Tolnai Népújság, 2014. szeptember (25. évfolyam, 203-228. szám)

2014-09-01 / 203. szám

KÖRKÉP 2014. SZEPTEMBER 1., HÉTFŐ 4 PROMÓCIÓ Ez a nap a felhőtlen szórakozásé volt hagyomány Az atomerőmű kezdetektől tagja, jó partnere a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamarának Másodízben tartotta Családi napját Pakson, az atomerő­művel szomszédos horgász­tavaknál a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara. A program remekül sikerült, több mint ezren voltak. Vida Tünde Paks Tizenkét éve szól a felhőt­len kikapcsolódásról, szórako­zásról a Tolna Megyei Kereske­delmi és Iparkamara (TMKIK) Családi napja. Ez persze nem je­lenti azt, hogy nem szövődtek barátságok, nem születtek gyü­mölcsöző üzleti kapcsolatok. A programot nagyon kedveli a tag­ság, a létszám évek óta megha­ladja az ezer főt. Idén is így volt, ám ez egy cseppet sem jelentett gondot: a helyszín, az atomerő­művel szomszédos horgászta­vaknál komfortos és kényelmes volt, a program a szervezőknek köszönhetően kifejezetten válto­zatos. Hága László, a TMKIK tit­kára azt mondta, hogy az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. és a Paksi Atomerőmű Horgász Egyesülete nagy segítséget nyújtott a ren­dezvény lebonyolításához. Ta­valy remekül érezték magukat, ezért idén visszatértek Paksra. Idén a rendes tagok mellett a re­gisztrált vállalkozások is csatla­kozhattak a programhoz. Dr. Fisher Sándor elnök arról számolt be, hogy a paksi atom­erőmű gyakorlatilag alakulása óta tagja a kamarának. A me­Alkalom a kikapcsolódásra, kapcsolatépítésre: Hochsteiger Mihály, Cziczer János, Hága László és dr. Fischer Sándor Programok sora szolgált arra, hogy a vállalkozók és családtagjaik gondtalanul szórakozzanak a Családi napon gye legnagyobb vállalatával szo­ros kapcsolatot alakítottak ki, és ugyanerre törekszenek Paks Il.-vel kapcsolatban is.- A kamarai tagok között sok beszállítója van az atomerőmű­nek. Az erőmű a megye meghatá­rozó gazdasági szereplője, termé­szetes a jelenlétünk a kamará­ban - fogalmazott Cziczer János, az MVM Paksi Atomerőmű Zrt. üzemviteli igazgatója, a TMKIK alelnöke. - Az, hogy ilyen ren­dezvényeket idecsalogatunk, számunkra is fontos, hiszen a megye vállalkozói is látják, akár az erőmű-látogatáson, hogyan fér meg egymással az erőmű és kör­nyezete, milyen környezetbarát technológiáról van szó - folytat­ta. Mint kifejtette, mindenki na­gyon érdeklődik az erőműépí­tés iránt, mindenki részesülni szeretne belőle. Ennek nemcsak anyagi okai vannak, hanem er­kölcsi is, sokan örömmel venné­nek részt egy Uyen nagy hordere­jű beruházásban. Dr. Fisher Sándor elnök azt mondta, az elmúlt 5-6 évben je­lentősen fejlődött a megye gaz­dasága, az egy főre eső GDP több mint 40 százalékkal bővült, ez­zel Győr térsége után a második volt. 2014 első félévében megtor­pant a növekedés, visszakerül­tünk hátulról a második hely­re. - Bár a kikapcsolódás tere­pe a Családi nap, ehelyütt is azt kívánom, legyen eredményes, jó évük a vállalkozóknak, mert ak­kor a megyének is jó éve lesz - fogalmazott. Sok bajnokot avattak huszonhat csapat vett részt a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara családi napján meghirdetett főzőversenyen, húsz vegyespörköltet, hat ha­lászlevet készített. A legjobb pörköltet a Kop-Ka lányok ké­szítették, második Miklós Jó­zsef, harmadik a Grammaticus és az Antritt csapata lett. A leg­jobb halászlé ezúttal az Autó- city Kft. bográcsában főtt, mö­götte végzett a Borkombinát és Varga István. Rendeztek borfel­ismerő versenyt is, ahol Telekdi Gyula szerezte a legtöbb pontot, megelőzve a Gubinczki Kft.-t és Benkő Istvánt. Pástiné Szent­endrei Mária különdíjat kapott. A horgászversenyre 37-en jelent­keztek, ők három órán át há­rom kategóriában versengtek. A férfiaknál a sorrend: Héricz Já­nos, Győri János, IgnáczRi- chárd, az ifjúsági korosztály­ban Molnár Máté, Szelei Márk. A hölgyeknél a legtöbb halat Váczi Antalné fogta, a sorban őt Mány Lászlóné és Koller Anita követte. MINDEZEKEN TÜL még számos területen avattak bajnokot, hi­szen volt a kicsiknek szörp-, a felnőtteknek sörivóverseny, hir­dettek kötélhúzó- és gyepsíver- senyt, lehetett rodeózásban, zsákban ugrálásban versenge­ni. A programokkal párhuza­mosan erőmű-látogatásra nyílt lehetőség, amivel több mint szá­zan éltek is. Nincs eleg pénz újra, a régi Sio-hidat újítják fél Sioagardon kapocs A rekonstrukció körülbelül két évtizedre oldja meg a gondokat, de nem mondtak le az új építményről sem A százhúsz éve épített híd megszolgálta az árát. A sióagárdiaknak ez jelenti az összekötő kapcsot a külvilággal Annak idején átmehetett rajta a gőzeke is sióagárd - Mintegy százhúsz éves ez a híd, 1894-ben építet­ték Simontsits Béla alispánsá- gának idején - mondja Háry János sióagárdi polgármester. - Mostanra olyan állapotba ju­tott - valószínűleg azért, mert nem végeztek rajta komolyabb felújítást, csak állagmegóvást - , hogy a pályaszerkezet kezd ki­lyukadni. Aki mostanában Si- óagárdon járt, átment a hídon, láthatta, hogy több helyen ka­zánlemezes borítás van, mert az aszfaltréteg kilyukadt. Gyakorlatilag ezen az egy úton lehet Sióagárdot megköze­líteni, bemenni a faluba, illet­ve kimenni a faluból. Ha meg­szűnne ez a lehetőség, az több tucat kilométeres kerülőt, föld­úton való közlekedést jelente­ne. Tehát itt kell bemennie a mentőnek, a tűzoltó-, a tejes vagy kenyeres autónak, a hí­don keresztül járnak munká­ba a sióagárdiak. A falu hatá­rában termelt mezőgazdasági termékeket is erre kell szállíta­ni. Magyarán ez a híd az élet fo­nala a sióagárdi emberek szá­mára, kevésbé patetikusan fo­galmazva szinte az egyetlen kapocs a külvilághoz. A sióa­gárdiak - a lakosság, az önkor­mányzat - azt szeretné, ha egy új híd épülne, tudtuk meg a pol­gármestertől. Ezt indokolná az is, hogy a mostani híd bizonyos mértékben akadályozza a hajó­zást, ebből a szempontból nem felel meg a szabványnak. Saj­nos az új híd építéséről pénz­hiányra hivatkozva lemondtak az illetékesek, a jelenlegi hidat fogják felújítani. Annak ellené­re így lesz, hogy az új híd építé­séhez szükséges összes hatósá­gi engedély rendelkezésre áll. Az is igaz ugyanakkor, hogy az új híd megépítése nagyjá­ból a duplájába kerülne, mint a jelenlegi felújítása. Háry Já­nos úgy tudja, az ehhez szük­séges tervek augusztus végére készültek el, s megkezdődhet a felújítás. Az építés idejére a je­lenlegi híd mellé épül egy ide­iglenes, ezen át megközelíthető lesz Sióagárd. A pályaszerkeze­tet úgy újítják fel, hogy megfe­leljen a szabványnak, a 40 ton­nás terhelhetőségnek. Maga az acélszerkezet most is eleget tesz ennek a követelménynek.- Napi kapcsolatban vagyok a Magyar Közút Nonprofit Zrt. Tolna Megyei Igazgatóságával, Rimái Rudolf igazgató úr rend­szeresen tájékoztat a fejlemé­nyekről, részt vett már kép­viselő-testületi ülésen, ott is megadta a bennünket érdeklő információt. Úgy látom, a szak­ma is azt szeretné, amit a te­lepülés: megnyugtató megol­dás szülessen, biztonságos le­gyen a falut érintő közlekedés - mondja a polgármester. Ezzel egyetért Juhász István, a Magyar Közút tol­nai igazgatóságá­nak osztályveze­tője és Pappné He­ringes Erika hídmérnök is. Ve­lük beszélgetve megtudjuk, hogy az alapvető gond az úgy­nevezett zorés vasak elrozsdá- sodása. Úgy látszik, százhúsz évig bírták a fő tartókra- ke­resztbe fektetett „u” alakú önt­vények. Annak ellenére - re­agálnak a polgármester meg­jegyzésére -, hogy mindig el­végezték a szükséges karban­tartást. Egyelőre arra van lehe­tőség, pontosabban pénz, hogy felújítsák a hidat. A tervek el­készültek, most folyik az enge­délyezési eljárás, szeptember végére, október elejére várha­tó, hogy az erről szóló határo­zat jogerőre emel­kedjen. Azután kezdődhet a javí­tás. Azt, hogy pon­tosan mikor, még nem lehet tudni, mindenesetre nem hetek kér­dése a munka elkezdése, hi­szen még le kell bonyolítani a közbeszerzési eljárást is. Valószínűleg az lesz a munka menete, hogy leszedik a burko­latot, a zorés vasakat, más típu­a sióagárdi Sió-híd 1894-ben épült. Két év múlva kicserélték a szélrácsokat, a laza szegecseket, és elvégezték a korrózióvédel­met. Legutóbb 2002-ben mázol­ták, 2012-ben fémszegélyű járó­felületet kapott, 2013-ban pedig a lyukak fölött kazánlemezeket kezdtek lefektetni. Annak idején 22 tonna teherbírásúra tervez­ték. (Tehát átmehetett rajta egy 20 tonnás gőzeke is.) Egy nyom­sávos és a hajózási követelmé­nyeknek sem tesz teljes mérték­ben eleget. Szerkezete szegecselt szegmens alakú rácsos tartó. Az sú, modern acélpályalemezt he­lyeznek el, megerősítik a hossz- és kereszttartókat, s természe­tesen le is festik a hidat, amely a jelenlegi 16 helyett 40 tonna teherbírású lesz. Kijavítják, át­építik az annak idején téglából épült hídfőket, hogy megfelelő­en csatlakoztathassák hozzá­juk a pályaszerkezetet. Mindez a felújítás kezdetétől számítva nagyjából fél évig tart majd. Erre az időre teljesen le­zárják a hidat, de a sióagárdi­aknak addig sem kell csónak­kal jönni-menni, mert készül egy ideiglenes híd, amit a fel­újítás végeztével majd elbonta­nak. A kérdésre, hogy hány évig lehet majd használni az új hi­dat, azt a választ kaptuk, hogy húsz-huszonöt évig biztosan. Ugyanakkor az is előfordulhat, acélszerkezet anyaga folytvas. Nyílása 34 méteres. A pályale­mez zórésvasas. Az acélszerke­zetet a Schlick Vasöntöde és Gép­gyár készítette. Az új híd közvet­lenül a meglévő mellett épülne meg. A 70 méter hosszú szerke­zet két nyomsávos, 16 méter szé­les lenne, teherbírása 80 tonna. Egyik oldalán gyalogos és kerék­párút is létesülne. Ez a híd az elvárásoknak és az előírások­nak megfelelő lenne, mind a te­herbírását, mind a nyomsávo- kat, mind pedig a hajózási szem­pontokat figyelembe véve. hogy közben megépül az új. Ugyanis a mostani viszonylag keskeny, egy nyomtávú. Nem felel meg maradéktalanul a ha­józási előírásoknak sem - az alja és a víz között nincs elég nagy távolság. A teherbírása ugyan 40 tonna lesz, ami meg­felelő, de a mai kor követelmé­nyei szerint 80 tonna lenne az igazi. A Közútnál elmondták, tel­jes mértékben megértik a sió­agárdiakat, a polgármestert is, amikor új híd mellett kardos­kodnak, de most erre a felújí­tásra van lehetőség, az állam által biztosított források egye­lőre „csak” ezt teszik lehetővé. Az új hídra is megvannak az engedélyek, a szükséges idő­közönként ezeket mindig meg­újítják. Mert nem mondtak le róla. ■ Gyuricza M. ■ A mai kor köve­telményei szerint 80 tonna teherbí­rás lenne az igazi A ti 1 n

Next

/
Oldalképek
Tartalom