Tolnai Népújság, 2014. június (25. évfolyam, 127-150. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2014-06-22 / 23. szám

2014. JÚNIUS 22., VASÁRNAP 13 MŰVÉSZBEJÁRÓ Művészet, ami simogatva felpofoz sokoldalúság DrMáriás zenész, festőművész és író, Kínában jelenik meg kötete DrMáriás, azaz Máriás Béla fest, a Itidósok zenekar frontembere, emellett pedig termékeny író. Legutóbbi ki­állításán közéleti embereket festett meg, köztük a jelenle­gi és a volt miniszterelnököt nagy festők, például Francis Bacon, Matisse stílusában. Mézes Gergely- Orbán Viktor, Gyurcsány Fe­renc, Horn Gyula is szerepelt azokon a képeken, amelyeket a legutóbbi kiállításodon láthat­tunk. Voltak politikusvásárlők?- Voltak, de nem ez számít, hanem az, hogy amit festek, az mennyire hiteles. A politikát hosszú ideig messzire elkerül­tem, mert testközelből éltem meg, hogy mekkora rombolást végez. Majd amikor láttam, hogy alóla nincs kibúvás, el­döntöttem, harsányan részt ve­szek benne civil kívülállóként, s műveimben örökítem meg azt, hogy hol élünk, milyenek vagyunk itt Kelet-Európábán.- Szerinted milyenek?- A kelet-európaiság alapve­tő élménye, hogy egy különálló világban létezünk, s noha Nyu- gat-Európához szeretnénk, oda mégse tartozunk, amit a kép­zőművészet története, piaca is jól bizonyít. Eldöntöttem, hogy egy olyan látásmódot mutatok meg, amely csak ránk jellemző: amelyben a nyugati festészet stílusainak a szépsége és a ke­let-európai történelem szörnyű­ségeinek főszereplői mint tar­talom eggyé keverednek, hogy kifejezzék a szép iránti vágya­kozásunkat, amelyet a politika szörnyűsége mindig felülír.- Erre válaszolnak a portrék?- Ha Van Gogh levágott fülű portréjában Biszku Bélát, Egon Schiele fekvő utcalányában Ká­dár Jánost, Magritte tengert né­ző férfijában Horthy Miklóst, Rousseau görög népviseletben álldogáló kisfiújában Gyur­csány Ferencet láttatom, az úgy értelmezi újra a nyugati mű­vészettörténet ikonjait, hogy abból saját világunk jelképeit, történelmét, helyzeteit és gro­teszk valóját olvashatjuk ki.- Milyen visszajelzéseket kap­tál?- Felháborodást, sértődöttsé­get a politika részéről és persze sok nevetést és elismerést a kö­zönség részéről. A politikusok felénk nem jól tűrik a kritikát és a humort, s mivel ez nálunk hiány, a közönség imádja^ Per­sze vásárolnak is a képeimből, politikusok is olykor, ráadásul normális áron, nem úgy, ahogy azt az egyik utóbbi kiállításon láthattuk.- Nagy Krisztára, Tereskovára gondolsz?- Igen. Szerintem Nagy Kriszta a Magyar Művészeti Akadémia tagja szeretne len­ni, kiállítása Fekete Györgynek való udvarlás volt, ugyanak­kor zseniális marketingfogás is, hiszen a kortárs művészet iránt nem túl fogékony minisz­terelnökünket úgy sztárolta, hogy cserébe annak környeze­te megvette a képeit. Az ötle­tet az ugyanott pár hónappal előbb kiállított Orbán-portréim adhatták, a Viktor sír című, amely miniszterelnökünket a Trianon-traumával sújtva mu­tatja be, vagy a másik, amely Matisse Ikaroszaként örökíti meg őt elszállva az EU egén. De volt ott Szanyi Tibor fésülködő utcalányként, korcsolyázó Lá­zár János piros hóesésben és a magyar politikai elit más sze­replői pártállástól függetlenül. Kriszta a képeiből kihagyott minden kritikát, s úgy festette meg Orbánt, mint egy IKEA-de- korációt, s leárazta a tizedére, hogy könnyebben vigyék.- A sorozat lezárult?- 2007-ben festettem az első ilyen jellegű képeket, mert tele volt a hócipőm azzal a lebutított politikai környezettel, amibe belekényszerítettek minket. Nemcsak a politika és a mé­dia, hanem a lakosság men­tális politikai-szellemi igény­telensége is. Arra gondoltam, hogy ilyen mitikus és egyben mítoszromboló képekkel pró­bálok új gondolkodást indítani, mely távolít mindattól, amit ma könnyen emészthető formában kapunk. Nem a személyekről van szó önmagában, hanem olyan figurákról, akik beideg­ződéseket, traumákat képvisel­nek. Őket helyezem különböző DrMáriás kezében a Kádár János Schiele szeretőjeként című kép Névjegy: 1966-ban született a szer­biai Újvidéken, 1991-ben köl­tözött Magyarországra. Össz- művészetinek is mondható munkásságára főleg a har­sány és kritikai hangvétel, va­lamint a kelet-európai identi­tásból, történelmi és politikai sajátosságokból fakadó lét­kérdések jellemzők. a tudósok zenekar éne- kes-trombitás-harsonás-sza- xofonos vezetője. Zenekarával Oroszországtól az Amerikai Egyesült Államokig több száz koncertet adott. Számos egyé­ni és csoportos kiállítás részt­vevője. LEGUTÓBBI REGÉNYE 2012- ben jelent meg A balkáni tahó címmel. A tudósok utolsó lemeze 2013-ban jelent meg A leg­szebb szerelmes dalok cím­mel. Fennállásuk 25. évfordu­lóján, 2011-ben látott napvilá­got a zenekar történetét bemu­tató Nem élhetek Milosevic nélkül című kötet, és doku­mentumfilm is készült róluk. kontextusokba, amelyből a té­ves látás eszközével a gyógyu­lás feloldozó élménye váltható ki.- Zenélsz, sorra jelennek meg a köteteid.- A műfajok nem fontosak. Amit írásban el tudok monda­ni, azt nem tudom megfesteni, amit pedig meg lehet festeni, azt nem lehet zenében megmu­tatni. A hétvégére például írást tervezek. Pár napja Kínából je­lentkezett egy kiadó, amelyik érdeklődik a Lomtalanítás cí­mű könyvem iránt, ami nagyon megtisztelő és ösztönző.- A legutóbbi lemezen a pop­zenei világból ismert Tövisházi Ambrus is közreműködött.- Különböző habitusú em­bernek tűnünk távolról, de nem így van. Úgy három éve felkért, hogy egy számában közreműködjek, aztán meg én ajánlottam fel, hogy játsszon velünk, s azóta a Tüdősök tag­ja. Most megint egy új, termé­keny területre léptünk, amely hangzásban lekerekítettebb lett, ugyanakkor még jobban kibontakoztatja a harsány üze­netet, történetiséget, költőisé- get. Mindig új közönséget kell megszólítanunk új módon.- Ehhez kell kompromisszum?- Aki nem lesz öngyilkos születésekor, az már kötött kompromisszumot. Én elfoga­dok bizonyos tényeket. A ze­nésznek meg kell érinteni a közönségét: ne csak büntesse, hanem úgy simogassa, hogy a pofon jól essen.- Szóba került Újvidék. Mit je­lent neked ma a szülővárosod?- A gyökereimet. A vajdasági magyarok Európa és a Balkán kultúrái között őrlődve képez­nek hidat. Jelentős szerepet töl­tenek be a magyar művészeti életben Rúzsa Magditól Lajkó Félixen át Sinkovits Edéig. Mi a jugoszláv háború idején Bada Dadával (Bada Tibor 2006-ban elhunyt festőművész, költő, elő­adóművész) úgy jöttünk át Ma­gyarországra, hogy az abszurd helyzet tragikumát magunkra vállaltuk, és ezt képviseltük. Ennek köszönhetően ő már nincs is az élők sorában, de én még egy picit próbálkozók. HÍRSÁV Francia turnén a 100 Tagú Cigányzenekar ismételten az egyik leg­nagyobb presztízsű francia koncertteremben, a párizsi Théatre des Champs Ely- sées-ben zárja nagysikerű franciaországi turnéját a 100 Tagú Cigányzenekar. A klasszikus szimfonikus zenekarként működő együt­tes a héten hat koncertet adott a francia fővárosban, ahova Dél-Franciaországból érkeztek a zenészek. Filmeket vontak vissza a moszkvai fesztiválról majdnem 750 film jelentke­zését vonták vissza a csütör­tökön indult 36. Moszkvai Nemzetközi Filmfesztiválról az ukrajnai konfliktussal összefüggésben. A szervezők Tarr Bélát is szerették volna vendégül látni, de a magyar filmrendező más elfoglaltsá­gára hivatkozva lemondta a részvételt. A fesztivál nagy­filmes versenyprogramjába végül 16 film került be. Magyar díszvendégség Hirosimában Magyarország lesz a dísz­vendég a 15. Hirosimái Nemzetközi Animációs Filmfesztiválon. Az augusz­tus 21. és 25. között zajló szemle versenyprogramjá­ban 20 ország 59 alkotása szerepel. A fesztivál magyar különprogramja a magyar animáció aranykorát és je­lenét dolgozza fel, több mint 250 alkotást bemutatva. A versenyprogramban Bucsi Réka Symphony no. 42, Gel- ley Bálint Otthon, valamint Ruska László és Ringeisen Dávid Papírvilág című filmje szerepel. Meryl Streep rockért alakít új filmjében A háromszoros Oscar-díjas Meryl Streep egy új filmjé­ben rockért alakít, majd egy HBO-produkcióban az opera­sztár Maria Callast is eljátsz- sza. Streep lányával, Mamie Gummerrel szerepel a Diab­lo Cody forgatókönyvéből készülő vígjátékban. Streep játssza az énekesnőt, aki el­hagyta családját, Gummer pedig szókimondó lányát, Julie-t formálja meg. Alföldi Róbert operát rendezett zene Az fphigeneia Tauriszban című Gluck-opusz zárja az évadot az Ybl-palotában Az fphigeneia Tauriszban című Gluck-opera Richard Strauss által készített átiratának ma­gyarországi bemutatójával zá­rul az Operaház idei premie­reinek sora. A darabot Alföldi Róbert viszi színre, akinek ez az első operaházi rendezése - írta az MTI. Ókovács Szilvesz­ter főigazgató a mai premier­ről tartott sajtótájékoztatón elmondta, hogy az Operaház tavalyi elhatározása alapján öt éven át minden évad végén ba­rokk operaprodukcióval bővíti repertoárját. Alföldi Róbert szavai szerint bár rövid idő állt rendelkezés­re és a mű igen bonyolult, a felkészülés mégis békésen telt és nagy élményt jelentett, „egy húron pendültek” az alkotótár­sakkal. „Igazi színház jött lét­re” - mondta az operáról. Úgy vélte, az íphigeneia Tauriszban az emberi viszonyok ábrázo­lásában mélyebbre ás, mint a legtöbb opera, ami az éneke­seknek még nehezebbé teszi a dolgát. A rendező méltatta Vashegyi György karmester tu­dását, akivel „olyan volt együtt dolgozni, mint egy továbbkép­zés”. Az opera Menczel Róbert díszleteivel és Nagy Fruzsina jelmezeivel kerül színre Wierdl Eszter, Gál Gabi, Megyesi Zol­tán, Haja Zsolt és Szegedi Csa­ba főszereplésével. ■ A Gluck-opera mélyebbre ás, mint a legtöbb opera Kezdődik a Kaláka nyári hagyományos fesztiválja az idén ünnepli fennállásának 35. évfordulóját a Kaláka Fesz­tivál, amelyet már harmadik alkalommal rendeznek meg Egerben június 26. és 29. kö­zött. Az összművészeti rendez­vény középpontjában a zene és az irodalom áll. Az idei prog­ramban kiemelten szerepel Balassi Bálint és Vitkovics Mi­hály irodalmi munkássága, va­lamint filmjeivel emlékeznek a 100 éve Egerben született Illés György operatőrre és kiállítás­sal a tavaly elhunyt kiváló mu­zsikus és népzenekutató Hal­mos Bélára. A program Verskoncerttel indul, ezúttal Noszvajon, a De la Motte-kastély parkjában. Péntektől a programok Eger belvárosában, illetve a Vármú­zeumban várják az érdeklődő­ket. Napközben az Eszterházy téri Parkszínpadon táncházi muzsikát, versmegzenésítése­ket és countryzenét hallgathat a közönség. Ugyanitt rendezik meg az egri kézműves vásárt is mesterségbemutatókkal. Szombaton és vasárnap délelőtt gyerekprogramokon vehetnek részt a családok. Mindhárom nap kora estétől éjszakába nyúlóan két színpa­don felváltva lesznek koncer­tek a Vármúzeumban: népze­ne, rock, folk-jazz, énekelt vers, blues, ska, világzene és nemze­tiségi muzsika is hallható. ■

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom