Tolnai Népújság, 2014. július (25. évfolyam, 151-177. szám)

2014-07-18 / 166. szám

2 2014. JÚLIUS 18., PÉNTEK Oázis minden olyan kezdeménye- zésről örömmel olvas az ember, amely valami nemes feladatot vállal. Most ép­pen a megye 19 települését érintő Oázis programra gondolok. A projekt egyút­tal több célt is megvalósít: munkát teremt a zömében hátrányos helyzetű csalá­doknak, hozzájárul ahhoz, hogy életben maradjon a kertművelés és a részt­vevők önellátásra való ösztönzésének üzenetét is közvetíti. Az akció nem pél­da nélküli, az országban és szűkebb környezetünkben is zajlottak, vagy jelenleg is folynak ehhez hasonló kezdeményezések. Nem is ezen van a hangsúly, ha­nem a cselekvésen! Minden sikeres vidékfejlesztő akció azt támasztja alá, hogy az energiát a munkába érde­mes fektetni és nem annak hosszas magyarázásába, hogy mit, miért nem lehet megoldani. Hiszen az eddi­gi példák is azt igazolják, hogy némi utánajárással, egy jó koncepció kidol­gozásával, összefogással és befektetett energiával igen is lehet eredményeket elérni. Völgységi ember­ként kapásból a kisvejkeiui/ gyümölcstermő térségben évek óta zajló, tudatos épít2-- kezés jut eszembe. Az, aho­gyan az önkormányzat, a szövetkezetek és a gazdák lépcsőfokról lépcsőfokra haladnak előre a magasabb hozzáadott érték irányába. Mondhatni, semmi ördön­gösség nincs a dologban, „csak” élnek a kínálkozó lehetőségekkel. sok mindenre igaz, így a vidékfejlesztésre is, hogy a fa mögül meg kell látni az erdőt. Vagyis életképes ötle­teket alapul véve, tudni kell sáfárkodni a lábunk előtt heverő értékekkel. Ha ez ter­mészetessé válik, akkor még több sikeres kezdeménye­zést lehet majd elkönyvelni, amely oázisként szolgálna az „elsivatagosodott” gazdaság­ban. ÍRÁSUNK A 4. OLDALON KÖRKÉP Legyen elég egy kézfogás! piaci partnerek Nemzeti Cégtárat alapított a Corvinus Egyetem Harsányi M. Ingyenes céginformációs szolgáltatást indított a BCE Nemzeti Cégtár Zrt., hogy hozzájáruljon az üzleti etika erősödéséhez, a lánctarto­zások visszaszorításához és az egészséges cégstruktúra kialakításához. A céget alapító Budapesti Cor­vinus Egyetem rektora szerint a szolgáltatás a hallgatók kuta­tási feladatait is segíti, hiszen a cégtárból friss adatok nyer­hetők a cégvilágról: képet ad a keresett cégekhez kötődő pozi­tív és negatív (hatályos és már nem hatályos) információkról. Megjeleníti, ha a cég közbeszer­zést vagy EU-s pályázatot nyert, s iránymutatást ad az üzletkö­téshez. A partnerkockázat csökken­tésére törekszik a szolgáltatás azzal, hogy a keresett cég neve mellett feltünteti, hogy a tulaj­donosainak és vezetőinek mi­lyen arányban vannak kiemelt magas kockázatú kapcsolt vál­lalkozásaik. Ennek rendkívül nagy jelentősége van a cégvi­lágban, hiszen az újonnan ala­pított társaságok 80 százaléka köthető korábbi cégek tulajdo­nosaihoz és vezető tisztségvi­selőihez, márpedig ezen cégek jelentős része úgy szűnt meg, hogy adósságokat hagyott ma­ga után. ') í A > A Nemzeti Cégtár tehát csök­kentheti a kockázatot-a rendkí­vül szétaprózott magyar cégvi­lágban, melyben gyenge a tár­saságok likviditási helyzete, ami nagy kockázat minden pi­aci szereplőnek.- Átverések, cégbedöntések, utcára tett munkások jelzik a bajt, csakhogy az alapgond nem szűnt meg. A lánctarto­zások felszámolásáról rengete­get beszéltek a politikusok is, de érdemi változást nehéz tet­ten érni. Elég egy ki nem fize­tett számla, és a tartozás cégek sokaságán szalad végig - nyi­latkozta korábban Pertics Ri- chárd, a BCE Nemzet Cégtár vezérigazgatója. A Tolna megyei vállalkozá­sok is úgy látják, a szövevé­nyes gazdasági világban sok­szor még mindig a trükközők- nek áll a zászló. A cégek mindent bevetnek a pénzükért. Előfordul azonban, hogy ez sem elég... Egy megbízhatatlan partner tönkretehet egy kisvállalkozást- minden olyan fórumnak hasz­na van, ahol a vállalkozók tájé­kozódhatnak jövendő üzleti partnereikről - mondja dr. Fis­cher Sándor, a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. - Az pedig különösen üdvözlendő, hogy széles körű információt kaphat az érdeklő­dő, hiszen egy cég piaci stabili­tását jellemzi, ha például uniós pályázatra, vagy közbeszerzési eljárásra méltónak tartják. Egy olyan megyében, mint Tolna, ahol a vállalkozások túlnyomó többsége mikro-, illetve kisvál­lalkozás, nagy jelentősége van annak, hogy megbízható üzleti partnerrel működhessen együtt. a megyei iparkamara elnöke elmondta még, a vállalkozók védelmét szolgálják a különbö­ző kötelező regisztrációk, és a védelmüket ellátó szervezetek, mint például a kamarák. A me­gyében mindössze tíz nagyobb cég működik, a több mint har­mincezer többi vállalkozás a kkv szektorba tartozik. Bár az elsősorban az építőipar terüle­tén elterjedt súlyos körbetarto­zások már nem jellemzőek - többek között az építőipari re­gisztrációnak köszönhetően -, azért még ma is előfordulnak. Ez lehet az oka, hogy a belföld­re termelő vállalkozások igye­keznek állandó partnerekkel dolgozni, akiknek stabilitásáról és megbízhatóságáról meggyő­ződtek az évek során. Ám így is megesik, hogy nem megfelelő partner választanak, és egy kis cégnek a legrosszabb esetben ez akár a végét is jelentheti. A kö­telező regisztráció és kötelező tagság nemcsak információt, hanem érdekképviseletet, így védelmet is jelent a cégek szá­mára. uV.M. HIRDETÉS SZÉCHENYI TERV Kerékpáros közlekedést segítő projekt Szakoson KEOP-6.2.0/A/11-2011-0163 Szakcs Pályázati támogatással valósul meg a községben, egy 48 férőhelyes kerékpártároló kivitelezése, amelyet július 19- én, szombaton, 14 órakor ünnepi keretek között adnak át. Helyszín: Szakcs, az Általános Iskola udvara. A projekt az Új Széchenyi Terv keretében az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósul meg, összesen bruttó 8 millió 866 ezer 388 forint vissza nem térítendő támogatásból. Olyan kapós a szakácskönyv, hogy újra nyomták györköny Szakácskönyvet adott ki a Györkönyi Hagyo­mányőrző Egyesület a Duna Összeköt Leader Egyesület támogatásával. Az így főz(t) ünk Györkönyben kétnyelvű, először 1998-ban jelent meg. A munkából nagyon sokan kivették részüket, ki gyűjtött, fordított, illusztrációkat készí­tett, más a szerkesztést vállal­ta. A receptgyűjtemény, ami­ben magyar és német nyelven közölték a hagyományos györ­könyi ételeket, nagyon kapós volt, többször is sokszorosítani kellett. Az utóbbi években elfogyott a készlet, hagyomá­nyos utánnyomásra nem volt lehetőség. Most a Duna Ösz- szeköt Egyesülettől elnyert 800 ezer forintból változatlan formában elkészítették a kéz­iratot, majd az Atomerőmű nyomdájában megszületett a kiadvány. A kiadás teljes költségét a pályázati forrásból finanszírozták. ■ V. T. Az alpintechnikát is megismerhették tűzoltótábor A megszerzett tudásról vetélkedőn adhattak számot a fiatalok Idén jól sikerült a repce, de nyomott maradt az ára bölcske A Paksi Önkéntes Tűz­oltó Sport és Hagyományőrző Egyesület a Tolna Megyei Ka­tasztrófavédelmi Igazgatósággal közös szervezésben idén is meg­rendezte a diák tűzoltótábort Bölcskén. A nulladik napon, va­sárnap délután 23 diák érkezett Bölcskére. A tábort dr. Balázs Gábor tű. alezredes, megyei ka­tasztrófavédelmi igazgató nyitot­ta meg hétfőn délelőtt, majd Kiss József, Bölcske polgármestere is köszöntötte a gyerekeket. A tá­borozás alatt az ifjak megismer­kedhetnek a katasztrófavédelem és a tűzoltóságok munkájával, az alpintechnikával, az energeti­kával és a társszervekkel, a tűz­oltóversenyeken és a csütörtöki Gyakorlatban is megtapasztalhatták a tűzoltók munkáját katasztrófavédelmi versenyen pedig számot adhattak a meg­szerzett tudásról. A játékos tanu­lás mellett strandolással, vagy a keceli haditechnikai park láto­gatásával tölthetik el az időt. Az Országos Mentőszolgálat és a Tolna Megyei Rendőr-főka­pitányság képviselői is megláto­gatták a táborozókat, akiknek számos érdekes feladatot és az ügyesen teljesítők részére aján­dékot vittek. A gyerekek meg­nézhették a legújabb mentőautót és bővíthették a tudásukat az elsősegély-nyújtás területén is. A rendőrség kerékpáros ügyes­ségi vetélkedőt tartott és minden gyermek láthatósági mellényt is kapott ajándékba. ■ V. T. Tolna megyében lassan a vége felé közeledik a repce betakarítá­sa. Idén 8800 hektáron vetettek ebből a növényből a gazdák, év­ről évre egyre többet, mert a rep­cemag tonnájáért eddig nagyon jól fizettek a felvásárlók. A hek­táronkénti átlagtermés 3,8 tonna lett, ami nagyon szép eredmény­nek számít. Az országban csak Vas megye előzött meg bennün­ket, ott 4,2 tonna lett az átlagter­més. Korpádi Lajos, a nagykónyi mezőgazdasági szövetkezet el­nöke elmondta, jó minőségű és bőséges volt idén a repce, ami a megfelelő időjárásnak is kö­szönhető. Náluk hektáronként 4 tonnás volt az átlagtermés. Az or­szágban az idén 216 ezer hektá­ron vetettek repcét, és hektáron­ként az átlag 3 torma lett. Míg két éve egy tonna repcemagért 150 ezer forintot fizettek a kereske­dők, addig ma 98-100 ezer forint között van az ára. A repce egyébként nagyon jó vetésforgója a kukoricának, ez azt jelenti, hogy jó talajt hagy ma­ga után, így több tengeri terem a helyén a következő évben. Az olajnövény sajátossága egyéb­ként, hogy igen tág határok kö­zötti mennyiséget tud teremni. Sok függ attól, mennyire volt hideg és csapadékos a tél, meny­nyi műtrágyát kapott a növény. A repce népszerűsége mellett szó, hogy termesztéséhez nem kell külön gépsort használni. ■ M. I. t 4

Next

/
Oldalképek
Tartalom