Tolnai Népújság, 2014. augusztus (25. évfolyam,178-202. szám)
2014-08-15 / 190. szám
2014. AUGUSZTUS 15., PÉNTEK 6 MEZOGAZDASAG A csemegekukorica nagy része eddig exportra ment nagyhatalom Jók az augusztusi betakarítást! csemegekukorica terméskilátásai, és ha nagyobb természeti csapás, vagy jelentős belvíz nem éri a táblákat, akkor kiemelkedő hozamra számíthatnak a termelők - áll a növényvédő szerek és vetőmagvak forgalmazásával foglalkozó Syngenta Kft. eljuttatott legfrissebb ágazati elemzésében. De - figyelmeztetnek a szakemberek - a termés nagyban függ a további időszak időjárásától, különösen az első őszi fagyoktól. Magyarország csemegekukorica nagyhatalomnak számít és az idén - az előző évinél 3 ezer hektárral nagyobb területen - 37 ezer hektáron termesztenek a gazdálkodók. Az elmúlt három év stabil periódus az ágazat történetében, és továbbra is nagy a piaci igény a magyar csemegekukorica iránt - nyilatkozta Pereczes Jánost, a Syngenta nagymagvú zöldség üzletágának vezetője. Tájékoztatása szerint a legtöbb csemegekukorica a Hajdúságban, valamint Békés és Jász-Nagykun-Szolnok megyében terem, amelynek nagy része különféle feldolgozókba kerül: kétharmadából konzerv készül, a többiből pedig gyorsfagyasztott csöves, vagy morzsolt termék lesz. A csemegekukorica alig 5 százaléka kerül a magyar háztartásokba, a többit Európa szinte összes országába exportálják - hangsúlyozta a szakember, s hozzátette: a magyar csemegekukorica jelenleg is versenyképes más európai gyártókkal szemben, de az elmúlt két évi hektáronkénti 13 tonnás mennyiséget alig meghaladó országos termésátlag azt jelzi: még jelentős tartalékok vannak a hozamok növelésére Az adatok szerint jelenleg a piacokon 5 ezer tonna terményt kínálnak megvételre és 57 ezer tonnát keresnek. ■ VG Gondok a fejlesztésekben? embargó Dömpingáruk megjelenésével számolnak a szakértők Állatállomány (ezer darab) I Szarvasmarha 1 Sertés Juh Tyúk 2010. június 706 3208 1204 39428 2011. június 692 3156 1168 38309 2012. június 733 2947 1206 34718 2013. június 763 2891 1210 33823 2014. június 789 3095 1271 36488 Horváth Gábor szerint az orosz piac kiesésével veszélybe kerülhet a fejlesztések megtérülése JM A többség exportra megy Veszélybe kerülhet a kormány egyik legfontosabb j stratégiai célja: a zöldség-gyümölcs exportjának növelése, illetve az állat- tenyésztés felfuttatása. Az orosz piac kiesésével kérdéses a fejlesztések megtérülése, hiszen nem biztos, hogy lesz hol eladni a növekvő termékmennyiséget. Vélhetően sokkszerűen többlet- kínálat jelenik meg a hazai piacon, és ez egy olyan érzékeny termékkörnél, mint az állati termékek vagy a zöldség-gyümölcs, hatalmas áresést involválhat - mondta lapunknak Horváth Gábor, a Magyar Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkára. Agyagási Edit Nagy veszteségekkel számolhat Magyarország az embargó miatt, hiszen az orosz piacra szánt, szerződéssel már lekötött termékek itthon maradnak. Miközben a következő időszakra új szerződéseket kellene kötni, és a termelési szerkezetet is meg kellene határozni. A bizonytalanság okán ennek nyilván akadályai vannak - nyilatkozta a szakember s hozzátette: mivel az EU egészét kitiltották a piacról, jelentős árumennyiség maradhat a belső piacon, ami felboríthatja a kereslet-kínálat egyensúlyát. Ezen túlmenően ez a termékfelesleg, azzal hogy piacot keres magának, a többi exportpiacunkon is versenytársként jelentkezhet. A főtitkár arról is beszélt: a kormányzati stratégia célja a zöldség-gyümölcs exportot 1,2 millió tonnára növelése, valamint az állatállomány felfuttatása. Ezeknek célkitűzések megvalósítására a 2014-2020 időszakban jelentős fejlesztési forrásokat kívánnak fordítani. Az orosz piac kiesésével azonban a Gondban vannak a térségben is A román agrárexportnak eddig 2,2 százaléka irányult Oroszországba, de az uniós szankciók elleni moszkvai válaszlépéseknek közvetett kihatásai is lehetnek a román mező- gazdaságra - számolt be a román Hotnews.ro hírportál. Tavalyi az év első négy hónapjában az Oroszországba irányuló román kivitel megközelítette a 450 millió eurót, ez az adott időszak román exportjának 2,8 százaléka tette ki. A mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek exportja ugyanebben az időszakban 23,7 millió eurót forgalmat bonyolított: ez az ágazat kivitelének 2,2 százalékát jelentette. az élelmiszerek árának átlagban 10-15 százalékos csökkenésére lehet számítani Csehországban, amennyiben az orosz embargó következtében - állapította meg elemzésében a cseh élelmiszeripari kamara. „Amennyiben nem fogjuk a piacot következetesen ellenőrizni, és nem gátoljuk meg az élelmiszerek dömpingáron való importját, az áraklO-15 százalékkal csökkenhetnek”- nyilatkozta Dana Vecero- vá, a kamara szóvivője. FORRÁS:KSH fejlesztések megtérülése veszélybe kerül, hiszen nem biztos, hogy lesz hol eladni a növekvő termékmennyiséget - magyarázta. Magyarország számára tragédia lenne pont ennek a szomszéd piacnak az elvesztése, mivel alacsonyak a szállítási költségek, s már jól működő kapcsolatainak vannak ott -tette hozzá. Felmerül az a kérdés is, hogy az állattenyésztés és a zöldség-gyümölcs ágazat esetleges felfuttatásával párhuzamosan piacunk is lesz-e, ahol a többlettermékeinket el tudjuk adni. Különösen érdekes ez a zöldség-gyümölcs kapcsán, mert azt a közelben kellene értékesíteni. Az a gond, hogy termelőket fejlesztésre ösztönzi a kormány, százmilliárdokat költ ennek támogatására, miközben piacaink nem feltétlenül biztosítottak. Nyilvánvalóan csak versenyképes termékekkel lehet a világpiacon vevőket találni. Az állattenyésztést illetően ehhez hatékony, a legmodernebb állattartó telepek kellenek. Csakhogy a magyar kormányzat éppen ezeket teszi most tönkre - érvelt a szakember. Bírálják az Európai Unió zöldítési rendszerét ökológia A 2015-ben induló közvetlen agrártámogatási rendszer több új, kötelező elemet tartalmaz a gazdák számára, amelyek közül a legfontosabb a zöldítés követelményrendszere. Ez az uniós országok számára egy többlépcsős megvalósítási kötelezettséget fogalmaz meg. Magyarország július végén teljesítette a bejelentés első fordulóját, amelynek értelmében a termelőknek három zöldítési gyakorlatot kell végezniük: a növénytermesztés diverzifikálását, az állandó gyepterületek fenntartását, valamint a 15 hektár fölötti szántón a területük 5 százalékának megfelelő kiterjedésű ökológiai célterület fenntartását. A program azonban megosztotta az uniós agrártársadalmat, az egyik vitatott passzusa szerint a zöldítés egy vagy több követelménye alól mentesülhetnek azok a termelők, akik azzal egyenértékű gyakorlatot folytatnak, például a biogazdák, vagy a döntően gyepgazdálkodással foglalkozók. Az egyenértékű gyakorlatokat a szaktárca ismeri el. „Az Európai Unió Közös Agrár- politikájának (KAP) a zöldítése