Tolnai Népújság, 2014. augusztus (25. évfolyam,178-202. szám)
2014-08-16 / 191. szám
6 GAZDASAG 2014. AUGUSZTUS 16., SZOMBAT A BUX index alakulása (pont) 17550 17 500 17 450 2014. augusztus 15. VG-GRAFIKA FORRÁS: BÉT Nyertesek Részvény Utolsó ár Változás (Ft) (%) Millió Ft FHB 749 3,17 9 OTP 3957 1,46 4941 RABA 1295 1,25 7 TVK 4343 0,53 1 M0L 11725 0,3 376 Vesztesek Részvény Utolsó ár Változás (Ft) _]%L Millió Ft BTEL 489-5,96 9 CIGPANNONIA 223-1,76 13 SYNERG0N 162-1,22 1 APPENINN 193-1,03 1 PANNERGY 318-0,31 2 FORRÁS: BÉT BÉT-áruszekció (forint/tonna, 2014. augusztus 15.) Dátum Új élsz. ár (Ft) Malmi búza 2014. szept 47 500 Takarmánybúza 2014. szept 41500 Takarmánykukorica 2014. m 39000 Takarmányárpa 2014, szept 42000 Olajnapraforgó 2014.okt 84000 Repce 2014. szept 87 000 FORRÁS: BUDAPESTI ÉRTÉKTŐZSDE MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam (2014. augusztus 15.) ■ •• II// •• I Közüzemi ivóvíz nélkül eu-kötelezettség Több mint 230 ezer lakás érintett szerte az országban 313,90 1,35 Ft A S/Ft 234,22 0,64 Ft A CHF/Ft 259,35 1,41 Ft A €/$ 1,3393 0,0013 USD Valutaárfolyamok (forint/euró, 2014. augusztus 15.) VÉTELI ELADÁSI Budapest Bank 302,98 321,72 CIBBank 299,89 324,89 Citibank 299,66 324,72 Erste Bank 303,56 321,04 FHB Bank 303,24 321,36 K&H Bank 303,92 321,44 MKB Bank 302,52 321,88 OTP Bank 304,14 321,66 Raiffeisen Bank 302,62 321,34 Nemrég még közel negyedmillió lakásban nem volt közüzemi ivóvízellátás. Az ivóvízminőség javításának teljesítésében több uniós vállalásunk is késett, az előző pénzügyi ciklusban közel 150 milliárdot fordíthattunk erre a célra. Éber Sándor * 16 Magyarországon összesen 232 ezer 783 lakásban nem volt elérhető a közüzemi ivóvízellátás a legutóbbi népszámláláskor - közölte a parlament honlapján a Pintér Sándor belügyminiszter. A 2011-es adatok szerint a közel negyedmillió háztartásból 130 ezer 766 lakás esetén közkifolyóról, vagy más módon elérhető közelségben volt található ivóvízvételi lehetőség. További 86 ezer lakásban rendelkezésre állt a vezetékes használati vízellátás, amely nem a közüzemi ivóvízellátásra alapozott volt. A fennmaradó 16 ezer lakásban egyéb módon oldották meg a lakossági ivóvízigény fedezését. A tárcavezetőt az LMP-s Szél Bernadett és Ikotity István kérdezte arról, hogy „Magyarországon mikor lesz mindenki számára elérhető a vízszolgáltatás saját háztartásán belül?” Az előző uniós pénzügyi ciklusban a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) keretén belül ivóvízminőség javításra is lehetett korlátozott mértékben pályázni. A 2007-2013- as időszakban 147,89 milliárd forint állt rendelkezésre erre a célra, amelyből a 2011-13-as keret 129,17 milliárd forint volt. 2007 eleje és 2012 vége között 84 projekt kapott támogatást 79,8 milliárd forint értékben. 2013 elejétől napjainkig 115 projekt pályázott sikeresen, összesen 67,6 milliárdot kaptak. lelenleg 46 pályázat vár még elbírálásra 14,3 milliárdos értékben, amely most már nem a KEOP, hanem a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program (KEHOP) keretén belül fog megvalósulni. A KEHOP már a 2014-020-as pénzügyi ciklus része, amelyben a belügyminiszter szerint a megfelelő minőségű ivóvíz Az alföldi régiókban, Békésben, Somogybán, a délebbi és északi vidékeken a legnagyobb a lemaradás e téren biztosítása kiemelt szerepet kap. Pintér szerint a kormány az ellátási hiányok felszámolását, az ivóvízminőség-javító program keretében felgyorsítani kívánja. Ennek keretében az állam átvállalta a minőség- javítás tekintetében érintett önkormányzatok beruházásainak önrészét. A kormány a kötelezettséggel összefüggő beruházás megvalósításáról