Tolnai Népújság, 2014. augusztus (25. évfolyam,178-202. szám)

2014-08-04 / 180. szám

2 KORKÉP 2014. AUGUSZTUS 4., HÉTFŐ MiailMSSMHMaHnHBHHHHHI JEGYZET Az emberi tényező még messze a nyár vége, de már most látszik, hogy a szezon negatív csúcsot dönthet a közúti balesetek vonatkozásában. Ugyan a statisztikáktól feláll a szőr a hátamon, de tény, a számok nem hazudnak, és minden mutató romlik: többen halnak meg, töb­ben sérülnek meg, mint korábban, ezen a hétvégén is a hírek többsége karam­bolokról szólt. S nem azért, mert tombol az uborkasze­zon, hanem mert valóban egymás után történnek a tragédiák. A dögmelegben, két vihar között persze szinte néha érezni lehet, hogy valami biztosan történni fog, tény­leg benne van a levegőben a tragédiák lehetősége. S nemcsak az utakon. Az idegek pattanásig feszül­nek, előbb pattan el a húr, előbb hagy ki a figyelem, a fáradtság is korábban és nagyobb súllyal telepszik a reakcióidőre. Mindaz, amit „emberi tényezőnek” nevez­nek, ezekben a napokban hatványozottan jelentkezik, nem elég magunkat kordá­ban tartani, azt is számítás­ba kell venni, hogy a másik is gyakrabban hibázhat. viszont A nyárra, az idő­járás viszontagságaira sem lehet mindent ráfogni, egyrészt, mert kánikula ta­valy is volt, sőt, lesz jövőre is. Persze csak annak, aki megéri. Nagy okosságokat nyilván a hatóságok sem tudnak mondani, marad­nak a közhelyek, hogy hát csak ésszel, lassabban, kipihenten, álljunk meg, igyunk (vizet) gyakrabban, satöbbi, ezeket pedig leírni is unom, nemhogy olvasni. Pedig a közhelyek attól köz­helyek, hogy igazak. Ezért aztán nem ártana okulni belőlük, még az előtt, hogy megtörténne a baj, mert utána már tényleg késő. SZÓVAL, LÉNYEGÉBEN ez ÍS csak rajtunk múlik. Csodára leltek a Mecsekben barlang Tíz kilométer hosszú a járatrendszer, melynek ötödét már megtalálták ABALiGETEgy nagy barlan­gászsikernek köszönhetően már csak rövid idő, és a Spirál lesz a Mecsek leg­nagyobb barlangrendszere, megelőzve az Abaligeti- barlang méreteit is. Mészáros B. Endre- Az eddig feltárt 1,6 kilométer hosszú rendszer elérheti akár a 10 kilométert is, akkor pedig akár az aggteleki Béke-bar­langhoz lesz hasonló - tud­tuk meg Glöckler Gábortól, az Origó-Ház Egyesület Mecseki Karsztkutató Csoportjának ve­zetőjétől. Pár hete ugyanis a barlan­gászok a mélyben a Spirálszí- ve-teremben áttörve az omladé- kot egy kürtőrendszerre talál­tak. Első nekifutásra mintegy száz méternyi új részt jártak be, de többfelé haladhatnak tovább, így rövidesen a Spirál lesz az éllovas a Mecsekben, járatainak hossza megelőzi a Abaligeti-barlang 2 kilométe­res járatrendszerét. A Spirál-víznyelőt közel négy évtizede kutatják, hogy eljussa­nak a Vízfő-forrás kiindulópont­jához, mely négy nagy tó (Or- fűi-, Pécsi-, Hermann Ottó- és Kovácsszénája-tó) táplálója. A Vízfő-forráshoz kötődően (az orfűi malommúzeumnál éri el a külszínt) a szakemberek sze­rint a mélyben lennie kell egy hatalmas barlangnak és innen szerteágazó járatrendszernek. Ezen a részen azonban nem le­het lejutni a mélybe, különböző akadályok miatt, ezért született a hetvenes években az a gondo­lat, hogy a mecseki karszton ke­resztül felülről egy víznyelőn át tárják fel a rendszert. így kezd­tek hozzá a Spirál-víznyelő ki­bontásához, majd a kutatás so­rán rátaláltak a Spirálszíve bar­langi teremre (nagyobb, mint egy négyemeletes tömbház) és több hatalmas cseppkőkülönle­gességre. Mint Glöckler Gábor kiemel­te, az új járatszakasz felfedezé­se nagy áttörés, mert könnyen lehet hogy innen egyenesen a Vízfő-forrás rendszeréig is eljut­hatnak. Ugyanakkor hozzátette: a járatrendszernek legfeljebb egyes szakaszait lehet majd a közönség számára megnyitni. A Spirál víznyelőbarlang járatrendszere FORRÁS: GLÖCKLER GÁBOR A barlangkutatás gyönyörű, mégis kevés a szakember a mecseki Spirál-víznyelő rendszerének kutatását sok minden hátráltatja. A legna­gyobb gond az, hogy kevés a munkára alkalmas szakem­ber. A Glöckler Gábor vezette Mecseki Karsztkutató Csoport húsz főből áll, de az elmúlt né­hány évben a felére redukáló­dott a létszám, miután a kép­zett emberek többsége az or­szág más részein és külföldön kapott munkát. Pécsett pél­dául mindössze két nyugdíjas kutató él a csapatból, a töb­biek az ország különböző pontjairól érkeznek minden alkalommal, a külföldön tevé­kenykedők pedig csak évente egy két esetben szállnak be a feltárásba. EBBŐL A LÉTSZÁMBÓL kell fo­lyamatosan felszíni ügyeletet szervezni, s minden kutatási alkalommal legalább négy fő­nek kell útnak indulni, ám a gyakorlat azt mutatja, hogy a nagyobb munkáknak egy hat­fős csapattal célszerű nekivág­ni. UGYANAKKOR A SZAKEMBEREK­NEK sokat segített a kutatás felgyorsításában, hogy tavaly pályázati forrásokból sikerült saválló létrákat beszerezni, melyeket már száz méter hosszban beépítettek a járatok elején, ami most már jelentő­sen segít az előrehaladásban. Egy négyemeletes panel is beleferne A büdöskút környékén (az or­fűi útról a Remete-rétről lehet ide eljutni) található Spirál víz­nyelő kibontását 1976-ban kezd­ték el. Fél évnyi munka után tíz esztendőn át szünetelt a féltá­rás, majd 1986-ban újabb fél évnyi tevékenységet követően ismét 10 év szünet következett. A nagyobb léptékű feltárás 1996-ban indult el, akkor vi­szont igen gyors ütemben, a leg­újabb barlangásztechnikával az ezredfordulóra már 400 méter­nyi járható részt alakítottak ki. A következő nagy lépés 2008- ban történt, ekkor találták meg a Spirálszíve-termet. Ez a Me­csek legnagyobb barlangi terme a maga 30x20x25 méteres mé­retével (kotyogna benne egy négyemeletes paneltömb). A kö­vetkező esztendőkben pedig a Mecsek legszebb és legnagyobb cseppköveit fedezték fel a kap­csolódó járatokban, a 6 méter magas és 3 méter széles sípok­ból álló Orgonát, valamint több köbméter nagyságú cseppköve­ket és az Elefánt elnevezésű, öt elefántormányhoz hasonló 3 méter magas cseppkövet. Jelen­leg a Spirál-víznyelőből induló járatrendszer 1600 méter hosz- szú. A most megtalált kürtő­rendszer egyébként sokkal hosz- szabb, mint a frissen feltárt száz méter, de a kötélzet kiépíté­se, a bontás rengeteg időt vett-vesz igénybe. A kutatócso­port várhatóan már a következő alkalommal újabb százméteres előrehaladást rögzíthet. Egy métert előre, ötvenet, akár százat meg le-föl- úgy látom, hogy ennek a ku­tatásnak soha nem lesz vége, mindig rálelünk újabb és újabb kürtőkre, elágazásokra- mondja Glöckler Gábor, per­sze nem panaszképpen, mert az ismeretlen mélyben minden méter előrejutás ezernyi cso­dát rejt. a barlangászok munkája mindemellett nem irigylésre méltó, a legtöbb helyen ugyan­is csak kötéltechnikával lehet haladni. Az pedig erőteljesen megnehezíti a tevékenységü­ket, hogy a Mecsek tektoniku­sán rettenetesen töredezett, omladékokkal teli. A legtöbb esetben úgy lehet csak az egyik szintes járatrészből a másikba kerülni, hogy közben a pár méteres előrejutáshoz függőlegesen 50-100 méteres szintkülönbségeket kell áthi- - dalai, vagyis le-föl kell közben kötélen liftezni. Jelzésértékű, hogy a most felfedezett leg­újabb járatrészig a külszínről a jól felszerelt, magas szinten képzett barlangászok is csak leghamarabb két óra alatt tud­nak elérni. Az Elefánt-cseppkő a különleges barlangszakaszban •• Önkormányzati voksolás: mar zajlanak az előkészületek menetrend Hamarosan érkeznek a választásról szóló értesítők - Nem négy, hanem öt évre szólnak a mandátumok baranya-tolna Már javában zaj­lanak az október 12-én esedékes helyhatósági választások előké­születei: a települések többségé­ben már felálltak a helyi válasz­tási bizottságok, a pártoknak s az egyéb jelölőszervezeteknek is mindenütt hamarosan be kell jelenteniük, hol, kit kívánnak indítani. Idén talán a legfonto­sabb változás, hogy nem négy, hanem öt évre választjuk az önkormányzati képviselőket és polgármestereket. A szavazásról szóló értesítőt augusztus 25-ig postázzák. A kampány hivatalosan augusz­tus 23-án kezdődik. Akkor indul az ajánlások két hétig tartó gyűj­tése is. A tízezer vagy annál keve­sebb lakosú településeken a képviselőket egyéni listás rend­szerben választják, a népesebb helységekben a képviselők egyé­ni választókerületben és kom­penzációs listán jutnak mandá­tumhoz. A megyei önkormányzati kép­viselőket listán választják, rájuk a megyei jogú városokban lakók nem szavazhatnak. A polgár- mestert mindenhol közvetlenül választják. Vagyis: Pécsett és Szekszár- don két szavazólappal találkoz­nak a polgárok a fülkékben: egyiken a polgármesterjelöltek­re, a másikon az egyéni válasz­tókerületben induló képviselője­Októberben ismét választhatnak a polgárok hazánk minden településén löltekre lehet voksolni. A tízezer lelkesnél nagyobb városokban, többek között Mohácson és Pak­son ugyanez a szisztéma, vi­szont egy harmadik ívet is kap­nak a választók, amin a megyei közgyűlési listák közül lehet egyet beikszelni. A kisebb településeken, pél­dául Bolyban és Bonyhádon ugyancsak lehet szavazni a me­gyei közgyűlés képviselőire, de nincs egyéni választókerület, ott a képviselőjelöltek egy íven sze­repelnek, a lakók mindegyike voksolhat az összes induló közül a neki szimpatikus jelöltekre - legfeljebb annyira, ahány kép­viselői helye van a településnek. ■ MátéB. Kopogtathatnak nemcsak helyi, hanem nemze­tiségi önkormányzatokat is vá­lasztanak októberben azokon a településeken, ahol a legutóbbi népszámláláson legalább har­mincon valamelyik kisebbség­hez tartozónak mondták magu­kat. az újítások egyike, hogy a jelö­lőszervezetek az ajánlóívek át­vételekor megkapják a regiszt­rált nemzetiségi választópolgá­rok adatait, így ugyanis tudni fogják, kiktől gyűjthetnek aján­lásokat. Ez a takarékos kam­pányt is segíti, mivel szóróanya­gaikat csak az érintettek posta­ládájába dobhatják be. A i I i

Next

/
Oldalképek
Tartalom