Tolnai Népújság, 2014. szeptember (25. évfolyam, 203-228. szám)
2014-09-29 / 227. szám
2 KORKÉP 2014. SZEPTEMBER 29., HÉTFŐ JEGYZET MÉSZÁROS B. ENDRE Megalázott énekesek eddig csak azt érezte az ember, hogy a tévé zenés tehetségkutatói - legyen az Megasztár, X-Faktor, vagy Voice - egytől egyig gagyi műsorok. Az X-Faktor most lefutott négy válogatója után viszont már azt is tudjuk: ez minden pillanatban kőkemény tévéshow, nem igazán a legjobb énekeseket, sokkal inkább az eladható pillanatokat keresik, például már hetek óta a jól kiröhöghető jelentkezőket. Nincs tévedés, ez nem megmosolygás, a tehetséges fiatalok jelentős része csupán egy blokkban, villanásra tűnt fel a képernyőn, míg a Zsédát imitáló műkörmös vagy a hetvenéves „pancsoló kislány” percekig ott ügyetlenkedett a porondon. A porondon, mert cirkusz ez, ahol az énekesi fogyatékosokat állítják pellengérre, a zsűri aztán időnként alpári durvasággal fokozza a szégyenüket. Es a nagyobb poén kedvéért megalázó, indokolatlanul bántó, olykor már aljas egy-két beszólásuk. tudom, nem kötelező ide jelentkezni, de ha már a legkiemelkedőbb előadót keresik, miért kell ennyit foglalkozni a „futottak még” sárba tiprásával? Miközben a kiválasztott legjobbak közül kb. harmincán úgy fognak kihullani a nagy tábori szelektálás során, hogy bár tudtak énekelni, a közönség jó néhányukat alig hallotta. persze azért akad vigasz minden távozónak, előbb-utóbb ők is észlelik, hogy ezek a műsorok és felfedezettjeik csak addig élnek, amíg most képernyőre kerülnek. Aztán - a Led Zeppelinnel szólva - „a dal ugyanaz marad”, a dobogósok közül emlékezünk még pár év múlva egy-két névre, de az is hamar elkopik, mert többségük semmi maradandót nem csinált, csak imponálóan másolt másokat. Külföldi örökbefogadás akkor kerülhet egyáltalán szóba, ha a hatóságok nem találtak Magyarországon alkalmas családokat Baranya Lapunk információi szerint elképzelhető, hogy baranyai nevelőszülőknél élő öt testvért két olasz család fogadhat örökbe, így a gyerekek egymástól elválasztva nevelkedhetnek fel egy idegen országban. Máté Balázs Értesüléseink szerint felmerült annak a lehetősége, hogy jelenleg az egyik baranyai településen, nevelőszülőknél élő, öt testvért két olasz család fogadhat örökbe. A három fiű és a két kisleány - a gyerekek két és nyolc óv közöttiek - így új hazájukban, új családjaikban már nem lennének teljes létszámban együtt. Úgy tudjuk, nevelőszü- leik is megkísérelték az örökbefogadásukat, de nem feleltek meg a feltételeknek. Az érintett nevelőszülők nem kívántak nyilatkozni. A Baranya Megyei Gyermekvédelmi Központban udvariasan, de szintén elhárították érdeklődésünket, mivel csak a szaktárca engedélyével válaszolhatnak kérdéseinkre. Cél, hogy együtt maradjanak Más, a témában járatos, de a konkrét esetet nem ismerő gyermekvédelmi szakemberektől megtudtuk, a külföldre történő örökbefogadás ugyan egyáltalán nem ritka (a gyerekek mintegy ötödé kerül más országba), az viszont igen, hogy öt testvér egyszerre legyen örökbe fogadható. A gyámhivatalok általános törekvése, hogy a testvérek együtt maradjanak, öt gyermek esetében viszont erre igen kicsi az esély, még külföldön is. A külhonba történő örökbefogadás egyébként akkor kerülhet egyáltalán szóba, ha a hatóságok nem találtak Magyarországon alkalmas családokat. Bonyolult az eljárás, sok szűrőn kell átesni Maga az eljárás egyébként rendkívül bonyolult, ami lényegében bármikor visszafordítható - még akkor is, ha már a külföldi családnál vannak a gyermekek. Az úgynevezett „utánkövetés” külföldön is kötelező, vagyis a kinti hatóságoknak figyelemmel kell kísérniük a gyermekek beilleszkedését, nevelődését, probléma esetén pedig intézkedni is tudnak. Addig azonban, míg egyáltalán lehetőséget kapnak a külföldi örökbe fogadók arra, hogy magukkal vigyék a gyerekeket, számos szűrőn kell átesniük. A magyar hatóságokhoz többek között a lakóhelyükön készített helyszíni szemlét, jövedelemigazolást, az alkalmasságukat igazoló szakvéleményt is el kell juttatniuk. Amint a magyar nyilvántartásban van olyan gyermek, aki számára családot kell keresni a jelentkezők közül, a gyermekvédelmi szakszolgálat és a szaktárca munkatársai együtt választják ki a legmegfelelőbb örökbe fogadni szándékozót, akinek felajánlják a gyermekekkel való megismerkedés lehetőségét. Legkevesebb egy hónapot kell Magyar- országon eltölteniük velük, ahol a szakszolgálat munkatársai rendszeresen látogatják őket, figyelik a gyermek-szülő kapcsolat kialakulását. Miért Olaszország? Nem számít a bőrszín Ha minden rendben megy, a gyámhivatal engedélyezi az örökbefogadást, s már közösen kelhetnek útra. Az örökbe fogadó országok listájának az élén egyébként Olaszország áll, Spanyolország mögött. A magyarázat egyszerű: a spanyol és az olasz szülőknél nem számít a bőrszín, s nem utasítják el a kisebb fogyatékosságot sem. Több mint ezer gyermek MAGYARORSZÁGON ÉVENTE átlagosan több mint ezer gyermeket fogadnak örökbe. Jelenleg 21500 gyermeket gondoznak a gyermekvédelmi szakellátás valamilyen formájában, többségük már nem intézményben, hanem nevelőszülőknél lakik. A kormány deklarált célja, hogy minél több gyermek kerülhessen családba, ezért á nevelőszülői hálózat erősítése mellett bevezették az örökbefogadók számára járó gyest, s az örökbefogadás előtti eljárást is egyszerűsítették idén januártól. A gyermekkel való barátko- zás időszakában a gyámhivatal elfogadja a már korábban elkészült környezettanulmányt, és a gyámhivatal szerzi be az örökbe fogadók anyakönyvi kivonatait. a házastársa vagy rokona gyermekét örökbe fogadni szándékozónak a gyermekvédelmi szakszolgálat ingyenesen biztosítja a tanácsadást és az előírt vizsgálatok elvégzését. a családjogi törvény korábbi módosításának egyik eredményeként az örökbefogadás esetleges felbontása után a vérszerinti szülők felügyeleti joga már nem áll vissza, így a gyerekek rövid időn belül újra örökbe fogadhatók. Vásári forgatag és Mátyás király- emlékünnep volt harc A Sió-menti Művészeti Sokadalom részeként vásári forgatagot és emlékünnepet rendezett a 2010-ben alakult Falunk Értékőrző Közhasznú Egyesület szombaton. Az együttműködésben résztvevő települések Mátyás király megkoronázásának 550. évfordulóján az uralkodó kora előtt tisztelegnek. A rendezvények megszervezéséhez Leader pályázati támogatásban részesültek a települések. Harc mintegy 4,5 milüó forintot kapott, amelyből tovább szépítették a Vörösmarty teret, ennek avatásával kezdődött a program délelőtt. Nagy sikert aratott a Langaléta garabonciások gólyalábas vásári komédiája, nemkülönben a jelmezes felvonulás és a koronázási ünnep. A kulturális műsort követően a Bartina Zenekar reneszánsz műsora méltó zárás volt. Emellett bepillantást kaphattak az érdeklődők a középkori emberek életébe, volt egyebek közt kódexírás, párta és tarsoly, valamint hangszer készítés. ■ 1.1. Harminc lovas és száz néptáncos vonult a varoson dunaföldvár Nagy közönséget vonzó nótaesttel kezdődött a szüreti nap kavalkádja pénteken, s tegnap - lapzártánk után - még állt a bál. Szombaton a fúvószenekarok és a mazsorett csoportok felvonulása és műsora után két pécsi előadást láthatott a közönség: a Vivat Bacchus énekegyüttes színvonalas előadását és a Band Of Streets hangulatos koncertjét. A szüret ízei főzőversenyre tíz csapat nevezett, leginkább a Vida Zsolt és barátai által készített harcsapörkölt nyerte el a zsűri tetszését. A szüreti menet igen népes volt, a felvonulás pedig látványos, több mint harminc lovas, fogatok, teherautók és száznál is több táncos vett részt benne. A Béke téren, majd a külvégen is kitettek magukért a táncosok. A mulatozás ezzel nem ért véget: néptánc gálát tartottak a Mecsek Táncegyüttes valamint a helybeli Ördögszekér Tánc- együttes részvételével, majd szüreti bált. ■ V. T. Továbbtanulás külföldi egyetemen: gyakorlatilag minden más kalandokA nyelvtanulás minden diáknál fontos szempont az életre szóló döntés előtt - A döntő többség elégedett dél-dunántúl Kalandvágy, nyelvtanulás, diákközpontú oktatás - a leggyakrabban ezekkel a válaszokkal találkozunk, ha megkérdezünk egy magyar fiatalt arról, hogy miért választott egy külföldi egyetemet az érettségi után. A képet azonban érdemes árnyalni: több diákot is megkerestünk, hogy meséljenek arról, miben más az ottani élet.- Gyakorlatilag mindenben- mondja a Dániában tanuló Páhoki Norbert. - Például mindenki beszél angolul, így meg tudom értetni magam, s közben a nyelvet is gyakorlom. Én a tanulás miatt jöttem ki, érdekes órákat akartam hallgatni. A kurzusok nagyon jók, ha valamit nem értünk, a tanárok azonnal segítenek.- Most vagyok harmadéves: akkor jöttem ki, amikor a ponthatárok nagyon felmentek - tudjuk meg a jelenleg Franciaországban élő Rőhringer Diánától. - A kíváncsiság hajtott, illetve fejleszteni akartam a francia nyelvtudásomat. Poitiersben tanulok, azért választottam ezt a várost, mert gimis koromban itt voltam egy három hónapos programon. Az egyetem nehéz, de érdekes óráink vannak. A franciák nagyon befogadók, és a diákok sokat segítettek, a tanárok pedig úgy kezelnek, mintha francia lennék. A magyar diákok rendszerint elégedettek a külhoni körülményekkel- Kolding egy kisváros, körülbelül 60-70 ezer lakossal, és eszméletlenül nyugodt - meséli a szintén dán iskolába járó György Nobert. - Az emberek nem stresszelnek, nem kell félned, ha este egyedül mész haza. Multimédiát tanulok, a suliban sok a gyakorlat - most például a csapatommal egy lógót és egy brossúrát kell készítenünk egy üzleti jogi tanácsadónak. Ez nem egy rá- görcsölős ország: az egyik ismerősöm a minap elvágta a kezét, bevitték a kórházba, ahol szólt, hogy nincs pénze, mire a nővérke azt mondta neki: ez Dánia, itt ilyenért nem kell fizetni. ■ Fülöp Z. Másokat is csábítanának EGY KÖZELMÚLTBAN publikált felmérés szerint a külföldön tanuló magyar diákok nagyjából kilencvennyolc százaléka ajánlaná másnak is az általuk kiválasztott külföldi egyetemet, s szintén elsöprő többségük maximálisan elégedett az oktatás színvonalával. A felmérésben azt is megkérdezték, mi a véleményük az egyetemi szolgáltatásokról - mint például a tanulmányi osztály, az egyetemi adatbázisok vagy az edzőtermek és uszodák használata -, s erre is kivétel nélkül pozitív visszajelzések érkeztek. * I » t Á
