Tolnai Népújság, 2014. augusztus (25. évfolyam,178-202. szám)

2014-08-01 / 178. szám

2014. AUGUSZTUS 1, PENTEK 7 BELFÖLD - KÜLFÖLD Államcsődbe került Argentína válság A fizetési gondok súlyosbíthatják a gazdasági problémákat is Axel Kicillof pénzügyminiszter keményen állt ki a hitelezőkkel szemben. Buenos Aires attól tart, ha enged, a többiek is több pénzt követelhetnek Nem a fizetésképtelenség, hanem egy bírósági döntés miatt került 13 év után új­ra államcsődbe Argentína. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az ország ne küzdene súlyos gazdasági problémák­kal. VG-összeállítás Nem sikerült megegyezésre jut­nia az argentin kormánynak és hitelezőinek, így csütörtö­kön, közép-európai idő szerint hat órakor formálisan is csődbe került a dél-amerikai állam. A csődhelyzet előzménye, hogy amerikai fedezeti alapok, az NLM Capital Ltd. és az Aurelius Capital Management Ltd. pert indítottak New Yorkban az ar­gentin állam ellen, követelve a 2001-ben általuk nagy tételben beszerzett argentin államkötvé­nyek visszavásárlását, összesen 1,33 milliárd dollár értékben. Ez azért problémás, mert Bue­nos Aires, miután 2002 elején fizetésképtelenséget jelentett és 95 milbárd dollárnyi államköt­vény visszafizetésével maradt adós, 2005-ben és 2010-ben ki­egyezett hitelezői 93 százalé­kával a tartozás nagy részének csökkentéséről. A hitelezők ez alpján az általuk finanszírozott papírok értékének 30 százalé­kára tartanak igényt - így csök­kent le az államadósság a GDP csaknem 170 százalékáról 45 százalék körüli szintre. A két fedezeti alap ezt az egyezséget nem fogadta el, és teljes áron kö­veteli a visszafizetést, annak el­lenére, hogy mindketten akkor vásároltak nagy tételben az ar­gentin állampapírokból, amikor már hírek terjengtek egy esetle­ges államcsődről. Ez a magyarázata annak, hogy az argentin vezetés több­ször is „keselyűnek” nevezte az alapokat. Az 1,3 milbárd dollá- ros összeg visszatartását pedig azzal indokolják, hogy attól tar­tanak, ezzel precedenst terem­tenek a többi hitelező számára. Egy teljes összegű visszafizetés pedig a becslések szerint 120- 500 milbárd dobáros tétel lenne, miközben az ország devizatarta­léka abg harmincmibiárd dohár. A pénzre szükség van, mivel Argentína - jóbehet távol van a fizetésképtelenségtől - súlyos gazdasági gondokkal küzd. En­nek mértékét csak megbecsülni lehet, mivel a Christina Fernán- dez elnököt és kormányát gya­korta éri az a vád, hogy valótlan adatokkal igyekeznek jobb ké­pet festeni az ország állapotáról. A fő problémát a helyi deviza, a peso elértéktelenedése jelenti. Ezen a korábbi pénzügyi veze­tés a devizaforgalom korlátozá­sával próbált úrrá lenni, ami az import kényszerű visszafogását, emiatt pedig áruhiányt idézett elő. A tavaly év végén kineve­zett gazdasági miniszter, Axel Kicillof ezért inkább a cégek­kel igyekezett kiegyezni arról, hogy az árfolyamesés ellenére fagyasszák be áraikat. Ennek köszönhetően tavasszal a hiva­talos adatok szerint mindössze 2 százalék körüli szintre esett vissza a pénzromlás az év ele­jén regisztrált tíz százalékról - eközben azonban elemzők és a Nemzetközi Valutaalap is 30 százaléknál is magasabbra teszi az infláció valós ütemét. Korlátozott hatás A mostani csőd. nincs akko­ra hatással a világpiacaira, mint Görögország néhány éve, vagy akár Argentína 2001-es fizetésképtelensége. Nem csak azért, mert itt most nincs szó fizetésképte­lenségről, de azért is, mivel a dél-amerikai ország kiszorult a nemzetközi pénz- és tőke­A külföldi befektetők szemé­ben az adatok kozmetikázásán túl az unortodox gazdaságpoliti­ka is rossz fényt vet az országra. A kétezres évek óta az állami be­folyás erősítésére és az államház­tartás rendbetétele érdekében különadók sorát fogadták el, ame­lyek nem csak a cégeket érintet­ték, hanem a magánszemélyeket is. A hitelkamatok maximabzálá- sával a bankok eredményességét befolyásolták. 2008-ban tette rá az ábam a kezét a magánnyug­piacokról. A részvénypiaco­kon is többnyire az argentin papírok kereskedésére van negatív hatással a csőd. A feltörekvő országok piacain ugyanakkor érezhető a krí­zishelyzet hatása, igaz, a ne­gatívfolyamatokat a Fed szerdai döntése és az ukrán helyzet is befolyásolta. díjvagyonra, ezt követően a de­vizatartalékra, a legnagyobb fel­zúdulást azonban az YPF olajcég spanyol Repsol tulajdonában lévő többségének államosítása okoz­ta. A 2012-es lépést per követte, amelynek végén, idén február­ban az argentin államot 5 milli­árd dollár kifizetésére kötelezték. Ennél is nagyobb gond, hogy az unortodox politika a jelek sze­rint már nem hoz eredményt: az elmúlt évtizedben 8 százalékot is meghaladó növekedés elapadt az utóbbi időszakban. 