Tolnai Népújság, 2014. augusztus (25. évfolyam,178-202. szám)
2014-08-19 / 193. szám
6 2014. AUGUSZTUS 19., KEDD BELFÖLD - KÜLFÖLD HÍRSÁV Madrid: kevesebb a nem teljesítő hitel mérséklődött a nem teljesítő hitelek aránya a spanyol bankoknál júniusban, miután az előzőkét hónapban nem változott. A spanyol központi bank hétfői közlése szerint a rossz hitelek aránya 13,1 százalékra csökkent júniusban a teljes hitel- állományhoz képest a májusi 13,4 százalékról. Spanyol- országban a teljes hitelállomány 1420 milliárd euróra nőtt júniusban a májusi 1410 milliárd euróról, a nem teljesíthető hitelek összege pedig a májusi 189,4 milliárd euróról 185,9 milliárd euróra csökkent. Az ingatlanpiaci buborék 2008-as kipukkanása után a nem teljesítő hitelek miatt megrokkant spanyol bankok többsége a rossz hitelek fokozatos csökkenését jelzi előre. ■ MTI Kína: csökken a tőkebefektetés Kínában 7,81 milliárd dollár értékben hajtottak végre közvetlen külföldi működőtőke-befektetést (FDI) júliusban. Ez 17 százalékkal elmarad az egy évvel korábbitól, és jóval alacsonyabb a júniusi 14,42 milliárd dollárnál - közölte az ázsiai ország kereskedelmi minisztériuma. A hétfőn ismertetett adatok szerint az idei első hét hónapban 71,14 milliárd dollár volt az FDI-beáramlás, 0,35 százalékkal alacsonyabb a tavaly azonos időszakinál. Tavaly 117,6 milliárd dollár értékben hajtottak végre közvetlen működőtőke-befektetést Kínában, ami 5,3 százalékkal volt több az egy évvel korábbinál. ■ MTI Sanghajban erősít a Harrow School NEMZETKÖZI KAMPUSZTnyit Sanghajban a híres angol Harrow School, amely európai tantervét exportálja a kelet-kínai metropoliszba. A legjobb angol iskolák egyikeként számon tartott Harrow School 2015 szeptemberében nyitja meg kapuit a 24 milliós városban. Az eredetileg kizárólag fiúkat tanító, bentlakásos iskola sanghaji kampusza lányokat is fogad majd. ■ MTI Nem győzött a kormány államadósság Négy éve nem látott magasságban a GDP-arányos ráta Az államháztartás nettó adóssága (a GDP százalékában) VG-GRAF1KA FORRÁS: MNB Orbán Viktor miniszterelnök négy éve is az egyik legfontosabb feladatnak nevezte az államadósság csökkentését. Nehezen megy Június végére a GDP 85 százaléka fölé emelkedett az államadósság, ami négyéves csúcsot jelent. Utoljára a második Orbán-kormány hatalomra kerülése után volt ilyen magas a ráta, amikor kormánypárti politikusok mélybe küldték a forintot. Hornyák József Utoljára négy évvel ezelőtt volt 85 százalék felett az államadósság, amikor Kosa Lajos és Szijjár- tó Péter Görögországhoz hasonlította hazánkat, így a forint mélyrepülése miatt megemelkedett az adósságráta. 2010 második negyedévében 85,6 százalékon állt az adósság, ha ennél is magasabb szintre emelkedne, húszéves csúcsot döntene. A hazai deviza esése az idei második negyedévben 65 milliárd forinttal, míg a nettó hitelfelvétel 434 milliárd forinttal emelte az adósságot, így jött ki a 85,1 százalékos GDP-arányos ráta. Még 2009-ben, a vüággazda- sági válság legmélyebb időszakában, az IMF-hitel felvétele után és a gazdaság 6,8 százalékos zuhanása mellett sem láthattunk ilyen magas GDP-arányos adósságot. Vagyis az államadósság elleni háborút nem lesz könnyű megnyerni, pedig a kormány törekvését még a GDP tíz százalékát kitevő, 3 000 milliárd forintnyi nyugdíjvagyon átvétele is segítette. A pénz már elfogyott, az adósság viszont nem csökken. Tavaly év végén 79,4 százalék volt a GDP-arányos államadósság, most azonban közel 6 százalékponttal magasabb a ráta. A 2013 végi alacsonyabb adósságot az okozta, hogy a kormány 750 milliárd forintra csökkentette a tartalékait és a forint az év utolsó napjaiban erősödött. Utóbbi mögött néhányan a forint erősödését célzó jegybanki beavatkozást láttak. Az idei első félév végére 2000 milliárd forint fölé emelkedett a kormányzati tartalékok szintje, miközben a hazai deviza fél éve alatt tíz egységgel, 310-ig gyengült az euróval szemben. A harmadik negyedévben és különösen az év végén mérséklődni fog az adósság, hiszen sok állampapír ebben az időszakban jár le, és a kormányzati tartalékok csökkenthetők; a forint árfolyama azonban könnyen meggátolhatja, hogy a 2013 véginél alacsonyabb legyen a ráta. Most 314-315 forint az euró, vagyis a hazai devizának erősödnie kellene. Év végéig még van idő, a kormányzati tartalékokat viszont a tavaly év végi szint alá kellene csökkenteni az adósságcsökkentéshez, ami veszélyes is lehet, ha bizonytanná válik a nemzetközi hangulat. Nem csak a bruttó, hanem az államháztartás nettó tartozása is nagyot emelkedett az idei első félévben: a tavaly év végén mért 73 százalékról 76,3 százalékra nőtt a nettó adósság. 2010 elején még csak 63 százalékon állt a GDP-arányos nettó tartozás, a Sok pénz kellett az államnak AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS nettó finanszírozási igénye az előzetes adatok szerint 2014 második negyedévével záruló elmúlt egy évben a GDP 3,1 százaléka, 918 milliárd forint - derült ki a jegybank tegnapi adataiból. Az idei második negyedévében az államháztartás nettó finanszírozási igénye a negyedéves GDP 4 százalékát, 302 milliárd forintot tett ki. Ennél nagyobb finanszírozási igénye csak 2011 végén volt az államnak. Az elmúlt két negyedévben növekedett a finanszírozási igény, ami részben a büdzsé éven belüli lefutásával, részben a választások előtti, kisebb költekezéssel magyarázható. válság kirobbanása előtt, 2008- | ban pedig még 50 százalék közelében volt. Az állam pénzügyi vagyonával és kötelezettségeivel korrigált ráta trendje egyértelműen növekvő volt az elmúlt években. Néhány elemző azt gondolja, hogy az idei 110 milliárd forintos költségvetési zárolás az állam- adósság alakulása miatt kell, mert a 3 százalék alatti költség- j vetési deficit elérését semmi sem veszélyezteti. A kormány viszont azzal érvel, hogy a vállalati részesedésvásárlások, az alacsony infláció és a közmunkaprogram kiterjesztése miatt zároltak. Nem meglepő, hogy a | GDP-arányos adósság nem csökken, hiszen ehhez a „hármas szabálynak” és még egy fontos kitételnek kell teljesülnie. Török Zoltán, a Raiffeisen Bank közgazdásza a Világgazdaság körkérdésében úgy vélekedett, a tartós csökkenéshez 3 százalék alatti költségvetési deficit, 3 százalékos infláció és 3 százalék feletti gazdasági növekedés kell. A fontos kitétel pedig az, hogy a forint ne, vagy csak minimálisan gyengüljön. Többen azt is kiemelik, hogy évről évre alacsonyabb deficitcél kellene az adósságcsökkenéshez, idén azonban a választások előtt nem akart egy szigorúbb büdzsét ösz- szeállítani a kormány. Megkezdték az április 15. utáni fejlesztési számlák uniós kifizetését utalás Az Európai Bizottság megindította az április 15. után benyújtott magyar fejlesztési számlák kifizetését, és bár az intézményrendszeri átalakítás brüsszeli vizsgálata még nem fejeződött be, a jelek szerint rövid időn belül elfogadhatják azt, így hamarosan aláírható lesz a partnerségi megállapodás - közölte a Miniszterelnökség fejlesztéspolitikai kommunikációért felelős helyettes államtitkára hétfőn. Csepreghy Nándor megerősítette a vs.hu értesülését, miszerint: az elmúlt napokban ösz- szesen 25,8 milliárd forintnyi számlát egyenlített ki az EB. A helyettes államtitkár megjegyezte: lényegében az a hír, hogy nincs hír. Hangsúlyozta, hogy a kormány már korábban is leszögezte: nem álltak le az utalások. Volt ugyan egy intézményrendszeri átalakítás, ez azonban a gazdasági szereplőktől érkező kritikákra reagált, amelyeket a pályázók az elmúlt hét év, az előző uniós költségvetési ciklus gyakorlatáról fogalmaztak meg. Ezért döntött úgy a kormány, hogy megváltoztatja a pályáztatás rendszerét - tette hozzá. Csepreghy Nándor megjegyezte, hogy a módosítások kézzel fogható jelei már az ősszel induló pályázatoknál láthatóak lesznek. Az Európai Bizottság azt kérte, hogy amíg Brüsszelben ellenőrzik az új rendszert addig Magyarország ne küldjön új számlákat, ezt azonban most feloldotta az EU bizottsága. így elkezdődtek az április 15-dikét követően benyújtott számlák kifizetése, több operatív programban is. A helyettes államtitkár példaként említette a Környezet és Energia Operatív Programokat, továbbá a Regionális Operatív Programokat, valamint a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Programokat illetve a Gazdasági Fejlesztési Programot említette. Ezen programok esetében érkezett pénz Brüsz- szelből, vagyis a kifizetések folyamatosak. A tények cáfolják azokat, akik úgy vélekedtek, hogy az intézményi rendszer átalakítása árt országnak, mert leállítja a Brüsszeli kifizetéseket. ■ MTI A gyermekelhelyezési támogatások harmadát fizették ki pályázat Eddig mintegy 3,2 milliárd forint érkezett meg többek között a családi napközikhez a 9,5 milliárdos keretből Eddig 3,2 milliárd forint a teljes kifizetés mértéke „A munka és magánélet összehangolását segítő helyi kezdeményezések támogatása” nevű programban - derül ki Lázár János egy írásbeli kérdésre adott válaszából. A Miniszterelnökség vezetője közölte, hogy a nyertes projektek számára - például a családi napközik és a gyermekek napközbeni ellátását biztosító munkáltatók által elnyert támogatások - 1,5 milliárd forintnyi előleg és további 1,7 milliárdnyi támogatást fizettek ki 3506 számla alapján. A tárcavezetőt Szél Bernadett kérdezte arról, hogy „miért állnak” az említett projekt kifizetései. Az LMP-s képviselő arra emlékeztetett, hogy az alternatív nappali gyermekellátó intézmények, céges és intézményi szolgáltatások, helyi innovatív projektek támogatására összesen mintegy 8 milliárdos keretösz- szeg volt, amelyből decemberben mindössze 1,5 milliárdot fizettek ki. Az év elején 10,4 milliárdra emelték az összeget, akkor 200 kedvezményezett 5,1 milliárdra rendelkezett érvényes és hatályos szerződéssel. Júliusban arról tájékoztatták egyes pályázók Szélt, hogy nem kötöttek velük szerződést, pedig februárban azt a tájékoztatást kapták, hogy hamarosan kifizetik a megítélt támogatásokat. Attól tartanak, Folyamatos az elbírálás hogy kifutnak az időből, mivel 2015. december végéig le kell zárniuk a projekteket. A gyermekek alternatív elhelyezése, például a családi napközikben azért is fontos lenne, mivel az építések ellenére (2010 és 2014 között 28,4 milliárdos keret) továbbra is 130 százalékos a bölcsődék kihasználtsága, a korosztály 9 százalékát látják el. A gyed extra bevezetésével - amely alapján kedvezményesen vállalhatnak munkát a kisgyermeket nevelők - nagyobb igény van a gyermekek elhelyezésére. Szűcs Viktória, a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szak- szervezetének elnöke korábban lapunknak azt mondta: potenciálisan 200 ezer szülő is igénybe vehetné a gyed extrát, míg jelenleg mintegy 37 ezer bölcsődei és a 7500 családi napközis férőhely van. A kormányzat az idén 18,6 milliárdos támogatással a gyed extránál 65 ezer igénybevevővel számol, az idén 43 ezer lehet a bölcsődei férőhelyek száma. Lázár szerint nem állnak a kifizetések, a kedvezményezettek által benyújtott időközi, illetve záró beszámolók, kifizetési igények feldolgozása és kifizetése folyamatos. Összesen 1588 pályázat érkezett be. 2013 első negyedévében 198 pályázatot 5,1 milliárd forint értékben támogattak. A kimagasló igény miatt idén februárban 194 újabb pályázat kapott ösz- szesen 3,52 milliárdot. Jogorvoslati eljárások után további 30 pályázatot támogattak 783,9 millióval. így összesen 442 projekt 9,5 milliárd forintot kapott. A Miniszterelnökség vezetője közölte, idén februárban nem arról értesítették a pályázókat, hogy hamarosan kifizetik a megítélt támogatásokat, hanem arról: a pályázatuk támogatásban részesült. A szerződéskötést követően előleget kérhetnek, illetve a projekt megvalósítási szakaszában, a számlával igazolt tevékenységek után benyújthatják a kifizetési igénylésüket. ■ É. S.
