Tolnai Népújság, 2014. június (25. évfolyam, 127-150. szám)

2014-06-27 / 148. szám

4 2014. JÚNIUS 27., PÉNTEK KÖRKÉP A csapathoz tartozni valóban jó eredmények Már nem csak az alapok tanításáról szól a táncművészeti tagozat Táncos berkekben elismertek a szekszárdiak, a stílusról pedig felismerhetők a koreográfusaik. A fiatalok profik és fegyelmezettek. Képünkön a harmadik évfolyamosok Dombóvári horgász lett Tolna megye egyéni bajnoka Minden évben meghirdeti egyéni horgászbajnokságát a Tolna Megyei Horgászegyesüle­tek Szövetsége. Székely Gábor, a TOHOSZ ügyvezető elnöke la­punk érdeklődésére elmond­ta, idén a verseny négy fordu­lós, szektoronkénti besorolású volt. Az első és második fordu­lót a dombóvári Tüske-tavon, a harmadik és negyedik fordulót a Hal-szálka Horgászegyesület szálkai iszapoló taván rendez­ték. A dombóvári megmérette­tésen huszonnyolcán indultak. Közülük az első tizenhat helye­zett kapott meghívást a szálkai versenyre. A festői szépségű környezetben jó időjárási kö­rülmények között, kiváló han­gulatban várták a kapást a hor­gászok. Az utolsó fordulóban az átlagos fogás versenyzőnként meghaladta a hét kilogrammot. Az első helyezett Pintér Zsolt, a Dombóvári Városi Horgász­egyesület versenyzője lett. Övé a „Tolna Megye Egyéni Bajnoka 2014” cím és a kupa. A máso­dik helyet Fotyék Péter, a Pak­si Sporthorgász Egyesület ver­senyzője, a harmadikat pedig Decsi Péter, a paksi Atomerő­mű Horgász Egyesület verseny­zője szerezte meg. A második és a harmadik helyezett is gaz­dagodott egy-egy kupával. A szektorok első, második és har­madik helyezettjeinek jutalma egy-egy plakett. ■ Gy. M. Az új földtörvényről a gazdakörben bátaszék Ma 18 órakor kez­dődik a Talizmán étterem kü­löntermében, a helyi gazda­kör szervezésében az a rendez­vény, melynek témája, az új földtörvényi változások. Meg­hívott előadó: Koppánné dr. Kertész Margit, a megyei kor­mányhivatal földhivatalának vezetője. A gazdálkodók az előadást követően kérdéseket is tehetnek fel arról, hogyan kell az új szabályozás szerint a földbérletet, a földvásárlási szándékot bejelenteni, mennyi ideig kell ezeket kifüggeszteni, kinek van elsőbbsége földvá­sárlásnál. ■ M. I. Profik, fegyelmezettek, tar­toznak valahova, és a kultú­ra egy olyan szeletét ismerik, értik, melyet csak kevesen. A szekszárdi gyakorlóiskola táncművészeti iskolájának növendékei országos sike­rekkel büszkélkedhetnek. Budavári Kata A stílust nem lehet levetkőzni. A PTE IGYK Gyakorlóiskola AMI és Gyakorlóóvoda Táncművésze­ti tagozatán oktató táncpedagó­gusok személyisége, vérmérsék­lete, táncos múltja megmutatko­zik koreográfiáikban. Négyen négyfélék, de ami közös ben­nük, az az elkötelezettség, va­lamint a tánc és a tanítás iránti alázat. Ennek köszönhetően az utóbbi években olyan műhely- lyé alakult a tagozat, mely pél­daként áll a hasonló tevékeny­séget folytató intézmények előtt. És hogy ez nem lózung, bizonyít­ják az eredmények. 2010-től a Táncművészeti Fő­iskola referencia intézménye­ként fogadhatja azokat a hall­gatókat, akik modern tánccal foglalkoznak. A diákok hospi- tálhatnak, tanítási gyakorlatu­kat végezhetik Szekszárdon. A tagozat idén kiváló minősítést szerzett, és mint azt Valkainé Daczó Eszter vezetőtől megtud­tuk, ebben az elmúlt évek ver­seny eredményeinek ugyan­úgy nagy szerepe volt, mint a pedagógiai programjuknak, vagy annak, hogy az itt tanítók mindegyike rendelkezik diplo­mával. Az országban a szek­szárdin kívül az oroszlányi és az egri táncművészeti tagozat érdemelte ki a legjobbaknak járó elismerést. Pedig a szek­szárdiak nem válogatott csa­pattal járják az országos ver­senyeket, hanem évfolyamon­ként méretnek meg. Ez egye­dülálló az országban, így az is, hogy nincs olyan évfolyam, amely ne rendelkezne első he­lyezéssel.