2012 után ismét recesszió fenyegeti az or­szágot, ahol az elmúlt negyedév­ben 0,8 százalékkal esett vissza a GDP. Maga a csőd - pontosabban szelektív csőd - Martin Redrado, a helyi jegybank korábbi elnöke szerint 1 százalékkal ronthatja Argentína GDP-jének idei ala­kulását. Ezen belül felerősítheti a peso árfolyamának esését, és tovább nehezíti az amúgy is ne­hézkes és rendkívül drága finan­szírozást. Mélybe rántották a forintot a kockázatkerülés közepette árfolyam Két és fél éves mély­pont közelében mozgott a fo­rint lapzártánkkor, miután a Federal Reserve visszavágta a kötvényvásárlási programját, Argentína tizenkét év után új­ra csődbe ment és az orosz-uk­rán konfliktus tovább mélyült. A Fed szerda este 10 milliárd dollárral, 25 milliárdra csök­kentette a havi eszközvásárlá­sok keretösszegét. Jelenleg úgy tűnik, hogy októberben véget is érhet a válság kitörése óta tartó mennyiségi enyhítés. A dollárt erősíti, hogy a Fed hamarosan - akár már a jövő év első felében - elkezdheti emelni a kamatot, de az is az amerikai deviza malmára hajtja a vizet, hogy egyre ke­resettebbek a biztonságosnak tekintett eszközök. A dollár 1,34-es szint alá erősödött az euróval szemben, amire tavaly november óta nem volt példa. A dollárt 234 forint közelében jegyzik, ilyen gyenge árfolya­mot 2013 áprilisában láttunk utoljára. A forint közben az euróval szemben hat napja folyamato­san esik, és a 314-es szint fölé került a jegyzés az egy héttel ezelőtti 307-ről. A hazai devi­zát nem sok választotta el attól, hogy két és fél éves mélypon­ton fejezze be a kereskedést. Egy kockázatkerülő hangulat­ban nem jön túl jól az alacsony hazai alapkamat sem. ■ H. J. Az euró ára (formt) 2011. jan. 1.-2014. júl. 31. VG-GRAFIKA . FORRÁS: REUTERS Évek óta nem látott mélységben az infláció euróövezet Váratlanul öt éve nem látott mélypontra süly- lyedt az euróövezeti infláció júliusban. Az Eurostabszerint 0,4 százalékon alakult a pénz­romlás az előző év azonos időszakéhoz képest a júniusi 0,5 százalék után, vagyis a pénzromlás már az Európai Központi Bank 2 százalékos inflációs céljának negyedét sem éri el. Az adat egyre in­kább azokat a várakozásokat erősíti meg, amelyek szerint az euróövezet a defláció szélén táncol, illetve a pénzromlás üteme hosszú ideig a jegyban­ki cél alatt maradhat. Az Európai Központi Bank korábban tett lépéseket azért, hogy segítse a gazdaságot és lendületet adjon az infláció­nak, a kamatcsökkentés és gazdaságélénkítés azonban túlságosan visszafogott volt eddig. A jegybanknak szakér­tők szerint eszközvásárlással kellene reagálnia - az ameri­kai Federal Reserve mintájára pénzt pumpálni a gazdaságba -, ami gyengíthetné az eurót és felpörgethetné az inflációt is. ■ Ei. J. A hét képe. Missouriban tett váratlan látogatást szerdán az amerikai elnök. Barack Obama Kansasban beszéde« mondott, és több városban is talál­kozott a helyiekkel. Eközben Washington az ellenzéki republikánus többségű képviselőház éppen arról szavazott, hogy alkotmányos jogkörének túllé­pése miatt bírósági eljárás induljon ellene. A 225 igen szavazattal 201 nem ellenében elfogadott határozat felhatalmazza John Boehner házelnököt, hogy a képviselőház nevében pert indítson az elnök ellen egy szövetségi bíróságon. A per alapvetően az ellenzék által ekézett egészségügyi reform, az „Obamacare" ellen szól, amelynek bevezetése során az elnök többször élt határidő-módosítással. Készült az Europress támogatásával A Signal biztosítása is meglel az ajánlásnak pontosítás A Világgazdaság 30-i számákban Megnyesték a TKM-eket címmel megjelent cikkünkben arról írtunk, hogy a Signal Biztosító Zafír Royal Nyugdíj biztosításának teljes költségmutatója (TKM) nem esik bele tízéves futam­idő alatt a Magyar Nemzeti Bank által megszabott limi­tekbe. Az összeállításban szereplő adatokhoz a Magyar Biztosítók Szövetségének (Ma- bisz) honlapján fellelhető, jú­lius 23-án frissített táblázatot használtuk fel. Tudomásunkra jutott azonban, hogy a táblá­zatban szereplő adatok nem voltak helyesek, és időközben frissültek. A Magyar Biztosítók Szö­vetségének honlapján tegnap megjelent, újabb táblázat alap­ján a Sigal nyugdíjbiztosítása is a jegybanki ajánlásnak megfelelő TKM-mel rendelke­zik minden futamidő mellett. A terméket tízéves futamidőre nem is lehet megkötni, csak minimum 14 évre, TKM-je 15 évre 2,79-4,71, húsz évre pe­dig 2,06-3,96 százalék közé esik. ■ VG t 4 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom