Tolnai Népújság, 2014. július (25. évfolyam, 151-177. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2014-07-13 / 26. szám

PANORAMA 3 2014. JULIUS 13., VASARNAP Börtön Katrina hősének ítélet A volt New Orleans-i polgármester büntetését enyhítette a bíró Ray Nagin New Orleans-i polgármester és George W. Bush akkori amerikai elnök együtt láttak neki a helyreállításnak a Katrina után. HÍRSÁV Furcsa esküvő egy mexikói faluban krokodilt vett feleségül egy mexikói halászfalu pol­gármestere. A díszes szer­tartással a helyi vezető egy népszokásnak felelt meg, amely szerint a menyegző nyomán bőséges fogás várja a helyi halászokat a követ­kező évben. ■ Operadívát játszik Meryl Streep MERYL STREEP alakítja Ma­ria Callast az HBO most készülő életrajzi filmjében - jelentette be a tévécsatorna. A Terrence McNally 1995-ös drámájából készülő film az operaénekesnő életének ké­sői szakaszát dolgozza fel. A rendező Mike Nichols, aki a háromszoros Oscar-díjas Streepet korábban a Képes­lapok a szakadékból és a Silkwood című filmekben dirigálta. ■ George Clooney bulvárlappal vitázik elutasította George Cloo­ney a Daily Mail bocsánat­kérését. A brit bulvárlap azt követően kényszerült megkövetni az amerikai szí­nészt, hogy az cáfolta írását, amely szerint jövendőbelije anyja ellenzi házasságát. Clooney szerdán éles han­gon kelt ki a Mail ellen, „felelőtlennek” és a „leg­rosszabb fajta bulvárnak” nevezve a lapot. A napilap azt állította, hogy Amal Ala- muddin anyja drúz és val­lási alapon nem járul hozzá ahhoz, hogy lánya egybekel­jen a színésszel. ■ Clooney házasodni készül Nagyjából 114 millió forint­nyi kenőpénz elfogadásáért kapott a héten tíz év bör­tönt New Orleans volt pol­gármestere. Ray Nagin a Katrina hurrikán idején tett szert országos hírnévre. AS-összeállítás Tíz évre ítélte egy amerikai bí­róság a volt New Orleans-i pol­gármestert. Ray Nagint korrup­ciós vádakkal ítélték el. Az 58 éves politikus bűnösségét még február végén mondta ki az es­küdtszék, a tízéves börtönbün­tetést ez alapján szabták ki. A védelem a tárgyalás során azzal érvelt, hogy az „amúgy kiváló ember” az említett dol­gokat „pillanatnyi elmezavará­ban” követte el. Az esküdtszé­ket ez nyilván nem győzte meg, a vád azon érve annál inkább, hogy Nagin 22 ízben tanúsko­dott hamisan a saját perében. A kegyvesztett politikus így még szerencsésnek is mond­hatja magát, hiszen egy ilyen súlyú bűncselekmény esetében a kiszabható büntetés 15-20 évig terjed. A bíró, Helen Gin­ger Berrigan az enyhítést az­zal indokolta, hogy számításba vette, Nagin mennyire szereti a családját, és egyébként meny­nyit tett New Orleansért. Clarence Ray Nagin, Jr. 1956-ban munkáscsaládba született és apránként csinált karriert, amelynek a csúcsán a Cox kábeltévé-hálózat helyi csatornáját vezette. Több for­rás állítása szerint nemcsak regisztrált republikánus volt, de támogatta George W. Bush elnökjelölti ambícióit is 2000- ben. A városvezetői címért ehhez képest már a Demokra­ta Párt színeiben indult 2002- ben (nyilván a sikerre való te­kintettel két évvel később már Bush demokrata kihívóját, John Kerry későbbi külügy­minisztert támogatta az elnök- választáson). Republikánus el­kötelezettségét később cáfolta a politikus. az egyesült államok történe­tének legnagyobb anyagi kárral járó természeti katasztrófája volt a Katrina hurrikán, amely 2005 augusztusának legvégén csapott le az Atlanti-óceán mentén fekvő Lousianára. A kárt akkori árfolyamon 108 milliárd dollárra teszik, a halálos áldozatok száma meg­Megválasztásakor azonban vélhetően nem annyira politi­kai elkötelezettsége számított, hanem az ígéretei, elsősorban azok, amelyek a városban uralkodó korrupció letöréséről szóltak. Első terminusában ezt komolyan is vette, és ez nem­csak abban mutatkozott meg, hogy több városi hivatalnokot lehetett bilincsben látni, de ab­ban is, hogy a hagyományosan szegény város fejlődésnek in­dult. A mostani ügyben azon­ban kiderült: Nagin már ek­kor is hagyta magát lefizetni egy-egy zsíros önkormányzati megbízás fejében. Országos hírnévre 2005 nya­rán, a Katrina hurrikán idején tett szert, amikor a világsajtó egyhangúan kritizálta Wa­shingtont, hogy a Mississippi haladta az 1800-at. A hurrikán a legnagyobb pusztítást New Orleansra mérte, annak ellené­re, hogy a korábbi prognózisok­kal szemben gyengült a szél­vihar ereje. A súlyos esőzések nyomán azonban 53 helyen szakadt át a várost védő gát, és a Mississippiből kiáradó víz el­lepte területének 80 százalékát. gátjának szakadása után sor­sára hagyta New Orleanst - és amikor a városban a polgár- mestert is igen kemény bírála­tok érték a késlekedő és szer­vezetlen mentés miatt. A hur­rikán és az azt követő áradás legalább 1500 emberéletet kö­vetelt, és tízezrek veszítették el az otthonukat a városban. 2006 áprilisában Nagin mégis meg tudta őrizni a ve­zetői széket - ehhez persze az is hozzájárulhatott, hogy abban az időben még a New Orleans-iak kétharmada a szomszéd államokban kiala­kított ideiglenes szálláshelyek valamelyikén élt. A város meg­újítása pedig csúcsra futott, és ezzel párhuzamosan Nagin felé is áramlottak kenőpén­zek, illetve egyéb ajándékok, magánfogadások, magánre- pülőutak. A vád szerint pol­gármestersége alatt 500 ezer dollárnyi (114 millió forint) illegális jövedelemre tett szert kenőpénzzel, adóelkerüléssel és egyéb formában, ezért járna neki 15-20 év börtön. Nagin továbbra is tagadja a vádakat, úgy nyilatkozott, el­lenfelei rágalmazásának esett áldozatul. Mint elmondta: a Katrina utáni újjáépítés sikere szúrta egyes körök szemét. A legdrágább vihar, ami nagy pusztítást hozott JEGYZET V ■ TAKÁCS ZOLTÁN Sorsdöntő A VILÁGBAJNOKSÁG döntője, az kérem, egy külön mű­faj. Szinte biztosan nem ez a torna legjobb össze­csapása, általában túl sok gól sem esik, mégis ez az a mérkőzés, amelynek fontos momentumai örökre berög­zülnek a kollektív emléke­zetbe. Ez az a meccs, amit még a futball szabályait sem ismerők is nyomon követnek, és amelynek ki­menetele messze túlmutat a legnépszerűbb sportág határain. ENNEK BELÁTÁSÁHOZ talán elég csak 1954 döntőjének következményeit felidézni. A toronymagasan esélyes Aranycsapat vesztett, az előzetesen lesajnált (és a csoportmeccsek alatt már egyszer péppé vert) néme­tek győztek. Nem kis szere­pe volt ennek a vébédöntő- nek abban, hogy Magyaror­szágon két éven belül kitört a forradalom, Németország pedig a vesztes háború után egy évtizeddel végleg visz- szanyerte önbizalmát, és el­képesztő fejlődésnek indult. persze azóta a világ sokat változott, s ha ma nincs is ilyen hatalmas jelentősége egy-egy futballmeccsnek, azért még mindig óriási ha­tást gyakorol a közéletre. Éppen elég, ha a vesztes brazil elődöntő utáni for- -a radalmi hangulatra gondo­lunk. A szegénység, a ki­látástalan nyomor lázadása a korrupt stadionépítő gaz­dasági és politikai hatalom ellen. Talán nem túlzók, ha azt mondom, hogy Brazília ma lángokban állna, ha ez a szégyenteljes vereség a dön­tőben történik meg. de az utolsó meccset nem ők, hanem a számos belső ellentét feszítette Európai Unió vezető hatalma és az ismét az államcsőd szélén táncoló Argentína vívja. És itt talán ismét nem csak annyi a tét, hogy a-szerve­zett német gépezet egyik virtuóza, vagy a jelenkori labdarúgás legnagyobb alakja emeli a magasba ma éjjel a Rimet-kupát. Diplomáciai háború küszöbén Berlin és Washington kémek Kiutasította Berlin az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség, a CIA németországi képviselőjét Snowden maradna TARTÓZKODÁSI ENGEDÉLYE meg- hosszabbítását kéri Moszkvától Edward Snowden. Az amerikai hírszerzés volt munkatársa, aki tavaly nyáron szivárogtatott ki adatokat az NSA titkos meg­figyelési programjáról, 2013 július végén kapott ideiglenes menedékjogot Oroszországtól, ez azonban hamarosan lejár. az Interfax szerint az orosz bevándorlási hivatal már jelez­te, hogy nem látja akadályát a kérés teljesítésének. Vlagyimir Voloh szóvivő szerint Snowden Oroszországban nem követett el semmi törvényelleneset, és me­nekülésének okai fennállnak. Németország a kölcsönös tiszte­letre építve akarja új alapokra helyezni az Egyesült Államok­kal való partneri viszonyt és barátságot - mondta pénteken Frank-Walter Steinmeier német külügyminiszter. A politikus ennél diplomatikusabb már nem is lehetett volna, annál is inkább, mivel a két ország kö­zötti kémügy igencsak feszült­té tette a viszonyt. Előző nap Berlin bejelentet­te: kiutasítja a CIA német fő­városban működő képviselőjét. A titkosszolgálati vezetőnek azt követően kellett távoznia, hogy néhány napon belül két német állampolgárról is kiderült: az Egyesült Államoknak kémked­tek. A másodikról azt is tudni lehet, hogy a német védelmi minisztérium alkalmazott­ja, egyes hírek szerint katona. Egy héttel korábban a német hírszerzés egyik munkatársát vették őrizetbe, a 31 éves férfi mintegy kétszáz dokumentu­mot adott át az amerikaiaknak 2012 óta. Jóllehet az amerikai vezetés nem kommentálta hírszerző­jük kiutasítását, a Frankfurter Allgemeine Zeitung pénteken úgy fogalmazott, hogy az Egye­sült Államok és Németország „diplomáciai háború küszöbén áll”. A Bild német biztonsági | forrásokra hivatkozva arról írt, I hogy a helyi titkosszolgálatok A berlini amerikai nagykövetség a háttérben a Bundestag épületével minimálisra csökkentették az együttműködést amerikai partnereikkel. Ez azt jelenti, hogy csak olyan területeken segítik egymást, mint például az Afganisztánban szolgáló ka­tonák biztosítása vagy a terror­ellenes akciók. Berlin és Washington diplo­máciai viszonya egy évvel ez­előtt romlott meg, amikor az Edward Snowden által kiszivá­rogtatott dokumentumok arra utaltak: az amerikai Nemzet- biztonsági Ügynökség (NSA) európai vezetők, köztük a Ba­rack Obama elnökkel nagyon jó viszonyt ápoló Angela Merkel német kancellár magántelefon­járól is gyűjtöttek adatokat. ■ k t K

Next

/
Oldalképek
Tartalom