saját hatáskörben gondoskodhat, ha az unió vagy más nemzetközi szervezet felé vállalt kötelezettség határideje eredménytelenül telt el, vagy a határidőben történő teljesítés elmaradásának reális veszélye fennáll. Amikor Magyarország az unióhoz csatlakozott 2004ben, akkor a szerződésben bizonyos vállalásokat határidőre. Például azt is, hogy 2006-ig az ivóvízben a bór, a fluorid és nitrit határértéket az uniós határérték alá szorítjuk. Az arzén esetében ezt 2009- re (ugyanerre az ammonium határértéket alá szorítását is vállalta a magyar kormány) terveztük teljesíteni. Az Európai Bizottság 2012. december 25-ig adott haladékot Magyar- országnak, hogy biztosítsa az ivóvizek az európai uniós határérték alatti arzén- (50 helyett 10 mikrogramm literenként), bór- és fluoridtartalmát, amit nem sikerült mindenhol teljesíteni. A honvédség ezért egyes településeken még az Kétmillió ember érintett mintegy kétmillió lakost érint közel mintegy 700 településen, hogy nem megfelelő ivóvíz áll a rendelkezésükre - mondta korábban a Vidékfejlesztési Minisztérium vízgazdálkodási csoportjának főosztályvezető-helyettese a Világgazdaság című napilap konferenciáján. Domahidy László szerint az uniós irányelveknek megfelelő ivóvíz program azért is haladt nehézkesen, mert a megvalósítására nem volt a településeknek elegendő önereje a pályázatoknál. A idei évi büdzsében eredetileg 4,5 milliárd forintot terveztek ivóvíz-pályázati célokra. idén is szolgáltatta az arzésn- mentes vizet (március elejétől március végégig 51 településen vállalták), mivel hálózati szinten ez nem mindenhol sikerült megvalósítani. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium biztosította, a dero- gációval (az uniós vállalásoktól egy időre mentességet, haladékot kapó) érintett települések előkészítésére azonnal forrásokhoz jussanak. Az érintett önkormányzatok a KEOP támogatás feletti önrészét az EU Önerő Alapból teljes mértékben finanszírozhatták. Jelenleg összesen 89 ivó- vízminőség-javítóprojekt van, melyben 365 település érintett derogációval. Közvetlen kormányzati segítségben 33 projekt részesül, 56-ot a Belügyminisztérium támogat. Vissza nem térítendő támogatást kapott 2012-ben és 2013-ban 62 település az ivóvízproblémáik átmeneti megoldására. Az érintett települések fejlesztéseihez szükséges források esetében a KEOP keretein belül 2015. június 30-ig van lehetőség a projektek végrehajtására és azok pénzügyi elszámolására. JŐ TANÁCS Kidobjam, mert nem lehet javítani? LETELT AZ IDEJE Olvasónk 2011. februárjában digitális képkeretet vásárolt, amely most elromlott. A terméket az úr elvitte a gyártó szervizébe, ahol azt a választ kapta, a képkeret javíthatatlan, ráadásul nem gyártják, tehát ki lehet dobni. Levélírónk azonban jogorvoslatot szeretne. A tartós fogyasztási cikkekre egy év jótállás és további két év szavatossági időt ír elő a fogyasztóvédelmi törvény. A jótállás időszakában a gyártónak, illetve a kereskedőnek gondoskodnia kell róla, hogy az elromlott terméket díjmentesen megjavítsák, vagy ha ez nem lehetséges, adjanak helyette egy jó másikat. Amennyiben nincs az adott termékből, akkor a fogyasztónak vissza kell kapnia a termék vételárát. ha A termék egy év után, tehát a jótállás lejártát követően romlik el, életbe lép a szavatossági jog. Ekkor a kereskedőnek ugyanúgy kell eljárni, mint a fenti esetben, kivéve, ha vitára kerül sor. Ilyenkor a vásárlás utáni fél éven belül az eladónak kell gondoskodnia annak kiderítéséről (bevizsgáltatással), hogy az árucikk valóban gyártási hiba miatt ment tönkre. Fél év elteltével a vásárlónak kell végigjárni a bizonyítási procedúrát. MINDEZ LEVÉLÍRÓNKNÁL nem jöhet szóba, mert a terméket több mint három éve vásárolta, tehát a jótállás és a szavatosság egyaránt lejárt. Ha a digitális képkeretet valóban nem lehet megjavítani, akkor a szerkezet kiszolgálta az idejét. A mai kereskedelmi cikkeknél, köztük az elektronikus termékeknél gyakori, hogy nem tartanak ki pár évnél, illetve ezalatt romlik a minőségük. ■ Rados Virág Kérjük, írja meg fogyasztó- védelmi panaszait! jotanacs@axelspringer.hu Nem várható a földminősítés rendszerének megváltoztatása becslőjárás A minőségi osztályt és az aranykorona-értéket kell feltüntetni a tulajdoni lapokon Nem tartok szükségesnek jogszabály-módosítást a termőföldek minőségi osztályba sorolása ügyében - közölte a minap a földművelésügyi miniszter. Fazekas Sándor ugyanis Kepli Lajos írásbeli kérdésére azt írta, hogy a jogszabályok jelenleg is biztosítják a földminősítési adatok felülvizsgálatát és indokolt esetben a minőségi osztály, valamint az aranykorona (Ak) érték megváltoztatását. A jobbikos honatya azt firtatta, a legtöbb földterület minőségi osztálya és aranykorona értéke több évtizede lett megállapítva, sokszor nem tükrözi a valóságot. Szerinte többször előfordult, hogy a földhivatal a földtulajdonos szakértői vizsgálattal is alátámasztott átminősítési kérelmét elutasította (az eljáráshoz 100 ezer forint az illeték), mivef a rendeletben fennálló osztályba sorozási okok nem álltak fenn. Több kárpótlás útján néhány tíz hektárnyi földhöz jutott gazda szenvedhetett kárt, akik nem maguk hasznosítják földet, hanem bérlet útján műveltetik azt. Fazekas hangsúlyozta, a tulajdonosok a sérelmes határozatok ellen élhetnek a jogorvoslat lehetőségével. A haszonbérlet nagysága nem kizárólag a földrészlet Ak értéke alapján határozható meg. A szerződés a díj mértékére vonatkozóan tartalmazhat például meghatározott pénzöszFazekas: jogorvoslatra van mód szeget, vagy az étkezési búzának a hazai tőzsdei átlagára (Fi/ kg) alapján számított összeget is. Közölte azt is, a jogszabályok alapján a mező- és erdőgazdasági művelés alatt álló vagy arra alkalmas, alkalmassá tett föld minőségét osztályba sorolással a természetbeni állapotnak megfelelően kell megállapítani. A föld minőségeként a minőségi osztályt és az annak megfelelő kataszteri tiszta jövedelmet, az Ak értéket kell feltüntetni az ingatlan tulajdoni lapján. A tulajdonos a területi járási földhivatalnál kérelmezheti földjének minősítését. A földek minőségi osztályát (kataszteri tiszta jövedelmét) nem művelési ágváltozásból eredő fóldminőségváltozásnál a földhivatal megváltoztathatja, ha az ingatlan-nyüvántartás adatai és a valóságos állapot között legalább két minőségi osztály különbözet, vagy hektáronként 8 aranykorona eltérés állapítható meg. Ezt az indokolja, hogy a fold minőségében esetleg fennálló, de nem releváns különbség nem elégséges az Ak érték korrekciójához. A földminősítési rendszer a becslőjárá- son belül művelési áganként a különböző minőségű területeket minőségi osztályokba sorolja, amelyeket egytől legfeljebb nyolcig terjedő értékszámmal különböztet meg. Az alacsonyabb számérték a jobb talajminőséget mutatja. A földhivatal a határszemle és a parlagfű felderítése során évente rendszeres helyszíni ellenőrzéseket végez; ha természetbeni állapot és az ingatlan-nyüvántartás tartalmának eltérését észlelik, akkor megteszik a szükséges hatósági intézkedéseket. Fazekas Sándor hangsúlyozta: a földminősítés aranykoronás rendszerének fenntartásával legalább középtávon számolni kell (tekintettel a máig lezáratlan földprivatizációra), ezért a földhivatali hálózat folyamatosan gondoskodik a hozadéki rendszer karbantartásáról. «É. S. >
