Tolnai Népújság, 2014. augusztus (25. évfolyam,178-202. szám)
2014-08-05 / 181. szám
4 f KORKÉP 2014. AUGUSZTUS 5., KEDD Egész nap online van a magyar felmérés A régió országainak netezési szokásait kutatták nemrégiben ' Internetfüggők lettek a magyarok. Zenét hallgatnak, eseteinek, videókat osztanak meg. Már az alsó tagozatos gyerekek nagy részének is van mobilja Az idősebbek azt mondják: mindig rettegtek tőle, hogy eljön az az idő, mikor már nem beszélgetnek egymással az emberek. Úgy tűnik, most ilyen időben élünk. Kommunikálunk, de szinte már csak „okos” eszközökkel Szomszéd Eszter Nem kell messzire menni ahhoz, hogy azt lássuk: a szórakozóhelyeken nem egymással beszélgetnek az emberek, hanem az okostelefonjaikat „simogatják”, és épp’ azt nézik, ki mit osztott meg a közösségi oldalakon. De ez már az otthonokra is jellemző: hazatérve egyre kevesebben kapcsolják be a televíziót, lassan a számítógépek, table- tek és okostelefonok veszik át az uralmat. - Reggel, mikor megszólal az ébresztő a mobilomon, az első dolgom utána, hogy bekapcsoljam a wifit. Körülbelül tíz percet netezek így készülődés előtt: elolvasom, mi történt a nagyvilágban, és megnézem, kiktől kaptam üzenetet. Ez már nálam szokássá vált, csak így tudok magamhoz térni - vallja Zsófi, aki főiskolás, de ez a magyarok negyedére is igaz lehet. Egy nemrégiben készült reprezentatív kutatás a régió országainak netezési szokásait mérte. Kiderült: a magyarok 62 százaléka használja naponta a világhálót, s ezzel elértük a legmagasabb arányt. Minden harmadik válaszadó nyilatkozott úgy, hogy nem tudja elképzelni az életét internet nélkül. Az IIBR által 2014 márciusában internetes adatfelvétel során elvégzett felmérés Magyarország mellett Csehországot, Szlovákiát, Romániát és Lengyelországot is vizsgálta, a 15 éven felüliek körében reprezentatív eredményeket hozott. A magyar netezők 98 százaléka otthonában is használ internetet, harmaduk pedig még a bekapcsolt tévé mellett barangol a kibertérben, és az új technológiákra is nyitottak. Sokan - a nethasználók közel kétharmada - okostelefonnal, tablet- tel is rendelkezik. Leggyakrabban hétköznapi helyzetekre keresnek megoldásokat, saját életüket kívánják egyszerűbbé tenni a világháló, a számítógép és az okoseszközök segítségével. Gyakori megoldás az is, hogy a smarttévéket összekapcsolják a mobiltelefonokkal, és így ezeken a nagy képernyőkön is tudnak internetezni. Ennek is betudható az a tény, hogy a televíziózásnak konkurenciájává vált a háló. Az eredmények azt mutatják, hogy a netezők majdnem háromnegyede néz videomegAz internet kiváló kommunikációs tér PÓSÁN GYÖRGY pszichológus szerint az internet kiváló kommunikációs tér a mai ember számára, hiszen minden információhoz viszonylag rövid időn belül hozzáfér, gyorsan tud kapcsolatot kialakítani, anélkül, hogy személyesen ismerné a partnerét. Itt találhatjuk azokat a felhasználókat is, akikelőszeretettel bújnak álarc mögé, álnevet használva, hiszen számukra az ilyen jellegű neten történő kommunikáció biztonságot nyújt. Ebben a „kibertérben” változhat a személyiség, hiszen az anonimitással képes magának megteremteni a szabad próbálgatás lehetőségét, anélkül, hogy szembe kellene néznie bármiféle visszatartó erővel, kockázattal. osztó portálokat, minden tizedik pedig maga is tölt fel filmeket ezekre az oldalakra. De nemcsak videókkal kapcsolódnak ki: az internetezők több mint fele zenét, rádiót is hallgat, egy- harmaduk pedig a barátaival, családjával való kapcsolattartásban - videohívás, eset - is nagy hasznát veszi a világhálónak. Azok pedig, akik szívesen főznek szabadidejükben, ehhez is- AZ ONLINE TÉR, a közösségi média nagy mértékben befolyásolja a személyiségfejlődést, változtatni fog a családok kommunikációs és érzelmi rendszerének működésén- jelentette ki Tari Annamária a közelmúltban Bonyhádon. A pszichoterapeuta, pszichoanalitikus feltette a kérdést: mit tesz velünk a közösségi média? Válaszában kifejtette, például azt, hogy a 20-25 évvel ezelőtti gyakorlathoz képest sokkal több információt osztunk meg magunkról. - Régen úgy volt, hogy a házaspár reggel felkelt, a férj megdicsérte a feleségét, hogy milyen jól néz ki, a hölgy adott egy puszit a párjának, majd mindketten elindultak dolgozni. Ezzel szemben manapság úgy játsegítségül hívják a netet: 58 százalékuk szokott receptekre keresni, 26 százalékuk pedig egyenesen a videomegosztókon keres rá olyan oktató kisfilmek- re, amelyekkel megfigyelheti a sütés-főzés részfolyamatait is. Mindez jól mutatja, mennyire mindennapjaink részévé vált már az internet, de érzékelteti ennek méretét az is, hogy a magyarok 14 százaléka még bevásárlás szódik le ez a szituáció, hogy mindketten elmennek dolgozni, a csaj kiposztolja magáról a képet a közösségi portálra, a pasija, meg még vagy negyven valaki kedveli és kommen- teli a fotóját, azaz háttérbe szorul az intimitás - szemléltette egy példával. a kamaszkor nehézségeire is kitért az internet világának tükrében. - Tudjuk, hogy ilyenkor milyen problémák adódnak: tombolnak a hormonok, megnyúlnak a kezek, lábak, jönnek a pattanások, pasizni és csaj ózni kellene... Ez a folyamat az online láttatás- sal még inkább meg lett terhelve, mert most már nemcsak offline, hanem online is jól kell kinéznie egy kamasznak a nap bármely szakában, perközben is képes „barangolni”. Ha pedig információhiányban szenvednek, akkor 77 százalékuk fordul az netes keresőhöz. Kiderült az is: minden ötödik hazai felhasználó iskolából, felsőoktatási intézményből is eléri a világhálót. A fordító szolgáltatását a magyarok 38 százaléka veszi igénybe, 30 százalékuk pedig még akkor is követi a világ eseményeit az interneten, amikor nyaral. céhen - tette világossá a szakember. közel egyórás előadásában a generációk szokásait is taglalta. Egy kutatási adatot alapul véve azt mondta, a tizen- három-tizrnhét éves korosztály úgy vélekedett, ha választani kell, akkor inkább írnak, mint beszélnek. Ezt arra vezette vissza, hogy ezen korosztály egyre nehezebben oldja meg élőszóban az érzelmi helyzeteket, konfliktusokat. leszögezte, a folyamat teljesen érthető, mert az online térben ahhoz szoktak hozzá a fiatalok, hogy ha kellemetlenné válik a szituáció számukra, akkor pillanatok alatt kiléphetnek a beszélgetésből, így hátra hagyhatják a problémákat. uV.B. Régi emlékek merültek fel a fotók láttán bonyhád A közelmúltban Bonyhádon, a Mártírok terén álló neológ zsinagógában jártak a Bonyhádi Gondozási Központ által ellátott szépkorúak. A Soha többé Soá! Alapítvány és a bonyhádi önkormányzat által szervezett, a Holokauszt Emlékévhez kapcsolódó „Elfeledett Arcok” című emlékkiállítást látogatták meg. A „Szociális alapszolgáltatások integrációja Bonyhádon” című pályázat keretében foglalkoztatott önkéntesek kísérték el az időseket, így azoknak is lehetőségük volt a kiállítás megtekintésére, akik rossz egészségi állapotuk miatt ezt egyébként nem tehették volna meg - tájékoztatta lapunkat Varga Gyöngyvér. Az intézmény igazgatója kifejtette, több mint ezerkétszáz embert vittek el hetven évvel ezelőtt, 1944. július 2-án Bony- hádról Auschwitzba. A kiállítás segít emlékezni az idősebbeknek. Többen fedeztek fel ismerős arcokat a kiállított fotókon. Régi emlékek merültek fel, amelyekről évek, sőt évtizedek óta nem beszéltek. A délelőtt folyamán a zsinagóga előtti téren - az egykori zsidó iskola helyén - a Pasit- ka Hermann által tervezett Ho- lokauszt-emlékművet is megtekintették. Az elhurcoltak nevét tartalmazó üveglapon sok ismerős névre bukkantak. ■ V. B. Közösségteremtő, E hangulatú rándulás volt mőcsény A kiskunmajsai Termálfürdőbe látogattak a Mócsé- nyért Egyesület tagjai. A programhoz 41-en csatlakoztak. A civil szervezetnél már hagyomány, hogy minden év nyarán eltöltenek egy napot valamelyik hazai fürdőhelyen, s ezeken a családtagokat, valamint a falu lakosait is szívesen látják. A ' fürdéssel egybekötött kiránduláson mindenki remekül érezte magát, legfőképpen a gyerekek, akiknek az egyesület vezetősége az induláskor egy kis ajándékkal kedveskedett. A programot pályázati forrásból és önerőből fedezték. ■ V. B. Háttérbe szorul az intimitás, túl sok információt osztunk meg magunkról Úgy tűnik, a gyengébbik nem tagjai az egészségtudatosak szűrések A magyarok többsége tudja, hogy életet is menthetnek, ennek ellenére kerülik a vizsgálatokat Számos egészségügyi szűrő- vizsgálat közül a tüdőszűrés az, amelyre viszonylag magas arányban eljárunk. A nemek szerinti összevetésben a nők azok, akik jobban adnak a megelőzésre - derült ki egy közelmúltban elvégzett kutatásból. Ezerfős mintán végezte el az Ipsos Health Egészségpercek azt a felmérést, ami az egészségügyi szűrővizsgálatokhoz való viszonyunkat volt hivatott tisztázni. Az eredmények azt mutatják, hogy bár tudatában vagyunk a szűrések fontosságának, mégis találunk okot arra, hogy kihagyjuk az éppen aktuális lehetőséget. K. Péter például azt meséli, hogy egyszer - úgy tíz éve I „beesett” egy egészségnapra, és a műszer alulról alig tudta mérni a koleszterin szintjét, olyan alacsony volt. A vérnyomását is mérték, és dicsérték is, milyen jó értéket mutat. A vizsgálatot ő tudat alatt ki is terjesztette teljes egészségi állapotára, és évtizedekre előre is kivetítette. Azóta sem volt szűrésen... Az ötvenes éveiben járó T. Enikő viszont a másik végletet testesíti meg: neki folyton gondja van az egészségével, minden létező kórtól fél. Szinte havonta kér valamilyen beutalót a háziorvosától, mert úgy érzi, hogy éppen valami baja van. Amikor pedig az egészségbiztosítási rendszerben rendelkezésre álló lehetőségei ki) Népszerűek az egészségnapok I merülnek, akkor - nem is olyan ritkán - magánorvoshoz fordul. Ami pedig az ezerfős mintán végzett kutatássorozat konkrét eredményeit illeti: a válaszadók közel fele szerint életet menthetnek a szűrővizsgálatok, mert segíthetnek a súlyos egészségügyi problémák megelőzésében. Nagyon kevesen vannak azok, akik azt állítják, hogy elegendő akkor foglalkozni a betegséggel, amikor az már tünetet okoz. Kisebbségben maradt az a vélemény is, miszerint a szűrővizsgálatok csak felesleges aggodalmat ébresztenek az emberben. A válaszok alapján leszűrhető tanulság az is, hogy a felelős gondolkodás a nőkre jellemzőbb. A I népszerűbb szűrések közé tartozik a tüdőszűrés, áz általános laborvizsgálat, valamint a koleszterinmérés is. A nőgyógyászati szűrővizsgálatok jóval lá- togatottabbak, mint a prosztataszűrések. A „gyengébbik nem tagjai” általános nőgyógyászati vizsgálatra, méhnyakrákszűrésre, mammográfiai vizsgálatra (32,22,18 százalék) egyaránt jelentkeztek az elmúlt egy évben, szemben a férfiakkal, akiknek mindösszesen 7 százaléka vett részt prosztataszűrésen az elmúlt 12 hónapban. Megállapítható ugyanakkor, hogy sem a nők, sem a férfiak nem járnak kellő rendszerességgel ellenőrzésekre. ■ Siker S. I Betegségtudatosság DR. ROMÁN SÁNDOR háziorvos szerint a szűrővizsgálatok fontossága egyértelmű. Az időben való észlelés csökkenti a kórok kialakulásának a kockázatát. Sajnálatos, hogy mi, magyarok nemhogy egészségtudatosak nem vagyunk, de inkább a „betegségtudatosság” jellemző ránk■ elmegyünk az orvoshoz, ha baj van, és azt mondjuk, hogy itt vagyok, tessék engem meggyógyítani. A háziorvos szerint - aki úgy látja, a médiának igen nagy szerepe van a tudatosság fejlesztésében - az utóbbi időkben már tapasztalható némi javulás, de ez még mindig nem elegendő. f *
