Tolnai Népújság, 2014. szeptember (25. évfolyam, 203-228. szám)

2014-09-29 / 227. szám

2014. SZEPTEMBER 29., HÉTFŐ 5 ALMANACH 2014 - DÜNASZENTGYÖRGY fejlődés A döntés megszületése óta készül a község arra, hogy kiaknázza az atomerőmű bővítéséből adódó lehetőségeket. Várják az építőket, üzemeltetőket ÓRIÁSI LEHETŐSÉG ELŐTT ALLNAK Nem túlzás állítani, össze­gyűlt a falu apraja-nagyja szombaton, sőt jöttek vendé­gek határon túlról is. A nagy érdeklődés a Dunaszentgyör- gyi Szüreti Napokat kísérte. Vida Tünde Ahogy a mulatozásból, úgy a szervezésből is kivették részü­ket igen sokan, civil szerveze­tek, intézmények, magán em­berek siettek az önkormányzat segítségére. Bár már délelőtt megtelt a művelődési ház és a sportcsarnok környéke, és ki futballban, ki főzésben jeleske­dett, a polgármesteri köszön­tőre ebéd után kerítettek sort. Hencze Sándor polgármester szavait sok százan hallgatták végig, akadt, aki megjegyezte, hogy ennyi ember talán még soha nem volt rendezvényen. Hencze Sándor nem élt vissza az egybegyűltek türelmével, rö­viden szólt arról, hogy a szüreti mulatság rendezésével azt sze­retnék elérni, hogy a gyerekek is megismerjék a valamikor szinte kizárólag mezőgazdaság­gal foglalkozó falu hagyomá­nyait. Azon túl, hogy köszönetét mondott azoknak a civil szerve­zeteknek, amelyek nemcsak most, hanem az év többi részé­ben is igyekeznek szebbé, gaz­dagabbá tenni a hétköznapokat, a község partnertelepülésein élőket is köszöntötte. Németor­szágból, Erdélyből és a Vajda­ságból száz vendég érkezett a szüreti napra, őket - ahogy ez szokás - helybeliek látták ven­dégül, szállásolták el. A kap­csolattartásban is szerep jut a civileknek, hiszen ilyenkor vendéglátóként számít rájuk az önkormányzat, a viszontlátoga- tások során pedig ők is tagjai a szengyörgyi küldöttségnek. Az iskolások és óvodások idézték fel a szüret hagyományait, majd viseletbe öltözve vonultak végig Dunaszentgyörgy utcáin Ily módon azoknak, akik aktí­van részt vállalnak a közösségi életben, az évek során arra is lehetőségük nyílt, hogy világot lássanak. A szüreti nap remekül sike­rült, de Hencze Sándor nem rejtette véka alá, hogy - nem szentgyörgyi sajátosság ugyan, de tény hogy a közösségért aktívan tenni akarók tábora fogy, a kritikusoké nő. A polgár- mester azt is elmondta, hogy bár fontosnak tartja a hagyo­mányok ápolását és a közössé­gi programokat, elsődleges fel­adatának azt tartotta az elmúlt években, hogy Dunaszentgyör- gyön megfelelő életfeltételeket, lakhatási körülményeket bizto­sítva Paks alternatívája, sőt in­kább agglomerációja legyenek. - Természet adta adottságunk, hogy itt vagyunk az atomerő­műtől hat kilométerre, bízunk benne, hogy tudunk olyan le­Minden évben sokat áldoznak a falu fejlesztésére az atomerőmű küszöbönálló bővítése Hencze Sándor szerint kivételes lehetőség. - Csak az lesz majd munka nélkül, aki nem akar dolgozni -fogalma­zott a polgármester. Mint mondta, legalább nyolcvan évre biztosított lesz a megélhetés a környéken. Az atomerőműnek abban is nagy szerepe van, hogy erre a lehetőségre felké­szíthették, komfortosabbá te­hették a falut, hiszen a beruhá­zásokhoz, pályázatokhoz szük­séges pénz jelentős részét an­nak köszönheti Dunaszent­györgy, hogy a TEIT tagjaként forrásokhoz jut. Idén 350 millió forint a község költségvetése, beruházásra hetven milliót for­dítanak, ami nem számít ritka­ságnak, hiszen volt olyan év, amikor 140 millió forintot köl­töttek fejlesztésre. hetőségeket kínálni, amit a bő­vítés során majd kiaknáznak - hangsúlyozta. Mint mondta, van egy öt hektáros terület, ami akár egy konténeres lakópark­nak adhat otthont, van ötven építési telek, ami közművesítés­re vár. Ez évek óta napirenden van, de a régészeti kutatás túl nagy anyagi teher. Éppen ezért Hencze Sándor már jelezte az országgyűlési képviselőnek, fel­vetette a megyei területfejlesz­Hencze Sándor tési program készítésekor, hogy erre megoldást kell találni. Az ötven házhely ötven családot, akár kétszáz fős létszámbőví­tést jelenthet. A bővítés azonban nemcsak új lakókat hozhat, ha­nem a meglévőknek könnyebb boldogulást, akár úgy, hogy az építésben, üzemeltetésben vállalnak szerepet, akár úgy, hogy a háttértevékenységek­ben, szolgáltatásokban. Mivel elsősorban a lakhatás terén lát esélyt a faluvezetést, az elmúlt tizenkét évben az életminősé­get, infrastruktúrát javító lépé­seket helyezte előtérbe. - Nem tudunk Pakssal versengeni, de biztosan nem akar és nem tud mindenki Pakson élni - húzta