Tolnai Népújság, 2014. szeptember (25. évfolyam, 203-228. szám)

2014-09-30 / 228. szám

2014. SZEPTEMBER 30., KEDD KOZEUET Rázós megtialgatások az EP-ben Brüsszel A spanyol és a brit biztos mellett Navracsics Tibor nehéz helyzetben Cecília Malmström svéd politikus indította a sort, a biztos közölte: nem vizsgálják felül az EU-Ukrajna szabadkereskedelmi megállapodást Termelők tüntetnek a fővárosban DEMONSTRÁCIÓT TART ma a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szö­vetsége (MOSZ) Budapest belvárosában - jelentette be Nagy Tamás, a szervezet elnöke. A megmozdulást a tagszervezetek kezdemé­nyezték, mert nem értenek egyet a támogatáselvonások és a degresszió mértékével, illetve annak kompenzálá­sával. A szakember szerint „munkahelyek fognak meg­szűnni a mezőgazdaságban, ami ellentétes a kormányzati szándékkal is”. Az elnök sze­rint a termelés a 90-es évek 80 százalékát éri el. ■ VG Befagyasztja a brit kormány a juttatásokat két évre be kell fagyasz­tani a munkaképes korú lakosságnak juttatott szo­ciális ellátások összegét a brit államháztartás további konszolidációja érdekében - mondta a brit pénzügy- miniszter. George Osborne a kormányzó Konzervatív Párt Birminghamben zajló éves kongresszusán kijelentette: a juttatások befagyasztása 2016-tól lépne életbe. ■ MTI Újabb földeket hirdet meg az állam folytatódik A Földet a gaz­dáknak program, amelynek keretében most újabb 24 ezer hektár állami földterü­letet hirdetnek meg a gaz­dálkodók számára - jelen­tette be a Földművelésügyi Minisztérium (FM) állami földekért felelős államtitká­ra. Bitay Márton közölte: a 24 ezer hektár állami földte­rületnek nagyjából fele lege­lő, fele szántó. Bitay Márton jelezte: a mostani 24 ezer hektáron kívül az idén még várhatóan 5-6 ezer hektár állami ültetvényterületet is meghirdetnek. A most meg­hirdetett állami földterület 1070 birtoktest, ami nagy­jából 25 hektáros átlagnak felel meg. ■ MTI Kemény meghallgatás vár az Európai Parlamentben a következő Európai Bizott­ság tagjelöltjeire. Várhatóan Navracsics Tibor sem lesz könnyű helyzetben, amikor szerdán késő délután a kul­turális bizottság kérdéseire kell válaszolnia. VG-összeállítás Megkezdődtek az Európai Par­lamentben az új Európai Bizott­ság tagjainak meghallgatásai. A 28 tagú testületből egyelőre csak az elnök, a luxemburgi Jean-Claude Juncker személyét hagyta jóvá a testület. A parla­menti meghallgatások mintegy felvezetéseként a jelölteknek írásban kellett válaszolniuk az EP-képviselők kérdéseire. Első­sorban nem a vizsgára beugró tesztről van itt szó, a kérdések részben felkészültségüket fir­tatják, jórészt azonban külön­féle összeférhetetlenségi problé­mákat taglalnak. Ebben a bajnok vélhetően a spanyol Miguel Arias Canete, aki korábban mezőgazdasági miniszterként dolgozott, most az energiaügyek és a klímavál­tozás portfoliója vár rá. Ez Mad­rid szemében komoly presztízs- veszteség, annál is inkább, mert így az energiaunióért felelős alelnök - Alenka Bratusek volt szlovén kormányfő - alárendelt­je lesz a politikus. Az EP-képvi- selőket ugyanakkor az zavarja, hogy Canetének családja révén részesedése van két olajtársa­ságban is. Canete írott válaszában igye­kezett megnyugtatni a kedélye­ket, hangsúlyozva, a területe semmilyen tekintetben nem ütközik a személyes érdekeivel, ha mégis, értesíti a bizottság el­nökét. Kiemelte azt is, hogy a spanyol kormányban töltött hat éve alatt sem hozott olyan dön­téseket, amelyekben érintett lett volna. Tovább is ment: közölte, mindent megtesz azért, hogy az EU-intézményeknél dolgozó lobbisták kötelező regisztráció­jának rendszere megvalósuljon végre. Látszólag egyszerű eset Ce­cilia Malmströmé, aki tegnap indította a meghallgatásokat. A svéd politikus a második Barroso-bizottságban a belügyi együttműködésért felelt, új portfoliója a kereskedelem. Igen kényes pillanatban veszi át ezt a területet Kari De Guchttól: ja­vában zajlanak a tárgyalások az EU és az Egyesült Államok kö­zötti . szabadkereskedelmi meg­állapodásról, amelynek annyi ellenzője van, mint támogatója. Az EP-képviselők ezzel kap­csolatban elsősorban az átlát­hatatlanságot kérték számon a politikustól, aki azt ígérte, rend­szeresen tájékoztatja őket a tár­gyalások előrehaladásáról. Pierre Moscovici volt francia gazdasági miniszter sincs köny- nyű helyzetben, igaz, esetében az alapvető gondot nemzetisége jelenti. Konkrétan amiatt ke­rült kereszttűzbe, hogy Párizs kiharcolta magának a bizott­ság gazdasági portfolióját, úgy, hogy jelenleg a legtöbb bírálat éppen Franciaországot éri a fegyelmezetlen fiskális politi­ka miatt. Moscovici az írásbeli válaszban azt közölte: nem lesz szégyenlős mindegyik ország­gal szemben fellépni, ha úgy látja, nem megfelelő a gazda­ságpolitikája. Igaz, azt is hozzá­tette: figyelembe kell venni az egyes országok sajátos helyze­tét - a német kormány épp ezt a hozzáállást bírálja. Moscovici esetében ennél is keményebb feladat lehet az ugyancsak az ő portfoliójához sorolt adózás. Ez ugyan elvben nem uniós hatáskör, jelenleg azonban a bizottság kemény fellépésre készül azokkal a Előfordult már csere a 751 fős Európai Parlament szakbizottságaiban október 7-ig tart a 27 biztosjelölt meghallgatása. Az egyes ta­gok háromórás ülésen vála­szolnak elvben 45 kérdésre, amelyet felosztottak a frakci­ók között. A testület a tervek szerint október 22-én szavaz majd a bizottság egészéről. Vagyis egy-egy jelöltet nem szavazhatnak le. Csere még­sem elképzelhetetlen: tíz év­multinacionális cégekkel szem­ben, amelyek adóelkerülés miatt telepedtek le valamelyik tagországban. Ez nem csak az egyes cégek, de az adófügget­lenséghez ragaszkodó országok részéről is komoly ellenállást válthat ki. Miután a portfoliója érzéke­nyebb részét - a bankszektor felügyeletét - elvonta tőle Je­an-Claude Juncker elnök, első­sorban európai elhivatottságát kell majd bizonyítania a brit Lord HiÚnek, a pénzügyi stabi­litásért és bankunióért felelős biztosjelöltnek. Épp ugyanezt vei ezelőtt például az olasz jelölt, Rocco Buttiglione volt kénytelen visszalépni, miu­tán a meghallgatáson homo- fób kijelentéseket tett. Az át­szabás érintette Kovács László akkori magyar kül­ügyminisztert is, akinek ere­detileg az energiaportfóliót szánta Jósé Manuel Barroso elnök, felkészületlensége mi­att azonban az adóügyeket kapta. várják majd el Navracsics Tibor­tól, aki az oktatásért, az ifjúsági és az állampolgári ügyekért fe­lel majd. És aki az EP jó részé­nek a szemében az Orbán-kor- mány azon tagja, akinek igaz­ságügy-miniszteri időszakához köthető például a testületben korábban élesen bírált média- törvény. Az ÉP zöldpárti frakciója a meghallgatások előtt jelezte: Navracsics Tibor, Lord Hill, illet­ve Arias Canete cseréjét követe­lik Junckertől. A politikusokat ugyan nem a luxemburgi elnök, hanem saját kormányuk jelöli, az EP-képviselők ugyanakkor úgy látják: a brit Jonathan Hill személyében „a londoni City egy lobbistája” kerül a bankok és a pénzügyi piacok szabályozásá­ért felelős biztosi pozícióba, Mi­guel Arias Canete személyében „a kőolajnak, és a nem a klíma­védelemnek” lesz uniós biztosa, Navracsics Tibor személyében pedig a polgári jogok helyett a „politikai uniformizálást” kép­viseli. A legizgalmasabb nap­nak így a szerdai ígérkezik: mindhárom politikust aznap hallgatják meg az EP illetékes szakbizottságaiban. Közel hétmilliárd az egyetemeknek alap Balog szerint a hiány a PPP-konstrukcióból eredt az intézményeknél Nincs döntés a hitelek átváltási árfolyamáról A Felsőoktatási Struktúraát­alakítási Alapból (FSA) 6,71 milliárd forintos támogatásban részesül 12 felsőoktatási intéz­mény - jelentette be az emberi erőforrások minisztere. Balog Zoltán közölte, hogy az összeget adósságcsökkentésre használ­hatják, cserében szervezeti ész- szerűsítést várnak, hogy ne ter­melődhessen újra a hiány. A tár­cavezető azt szeretné, ha minél kevesebb pluszforrást kellene betenni a rendszerbe, amely ta­valy 10 milliárd forintról indult. Balog szerint az FSA révén több vidéki főiskola helyzete stabilizálódott, több helyen a meghirdetett szakok számát ész- szerűsítették. A tárcavezető a hiányok egyik legfontosabb oká­nak a PPP-konstrukciókat tar­totta, mivel olyan beruházások indultak el a magángazdasággal közösen, amelyek mára viselhe- tetlen terheket rónak az intéz­ményekre. A Dunaújvárosi Főiskola 130 milliós, az Eötvös József Főiskola 500 milliós, a Kaposvári Egye­tem 600 milliós, a Károly Róbert Főiskola 250 milliós, a Magyar Képzőművészeti Egyetem 190 milliós, a Miskolci Egyetem 300 milliós, a Nyíregyházi Főiskola 1,2 milliárdos, a Nyugat-ma­gyarországi Egyetem 1,55 mil­liárdos, a Pető András Főiskola 151 milliós, a Pécsi Tudomány- egyetem 1,02 milliárdos, a Test­Palkovics László nevelési Egyetem 350 milliós, a Szolnoki Főiskola pedig 560 mil­liós támogatásban részesül. A felsőoktatási államtitkár szerint az idén támogatott in­tézményeknél az adósság új­ratermelődése gyakorlatilag megszűnhet. Palkovics László elmondta, hogy jövőre az alapot már más szabályrendszer sze­rint lehet felhasználni. Az intéz­mények az alaptevékenységü­ket, az oktatást, a kutatást és a fejlesztést tudják majd finanszí­rozni pályázati formában. Július végén a Palkovics azt közölte, hogy költségvetési zárolás a fel­sőoktatásban a struktúraváltási alapot érinti, mégpedig 4,2 mil­liárd forint értékben. ■ É. S. konferencia A forintosítás ki­zárólag a lakáscélú és a szabad felhasználású devizaalapú jel- záloghitelekre vonatkozik majd - mondta Orbán Gábor, a Nem­zetgazdasági Minisztérium adó- és pénzügyekért felelős államtit­kára a Reuters tegnap kezdődött kelet-európai beruházási konfe­renciáján arról is beszélt, hogy néhány Magyarországon mű­ködő banknak egyenként több százmillió euró tőkeemelést kell végrehajtania a devizahitelekkel kapcsolatos elszámolási kötele­zettségek miatt. A kormány még nem döntött arról, hogy az átváltás a piaci ár­folyamon vagy alatta történjen. Orbán Gábor azonban hozzátet­te: piaci árfolyam alatti átváltás bizonyos kockázatokat jelent a pénzügyi stabilitásra és ezt fi­gyelembe kell venni. Az állam­titkár szerint a devizahitelek forintosítására a jövő év első ne­gyedévében, vagy első félévében kerül sor. A bankadóról Orbán Gábor azt mondta, azt a jelenlegi for­májában jövőre is fenntartják. Az államtitkár szerint a bankok most nem tudják eldönteni, hogy menni vagy maradni akarnak, de a közeljövőben átláthatóbb lesz a helyzet. Orbán szerint szokatlan, hogy egy olyan kis piacon, mint a magyar, 7-8 nagy­bank működjön, a koncentráció szerinte elkerülhetetlen. ■ VG s t' i I *

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom