révészt. Habán kerámiák a bonyhádi művelődési házban bonyhád Habán kerámiák cím- ' mel nyílik Verseghy Ferenc a Népművészet Ifjú Mestere, Né­pi Iparművész, a Népművészet Mestere kiállítása október 1-én, 16.00 órakor a bonyhádi Vö­rösmarty művelődési központ­ban. A kiállítást megnyitja és okarinán közreműködik Szabó Zoltán, a Hagyományok Háza Népi Iparművészeti Osztályá­nak vezetője. Köszöntőt mond Schwarcz Tibor nyugalmazott gimnáziumi igazgató. A ki­állítást október 22-ig láthatja a közönség hétfőn 11.00-18.00 óráig, keddtől péntekig 10.00­17.00 óráig, valamint október 4- én 10.00-17.00 és október 5- én 10.00-16.00 óráig. ■ V. M. Daktari Abujába készül dr. ternák Gábor Negyven év után nagykövetként tér vissza Nigériába Hősies helytállásért címet kapott két megyei tűzoltó Bár orvosprofesszor, a fekete földrészen szerzett ismeretei­nek köszönhetően az Afrika- szakértő cím is megilletné. Nem véletlen tehát, hogy dr. Ternák Gábor a közel­jövőben nagykövetként kép­viseli Magyarország érdekeit Nigériában. Szeri Árpád Dr. Ternák Gábor 1983 és 1996 között a Tolna Megyei Kórház In- fektológiai Osztályának osztály- vezető főorvosa volt, 1990-94 kö­zött országgyűlési képviselőként tevékenykedett. Ma Pécsett osz­tályvezető főorvos, de hamaro­san Nigéria fővárosába, Abujába utazik és megkezdi nagyköveti szolgálatát.- A sors különleges ajándéka­ként oda tér vissza, ahol 1975 és 1978 között fiatal orvosként dolgozott...- Érdekes adalékként hadd mondjam el: legalább tíz éve rendszeresen visszatérő álmom, hogy ismét Nigériában vagyok, ott jövök-megyek az emberek kö­zött és előttem van az a kórház, ahol annyi betegemet láttam el... Az álom most, a kormány dön­tése alapján, közel a hetvenedik életévemhez, megvalósul.- Viszont nem az a Nigéria vár­ja, ami egykoron volt. Az akkori, viszonylag nyugodt helyzethez képest most Ebola í/fruS, vallási fanatizmus, emberrablások és polgárháborús állapotok fémjel­zik Nigériát.- Talán az olvasók emlékez­nek arra, hogy soha nem hátrál- J tam meg a kihívások elől. Hiszen például ott voltam 1991-ben az Öböl-háborúban is, kitéve a raké­ta támadás veszélyének. Most is úgy érzem, egy fontos szolgálat­nak lehetek cselekvő részese. Tu­dom, vannak veszélyek Nigériá­ban, de ez nem lehet hivatkozási alap arra, hogy visszautasítsam ezt a megtisztelő kinevezést. Az is magától értetődő, hogy ügyelni fogok minden lehetséges bizton­sági előírás maradéktalan betar­tására - elvégre nem öngyilkos, hanem hazám javát szolgáló dip­lomata kívánok lenni.- Mi lesz az első tennivalója állo­máshelyén? „a frissen esett esőtől nedves föld és a burjánzó növények illa­ta töltötte be a levegőt, ahogyan a keskeny ösvényen, mely a la­kóhelyünktől a kórház kertjén keresztül a kórtermekhez veze­tett, igyekeztem a betegekhez. A vörös, latentes sáros ösvényen, melyet mindkét oldalon magas fű övezett, vigyázni kellett, ne­hogy az ember kígyóra lépjen, vagy skorpió kerüljön az útjába (...) Ahogyan közeledtem a kór­termek felé és feltűntek a szol­gálatban levő nővérek, akik többnyire férfiak voltak, köztük a tetovált arcú főnővérem, Paul, aki éppen nagyon szerelmes volt, mert a következő feleségé­nek udvarolt, hirtelen eltűnt minden és az idillinek látszó ké­pet, az ébredést sürgető vekker hangja szakította meg. Hát igen....Már megint ott jártam, álmomban, a trópusokon” (Részlet dr. Ternák Gábor Dak­tari, daktari című önéletrajzi regényéből) Olyasmit kapott Attikától, amit még soha prof. dr. Ternák Gábor 1945. május 30-án született Zalaeger­szegen. Pécsett, az Orvostudo­mányi Egyetemen szerzett diplo­mát 1969-ben. 1975-1978 között Nigériában, majd 1980-1983 között Laoszban dolgozott. Há­rom szakvizsgával - belgyógyá­szat, fertőző betegségek, trópusi betegségek - rendelkezik. 1983 és 1996 között a Tolna Megyei Kórház Infektológiai Osztályá­nak osztályvezető főorvosa volt, 1990-94 között országgyűlési képviselőként tevékenykedett. 1991 elején Szaud-Arábiában tartózkodott és részt vett az Öböl-háborúban. 1993 kora nyarán az IPU felkérésére Kam­bodzsában volt választási meg­figyelő. Kenyában tizenegy al­kalommal járt, mint említette, ottani útjai egyikén olyasmit ka­pott Afrikától, amit addig soha: maláriát.- Az első időszakot kétség­kívül a kapcsolatfelvétel tölti ki. Már csak eredeti hivatásomból is adódóan igyekszem kapcsola­tokat kialakítani az orvosi egye­temekkel, egészségüggyel fog­lalkozó intézményekkel. Ezzel is megteremtve annak lehetősé­gét, hogy. például magyar orvo­sok legyenek részesei az ottani képzésnek, illetve nigériai or­vosok kapjanak lehetőséget ma­gyarországi tanulmányutakra. Ezek a kontaktusok nemcsak önmagukban lehetnek fonto­sak, de akár gazdasági téren is hozhatnak eredményeket.- Ön közel másfél évtizeden át Tolna megyében dolgozott, itt volt országgyűlési képviselő is. Tu­dom, hogy nagykövetként sem ki­vételezhet senkivel sem, de mégis megkérdezem: akár Tolna megye is profitálhat új feladatából?- Magától értetődik, hogy adott esetben Tolna megyei orvo­sok is számíthatnak segítő közre­működésemre. De hadd menjek tovább: Tolna megyéből érkező bármely tudományos szakem­ber, néprajzkutató, botanikus, de ugyanígy gazdasági küldöttség is számíthat arra, hogy igyek­szem biztosítani munkájához a tőlem telhető legjobb feltételeket. Hősies helytállásért címmel is­mert el két megyei tűzoltót dr. J Bakondi György, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgató­ság főigazgatója. Gaszner Róbert tűzoltó százados, a paksi hivatá­sos tűzoltóság parancsnoka egy faddi tűzeset során tanúsított helytállásával érdemelte ki a díjat. Szeptember 11-én éjszaka kigyulladt és teljes terjedelmé­ben égett egy vegyeskereskedés és a vele egybeépített autószere­lő-műhely. A közelben lakó szá­zados a helyszínre sietett, és az egységek kiérkezése előtt áram- talanította az épületet. Felderí­tette, hogy a műhelyben több pb-gázpalack és acetilén palack is található és a tulajdonossal együtt összesen 6 palackot vitt ki az égő épületből, megelőzve, hogy azok felrobbanjanak. Gősi István tűzoltó főtörzszászlós, a paksi hivatásos tűzoltó-parancs­nokság szerparancsnoka egy augusztusi pusztahencsei lakó­ház tűz kapcsán érdemelte ki az elismerést. Az esethez riasztott egységek az ingatlan tulajdo­nosától értesültek arról, egy pb-gázpalack is van a lángok között. Az egység parancsnoka társával behatolt a konyhába, kihozta a felhevült palackot, biztonságos helyre vitte és in­tézkedett annak folyamatos visszahűtéséről. ■ H. E. Kisvonattal járták be a város nevezetes helyeit dombóvár A Kulturális Örök­ség Napja alkalmából rendha­gyó városnéző túrát szerveztek | nemrégiben. A Városháza elől induló kisvonattal a település nevezetes pontjait érintették, és útjuk során érdekességeket hallhattak többek között a volt szovjet laktanyáról, a tűzlepkés rétről, a Gólyavárban megfordu­ló Tinódi Lantos Sebestyénről és a térség életét meghatározó Esterházy családról. Megtud­hatták, honnan ered a Kakas­domb és a Szuhajdomb elne­vezése, miként került Dombó­várra a Kossuth-szoborcsoport, hol tör fel a városban termálvíz. Az idegenvezető Szabó Loránd polgármester volt. ■ H. E. Kiváló orgonát vásároltak felajánlások Nem hiába gyűjtött a Garay-gimnázium szekszárd Eredményesnek bi­zonyult az „Esték a gimnázium orgonájáért” elnevezésű rendez­vénysorozat, amelyet 2011-ben indítottak útjára Ékes László kezdeményezésére. Hetek kér­dése ugyanis, és a megérkezik a Garay Gimnázium dísztermébe az a Johannus orgona, amelyért az elmúlt években jótékonysági koncerteket szerveztek, adomá­nyokat gyűjtöttek. A témában tartott keddi sajtótájékoztatón Heilmann Jó- zsefné, a gimnázium igazgató­ja elmondta, bárhova fordultak segítségért, nyitott ajtókat talál­tak. Az orgona megvásárlásával bővíteni tudják az iskola művé­szeti nevelését, illetve színeseb­Heilmann Józsefné és Lozsányi Tamás, háttérben az orgona képe bé tehetik ünnepi műsoraikat. Ékes László arról beszélt, hogy a jótékonysági koncerteken a vá­ros meghatározó kórusai, zené­szei léptek fel, és szerették volna az ifjúságot is megszólítani. A hangszerrel kapcsolatban Lozsányi Tamás orgonaművész elmondta, lett volna ugyan ol­csóbb, de a nagyobb ráfordítás­sal megbízható, kiváló minőségű orgonához jutott az iskola. Zárás­ként Ács Rezső alpolgármester mondott köszönetét a szervezők­nek, a szekszárdi lakosoknak és vállalkozóknak a támogatásért. Hozzátette: a négymillió forintos orgona megvásárláshoz az ön- kormányzat biztosította a hiány­zó 300 ezer forintot. ■ H. E. Érettségi találkozó. Hatvan esztendővel ezelőtt, 1954-ben érettségiz­tek azok a diákok, akik szombaton tartották találkozójukat a szekszár­di Garay-gimnáziumban. Az akkor 27 főt számláló humán osztályba járók többsége doktorált, három kivételével mindenkinek felsőfokú végzettsége lett. A találkozón 11-en voltak, Rajos Judit igazgatóhelyet­tes köszöntötte és tájékoztatta őket egykori osztálytermükben, a 10. B osztályosok pedig szép műsorral kedveskedtek nekik. ■ Gy. M. i K Prof. dr. Témák Gábor hétvégén Szekszárdon találkozott Afrikátjárt orvosokkal Nigéria, kórházi út skorpiókkal és kígyókkal a rmeecki np/iff nrnfn/ no/írmí' rr/t 1 nn Innfxxjnmlr nLriLr

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom