Tolnai Népújság, 2014. július (25. évfolyam, 151-177. szám)

2014-07-10 / 159. szám

4 KIS-ÉS KÖZÉPVÁLLALKOZÁSOK 2014. JÚLIUS 10., CSÜTÖRTÖK ■ •• //■ / /■ // Jovot epito beruházást valósítottak meg a jelenben Szép szakma, de nincs jövője szíjgyártó Ebből ma már nem lehetne megélni, lassan kihal ez a hivatás is Nepp Dénes: be kell látnom, ma szellemi munkával könnyebb pénzt keresni, mint kézzel megdolgozni érte, így kimegy a divatból a szíjgyártás nagymányok Javában megy a termelés a Nagymányoki Ipa­ri Parkban, amelyet tavaly de­cemberben avatott fel a völgy- ségi város. A három betelepülő cégből eddig kettő kezdte el a munkát. Az iparterület - ame­lyet a település saját erőből va­lósított meg - átadásával egy­úttal a Hobasch Kft. újonnan létesített csarnokát és Nagy Géza korábban kialakított asz­talosüzemét is felavatták.- A beruházással közel hét­éves álmunk vált valóra, sokan kételkedtek ebben, viszont az eredmények önmagukért be­szélnek - emlékeztetett Kari Béla. Nagymányok polgármes­tere úgy vélekedett, egy ön- kormányzatnak nincs, vagy csak nagyon kevés lehetősége van arra, hogy közvetlen mó­don munkahelyeket teremt­sen, viszont közvetett módon tud tenni az ügy érdekében. ■ Az Ipari Park létrehozá­sával 10-20 éves folyamat alapkövét tette le a völgy­ség! város Azt mondta, az Ipari Park lét­rehozása fontos feladata volt a városnak, hiszen azáltal, hogy vállalkozások telepednek le, egyúttal új munkahelyek jön­nek létre. Közel három évbe telt, amire minden szükséges engedélyt megszereztek, de a projekt sikere feledteti velük a nehézségeket. A völgységi önkormányzat vállalta magára a 25 hektáros iparterületre vezető út meg­építését, valamint a közműve­sítést, a villanyt és a gázt egy szolgáltató szerelte be. Időköz­ben elkészült az infrastruk­túra, jelenleg a parkosítás és a tereprendezés van napiren­den. Kari Béla megjegyez­te, még öt vállalkozással van aláírt szerződése a városnak, ők később, az ütemtervük­höz igazodva települnek le. - Az Ipari Park létrehozásával 10-20 éves folyamat alapkövét tettük le. Bízom benne, hogy a már meglévők mellett a jövő­ben újabb vállalkozásokkal si­kerül szerződést kötnünk, hi­szen a fejlődés nemcsak az érintett cégek, hanem Nagy­mányok és az itt élők érdekét is szolgálják - világított rá a városvezető. ■ V. B. Nepp Dénes szíjgyártó, né­pi iparművész a napokban nyerte el a kereskedelmi ka­mara által alapított „Magyar Kézműves Remek” díjat. Immár harmadik alkalom­mal. Mauthner Ilona Nepp Dénes szíjgyártó, népi iparművész, nagyon sok kitün­tetés, díj tulajdonosa. Mégis igazából kisiparosnak mond­ja magát, a szó klasszikus ér­telmében. Ez az állapot 35 éve tart. Ahogy mondta, tudatosan nem készült arra, hogy bőr­díszműves, szíjgyártó legyen, az élet rendezte így. Érettségi után nem vették fel az agrár- tudományi egyetemre, ugyan­is gépészmérnök szeretett volna lenni. A családban volt | már szíjgyártó, akkor éppen a nagybátyja Csankó Zoltán, % de őt megelőzően a nagypapa, | Nepp Gyula is ezzel foglalko- 1 zott. Ennek ellenére érettségi után nem ez volt az első gon­dolata, ismerte be Nepp Dénes.- Ott álltam a gimi után, és | nem tudtam mit kezdeni ma­gammal, ekkor a nagybátyám maga mellé vett, és közben az ipari iskolában elkezdtem a bőrdíszműves mesterség ta­nulását, mivel szíjgyártás nem indult - meséli. Először derékszíját, kutyáknak nyak­örvet készített, majd egyre | többet vállalt. A szíjgyártás­ra egyébként a nagybátyja se- | gédje, Ambach Antal tanította meg, mivel 1985-től - a nagy­bátyja halála után - kényte­len volt önállósodni. Hogy a nyolcvanas években milyen volt kisiparosnak lenni, ar­ra Nepp Dénes azt válaszolta, abban az időben aki nyugton maradt, azt nem bántották. El­lenőrzést azok kaptak, akiktől J volt mit elvenni. Arra azonban mindig vigyáztak a revizo­rok, hogy csak annyit „vegye­nek el”, hogy maradjon is, így legközelebb is volt miért visz- szamenni. Ma ezzel nem iga­zán törődnek, más lett a szem­lélet ezen a területen is, tette hozzá. Abban az időben abból, | amit készítettek - lószerszá­mokat, nadrágszíjat, kutya­pórázt, nyakörvet, pénztár­cát - meg lehetett élni. Akkor jött divatba a fogathajtás Ma­gyarországon, így volt bőven megrendelés. Ma ugyan is­mét divat lett a lótartás, még­sem lett több a megrendelés, mondta keserűen. Az a lótar­tó, aki versenyekre jár, és nem sajnál akár egymillió forintot is kifizetni a jószágért, száz­ezret már sajnál a lófelszere­lésekre, tette hozzá a mester. Cinkos mosollyal megsúgja, nagy kár, mert ő ezért a pén­zért tartós dolgokat készít, sé­rülésmentes bőrrel és időálló cérnával dolgozik. Az egy-két használat után eldobható hol­mik gyártóinak sokkal jobban megy a bolt. Igaz az is, hogy kihalófélben vannak a szíj­gyártók, a kovácsok, a hintó- készítők, így a lovasok inkább nepp Dénes parádés lószer­számai az egész országban is­mertek, melyek igen magas szakmai tudást tükröző igény­lő munkák. Minden terméke zsűrizett. LÓSZERSZÁMAIVAL MÁR több fogathajtó szerzett világbajnoki arany- vagy ezüstérmet. A ló­szerszámokon lévő díszcsatok megveszik a jóval olcsóbb kül­földi terméket.- Ebből is adódik, hogy ma már nem lehet megélni pusz­tán a kézművességből, mond­ta Nepp Dénes, ma a bevéte­lünk nagyobb része kereske­delmi tevékenységből adódik. Az itt kínált aktatáskákat, női és férfi táskákat nem mi ké­szítjük, de igyekszem minősé­gi termékeket beszerelni. Il­letve, ha bármi gond van, pél­dául elszakad a szíja, akkor azt megjavítjuk. A vásárlók bizalmát nemcsak megszerez­ni kell, de meg is kell tartani, tette hozzá. A több száz éves szerszá­mokat, eszközöket, falon lévő fényképeket, a sok-sok okle­velet, kitüntető elismerést né­rézből öntöttek és aranyozot­tak. A fonott sallang, amely a mesterre jellemző egyéni motí­vumokat tartalmaz, a lószer­szám ékszere. Ilyen fonási tech­nikát csak Magyarországon al­kalmaznak, a világ más része­in nem ismerik. 1993-ban lett népi iparmű­vész, majd a Világkiállítás fő­zegetve az emberben felvető­dik, vajon a következő generá­ció folytatja-e majd ezt a mes­terséget. Nepp Dénes elmond­ta, egy fia és egy lánya van, ez utóbbi bőripari mérnök a vég­zettségét tekintve, de szakmá­jában nem tudott elhelyezked­ni, így a fővárosban dolgozik, az egyik áruházlánc igazgató­ságán. Ez a kis műhely két csa­ládot nem tudna eltartani, így született meg ez a döntés. A fia közgazdász, egy múlti cégnél beszerzési igazgató. Neki kö­szönhetően két kisfiú unoka is van már. Még az is lehet, hogy ők folytatják a szíjgyártó mes­terséget.- Sajnos be kell látnom, ma szellemi munkával könnyebb pénzt keresni, mint kézzel meg­díjasa, 1995-ben az Országos Bőrműves Pályázat első helye­zettje lett, 1998-ban Aranykéz díjas, 2004-ben nyert először a Magyar Kézműves Remek címet, ezt követően még két­szer, 2009-ben és 2014-ben. 2005-ben pedig a Budapesten megrendezett Magyar Kézmű­ves Kiállítás nagydíjasa lett. dolgozni érte. Ugyanakkor bol­dog ember vagyok, felneveltem két gyereket, taníttattam őket, el tudtam tartani a családomat a munkámból. Évente eljárok egy-egy külföldi, főleg német kézműves vásárra. Bittinghe- imre 22 éve visszajárok, úgy ta­pasztalom a vásárlásaikból ítél­ve, ők már kifelé tartanak a vál­ságból. Nagyon szeretik a szép, kézzel készített bőrdolgokat, de javíttatni náluk semmit nem szokás,.inkább vesznek helyet­te egy újat. Nepp Dénes jövőre lesz hat­van éves, így már biztos ab­ban, hogy kihúzza a nyugdí­jáig, hogy ezt követően a szíj­gyártó mesterséggel mi lesz, az legyen annak a dolga, aki­re ez tartozik. Ameddig bír­ja teszi a dolgát, mondta, de nem elég csak dolgozni, mert még egy ilyen kis műhelynek is sok az adminisztrációja: van egy segédje is, így üzemorvos­sal is szerződést kellett köt­ni, a munkavédelmisek időről időre jönnek, ellenőriznek, pe­dig új gépeik sincsenek, tűzvé­delmi, elektronikai ellenőrzés is évente van, ami mind-mind pénzbe kerül, csak így adnak igazolást arról, hogy a dolgok rendben mennek. Lószerszámaival már több fogathajtó szerzett világbajnoki érmet növekedési hitelprogram A Hungária Takarék támogatásával bővítette családi vállalkozását a Savanya Pálinkaház ahogy országosan, úgy helyi szinten is sikert aratott a Ma­gyar Nemzeti Bank (MNB) mo­netáris tanácsa által életre hí­vott Növekedési Hitelprogram (NHP) 1. szakasza. Ezt példáz­za a Hungária Takarék és a Sav­anya Pálinkaház együttműkö­dése is: a pénzintézet által nyúj­tott beruházási hitel segítségé­vel a Sióagárdon felépült új pá- linkafőzdében bér- és kereske­delmi főzést, valamint - igény esetén - látványfőzést is vállal­nak csoportok számára. A vállalkozás fő tevékenysége a desztillált szeszesital gyártása, ezen belül a pálinka előállítás. A tulajdonos, vezető, Savanya Gé­za Antal Budapesten szerzett kö­zépfokú végzettséget a Borászati Technikum szesz- és likőrgyártó szakán 1968-ban. Ezt követően Szegeden az Élelmiszeripari Fő­iskolán élelmiszer-gépész üzem­mérnöki szakon diplomázott. 1986-ban nyílt újra lehetősége arra, hogy pálinkafőzdében dol­gozzon. Jelenleg Szekszárd kör­nyékén üzemelteti saját főzdéjét: a decsi-szőlőhegyen, valamint a sióagárdi Leányvárban (itt 2 te­lephelyen). Előbbiben kizárólag bérfőzést vállal, míg Sióagárdon a bérfőzés mellett kereskedelmi pálinkafőzéssel is foglalkozik, közel 10 éve. A cégvezető több mint 30 éves szakmai tudása és tapasztalata nagymértékben hozzájárul és A pénzintézet segítségével fejlődött a sikeres családi vállalkozás egyben biztosítéka a pálinka­gyártás sikeres megvalósításá­nak és fenntartásának. A mun­kában lánya és két fia, valamint felesége is aktívan részt vesz. Tudását nemcsak saját vállalko­zásában, hanem számos szak­mai szervezetben is kamatoz­tatja. Alapító tagja a Magyar Pálinka Lovagrendnek, a Gyü­mölcspálinka-főzők Egyesületei Országos Szövetségének. Tagja a Tolna Megyei Kereskedelmi és Iparkamarának, valamint az Alisca Borrendnek. Egy cik­luson keresztül a gyümölcspá­linka-főzők érdekeit képviselte a Pálinka Nemzeti Tanácsban. Brauer János kérdésünkre elmondta, a Hungária Takarék az NHP 1. szakaszában - 45 hitelszerződés keretében - ösz- szesen 1,124 milliárd forintot helyezett ki. A Tolna és Bara­nya megyében működő pénz­intézet elnök-ügyvezető igaz­gatója hangsúlyozta, a támo­gatási program 2. ütemében is aktív szerepet vállalnak: ez idáig 51 szerződést kötöttek és jelentettek be az MNB felé 1,199 milliárd összegben, és ebből 967 millió forintot már ki is helyeztek. Brauer János hozzáfűzte, mindösszesen pe­dig 63 ügylet van napirenden az NHP 2. szakaszában 1,766 milliárd forint összegben, amely bizonyítja a konstruk­ció életképességét. ■ Vízin B. / * Az együttműködés a fejlődés és a siker ízletes receptje

Next

/
Oldalképek
Tartalom