nem váltotta be a korábbi ígéreteket” - nyilatkozták szakértők a Science tudományos folyóiratnak. Érvelésük szerint az intenzív mezőgazdasági művelés- a teljes európai költségvetés közel 40 százaléka irányul különféle mezőgazdasági kiadásokra - pusztítja az élőhelyeket, veszélyezteti az ökoszisztémát, és fajok tucatjainak eltűnését okozza, ezzel pedig veszélybe sodorja az európai élelmiszer-biztonságot. A szakemberek arról is írnak: sajnálatosan általános az a törekvés, hogy a zöldítéssel kapcsolatos szabályozások rugalmas alkalmazására hivatkozva könnyítéseket vezetnek be. így a reform eredeti tartalma elvész, és a mezőgazdasági támogatások környezeti hozzáadott értéke erősen megkérdőjelezhető. Pedig a mezőgazdasági biodiver- zitás csökkenése Európa nyugati felén mára - több helyen- kritikus mértéket öltött, és a folyamatok hazánkban is érzékelhetők. ■ VG Sertésstratégiát dolgoztak ki Békésben a piac biztosítására támogatás Az elmúlt hónapokban tíz százalékkal csökkent az orosz import Elkészült a Békés megyei sertésstratégia második fejezete, amely szakmai választ ad arra - az egyre súlyosabbá vált - a kérdésre: hogyan lehet a jelenlegi évi 260-280 ezer vágósertést öt év alatt egymillióra növelni a térségben. A tervezet szerint szükség van egy korszerű - évi egymillió sertést feldolgozó - új vágóhídra, amit Gyulán építenének fel. A vágó- kapacitás bővítése elsősorban termelők piaci biztonságát fogja szolgálni. Kis Miklós Zsolt, a Miniszterelnökség vidékfejlesztésért felelős államtitkára azt nyilatkozta: a kormány elkötelezett az állattenyésztési ágazat fejlesztése mellett. Tájékoztatása szerint pályázatokkal jelentős támogatási források hívhatók le mezőgazdasági termelő beruházásokra és élelmiszeripari fejlesztésekre: a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretében 2014-2020 között 300 milliárd forintot lehet erre a célra megpályázni. Az államtitkár arról is beszélt: a kormány az állattenyésztés támogatására 2014- ben 180 milliárd forint támogatást fordít, emellett pedig a vidékfejlesztési alapból további 32 milliárd forintot juttat az ágazat számára. Tájékoztatása szerint az állatjóléti támogatások összege hízókra 8,5 milA miniszteri biztos szerint változatlanul jók az ágazat esélyei liárd forint, és a kormány új jogcímen további 8,6 milliárd forint nemzeti állatjóléti támogatást kíván adni az anyakocák után. Horváth István sertésstratégiáért felelős miniszteri biztos szerint az ágazatnak jók az esélyei - s bár az elmúlt négy hónapban tíz százalékkal csökkent az import - a földet a gazdáknak programnak köszönhetően többen foglalkoznak sertéstartással. A szakember úgy véli: nagy tartalékaink vannak a sertéshúsfogyasztásban: Magyarországon az egy főre jutó mennyiség 25-27 kilogramm évente, Ausztriában ez ötven kilogramm. ■ A. E. A sertéspestis ellen az orosz mezőgazdasági miniszter, Nikolay Fedorov bejelentette: a tárca 300 millió rubelt - mintegy 8,6 millió forintot -fordít az államkasszából az afrikai sertéspestis Oroszország 12 régiójában való terjedésének megfékezésére. Dacian Ciolos mező- gazdasági biztos szerint az embargó az elmúlt hónapokban 580 millió euró - mintegy 180 milliárd forint - exportkieséstokozott az uniós sertéstenyésztőknek. Az Európai Bizottság előzetes adatai alapján 2012-ben az 5,6 százalékos emelkedés után tavalyl0,5 Xo-kal - 17 ezer tonnára - esett vissza az EU sertéshúsimportja.