- A koreográfus feladata ne­héz, mondhatni valódi kihívás - állítja Daczó Eszter. Idén a nö­vendékek 21 érmet szereztek or­szágos versenyeken. A tagozat vezető szerint eljön az a pont, amikor nem tudják felülmúlni magukat, és talán ennek köze­lében járnak, ugyanakkor most már elvárás is a jó teljesítmény. Táncos berkekben elismertek a szekszárdiak, a már említett stílusról pedig felismerhetők a koreográfusaik. Pedig az indu­láskor szó sem volt versenyek­ről, csupán arról, hogy teret biz­tosítanak azoknak a gyerekek­A táncművészeti tagozat negy­ven gyerekkel indult, sokan kö­zülük azért jártak balettra, mert gyógytornász javasolta. Ma ágy 250 növendék tanul itt. A tánc önfegyelemre, toleranciá­ra, összpontosítani tanít, és azok, akik hosszú évek óta elkö­telezettjei a balettnak vagy a modern táncnak, olyan területét ismerik a kultúrának, melyet nek, akik megismerkednének a balett alapjaival. Az első, akkor még szakkört Mészáros Andrea indította a városban. Ő Daczó Eszter osz­tálytársa volt a Pécsi Művésze­ti Szakközépiskola Táncművé­szeti tagozatán. Mészáros And­rea a szakközép után egy oszt­rák színháznál, majd Győrben dolgozott, de mivel elsősorban a tánc terápiás vonulata érde­kelte, ebben az irányban keres­gélt, és Hollandiában, valamint Németországban tanult. 1996- ban Szekszárdon a Német Szín­házban, aztán a Babits művelő­dési házban vezetett szakkört. Csakhogy a dolog kezdte kinőni magát, pláne, hogy Daczó Esz­ter és férje, Valkai Csaba Csa- nád, a Pécsi Balett Nívó-díjas szóló táncosai is lejártak Szek- szárdra tanítani, illetve a mű­vészeti iskola vezetése is ösztö­nözte a tagozat indítását. Daczó Eszter és Valkai Csaba Csanád 2000-től tanítanak itt, 2009- ben pedig úgy döntöttek, ide is költöznek. Csaba ugyan néhány tulajdonképpen csak a szeren­csés kevesek. A szekszárdi tago­zatsikere ma mára verseny eredményeken és a minősítésen túl azzal is mérhető, hogy két diák felvételt nyert a táncművé­szeti főiskolára. Lovasi Eszter és Valkai Hanna Csenge tízéve­sek, napokon belül eldől, hogy Budapesten folytatják-e tanul­mányaikat. Hanna édesanyja, évig még Pécsett és Budapesten is színpadra állt, ma már azon­ban minden a tolnai megye- székhelyhez köti a házaspárt. Időközben Táborfi-Rónai Nóra is csatlakozott a csapathoz. Nó­ra a Pécsi Művészeti Szakkö­zépiskola elvégzése után egy­ből elkezdte tanulmányait a táncművészeti főiskola modern tánc pedagógus szakán, me­lyet egyébként a négyes min­den tagja elvégzett. A fiatal tán­cos emellett tanítani is elkez­dett, szintén szakkört indított. Uchrik Teodóra, a pécsi szak- középiskola egykori vezetője azonban felhívta rá a szekszár­di művészeti tagozat figyelmét, és Antus Györgyné, a szekszár­di gyakorlóiskola igazgatója is segítséget nyújtott abban, hogy magas színvonalon dolgozó pe­dagógus gárda alakuljon ki. Da­czó Eszter elmondta, szerencsé­jükre az igazgató támogatására a mai napig változatlanul szá­míthatnak. Táborfi-Rónai Nóra szerint nagy öröm, hogy az le­het a szakmája, ami a hobbija Valkainé Daczó Eszter nagyon büszke rájuk, hiszen egy 12 fős lány osztályba válogatták be őket. - Nagy lehetőség, és Han­na így előrébb tart, mint a két szülője együttvéve - állítja. Anyaként viszont nagyon nehéz a döntés, hiszen sok lemondás­sal teli kemény évek várnak a lányokra, ha most végleg elköte­lezik magukat a tánc mellett. is. Büszke arra, hogy vizsgáz­tatni, versenyek zsűrijébe hív­ják. Daczó Eszter pedig tanév­kezdéskor állami kitüntetést kapott tehetséggondozó mun­kájáért, a Bonis Bona Díjat. Ő és a többiek is megerősí­tették: jó ide tartozni, ezt az ér­zést pedig növendékeik is át­élik. - Amikor leülök a tizenöt éves lányok mellé, például egy versenyen, olyan, mintha va­lamelyik pedagógus kollégám ülne mellettem. Értik a táncot, az életük részévé vált, úgy le­het velük beszélgetni, mint egy felnőttel. Nem kell nekik kiselőadást tartani, profik, fe­gyelmezettek, tudják a dolgu­kat. A tánc emellett megtanít­ja, hogy oda kell figyelni a má síkra, egymással toleránsnak kell lenni - vallja Daczó Eszter. Azt is hozzáteszi, tanítványaik, bár nem presszionálják őket, jó tanulók, egyikük sem veszett el. A megmérettetésekre pedig szükség van, hiszen további munkára sarkallja a gyereke­ket. Versenyekre járni néhány éve kezdtek el a szekszárdiak. Akkor, amikor a művészeti is­kola 2007-ben kiváló minősí­tést szerzett. Először inkább a régiós, majd egyre inkább az országos versenyekre kon­centráltak, szervezték a regio­nális TáncVarázs Fesztivált, és az oktatók tagjai lettek a Tánc­pedagógusok Országos Szövet­ségének. Ma már táncpedagó­gusként tartják őket számon, ugyanakkor táncosként is em­lékszik rájuk a szakma és a kö­zönség. Nagy lehetőség a gyermeknek, nehéz döntés a szülőnek Ebben az előadásban benne volt az egész univemim! hatalmas siker Az égig érő fával arany minősítést érdemeltek ki az országos fesztiválon a sióagárdi bábosok sióagárd - Eger Ebben benne volt az egész Univerzum! Ezzel a mondattal illette a zsűri a Si­óagárdi Fecske Bábcsoport „Az égig érő fa” című előadását a Gyermekbábosok XXI. Orszá­gos Fesztiválján Egerben. Ha­sonlóan a tavalyi, szintén arany minősítést nyert darabhoz, idén is népmesét dolgoztak fel.- Hagyományaink, értékeink megőrzése fontos feladat Sióa- gárdon. Ebben segítenek a nép­dalok, mondókák, népi játékok, a népviselet, a tánckultúra. Az égig érő fa című előadást élő ci- tera- és furulyaszó, valamint rit­mushangszerek kísérik. Ez adja meg az ízét, lelkét. Szerencsés­nek mondhatom magam, hiszen a csoport tagjai egytől egyig te­hetséges fiatalok, akik nemcsak a bábozásban jeleskednek, ha­nem többen közülük kiválóan játszanak hangszereken is, kö­szönhetően Horváth Andrea se­gítségének, aki a citerázást taní­totta a gyerekeknek - mesél az előzményekről Pekari Bernadett drámapedagógus, a csoport veze­tője. A zsűri a bábokat „képzőmű­vészet remekeiként” aposztrofál­ta, főként a sárkányok nyerték el a tetszésüket. - Ebben az évben a Nemzeti Tehetség Program A magyar kulturális örökség meg­őrzését, a hagyományok és a né­pi kultúra ápolását felvállaló te­hetséggondozó programok támo­gatása elnevezésű pályázatának A bábok, különösen a sárkányfigurák, nagy sikert arattak köszönhetően saját készítésű bá­bokkal jelentünk meg a kaposvá­ri válogatón, ahonnan a zsűri to­vább juttatott bennünket Egerbe. Közel 40 munkaóra áll a hátunk mögött, ami csak a bábkészítést illeti. Novákné Retkes Anett drá­mapedagógus és Csaláné Bóhli Cecília bábkészítő szakmai taná­csaival felvértezve fogtunk hozzá a nagy feladathoz, de azt gondo­lom, minden percét élveztük. A népi kultúra ápolását felvál­laló pályázat számos lehetősé­get teremtett az elmúlt fél évben a szakmai fejlődés tekintetében.- A próbákon még egy műsor állt össze, ami igazi kuriózum­nak számít. A Sióagárdi népi já­tékok címet viselő produkcióban a lányok péntős, vagyis hétköz­napi sióagárdi viseletben báboz- nak. A Fecskék eljutottak a pécsi Bóbita Bábszínházba is, szakmai tapasztalatszerzés céljából, vala­mint Tolnán egy háromnapos tá­borban készülhetnek a követke­ző időszak fellépéseire, megmé­rettetéseire. - Az új, aranyminő­sítést nyert darabunkat már lát­hatta a Bonyhádi Könyvfeszti­vál közönsége, valamint a Sióa­gárd Leányvári Halfőző verseny színpadán is bemutattuk nagy sikert aratva. A Paksi Villamos napokon pedig ezzel az előadás­sal köszöntük meg támogatónk­nak azt, hogy immár másodszor „röpített” el bennünket Egerbe, a kétnapos fesztiválra. ■ V. M. i

Next

/
Oldalképek
Tartalom