Tolnai Népújság, 2014. július (25. évfolyam, 151-177. szám)

2014-07-04 / 154. szám

4 KÖRKÉP 2014. JÚLIUS 4., PÉNTEK Az agrártermelők versenyképessége elképzelhetetlen összefogás nélkül Csak Isten tud minket megjavítani BAPTizMus Ragaszkodnak a bibliai hitvalláshoz, felnőttként választanak „A szövetkezetek valamennyi­ünk számára biztosítják a fenn­tartható fejlődést” - ez volt a mottója az Országos Szövetke­zeti Tanács (OSZT) által meg­rendezett 92. Nemzetközi Szö­vetkezeti Napnak. Az OSZT el­nöke, a dombóvári Patay Vil­mos ünnepi beszédében el­mondta, a szövetkezetek nem­zetközi napján minden évben más-más témát dolgoznak fel. Idén azzal foglalkoztak, hogy a globális gazdasági válság ki­útkeresésében milyen szerepet kaphatnak a szövetkezetek. Patay Vilmos, aki egyben a Hangya Szövetkezeti Együtt­működés elnöke is, évek óta so­kat tesz azért, hogy a hazai ag­rártermelők együttműködését - közös beszerzés, együttes ér­tékesítés, kedvezőbb árak - erő­sítse. Mint mondta, a magyar gazdálkodók piaci érdekérvé­nyesítő képessége erőteljesen le­csökkent, ennek oka, hogy a tu­lajdonváltással párhuzamosan nem alakult ki az új tulajdono­si szerkezetnek megfelelő nem­zeti érdekvédelmi szervező­dés. Emiatt az elmúlt 23 évben drasztikusan csökkent a mező- gazdaság termékkibocsátása, és a szervezetlenségből adódó al­kupozíció hiánya miatt a haté­konyság és a versenyképesség is. Szerinte nemzeti összefogás szükséges ahhoz - méretkü­lönbségtől függetlenül -, hogy a magyar gazdálkodók érdekeiket a globális piaci viszonyok között érvényesíteni tudják. Patay Vil­mos azt is elmondta, rezsicsök­kentés céllal hozták létre a Han- gya-Coop Mezőgazdasági Hol­ding Szövetkezetét, mely már az idei gabonaértékesítésben is részt vehet. A Hangya Szövetke­zeteknek jelenleg mintegy 200 szervezet a tagja, és 12 ezer ter­melőt képviselnek. ■ M. I. Patay Vilmos elnök Volt idő, amikor Papp Barnabás abban reményke­dett, rá lehet venni a rossz embereket arra, hogy érde­mes megjavulni. Baptista lelkészként ma már azt gon­dolja: egyedül Isten tudja az embert „megjavítani”. Budavári Kata Aki nagy akar lenni, szolgál, a gazdag ember pedig másokat j gazdagít. A baptista ember jó­zan életű, és a Biblia alapján éli életét. Papp Barnabás baptista lelkész szerint a Szentírás hasz­nálati utasításként is értelmez­hető, hiszen kiderül belőle: ki az Isten, és mit akar, ki a Sátán, és mit akar, és az is, hogy kicsoda az ember. Ez utóbbi teremtmény, aki jót akar, de nem képes erre Isten nélkül. Az egyébként szin­te mindig vidám egyházi em­ber nagyon is komolyan veszi a Biblia utasításait, és azt mond­ja, mindegy, hogy egy bűnt kö­vetünk el vagy egymilliót, hi­szen egy vétek is elszakít min­ket Istentől, aki saját képmására teremtett minket, de ezt a kép­mást az első bűn elkövetésekor elveszítettük.- Jó és rossz között ma elmo- •sódott a határ, holott a Szentírás nagyon is egyértelművé teszi, hogy mi a jó és mi a rossz. Az én központú világ önzővé tesz, hol­ott nem tehetem meg, hogy nem szeretem azt az embertársamat, akit szintén szeret az Isten - vallja a lelkész. Az, hogy szeret minket a Teremtő, nem kérdés, ugyanúgy, ahogy a szülő is sze­reti a gyermekét, még akkor is, ha az éppen rossz fát tett a tűzre. A szeretet nem múlik el, ugyan­akkor a szülőt szomorúvá teszi gyermeke bűne, és boldoggá an­nak jó tette. - És ahogy mi is ugyanúgy adunk vacsorát vagy mesélünk rosszalkodó cseme­ténknek, mint máskor, Isten is ugyanúgy gondoskodik rólunk, ha jók, ha rosszak vagyunk - mondja Papp Barnabás. Felesége, Krisztina, akivel a teológián ismerkedett meg úgy véli, a gondviselést egészen hét- o köznapi dolgokban is megta- | pasztalhatjuk. így például ki­ll derült, hogy nyaralásuk ide- | je alatt ugyan rossz volt az idő, a ám Krisztináéknak, pontosab­ban két kis gyermeküknek így Papp Barnabás szekszárdi baptista lelkész feleségével, Krisztinával és gyerekeikkel, Sárával és Jonatánnal legalább nem kellett elszenved­niük egy hasmenéssel járó be­tegséget, melyet a jelek szerint fürdés közben valószínűleg ösz- szeszedtek volna. - Mi hálát is tudunk adni - mondja a feleség, melyhez férje hozzáteszi, ők bi­zony vidám, boldog emberek. A fiatal házaspár egyébként néhány éve került Szekszárd- ra. Krisztina, aki péceli, erede­tileg egy nagy, nyüzsgő helyen képzelte el az életét, a főváros­ban, esetleg külföldön. Koráb­ban egy évet töltött Kanadában és egyet az USA-ban. És állítá­sa szerint azt végképp nem gon­dolta, hogy egy lelkipásztor fe­leségeként háttérmunkát végez majd. - Ehhez képest meglepő­A baptizmus kincsei 1. A Biblia tisztelete és szeretete. 2. Krisztus centrikus igehirdeté­sek. 3. A gyülekezeti tagság felté­tele a megtérés és az újjászületés. 4. A bemerítés következetes gya­korlása. 5. Egyetemes papság el­ve - nincs semmilyen más közve­títőisten és ember között, egyedül jézus Krisztus. 6. Gondolatsza­badság. 7. A gyülekezeti fegyelem gyakorlása. 8. A hit átszövi a en jól érzem magam Szekszár- don. Nagyon tetszik, hogy nem tudunk úgy bemenni a város­ba vagy lemenni a játszótérre, hogy legalább két-három ’isme­rőssel ne találkoznánk, és hogy itt is mindent megkapunk, ami­re csak szükségünk van. Mivel zenész szakon végeztem a teo­lógián, amióta a városba kerül­tünk, módom volt néhány ének­karban énekelni. A Szekszár­di Foltvarró Egyesületbe is be­léptem, ám most szüneteltetem a tagságomat - meséli Kriszti­na. Ennek egyébként az az oka, hogy a család hamarosan bővül. Hogy a baba kisfiú lesz-e vagy kislány, még nem lehet tudni, annyit igen, hogy akárcsak test­mindennapi életüket. 9. Szeretet- közösség gyakorlása. 10. Önzet­lenség, áldozathozatal. 11. Egy­házon belül a helyi gyülekezet nagyfokú autonómiája. 12. Evan gelizálás - misszió hangsúlyos volta. 13. Imádság szabad gya­korlása. 14. A kollektív érdek az egyéné felett. 15. Nincs felekezeti sovinizmus, nem csak a baptista üdvözül. 16. Zenei képzettség. vérei, Sára és Jonatán, olyan bib­liai nevet kap, melyet egy pozi­tív hős viselt. Sára egyébként óvodás, Jonatán pedig pont most szokik be a bölcsődébe, így édes­anyjuk, aki kántori teendőket is ellát, illetve lelki gondozást is vállal, csöppet sem unatkozik. Szintén feladatai közé tartozik, hogy megfelelő hátteret biztosít­son ahhoz, hogy Barnabás ellát­hassa lelkipásztori teendőit. A fi­atal lelkész nemcsak Szekszár- don, de Bogyiszlón, Faddon és Decsen is pásztorolja a baptista gyülekezeteket.- Szekszárdon 12, Faddon 10, Bogyiszlón 6, Decsen mindössze 3 tagú a gyülekezet. Ez utóbbi nem is nevezhető igazán annak, és általában ezekben az esetek­ben inkább szórvány gyülekeze­tekről van szó, egy átlagos cso­port ugyanis itt, Magyarorszá­gon 30-80 tagot számlál - ma­gyarázza a lelkész. A magyaror­szági baptisták közössége nem tartozik a nagy felekezetek kö­zé, sokkal inkább missziós egy­ház. Más a helyzet az USA-ban. Általánosságban elmondható azonban, hogy alulról szervező­dő egyházról van szó. Az 1800- as évek utolsó negyedében első­sorban a parasztság tagjai csat­Családi indíttatás papp Barnabás bátyja is bap­tista lelkész. A szekszárdi lelki- pásztor elhívása Angliában egy Biblia órán volt, amikor Márk Evangéliumának azt a részét olvasták, mely Péter és András elhívásáról szólt. Papp Barna­básnak és családjának annak ellenére nem kicsi a feladata, hogy maga a gyülekezet nem túl nagy. Egyfajta mintaként állnak a tagok előtt. Felesége, Krisztina tartott is ettől, illetve attól, hogy a gyerekeinek esetleg „minta gyerekeknek” kell majd lenniük. Sára és jonatán ugyanakkor jól érzik magukat a bőrükben, és ugyanúgy viselkednek, mint kortársaik. Részt vesznek vi­szont az imaórákon, az igehirde­téseken, és mindennapi életük­nek is része a jóisten. lakoztál a baptistákhoz, és a vi­déki tagok töltötték fel a városi gyülekezeteket is. A bibliai hit­valláshoz ragaszkodnak, aki úgy dönt, alámerítkezik, annak Istenben hívő és őt követő em­bernek kell lennie, és emellett a gyülekezet irányába is elkötele­zettséget vállal. Korábbi életvite­lüktől is elszakadnak, így példá­ul Barnabás nagyapja, bár a leg­jobb táncos volt falujában, ami­kor megtért, már nem ebben lel­te örömét. A szekszárdi lelkész Szomolyáról származik, és fele­sége is baptista családból való. Barnabás elrrlondása szerint 15 évesen tért nieg, a Pécsi Ifjúsá­gi Találkozón. Ez azfjelenti, ek­kor jött rá, Isten nélkül rossz az élete. Elhívást a papi pályára 24 évesen kapott, amikor Angliá­ban dolgozott 8 hónapig. Előt­te volt gyári munkás, kitanul­ta a kőfaragást, de szóba került a jogi tanulmányok folytatásá­nak lehetősége is Ezt egyébként azért nem választotta Barnabás, mert rájött, az embereket nem lehet a bibliai törvények kötele­zővé tételével irányítani. A teo­lógia elvégzése után a szekszár­di gyülekezet hívta meg lelké­szének, ebben az egyházban ugyanis ez így szokás. Jelenleg is tanul, a teológián egyetemi végzettséget szerez. Addig ma­rad Szekszárdon, amíg valóban pásztora tud lenni ezeknek a ki­csi, de összetartó Tolna megyei közösségeknek. Nem adják fel Mözsön, keresik a háziorvost Együtt munkálkodtak a konyhában a fiatalokkal PALAcsintasütés A cél a generációk eltávolodásának megszüntetése, az idősek megbecsülése tolna-mözs Újabb pályáza­tot, immár a hetediket írja ki a mözsi IV. számú háziorvosi körzet orvosi feladatainak ellá­tására a tolnai önkormányzat. Mint ismert, a mözsi körzet 2011 óta betöltetlen, azóta - je­lenleg is - helyettesítéssel old­ják meg a rendelést. A legutób­bi pályázatra egy jelentkező volt, de ő nem felelt meg a fel­tételeknek. Az újabb pályázat­ban szerepel, hogy a városban letelepedni kívánó pályázó ön- kormányzati támogatásban ré­szesül. Mivel a mözsi körzet tartósan betöltetlen, a pályázó letelepedési támogatást is igé­nyelhet az államtól, hatmillió forint értékben. ■ S. K. hőgyész A hőgyészi idősek klub­jának tagjai és a községi könyv­tár Könyvmoly klubjának gyer­mekcsoportja Márton Emüia könyvtáros és Jung Márta iskolai könyvtáros, pedagógus részvéte­lével közös sütés-főzést tartottak a Generációk együttműködése program keretében. A gyerekek az előkészületektől részt vettek a folyamatban, és az idősek közre­működésével elsajátították a pa­lacsinta sütés fortélyait. A közös munka eredményét, a finom pa­lacsintát egy meghitt, jó hangu­latú beszélgetés közben fogyasz­tották el idősek és fiatalok.- Mindannyian érzékeljük szűkebb és tágabb környeze­tünkben, hogy az emberek egy­re jobban eltávolodnak egymás­tól. A régi jól bevált kapcsolatok széthullnak, és a felgyorsult tár­sadalmi változások egy másik nagy problémát is felvetettek, mégpedig a generációk szegre- gálódását. Ha megfigyeljük a kö­rülöttünk zajló életet, azt láthat­juk, hogy ami régen természetes volt - a nagy családok együttélé­se, ahol gyakran három nemze­dék is együtt élt - ma már meg­szűnőben van. A fiatalabb ge­neráció inkább az önállóságot választja, mint az együttélést. Ezen kíván változtatni a progra­munk - mondta György László- né nappali ellátás vezető. A program célja az idősek tár­sadalmi részvételének erősítése, A két generáció tagjai együtt készítették és fogyasztották el a palacsintát az generációk közötti kapcsola­tok mélyítése, és az idősek tár­sadalmi hasznosságának, meg­becsültségének növelése. Az idősek és fiatalok, a múlt és je­len nem egymásnak ellentmon­dó fogalmak, közös akarattal és összefogással tenni lehet azért, hogy a generációk ne távolodja­nak el egymástól. Nagyon sok településen van idősek klubja, így meg lehet szervezni, hogy a két generáció szervezetten is találkozzon és közelebb kerüljön egymáshoz. Az idősek szívesen adják át is­mereteiket és tapasztalataikat a fiataloknak, biztosítva a hosszú távú kapcsolatot az idős és a fia­tal generáció között. ■ V. M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom