Tolnai Népújság, 2014. július (25. évfolyam, 151-177. szám)
2014-07-10 / 159. szám
4 KIS-ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK 2014. JÚLIUS 10., CSÜTÖRTÖK ■ •• //■ / /■ // Jovot epito beruházást valósítottak meg a jelenben Szép szakma, de nincs jövője szíjgyártó Ebből ma már nem lehetne megélni, lassan kihal ez a hivatás is Nepp Dénes: be kell látnom, ma szellemi munkával könnyebb pénzt keresni, mint kézzel megdolgozni érte, így kimegy a divatból a szíjgyártás nagymányok Javában megy a termelés a Nagymányoki Ipari Parkban, amelyet tavaly decemberben avatott fel a völgy- ségi város. A három betelepülő cégből eddig kettő kezdte el a munkát. Az iparterület - amelyet a település saját erőből valósított meg - átadásával egyúttal a Hobasch Kft. újonnan létesített csarnokát és Nagy Géza korábban kialakított asztalosüzemét is felavatták.- A beruházással közel hétéves álmunk vált valóra, sokan kételkedtek ebben, viszont az eredmények önmagukért beszélnek - emlékeztetett Kari Béla. Nagymányok polgármestere úgy vélekedett, egy ön- kormányzatnak nincs, vagy csak nagyon kevés lehetősége van arra, hogy közvetlen módon munkahelyeket teremtsen, viszont közvetett módon tud tenni az ügy érdekében. ■ Az Ipari Park létrehozásával 10-20 éves folyamat alapkövét tette le a völgység! város Azt mondta, az Ipari Park létrehozása fontos feladata volt a városnak, hiszen azáltal, hogy vállalkozások telepednek le, egyúttal új munkahelyek jönnek létre. Közel három évbe telt, amire minden szükséges engedélyt megszereztek, de a projekt sikere feledteti velük a nehézségeket. A völgységi önkormányzat vállalta magára a 25 hektáros iparterületre vezető út megépítését, valamint a közművesítést, a villanyt és a gázt egy szolgáltató szerelte be. Időközben elkészült az infrastruktúra, jelenleg a parkosítás és a tereprendezés van napirenden. Kari Béla megjegyezte, még öt vállalkozással van aláírt szerződése a városnak, ők később, az ütemtervükhöz igazodva települnek le. - Az Ipari Park létrehozásával 10-20 éves folyamat alapkövét tettük le. Bízom benne, hogy a már meglévők mellett a jövőben újabb vállalkozásokkal sikerül szerződést kötnünk, hiszen a fejlődés nemcsak az érintett cégek, hanem Nagymányok és az itt élők érdekét is szolgálják - világított rá a városvezető. ■ V. B. Nepp Dénes szíjgyártó, népi iparművész a napokban nyerte el a kereskedelmi kamara által alapított „Magyar Kézműves Remek” díjat. Immár harmadik alkalommal. Mauthner Ilona Nepp Dénes szíjgyártó, népi iparművész, nagyon sok kitüntetés, díj tulajdonosa. Mégis igazából kisiparosnak mondja magát, a szó klasszikus értelmében. Ez az állapot 35 éve tart. Ahogy mondta, tudatosan nem készült arra, hogy bőrdíszműves, szíjgyártó legyen, az élet rendezte így. Érettségi után nem vették fel az agrár- tudományi egyetemre, ugyanis gépészmérnök szeretett volna lenni. A családban volt | már szíjgyártó, akkor éppen a nagybátyja Csankó Zoltán, % de őt megelőzően a nagypapa, | Nepp Gyula is ezzel foglalko- 1 zott. Ennek ellenére érettségi után nem ez volt az első gondolata, ismerte be Nepp Dénes.- Ott álltam a gimi után, és | nem tudtam mit kezdeni magammal, ekkor a nagybátyám maga mellé vett, és közben az ipari iskolában elkezdtem a bőrdíszműves mesterség tanulását, mivel szíjgyártás nem indult - meséli. Először derékszíját, kutyáknak nyakörvet készített, majd egyre | többet vállalt. A szíjgyártásra egyébként a nagybátyja se- | gédje, Ambach Antal tanította meg, mivel 1985-től - a nagybátyja halála után - kénytelen volt önállósodni. Hogy a nyolcvanas években milyen volt kisiparosnak lenni, arra Nepp Dénes azt válaszolta, abban az időben aki nyugton maradt, azt nem bántották. Ellenőrzést azok kaptak, akiktől J volt mit elvenni. Arra azonban mindig vigyáztak a revizorok, hogy csak annyit „vegyenek el”, hogy maradjon is, így legközelebb is volt miért visz- szamenni. Ma ezzel nem igazán törődnek, más lett a szemlélet ezen a területen is, tette hozzá. Abban az időben abból, | amit készítettek - lószerszámokat, nadrágszíjat, kutyapórázt, nyakörvet, pénztárcát - meg lehetett élni. Akkor jött divatba a fogathajtás Magyarországon, így volt bőven megrendelés. Ma ugyan ismét divat lett a lótartás, mégsem lett több a megrendelés, mondta keserűen. Az a lótartó, aki versenyekre jár, és nem sajnál akár egymillió forintot is kifizetni a jószágért, százezret már sajnál a lófelszerelésekre, tette hozzá a mester. Cinkos mosollyal megsúgja, nagy kár, mert ő ezért a pénzért tartós dolgokat készít, sérülésmentes bőrrel és időálló cérnával dolgozik. Az egy-két használat után eldobható holmik gyártóinak sokkal jobban megy a bolt. Igaz az is, hogy kihalófélben vannak a szíjgyártók, a kovácsok, a hintó- készítők, így a lovasok inkább nepp Dénes parádés lószerszámai az egész országban ismertek, melyek igen magas szakmai tudást tükröző igénylő munkák. Minden terméke zsűrizett. LÓSZERSZÁMAIVAL MÁR több fogathajtó szerzett világbajnoki arany- vagy ezüstérmet. A lószerszámokon lévő díszcsatok megveszik a jóval olcsóbb külföldi terméket.- Ebből is adódik, hogy ma már nem lehet megélni pusztán a kézművességből, mondta Nepp Dénes, ma a bevételünk nagyobb része kereskedelmi tevékenységből adódik. Az itt kínált aktatáskákat, női és férfi táskákat nem mi készítjük, de igyekszem minőségi termékeket beszerelni. Illetve, ha bármi gond van, például elszakad a szíja, akkor azt megjavítjuk. A vásárlók bizalmát nemcsak megszerezni kell, de meg is kell tartani, tette hozzá. A több száz éves szerszámokat, eszközöket, falon lévő fényképeket, a sok-sok oklevelet, kitüntető elismerést nérézből öntöttek és aranyozottak. A fonott sallang, amely a mesterre jellemző egyéni motívumokat tartalmaz, a lószerszám ékszere. Ilyen fonási technikát csak Magyarországon alkalmaznak, a világ más részein nem ismerik. 1993-ban lett népi iparművész, majd a Világkiállítás főzegetve az emberben felvetődik, vajon a következő generáció folytatja-e majd ezt a mesterséget. Nepp Dénes elmondta, egy fia és egy lánya van, ez utóbbi bőripari mérnök a végzettségét tekintve, de szakmájában nem tudott elhelyezkedni, így a fővárosban dolgozik, az egyik áruházlánc igazgatóságán. Ez a kis műhely két családot nem tudna eltartani, így született meg ez a döntés. A fia közgazdász, egy múlti cégnél beszerzési igazgató. Neki köszönhetően két kisfiú unoka is van már. Még az is lehet, hogy ők folytatják a szíjgyártó mesterséget.- Sajnos be kell látnom, ma szellemi munkával könnyebb pénzt keresni, mint kézzel megdíjasa, 1995-ben az Országos Bőrműves Pályázat első helyezettje lett, 1998-ban Aranykéz díjas, 2004-ben nyert először a Magyar Kézműves Remek címet, ezt követően még kétszer, 2009-ben és 2014-ben. 2005-ben pedig a Budapesten megrendezett Magyar Kézműves Kiállítás nagydíjasa lett. dolgozni érte. Ugyanakkor boldog ember vagyok, felneveltem két gyereket, taníttattam őket, el tudtam tartani a családomat a munkámból. Évente eljárok egy-egy külföldi, főleg német kézműves vásárra. Bittinghe- imre 22 éve visszajárok, úgy tapasztalom a vásárlásaikból ítélve, ők már kifelé tartanak a válságból. Nagyon szeretik a szép, kézzel készített bőrdolgokat, de javíttatni náluk semmit nem szokás,.inkább vesznek helyette egy újat. Nepp Dénes jövőre lesz hatvan éves, így már biztos abban, hogy kihúzza a nyugdíjáig, hogy ezt követően a szíjgyártó mesterséggel mi lesz, az legyen annak a dolga, akire ez tartozik. Ameddig bírja teszi a dolgát, mondta, de nem elég csak dolgozni, mert még egy ilyen kis műhelynek is sok az adminisztrációja: van egy segédje is, így üzemorvossal is szerződést kellett kötni, a munkavédelmisek időről időre jönnek, ellenőriznek, pedig új gépeik sincsenek, tűzvédelmi, elektronikai ellenőrzés is évente van, ami mind-mind pénzbe kerül, csak így adnak igazolást arról, hogy a dolgok rendben mennek. Lószerszámaival már több fogathajtó szerzett világbajnoki érmet növekedési hitelprogram A Hungária Takarék támogatásával bővítette családi vállalkozását a Savanya Pálinkaház ahogy országosan, úgy helyi szinten is sikert aratott a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa által életre hívott Növekedési Hitelprogram (NHP) 1. szakasza. Ezt példázza a Hungária Takarék és a Savanya Pálinkaház együttműködése is: a pénzintézet által nyújtott beruházási hitel segítségével a Sióagárdon felépült új pá- linkafőzdében bér- és kereskedelmi főzést, valamint - igény esetén - látványfőzést is vállalnak csoportok számára. A vállalkozás fő tevékenysége a desztillált szeszesital gyártása, ezen belül a pálinka előállítás. A tulajdonos, vezető, Savanya Géza Antal Budapesten szerzett középfokú végzettséget a Borászati Technikum szesz- és likőrgyártó szakán 1968-ban. Ezt követően Szegeden az Élelmiszeripari Főiskolán élelmiszer-gépész üzemmérnöki szakon diplomázott. 1986-ban nyílt újra lehetősége arra, hogy pálinkafőzdében dolgozzon. Jelenleg Szekszárd környékén üzemelteti saját főzdéjét: a decsi-szőlőhegyen, valamint a sióagárdi Leányvárban (itt 2 telephelyen). Előbbiben kizárólag bérfőzést vállal, míg Sióagárdon a bérfőzés mellett kereskedelmi pálinkafőzéssel is foglalkozik, közel 10 éve. A cégvezető több mint 30 éves szakmai tudása és tapasztalata nagymértékben hozzájárul és A pénzintézet segítségével fejlődött a sikeres családi vállalkozás egyben biztosítéka a pálinkagyártás sikeres megvalósításának és fenntartásának. A munkában lánya és két fia, valamint felesége is aktívan részt vesz. Tudását nemcsak saját vállalkozásában, hanem számos szakmai szervezetben is kamatoztatja. Alapító tagja a Magyar Pálinka Lovagrendnek, a Gyümölcspálinka-főzők Egyesületei Országos Szövetségének. Tagja a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamarának, valamint az Alisca Borrendnek. Egy cikluson keresztül a gyümölcspálinka-főzők érdekeit képviselte a Pálinka Nemzeti Tanácsban. Brauer János kérdésünkre elmondta, a Hungária Takarék az NHP 1. szakaszában - 45 hitelszerződés keretében - ösz- szesen 1,124 milliárd forintot helyezett ki. A Tolna és Baranya megyében működő pénzintézet elnök-ügyvezető igazgatója hangsúlyozta, a támogatási program 2. ütemében is aktív szerepet vállalnak: ez idáig 51 szerződést kötöttek és jelentettek be az MNB felé 1,199 milliárd összegben, és ebből 967 millió forintot már ki is helyeztek. Brauer János hozzáfűzte, mindösszesen pedig 63 ügylet van napirenden az NHP 2. szakaszában 1,766 milliárd forint összegben, amely bizonyítja a konstrukció életképességét. ■ Vízin B. / * Az együttműködés a fejlődés és a siker ízletes receptje
