Tolnai Népújság, 2014. augusztus (25. évfolyam,178-202. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2014-08-24 / 32. szám

2014. AUGUSZTUS 24., VASÁRNAP MŰVÉSZBEJARO 13 Októberben új magyar filmmustra fesztivál A Magyar Filmhét három esztendő filmtermését gyűjti össze Három év után újra ünnepelhet a filmszakma, az azóta készült filmeket láthatja a közönség a Magyar Filmhéten Október 13. és 19. között tartják a Magyar Filmhetet, amelyet az évek óta elmaradt filmszemle helyett szervez a Magyar Nemzeti Filmalap és a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság a szin­te titokban megalapított Magyar Filmakadémiával. VR-összeállítás. A filmszemlét 2012-ben ren­dezték meg utoljára, akkor „fapadosnak” csúfolta minden­ki, hiszen sem elég pénz, sem elég bemutatandó film nem állt rendelkezésre a filmipari „újraindítás” után. A 2010-es kormányváltással ugyanis a filmszakmát is utolérte a „fül­keforradalom”: a pénzeket ad­dig felügyelő, élosztó, a filme­sek önkormányzati szerveként működő Magyar Mozgókép Közalapítványt felszámolták, helyette létrejött a Magyar Nemzeti Filmalap. Az új szer­vezet felállása, valamint a fel­halmozódott adósságok szaná­lása miatt közel egy évig nem készült játékfilm, majd lassan elindultak a forgatások. Az idei évre gyűlt össze annyi nagy- játékfilm, amennyire már ér­demesnek vélték fesztivált ala­pítani. A több mint negyvenéves filmszemlét, amíg létezett, a Magyar Filmművészek Szövet­sége szervezte, amelynek ve­zetője, Tarr Béla egyben az új, szerinte „egyablakos” rendszer legnagyobb kritikusa. A Ma­gyar Filmakadémia és a filmhét létrehozásával a világhírű film­rendező által vezetett szervezet még jobban marginalizálódik, amit tovább erősít az is, hogy a szakma többsége beleunt a háborúskodásba, a létbizonyta­lanságba, és politizálás helyett dolgozni szeretne. Ami viszont a filmalap támogatása nélkül nem megy. „Ahogy látom, en­nek az akadémiának (ami az amerikai mintára jönne létre) nincs más funkciója, mint a hagyományos filmszemle el­lenében létrehozni a magyar „Oscart”, egy ellenfesztiválját a Filmszemlének. Ez az »aka­démia« a Vájná szatelit-szerve- zete” - írta a filmrendező nyílt levelében. Tény, hogy a Magyar Filmhe­tet a jövő évtől a Magyar Film- akadémia szervezi, amelyet cir­ka három héttel ezelőtt hoztak létre. A szervezet élére Novák Emil rendező-operatőr került, és jelenleg mintegy 60 tagja van. Novák Emil szerint eddig 700 meghívót küldtek szét fil­mes szakembereknek, mivel szeretnék, ha a tagság a teljes filmipari spektrumot lefedné. Az mindenesetre beszédes volt, hogy a héten tartott sajtótájé­koztatón Novák Emil kijelentet­te, hogy a szakma - a filmalap bábáskodása nélkül -hozta lét­re a szervezetet, majd pár perc­cel később Havas Ágnes, a film­alap vezérigazgatója már arról szólt, hogy az ő ötletük volt az egész, hiszen így nem egy zsű­utóélet: Zomborácz Virág első nagyjátékfilmje nagy sikert ara­tott Karlovy Varyban, a magyar mozikban szeptember 11-től ve­títik. A film ősztől télig meséli el az eldugott kis faluban játszódó történetet, amelynek főhőse a huszonéves, az elmegyógyinté­zetből éppen hazatért, szoron­gásaival küzdő Mózes, aki meg­próbál megfelelni apja elvárá­sainak. ri, hanem az egész szakma ítél­het a filmekről. És hogy mi lesz a Filmhéten? Három év termése. A nevezés most indult, jelentkezni a 2012. január 1. és 2014. december 31. között bemutatott alkotásokkal lehet a www.filmhet.hu web- oldalon. A filmhétnek a Mű­vészetek Palotája, a Cinema City MOM Park, a Tabán és a Puskin mozi ad helyet. A ren­dezvényen a kisműfajok is he­lyet kapnak. Kollarik Tamás, a Médiatanács tagja a sajtótá­jékoztatón elmondta, hogy az NMHH az elmúlt három évben több mint 4,5 milliárd forint ér­tékben támogatott filmes alko­tásokat, köztük 62 animációs film, 123 dokumentumfilm, 96 ismeretterjesztő film, 22 tévé­senki szigete: Török Ferenc októberben mozikba kerülő já­tékfilmje három mai fiatalról szól. A három hős Budapesten keresztezi egymás útját, a vélet­len találkozás azonban mind­hármuk életét megváltoztatja. swing: Fazekas Csaba zenés filmje három elkeseredett nőről szól, akik létrehozzák a Swing Angels nevű énekes haknizene­kart. A lányok az ötvenes évek játék, 39 kísérleti és kisjáték­film, valamint 44 forgatókönyv elkészüléséhez járult hozzá, összesen több mint 440 filmes projekthez. Ebből eddig mint­egy 150 készült el. A 100-120 millió forintból megrendezen­dő filmhéten 17 kategóriában osztanak majd díjat, a műfaji díjak mellett 11 alkotói elisme­rés is gazdára talál. Lovas Lajos, a Magyar Nem­zeti Digitális Archívum és Filmintézet (Manda) főigazga­tója bejelentette: a díjkiosztó és a megnyitó a Művészetek Palo­tájában lesz, ahol október 13- án a három Oscar-díjat nyert Casablanca magyar alkotója, Kertész Mihály A tolonc című, idén 100 éves, felújított, digita­lizált némafilmjét vetítik. A 68 női trióinak stílusában egy transzvesztita bártulajdonos és egy menedzser segítségével kör- beturnézzák a Balatont. Bemu­tató: december 14. Délibáb: Hajdú Szabolcs wes- ternje talán novemberben kerül a mozikba, a torontói, szeptem­beri világpremier után. A film Tar Sándor novelláján alapul: egy afrikai labdarúgócsillagról szól, aki egy bundabotrány mi­perces alkotás a Michael Cur­tiz néven ismertté vált rendező egyik első filmje. Az 1914-ben forgatott alkotásra hat évtized kallódás után a New York-i Ma­gyar Ház pincéjében bukkan­tak, és 2008-ban került az inté­zet gyűjteményébe; a filmalap 14 millió forintos támogatásá­val sikerült a hibás, gyúlékony nitrokópiát vetíthető állapotba hozni. A film azért is különle­ges, mert ez Jászai Mari egyet­len filmes felvétele. A seregszemle kísérőprog­ramjaként az Uránia Nemzeti Filmszínházban szeptember 22-től In Memóriám címmel a magyar film legendás alko­tóinak műveit tűzik műsorra, ezenkívül lesz magyar filmpla- kát-kiállítás és -verseny is. att menekülni kényszerül hazá­jából, és egy hortobágyi pusz­tán köt ki, ahol rabszolgaként tartják. szabadesés: Pálfi György kis- költségvetésű, villámgyorsan készült filmje három díjat is nyert Karlovy Varyban. A film rövid szkeccsekből áll, amelyek­ben egy hétemeletes ház lakói­nak életéből látunk pillanato­kat. Bemutató: szeptember 25. Öt igazán nagy sikerre számot tartó magyar film, amelyet ősszel nagyon vár a közönség HÍRSÁV Wim Wenders életműdíjat kap „az egyik legjelentősebb kortárs filmrendező”, Wim Wenders Arany Medve-díjat kap életművéért a 2015 feb­ruári Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon - jelentette be csütörtökön Dieter Koss- lick fesztiváligazgató. A 65. Berlinale alkotásainak retrospektív vetítéseivel is ünnepli majd generációja legnagyobb hatású német filmrendezőjét, aki eddigi pályafutása során mintegy hatvan filmet forgatott, köz­tük a Párizs, Texast, a Távol és mégis közeit, a Túl a fel- hőkönt vagy a Berlin felett az ég című munkáját. Corvin: nemzetközi dokuszemle DOKUMENTUM FILM-FESZTI­VÁLT rendeznek szeptember 24. és 28. között Budapesten, a Corvin moziban, melyre a világ minden tájáról érkez­nek kreatív dokumentum­filmek, tematikai megkötés nélkül. A Budapest Nem­zetközi Dokumentumfilm Fesztivál (BIDF) néven futó rendezvény az elmúlt két év legjobb, díjnyertes filmjeiből válogat, s folytatása is lesz, minden évben szeptember­ben rendezik majd meg. Jane Austen-bál októberben jane austen-bált tartanak október 3-án és 4-én az alsó­petényi Prónay-kastélyban. A rendezvény a korszak hangulatában, korabeli ze­nével és táncokkal'várja a korhű öltözékben részt vevő bálozókat. Garaczi László lesz Graz írója GARACZI LÁSZLÓT 25 Ország 71 jelöltje közül választot­ták az osztrák város írójá­vá. Az 1956-ban született magyar író szeptembertől egy évig a Cerrini-kiskas- télyban, a város vendégeként élhet és dolgozhat. Az 1997- ben felelevenített középkori hagyomány keretében az alkotót kiválasztó zsűri eddig csak egyszer hívott magyar írót; Zilahy Péter 2008-2009-ben vendégeske­dett a Cerrini-kiskastélyban. Uj játszóhelyet avatnának a Nemzetiben évadnyitó Megújult a nézőtér, 12 saját bemutatóra készül a teátrum Ma zár a Szépművészeti Toulouse-Lautrec-tárlata A Nemzeti Színház évadnyitó társulati ülésén Vidnyánszky Attila főigazgató arról szólt, hogy a hazai kritika nem „ciró­gatja” előadásaikat, azok mégis komoly nemzetközi érdeklődést váltanak ki - írta az MTI. A direktor elmondása sze­rint, az évad kezdetére meg­újult a színház nézőtere, ahol megszüntették a legrosszabb akusztikájú helyeket, létesí­tettek viszont két új páholyt, így tíz fővel nőtt a befogadó- képesség. Valószínűleg Bajor Gizi Színpad néven november­re beindulhat egy új játszóhely is, de a színház nem adja fel az Amfiteátrum befedésének ter­vét sem. A Nemzeti repertoárja Vidnyánszky Attila növelte a színház befogadóképességét a műsor java részét kitevő saját produkciókból és a vidéki, hatá­ron túli, illetve külföldi társula­tok befogadott előadásaiból áll majd. A színház tizenkét saját bemutatóval, valamint négy ko­produkcióval várja a közönsé­get az új évadban. Mint hozzátette, szeptem­berben három bemutatóval rugaszkodnak neki a szezon­nak: Shakespeare Szentivánéji álom, Gombrowicz Operett és Molnár Ferenc A fehér felhő cí­mű darabjait állítják színpadra. Az évadban mások mellett Pe­tőfi, Márai, Sarkadi, Csiky, Gor­kij, Ibsen, Kafka vagy Bulgakov munkáiból rendezett produkci­ókkal találkozhat a közönség. ■ vasárnapig látogatható a Tou­louse-Lautrec világa című kiál­lítás a Szépművészeti Múzeum­ban; a francia festő születésé­nek 150. évfordulója alkalmá­ból, április végén nyílt tárlatot eddig több mint 90 ezren lát­ták. A kiállítás különlegessége, hogy a budapesti Lautrec-gyűj- temény ilyen nagyságú szeg­mense - mintegy százhetven mű - eddig egyetlen alkalom­mal, 1964-ben volt látható a Szépművészetiben - tájékoztat­ta az MTI-t a múzeum. A tárlaton Toulouse-Lautrec művein és korabeli fotókon túl a korszak Párizsát olyan kurió­zumok keltik életre, mint azok az 1900 körül született mozgó­filmek és hangfelvételek, ame­lyeken Lautrec műveinek sze­replői tűnnek fel. A Szépművészeti Grafikai Gyűjteménye több mint száz­ezer alkotást őriz, köztük szá­mos művész szinte teljes gra­fikai életművébe betekintést enged, így Lautrecébe is. A mű­vész itt található műveinek mintegy kétharmada kivétele­sen rövid idő alatt, nem sokkal a művész halála után, az 1910- es évek első felében vásárlások és adományozások révén került az intézménybe. Lautrectől kö­zel 240 művet őriz a múzeum - ehhez foghatóan gazdag állo­mánnyal a világon csak kevés gyűjtemény rendelkezik. ■ * i k i

Next

/
Oldalképek
Tartalom