Tolnai Népújság, 2014. szeptember (25. évfolyam, 203-228. szám)

2014-09-03 / 205. szám

2014. SZEPTEMBER 3., SZERDA BELFÖLD - KÜLFÖLD 5 Nem acélos a külkereskedelem behozatal Többet importáltunk, ami a belső kereslet javulására utal _ 9 A külkereskedelmi forgalom k alakulása (éves,százalék) — Behozatal — Kivitel Az autógyártás továbbra is húzóágazata a magyar külkereskedelemnek Lefelé korrigálta az elmúlt hónapok külkereskedelmi többletét a statisztikai hi­vatal, ami miatt akár a GDP-adatokat is ronthatja a KSH. Ez azonban talán nem történik meg, mert a terme­lési oldal nem változott. Az orosz-ukrán konfliktus ha­tása már látszik a számokon, és a várható további szank­ciók sem sejtetnek sok jót. A keleti nyitás sikerére is várni kell még. Hornyák József Az első félévben az export 8,2, az import 8,5 százalékkal növe­kedett, a külkereskedelmi több­let pedig 3,3 milliárd eurót tett ki. A statisztikai hivatal azon­ban lefelé módosította az el­múlt hónapok exporttöbbletét. „Nem csupán az utolsó hónap külkereskedelmi adatát mó­dosította a KSH, amiről eddig csak előzetes becslés állt ren­delkezésre, hanem egészen áp­rilistól kezdve érdemben csök­kent az aktívum” - emelte ki Balatoni András, az ING Bank vezető közgazdásza. Áprilisban 629 millió euróról 537 millió­ra, májusban 410 millió euró­ról 291 millióra vágta vissza a többletet a hivatal. „A várakozásoktól elmaradt az első féléves exporttöbblet, de a mértéke továbbra is jelentős” - mondta lapunknak Jobbágy Sándor. A CIB Bank elemzője szerint a külső körülmények az exportnak nem kedveznek any- nyira, mint korábban, és az im­port növekedésnek a dinamiká­ja utolérte az exportét. „Sőt, az első félévben egy kicsit felül is múlta.” Gabler Gergely, az Erste Bank vezető közgazdásza azt emel­te ki, hogy nem csak az utóbbi hónapok, de az elmúlt másfél év kiviteli adatait is jelentősen lefelé korrigált a KSH. „Az im­portértékeket viszont felfelé változtatta a statisztikai hiva­tal, így az idei külkereskedel­mi mérleg 300, a tavalyi pedig 453 millió euróval lett kisebb a korábban közöltnél” - mond­ta lapunknak az elemző. „Ez már olyan mértékű változtatás, hogy a tavalyi egész éves és az idei első féléves GDP számokat is 0,1-0,2 százalékponttal lefelé módosíthatja a KSH” - fejtette ki. Balatoni András azonban úgy látja, hogy legfeljebb a nö­vekedés szerkezete változhat, mert a GDP-t termelési oldalról számolják ki. A külkereskedelmi adat fe­lülvizsgálatának jó oldala is lehet. „Jellemzően az importra vonatkozó statisztikákat emel­ték meg, ami összhangban áll a belső kereslet élénkülésével” - fejtette ki Balatoni. „Idén a reálbérek dinamikusan növe­kednek és a háztartási opti­mizmus is magasabb az elmúlt években regisztrált szintnél, ami jellemző a választási évek­re” - mondta az ING elemzője. „A bértömeg óvatos becslé­sek szerint is 6-8 százalékkal emelkedik és a beruházások felfutása is fűti a behozatalt” - tette hozzá. Ezzel szemben a kivitel to­vábbi növekedésében jelentős kockázatot hordoz az orosz­ukrán konfliktus. Balatoni ki­emelte, hogy a két országba ment tavaly a hazai kivitel 5,5 százaléka. Az idei első félévben Oroszország felé 16,4, Ukraj­na irányába pedig 12,2 száza­lékkal zuhant a kivitelünk. A konfliktus az utóbbi hónapok­ban mérgesedett el, ezért a ten­dencia akár fel is erősödhet. Ha az Európai Unió újabb szankci­ókkal sújtja Oroszországot, az fokozhatja a visszaesést. A be­hozatal már közel 10 százakkal esett vissza az ország felől. „Jól jelzi az ipari kilátások romlását a beszerzési mene­dzserindex (BMI) megbicsak­lása, emellett az év vége a sze­zonális hatások, valamint a magas bázis miatt várhatóan nem lesz túl acélos” - véli Ba­latoni. A BMI augusztusban 51 pontra esett az előző havi 56,6-ról, vagyis közel került az 50 pontos szinthez, ami a bővü­lést elválasztja a csökkenéstől. Dübörög a járműexport a gépek és szállítóeszközök a kivitele és a behozatala egyaránt kilenc százalékkal nőtt a tavalyi év első hat hó­napjához képest - derült ki a KSH jelentéséből. Az ex­portban a második, míg az importban az első negyed­éves dinamika mutatott erő­teljesebb növekedést. Az ex­portot az autógyárak húz­zák: a kivitelben legnagyobb súlyú járműexport volumene Ráadásul az európai gazdaság kiábrándító teljesítménye is visszafogja az exportot az év hátralévő részében. A keleti nyitás pedig nem váltotta be a kormány várako­zásait. „Az országcsoportokat tekintve továbbra is az EU felé megy az export döntő része, 79 százaléka, az USA irányába is jelentősen nőtt a kivitel, míg a tőlünk keletebbre eső országok felé visszaesés látható” - fejtet­te ki Gabler. „Utóbbi részben a komáromi Nokia gyár bezárá­sának eredménye” - mutatott rá. Az ázsiai országok felé 10 százalékkal kevesebbet expor­táltunk az idei első félévben,- a személygépkocsik iránti világpiaci kereslet emelkedé­sével összefüggésben - 2013 azonos időszakához képest csaknem másfélszeresére nőtt. az ehhez kapcsolódó beho­zatal (elsősorban az autóal­katrészek és tartozékok for­galma miatt) is jelentősen, közel harmadával haladta meg az egy évvel ezelőtti szintet. mint az előző év azonos idősza­kában. Jobbágy kiemelte, hogy a GDP sokkal erősebb, mint ta­valy, de a szerkezet nem ala­kult át jelentősen. A fő húzóerő az autóipari export, de több más ágazat is kezd felzárkózni. A Nokia gyár bezárásának elle­nére sok évnyi visszaesés után az elektronika is jobban teljesít, amely a válság előtt húzóágazat volt” Idén 7,4 milliárd euró kö­zelében lehet a külkereskedel­mi egyenleg a CIB szerint, és jövőre is nagy többlet várható. A többi elemző pesszimistább: az Erste 6,8, az ING 5,4 milliárd eurós többletet vár az idei évre. Megváltozott a 2013-as év tavaly a kivitel 24 118 milliárd forint, vagyis 81,3 milliárd euró volt a KSH felülvizsgált adatai szerint. A behozatalé 22163 milliárd forintot, 74,7 milliárd eurót tett ki. A külkereskedelmi mérleg aktívuma 1955 milliárd forint (6,6 milliárd euró) volt. A felülvizsgált adatok szerint az export szintje 126 milliárd fo­rinttal alacsonyabb, az importé 9 milliárd forinttal magasabb, mint a korábban mért szint. HÍRSÁV Még mindig nem teljes az uj bizottság megkezdte az egyezteté­seket az új Európai Bizott­ság jövendőbeli tagjaival Jean-Claude Juncker, a tes­tület elnöke. A luxemburgi politikus feladata az, hogy felossza a 28 tagú brüssze­li testület portfolióit. Eddig egyedül Belgium nem nevez­te meg jelöltjét a bizottságba, a magyar kormány Navra- csics Tibor külügyminisztert küldi. ■ EUobserver Obama ismét emelné a minimálbért A minimálbér emelését sür­gette a munkáltatóktól Ba­rack Obama elnök hétfőn, az amerikai Munka napján Milwaukeeban rendezett szakszervezeti fesztiválon. Obama - anélkül, hogy konkrétan kitért volna a két hónap múlva megtartandó félidős kongresszusi válasz­tásokra - hangsúlyozta, hogy a béremelés szövetségi szintű rendezését és más intézkedéseket csak akkor lehet megvalósítani, ha a törvényhozásban a demokra­táké lesz a többség. ■ MTI Ismét nőtt a spanyol munkanélküliség SPANYOLORSZÁGBAN HAT hó­napon belül először nőtt a munkanélküliség augusz­tusban. A múlt hónapban a munkanélküliek száma 4,43 millió volt, 0,18 száza­lékkal több júliushoz képest. Tavaly augusztussal össze­vetve az állástalanok száma 5,76 százalékkal csökkent. A második negyedévben 24,5 százalékra csökkent a munkanélküliség az első negyedévben mért 25,9 szá­zalék után, amely a második legmagasabb érték Európá­ban a görögök után. ■ MTI Stagnált a svájci gazdaság az előző három hónappal összevetve stagnált a svájci gazdaság a második negyed­évben. A GDP éves szinten 0,6 százalékkal nőtt a június végével záródott időszakban. Elemzők 1,7 százalékos bő­vülésre számítottak. Az idei első negyedévben a GDP 2,1 százalékkal nőtt. ■ MTI Egyre többen támogalják a skót függetlenséget referendum Gordon Brown szerint államcsőd lenne, ha Edinburgh nem fizetné ki az államadósságot Egyre közelebb került a skót függetlenség támogatóinak aránya az elszakadást ellen­zőkéhez - derül ki a YouGov hétfőn közölt közvélemény-ku­tatásából. A Nagy-Britanniához tartozó országrész önállóságá­ról szeptember 18-án rendez­nek népszavazást, alig három héttel korábban a támogatók aránya 47 százalék, míg az el­utasítóké 53 az 1063 fős min­tán végzett felmérés szerint. A The Times kiemeli, hogy a füg­getlenségpártiak aránya egyet­len hónap alatt 8 százalékpont­tal emelkedett. A YouGov kimutatása sze­rint a még bizonytalanok - ha végül elmennek szavazni - két­szer nagyobb valószínűséggel voksolnának a függetlenségre, mint ellene. Most 35 százalék­nyian gondolják úgy, hogy el­szakadás esetén jobban járnak anyagilag. Tavasszal még csak 25 százalék volt az így véleke­dők aránya. Mindezt arra alapozzák, hogy Skócia gazdaságára kedvezően hathat, ha a nyolc­vanas évek óta a skóciai par­toknál működő olajkutakból származó adóbevételek Eding- burgh-nál maradnak. A fő kér­dés az európai uniós tagság mellett továbbra is az, milyen pénznem lesz hivatalos az el­szakadás esetén. Az Alex Sal- mond vezette kormány a font Alex Salmond skót miniszterelnök egy függetlenségpártival megtartása mellett kardos­kodik, ám a londoni vezetés ezt elutasítja. George Osborne pénzügyminiszter kijelenté­sével: „a font nem CD-gyűjte- mény, amelyen szakítás után osztozni lehet”. A brit pénzügyminiszté­rium nemrég közleményében szögezte le, hogy „ha Skócia otthagyja az Egyesült Király­ságot, otthagyja a fontot is”, mivel Nagy-Britannia nem vál­lalhatja azt a kockázatot, hogy adófizetőinek kelljen szükség esetén kisegíteniük „egy kül­földi országot és annak bank­jait”. Ez annál is nagyobb koc­kázat, mivel a szigetország legnagyobb bankjai közül kettő is Skóciában működik, a skót bankok betétállománya pedig tizenkétszerese az országrész GDP-jének. A skót kabinet ezért azzal fe­nyegetőzik, hogy ha kizárják a fontunióból, nem fizeti ki a szi­getország államadósság rá eső részét - ennek a kiszámítása is vitatott még. Gordon Brown volt brit miniszterelnök most arra figyelmeztetett skóciai kam- pánykörútján, hogy a piacok a nemfizetést államcsődnek mi­nősítenék. A skóciai születésű munkáspárti politikus arról is beszélt, hogy az elszakadással egymillió munkahely kerülhet veszélybe az 5,2 millió lakosú országrészben. ■ VG

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom