Tolnai Népújság, 2014. augusztus (25. évfolyam,178-202. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2014-08-03 / 29. szám

2014. AUGUSZTUS 3., VASÁRNAP GAZDASÁG 7 Vendégre várnak a szobák férőhely Piaci igény nélkül is folyamatos a bővülés Félházas lett az első gép Prágából Sármellékre járat Egyelőre aligha váltotta be a reményeket a Czech Airli­nes Prágából a Hévíz-Balaton Airportra közlekedő járata, ugyanis az első menetrend sze­rinti géppel mindössze 37 utas érkezett a 70 személyes gépen, a visszaútra pedig 27 jegyet értékesítettek. A jelenlegi ter­vek szerint a gépek november 10-éig repülnek. A CSA járata nemcsak a cseh főváros és Sármellék között teremtett összeköttetést, hanem a köz­vetlen átszállási lehetőségek miatt orosz és nyugat-európai városokat is könnyen elérhe­tővé tesz. A cseh légitársaság egyebek között Moszkvából, Jekatyerinburgból, Permből, Rosztov-na-Donu városából és Szamarából közlekedtet járato­kat Prágába. Stanislav Zeman, a Czech Airlines kereskedelmi és marketingigazgatója ko­rábban elmondta: egy új járat mindig próbakövet jelent, és bizonyos időnek el kell telnie, amíg a piac is megismeri. Lényeges, hogy a hévízi járat kombinálható a budapestivel, így a turisták számára ké­nyelmesebben tervezhető egy magyarországi körutazás, már csak azért is, mivel a Czech Airlines hétköznapokon napi három, míg hétvégente is na­pi két járatot kínál a prágai Václav Havel és a budapes­ti Liszt Ferenc nemzetközi repülőterek között. Prága az interkontinentális utazók szá­mára is egyre inkább szóba jöhető választás, mivel a Sky- Team légiszövetségi és egyben codeshare-partner Delta Air Lines Boeing 767-300ER gé­peivel New Yorkba, míg a cseh zászlóvivő saját szélestörzsű Airbus A330-300-asával Szöul­ba kínál hosszú távú járatokat. Budapestről momentán sajnos egyik sem érhető el közvetlen járattal. Jelentős nagyságrendű fej­lesztéseket tervez a sármelléki repülőtéren az a brit érdekelt­ségű társaság, amely a felszá­moló által tartott árversenyen nemrég megnyerte a jogot a reptér vagyonelemeinek meg­vásárlására. Nemcsak üzemel­tetni kívánják a szélesebb ré­gió számára is fontos repteret, de olyan beruházásokat is ter­veznek, amelyek egy repülőtér környékén előfordulnak. ■ VG Néhány ünnepet és nyári hétvégét leszámítva ugyan ritka a telt ház a hazai szál­láshelyeken, az indokoltnál mégis gyorsabban növek­szik a kínálat. Vég Márton Bár a kereskedelmi szálláshe­lyek 2013-ban mindössze 42 százalékos szobakapacitás-ki- használtsággal működtek, ennek ellenére tavaly is növe­kedett a szobák és férőhelyek száma. „Magyarországon a turisztikai szálláshely-szol­gáltatást nyújtó egységek 246 ezer szobát, 636 ezer férőhe­lyet biztosítottak a vendégek számára” - derült ki a KSH éves jelentéséből. Még 2012- ben 235 ezer és 602 ezer sze­repelt a statisztikákban. A bő­vülésre nincs piaci magyará­zat, hiszen tavaly jelentősen csökkent a belföldi utazások száma és az eltöltött idő is. Szintén beszédes adat, hogy a Magyarországon re­gisztrált 4120 kereskedelmi szálláshelyet több mint 3342 vállalkozás üzemeltette. Az üzemeltetők 87 százaléka csupán egy, 9 százaléka ket­tő, a többi pedig három vagy több szálláshelyet működte­tett. Mindössze 21 olyan vál­lalkozás működött 2013-ban, amely hálózatként üzemelt. Tavalyelőtt még csak 3800 ke­reskedelmi szálláshelyet re­gisztráltak, ezeket több mint 3100 cég próbálta jövedelme­zően fenntartani. „Az elmúlt években olyan fejlesztéspo­litika valósult meg, ami nem vette reálisan figyelembe a keresleti-kínálati viszonyo­kat. Emiatt egyes szálloda- típusoknál és kategóriáknál (wellnesshotelek, 4 csillagos hotelek) és bizonyos régiók­ban olyan kínálat alakult ki, amire nincs tartósan megfele­lő kereslet, ami biztosítaná a szállodák fenntartható gazda­ságos működését” - olvasható a magyar Szállodák és Étter­mek Szövetségének legutóbbi helyzetértékelőjében. Hozzátették: a helyzet ki­alakulásában nagy szerepe Sokat hoz a turizmus MEGJELENT a Turisztikai Világszervezet Tourism Highlights című kiadványá­nak 2014-es kiadása, amelyből kiderült, hogy a turizmus 2013-ban közvet­lenül és közvetetten 9 szá­zalékkal járul hozzá a világ GDP-jéhez. A világ export- bevételeinek 6 százaléka, 1400 milliárd dollár szár­mazik a turizmus által in­volt annak, hogy hosszú évek óta folyik állami és uniós for­rások bevonásával olyan szál­lodai beruházások támogatá­sa, melyekre nincs valós piaci igény. Nem véletlen, hogy teg­nap is közel ezer eladó szállo­da, panzió vagy hotel közül választhatott volna egy esetle­ges vásárló. A magánszálláshelyek azonban tavaly is csökken­tek, pedig több volt a vendég. „2013 végén 1466 települé­sen 36 ezer hivatalosan re­gisztrált egyéb szálláshelyi vendéglátó 94 ezer szobával és 214 ezer férőhellyel várta a vendégeket. A szállásadók, a szobák és a férőhelyek szá­ma 2013-ban az előző évhez képest egyaránt mintegy 2-2 százalékkal csökkent” - írta a KSH. A falusi szállásadás dukált szolgáltatásexport­ból. Az 1950-ben regisztrált 25 millió nemzetközi turis­taérkezés pedig 2013-ra 1087 millióra bővült, tehát meghaladta az egymilliár- dot. Kína megerősítette po­zícióját mint a világ első számú turisztikai küldőor­szága, költése a nemzetközi turizmusra elérte a 129 mil­liárd dollárt. kapacitásadatai szintén 6 szá­zalékos csökkenést mutattak. A települési önkormányzatok jelentése szerint 2013-ban 1,1 millió vendég 3,7 millió éjsza­kát töltött el ebbe a kategóri­ába tartozó szálláshelyen. Ez 2012-höz képest plusz száz­ezer vendéget és 300 ezer éj­szakát jelent. „A falusi turisztikai szol­gáltatók területi működését, adózását érintő, egyben a tevé­kenységet nehezítő jogszabályi változások az elmúlt években felgyorsították a generáció- váltást és a cégek, befektetők megjelenését az ágazatban, ennek eredményeként sokan több tízmillió forintos beruhá­zást valósítottak meg szolgál­tatásuk színvonalának emelé­sére” - mondta Szabó Géza, a Falusi és Agroturizmus Orszá­gos Szövetségének alelnöke. Szerinte a falusi szálláshe­lyek egy része a kiépítettség, felszereltség tekintetében fel­veszi a versenyt a hotelekkel, például szauna, gőzkabin, és egyebek mellett udvari me­dence használatát is lehetővé teszi a vendégeinek. A non­profit szálláshelyek pedig mintegy félmillió vendéget szállásoltak el tavaly 1,5 mil­lió éjszakára. Az üdülők mel­lett a gyermek- és ifjúsági tá­bor volt a legelterjedtebb üze­melési forma. Tízéves mélyponton a Forma-1 látogatottsága futam Tíz éve nem voltak olyan kevesen a Forma-l-es Magyar Nagydíjon, mint idén, amikor négy nap alatt mind­össze 169 ezren látogattak ki a Hungaroringre. A csütörtöki boxutca-látogatásra 22 ezren mentek ki Mogyoródra, míg a pénteki szabadedzéseket 30 ezren látták a helyszínen. Szombaton a harmadik sza­badedzést, illetve az időmérőt 50 ezren követték a lelátókról, a vasárnapi futamra pedig 67 ezer szurkoló volt kíváncsi. „Ez jóval magasabb szám, mint a közismerten népsze­rűtlen hockenheimi verseny esetében, ott csupán 52 ezer látogató jelent meg annak el­lenére, hogy versenyzők és gyártók tekintetében Német­ország az egyik legnagyobb Forma-l-es nemzet” - olvas­ható a Hungaroring honlapján. Tavaly 247 ezres nézőcsúcsot regisztráltak a mogyoródi hétvégén, az akkori GP-re 99 ezren látogattak ki. Még 2002- ben is többeket érdekelt a fu­tam, akkor 185 ezren mentek ki, 2004-ben viszont csak 163 ezren. „A kormány 527,2 millió forint egyszeri, azonnali át­csoportosítását rendelte el a költségvetésből a Forma-l-es televíziós közvetítés 2014-es jogdíjának biztosítására” - az erről szóló határozat a Magyar Közlöny legfrissebb számá­ban jelent meg. Az összeget a rendkívüli kormányzati intéz­kedésekre szolgáló tartalékból csoportosítják át a Hungaro­ring Sport Zrt. támogatása jogcímcsoport javára. Egy 2011-es tanulmány szerint a Magyar Nagydíj kis híján 20 milliárd forintot hozott az országnak, amely­ből 13 milliárd forint volt a konkrét bevétel. Akkor közel 200 ezren vettek jegyet. A 13 milliárd forintos bevételből 6,3 milliárd forint volt az adó- és járulékbevétel. Emel­lett a televíziós közvetítéseket megközelítőleg százmillióan látták, ez mintegy hatmilliárd forint értékű országimázs-hír- verést jelent. A futam rende­zési jogáért idén több mint hétmilliárd forintos jogdíjat kellett kifizetnie a magyar államnak Bernie Ecclestone cégbirodalmának. ■ VG Nem gond, ha késve érkezünk repülőtér Ferihegyen másodpercek alatt elérhető a „gyors sáv” Sorra mondják le a kárpátaljai utakat Egyszerűen kikerülheti a sort bármelyik utas a budapesti re­pülőtéren a Fast Track, vagyis gyors sáv használatával, ami mostantól még könnyebben elérhető. A Budapest Airport termináljain a napokban he­lyezték üzembe azokat a jegy­kiadó automatákat közvetlenül a biztonsági ellenőrzés bejára­ta előtt, amelyek segítségével gyakorlatilag másodpercek alatt hozzáférhető lesz a gyors sáv. „Valódi, nyugat-európai szolgáltatási szintet értünk el azzal, hogy felhasználóbarát automatákkal bővítettük a Fast Track szolgáltatásunkat” - jelentette ki Manel Moreno, a Budapest Airport közúti előtér kereskedelmi szolgáltatások vezetője. Innentől az is kevesebb gon­dot jelenthet, ha valamilyen okból a járat indulása előtt a javasolt két óránál később ér­kezünk a repülőtérre. A koráb­ban csak business vagy első osztályon utazóknak kijáró kényelmi szolgáltatást a Buda­pest Airport két évvel ezelőtt valamennyi utas számára el­érhetővé tette (jelenleg 1500 forintos vagyis mintegy 5 eu- rós áron). A gyors sáv elérhető turista osztályú vagy diszkont légitársaságoknál vásárolt jegy­gyei utazóknak is, amennyiben külön megvásárolják ezt a szol­gáltatást. ■ VG Nyugat-európai színvonal a repülőtéren A KELET-UKRAJNÁBAN kialakult háborús helyzet a mintegy 1500 kilométer távolságra lévő békés Kárpátalján is érezteti hatását. Az általánosan tapasz­talható bizonytalanság komoly kihatással van a régió turiz­musára. „Kárpátalján nem fe­nyegeti veszély az idelátogató turistákat. A korábbiakhoz képest nem tapasztalható vál­tozás a közbiztonság minősé­gében, nincsenek zavargások” - közölte a Kárpátaljai Magyar TDM (Turisztikai Desztináció Menedzsment) Szövetség. Az utóbbi hónapokban vál­tozott az idelátogató turisták aránya: növekedett az ukrán, ugyanakkor jelentősen visz­szaesett a magyarországi és a más európai uniós országokból érkező turisták száma, ami ér­zékenyen érinti a vidék turisz­tikai szolgáltatóit. Hozzátették: nem tartják indokoltnak, hogy a magyarországi turisták és a turistautak szervezői sorra lemondják a kárpátaljai utazá­sokat, és így teljesen elfordul­nak a 150 ezer lelket számláló kárpátaljai magyar közösség­től. Az ukrán nemzeti valuta inflálódása jelentősen olcsóbbá teszi a forinttal és euróval ren­delkező látogatóknak az itt tar­tózkodást. A Külgazdasági és Külügyminisztérium Ukrajnát a fokozott biztonsági kockázatú országok közé sorolja. ■ VG A ♦ r\ A i l «

Next

/
Oldalképek
Tartalom