alá a polgármester. Azoknak, akik más lehetőséget keres- v nek, szeretnének alternatívát nyújtani. Ezért gondoskodtak az óvoda, iskola felújításáról, az utak, járdák állapotáról, arról, hogy legyen jól működő sport- létesítményük tornateremmel, műfüves pályával. Régi barátságokat ápolnak HÁROM TESTVÉRTELEPÜLÉSÜK van, a legrégebbi a kapcsolat az erdélyi Gelencével. Ez után a szintén színmagyar vajdasági Tornyossal kötöttek barátságot, majd egyszemélyes ismeretség nyomán 2006-ban a németor­szági Niestével. Az előbbi két község esetében a közös múlt, a gyökerek, az összetartozás tala­ján született meg a partnerség, és elsősorban az identitástudat az, amiben követésre érdeme­sek. Nieste esetében egészen más a helyzet, aki oda elláto­gat, Európa közepébe csöppen. A niesteiek segítőkészsége szá­mos esetben megmutatkozott már. Dunaszentgyörgynek az elmúlt években teherautót, szi­vattyút, tűzoltóautót is ajándé­kozottá német partner. AZ OLDAL MEGJELENÉSÉTA DUNASZENTGYÖRGYI ÖNKORMÁNYZAT TÁMOGATTA Felújították az óvodákat, a járdákat most javítják A tQrnyosiak kiállítást hoztak a testvérfalujukba Aktív és színes a civil élet a községben az idei beruházások nyitánya­ként díszburkolatos parkoló ké­szült a temetőnél, elkészült a Kossuth utca utolsó szakaszá­nak burkolata 17 millió forintért. A közelmúltban pályázati segít­séggel napkollektor került a sportlétesítmény tetejére, és ki­cserélték a kazánt is, hogy jelen­tősen csökkentsék a fenntartási költségeket. Az önkormányzat újabb pályázatból szeretné ugyanezt az átalakítást a konyha épületén is elvégezni. A közvilágí­tást 8,5 millió forintból korszerű­sítették, a régi lámpatesteket fe­dés világításra cserélték. Elkészí­tettek a hatos útnál egy parkoló és kerékpártárolót, jelenleg 15 milliós járda felújítási program folyik. Tíz millió forintba került a két óvodaépületen elvégzett tető­csere, ezt az önkormányzat fi­nanszírozta. A „kinti” óvoda két vizesblokkjának megújítása vi­szont a szülői közösség segítségé­vel készültei. A jótékonysági bál­ból befolyt pénzből a szükséges anyagokat vásárolták meg, Pupp József fűtésszerelő és Adorján Já­nos kőműves pedig munkájával járult hozzá a korszerűsítéssel. HARMINCFŐS KÜLDÖTTSÉG kép­viselte az idei szentgyörgyi szüre­ti napon a vajdasági Tornyost. Cipó Igor, a helyi közösségi ta­nács elnöke másodízben járt a partnertelepülésen. Azt mondta, sokan már évek óta ápolnak ba­rátságot, látogatják egymást rendszeresen. - Gyönyörű Duna­szentgyörgy. Örömmel jöttünk és örömmel várjuk őket - kapcsoló­dott be Szeles Gizella, a művelő­dési egyesület képviselője. Elárul­ta, hogy ők a Szent István napi faluünnepre szokták meghívni a szentgyörgyieket. A tomyosiak ezúttal műsort nem, de kiállítást hoztak testvérfalujukba. Szabó Magda kézműves kötött babái mellett a tájház régi falvédőkből álló gyűjteményének néhány da­rabját, fűszernövényeket és tor- nyosi ízeket, azaz süteményeket hoztak. Cipó Igor elmondta, hogy sokan Dunaszentgyörgyön kap­ták meg a magyar állampolgár­ságot, két alkalommal jöttek szervezetten eskütételre. Az 1700 lelkes vajdasági falu elöljárója azt mondta, mindezen túl arra is lát esélyt, hogy együttesen vegye­nek részt uniós pályázatokon. Új tetőt kapott az óvoda, a mosdók felújítását a szülők is segítették Szeles Gizella, Cipó Igor és Szabó Magda, a tornyosi küldöttség tagjai a helybeli hölgyek alkotta Lá- nyok-asszonyok klubja is aktív résztvevője mind a szüreti nap­nak, mind a falu közösségi életé­nek. A hölgyek a hétvégi prog­ram sikeréhez finom főztjükkel járultak hozzá, s - mint mesél­ték - lángost is sütöttek. A civil szervezet kirándulást, sportprog­ramot, kézműves foglalkozást is szervezett már annak érdeké­ben, hogy tagjai és a falu lakói tartalmason tölthessék szabad­idejüket. Természetesen nem ez az egyetlen civil szervezet a falu­ban, van néptánccsoport, női kórus, sportegyesület, aktívak a nagycsaládosok, kertbarátok és tűzoltók is. Szintén aktív a falu nyugdíjasklubja, amelynek nevé­hez fűződik a lakodalmi hagyo­mányok megőrzése. Idén már hatodik alkalommal tarfiák meg az állakodalmat. Benedeczki György, a klub elnöke azt mond­ta, október 4-ére tűzték ki prog­ramjukat, amire - mint minden alkalommal - tagjaik mellett a faluvezetés képviselői is hivatalo­sak. A vendégsereg nemcsak helybeliekből áll, hiszen a part­nerklubok is meghívást kaptak Sok aktív civil szervezet gazdagítja a falu közösségi életét

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom