Tolnai Népújság, 2014. június (25. évfolyam, 127-150. szám)

2014-06-06 / 131. szám

2014. JÚNIUS 6., PÉNTEK 4 KÖRKÉP Késsel támadt feleségére és sógornőjére a paksi férfi Kicsi, szép darabkák a múltból jelvények Jól megfér egymás mellett kisdobos és KISZ-es, túra és kereskedelem szekszárd-paks ítéletet hir­detett csütörtökön a Szekszár­di Törvényszék a paksi kettős emberölési kísérlet ügyében. A bíróság bűnösnek mondta ki a 42 éves, büntetlen előéle­tű férfit több ember ellen elkö­vetett emberölés kísérletében és magánlaksértés bűntett­ben, és ezért halmazati bünte­tésül öt év hat hónap börtönre ítélte. Emellett hat évre eltiltot­ta a közügyek gyakorlásától. A vádlott a büntetés kétharma­dának letöltése után bocsát­ható legkorábban feltételesen szabadlábra. Az ítélet nem jog­erős, mert az ügyész, a vádlott és védője is három nap gon­dolkodási időt tartott fenn, tá­jékoztatta lapunkat dr. Hausz- mann-né dr. Szőke Rita, a tör­vényszék sajtószóvivője. A vádlott az utolsó szó jo­gán - bár mindvégig tagadott - bocsánatot kért volt sógornő­jétől, az ítélete hallatán pedig sírni kezdett, ezért szünetet kellett elrendelni. Az italozó életmódot foly­tató férfitól felesége a testvé­réhez költözött, de ezt a vád­lott nem tudta elfogadni, só­gornőjét is hibáztatta a házas­ság megromlásáért. Tavaly jú­nius 13-án a vádlott ismét leit­ta magát, majd két kést is ma­gához vett, és a sógornőjéhez indult. A vádlott és a sógor­nő közt szóváltás alakult ki, melynek során a vádlott több alkalommal hason szúrta az asszonyt, aki hasi és kéz-sérü­léseket szenvedett. Ezt köve­tően a vádlott a feleségére tá­madt, a földre rántotta, köz­ben azt kiabálta, hogy megöli. A nőnek eltörött az arccsont­ja, s más 8 napon túl gyógyuló sérülések érték. A sértett egy hónappal később a támadással összefüggésben nem álló ter­mészetes eredetű szívelégte­lenségben meghalt. ■ 1.1. Az Első Magyar Jelvénymúze­um nemcsak a múlt egy da­rabkáját tárja fel a látogatók előtt, folyamatosan bővül, szí­nesedik. Alapítója és a kiállítá­si tárgyak tulajdonosa Király József, aki több, mint 40 éve foglalkozik jelvényekkel. Budavári Kata A bogyiszlói Első Magyar Jel­vénymúzeum nemcsak nevében első. Király József, a gyűjtemény alapítója még 2007-ben egy ka­locsai kirándulás és az akkor lá­tottak alapján döntött úgy, maga is létrehoz egy állandó kiállítást. Méghozzá olyat, amilyen még nincs Magyarországon. Jelvé­nyeket több múzeum is őriz, pél­dául a hadtörténeti- vagy a köz­lekedési-, átfogó képet azonban egyik sem ad a numizmatika ezen oldalágáról. Király József, aki negyven éve kezdett elmé­lyedni az érmék tanulmányozá­sában, alapítója a Magyar Erem- gyűjtők Egyesületének, nem ke­vés jelvénnyel rendelkezett ak­kor, amikor a gyűjtemény alapí­tás mellett döntött. A megvalósu­lásig azonban három év kellett, annyi idő alatt vált az úgyneve­zett Maláti-házból élvezhető, lát­ványos és barátságos kiállítás. A múzeum 2010. május 29-én nyi­totta meg kapuját az érdeklődők előtt. Két teremben huszonnégy tárló kapott helyet, ezeket a kere­teket a tulajdonos készítette. Az 1903-ban épült paraszt-barokk épület, bár megújult, megőrizte múlt század eleji báját. A tablókon témák szerint kap­tak helyet a jelvények. Király Jó­zsef szívesen beszél róluk. - Az elsőben az első világháborús jel­vények, kitüntetések láthatók. Azért kerültek erre a kivételes helyre, mert egy barátunk pad­lásáról származnak. Érdekesség: kiderült, a kitüntetéseknél érté­Király József a jelvénygyűjtők találkozójára készített plakettel, amely Szatmári Juhos László alkotása kesebbek, ritkábbak az ezekhez tartozó certifikátok, mert ezeket annak idején eldobálták - meséli a gyűjtő. A második keret a hun- garikáké, a harmadik, a negye­dik és az ötödik tabló olyan dara­bokat tartalmaz, melyek többek­nek ismerősek lehetnek. Az ifjú­sági jelvények a kisdobos, úttörő és KISZ-es évekre emlékeztetik azokat, akik abba a korba szület­tek. A legszebb kiállítási tárgyak a turizmus kategóriájába tartoz­nak. - A túrázók, kirándulók el­sősorban az értelmiségiek közül kerültek, kerülnek ki. Sok köz­tük a művész, akik a jelvénye­ket is megtervezték - mutatja a zománcozott, gyönyörű darabo­kat, melyek két és fél tablót fog­lalnak el. A másik fél a kereske­delemé, ezt követik a könnyűipa­ri, így a tolnai selyemgyárból és textilgyárból származó emlékek. Itt is akad kuriózum. A bonyhá­di cipőgyár 45. évi törzsgárda jelvénye ugyan elkészült, de át­adni már nem tudta a vezetés, a gyár addigra megszűnt. De már megint megyünk is tovább: az iskolai jelvényeket, a szocialista brigád mozgalmat idézők köve­tik, de zászlók is vannak itt, köz­tük kézzel festett selyem a II. ta­nács választásának tiszteleté­re. Az első terem végén a számo­zatlan tárolóban 500 francia jel­vény csábítja játékra elsősorban a gyerekeket. Azt kell megkeres­niük, melyikből van kettő, vagy több. A következő terem 12 tab­lójában az egyenruhások - vas­utasok, postások, rendőrök, ka­tonák, tűzoltók, BKV ellenőrök - kitűzői, kitüntetései láthatók, va­lamint sport-, egészségügyi, poli­tikai és energetikai jelvények. És még egy érdekesség: a politikai tárgyúak között akad 1934-es német darab, mely 4 olyan jelké­pet - sarlót, kalapácsot, birodal­mi sast és horogkeresztet - tar­talmaz, melyeket egyesével sem lehet az utcán viselni. Kérdések, kérdések aki szeretné megnézni a jel­vénymúzeumot, annak be kell jelentkeznie. Az egyik első kér­dés ilyenkor az szokott lenni, hogy van-e belépő. Nincs, de Ki­rály József mindenkinek el­mondja, hogy ha tud, hozzon ajándékba egy jelvényt. Szintén rendszeresen érdeklődnek afe­lől, hány darabot számlál a gyűjtemény. Nem tudni, több ezer jelvény biztosan összegyűlt az elmúlt évtizedekben. És hogy mibe kerülnek? Inkább az esz­mei értékük jelentős, főleg azok­ban az esetekben, amikora tu­lajdonost személyes emlék köti a jelvényhez. A múzeum gondo­zójának persze segítői is van­nak, elsősorban a családjára, az éremgyűjtő kollégákra, bará­tokra, ismerősökre számíthat. És számít is, még legalább har­minc évig. Negyedszer találkoztak néhány nappal ezelőtt negye­dik alkalommal szervezte meg Király József a jelvénygyűjtők országos találkozóját. Az ese­ménynek természetesen az első jelvénymúzeum adott helyet Bo- gyiszlón, a Duna utcában. A találkozónak ezúttal Mácsik Zoltán, a Magyar Éremgyűjtők Egyesületének tagja volt az elő­adó-vendége, vetített képes elő­adását a vallási jelvényekről tartotta. Király József elmondta, egy-egy ilyen találkozón 25-30- an vesznek részt az ország min­den tájáról, valamint Horvátor­szágból és Németországból. Az Magyar Éremgyűjtők Értesítőjé­be minden évben bekerül a programok közé a találkozó. A jelvénygyűjtők a szakirodalmat is gyűjtik, erre is jó az összejö­vetel, mivel kifejezetten jelvé­nyekkel kevesen foglalkoznak. Kiállítás zárta az évet a simontomyai iskolában A kiállításmegnyitó egyben tanévzáró is volt, a legjobbak oklevelet kaptak PROMÓCIÓ Táborban matematikázott harminc tehetséges diák PROMÓCIÓ Kiváló hangulatú volt a Pünkösdölő Orosházán Remek élményekkel gazdagodtak az egyesületi tagok a tábor során siMONTORNYA Kiállítást rendez­tek a Fried Művelődési Házban a Lajtha László Alapfokú Művé­szetoktatási Tagintézmény kéz­műves és grafika szakos tanu­lóinak munkáiból. Rill Mária, az intézmény szakmai vezető­je hatodik alkalommal nyitha­tott meg ilyen tárlatot. Közel háromszáz alkotást nézhet meg a közönség. A kézműves tanu­lók felkészítő tanára Boros Esz­ter, a grafika szakos tanulóké pedig Gyurkóné Tóth Irén. A kiállítás-megnyitó egyben tan­évzáró ünnepség is volt. Fintor Dávid 5. B osztályos tanuló me­sét mondott, a 4. A-sok pedig dallal, körjátékkal színesítet­ték az eseményt. Rill Mária a tanév értékelése után oklevele­ket és ajándékokat adott át Mol­nár Anna Zsófia, Kajcsa Evelin grafika szakos és Nyirati Vi­rág kézműves tanulónak több éves kiemelkedő munkájuk el­ismeréseként. A megnyitó után mindenki átvehette bizonyítvá­nyát a szaktanárától. A látoga­tókat süteménnyel, cukorkával és gyümölcslével kínálták meg. Utóbbit a Vak Bottyán ÁIG ta­nulói rajzpályázaton nyerték is­kolájuknak - tudtuk meg Var­ga Lászlótól, a város tájékozta­tási referensétől. ■ Gy. M. SZEKSZÁRD-FADD-DOMBORI A szekszárdi Garay János Gimná­zium 25 matematikatagozatos tanulója, valamint a kolozsvári Báthory István Elméleti Líceum öt diákja vett részt azon a tehet­ségfejlesztő táborozáson, ame­lyet Fadd-Domboriban tartottak május 30-tól június 1-jéig. Négy témakörben - számelmélet, sík­geometria, kombinatorika, ha­tárterületek - oldottak meg fel­adatokat Tóthné Gulácsi Beá­ta, Straubingemé Kemler Ani­kó, Döményné Ságodi Ibolya és Elblinger Ferenc tanárok vezeté­sével, közreműködésével. Elblin­ger Ferenc a matematika fiziká­ban történő alkalmazásáról be­szélt. A többi tanár és a diákok is tartottak előadásokat, s verseny zárta a kurzust. Természetesen nem csak a komoly tudományok­nak szentelték a három napot, hanem kirándultak, röplabdáz- tak, fociztak, és szalonnát is sü­töttek. Meglátogatta őket két volt garays diák, akik most az ELTE matematika szakos hallgatói, Fá­bián Kata és Fodor Attila. Velük az egyetemi rendszerről beszél­gettek, arról, hogy milyen kilátá­saik vannak azoknak, akik majd matematika szakra akarnak je­lentkezni. Kolozsvári diáktársa­iktól és kísérő tanáruktól, Nagy Örstől azt tudták meg, hogyan tanítják náluk a reál tárgyakat. Straubingemé Kemler Anikó elmondta, öröm volt látni, hogy a gyerekek a komoly programok során is nagyon jól érezték ma­gukat, élvezték a táborozást. A Garay-gimnázium a Nem­zeti Tehetség Program kereté­ben pályázott sikerrel a matema­tikatábor szervezésére. ■ Gy. M. 0% Nemzeti I Tehetség Program zomba-orosháza A Zombai Romákért Egyesület az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Zombai Önkormányzat támo­gatásával május 30. és június 1. között 18 fő részvételével tá­bort szervezett Zomba testvérte­lepülésén, Orosházán, a Ravasz Tanyán. A tábor az Eötvös Jó­zsef Katolikus Általános Iskola és Óvoda által május 31-én ren­dezett Tavaszváró Pünkösdölő Gyermek Néptánc- és Népze­nei Találkozó köré szervező­dött, amelyen a Zombai Virág­szálak Roma Club ezüst minő­sítésű csoport „Tolna megyei ci­gány táncok” című koreográ­fiáját adta elő nagy sikert arat­va. Ezzel Zomba jó hírnevét vit­ték, és elősegítették az együtt­működést roma vonalon, a gye­rekek önkéntes munkájukkal igyekeztek bemutatni a cigány hagyományokat és értékeket. A csoport ezután Gyopárosfürdő- re látogatott testvértelepülésük támogatásával. Ezeken kívül a gyerekek is­meretterjesztő előadásokon vet­tek részt, táncházat szerveztek. A kezdeményezés lényege az ifjú­sági turizmus volt, mivel három megye roma fiataljai találkoztak egymással - összegezte Szancsik Mária programfelelős. ■ V. B. 4 t 1 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom