Tolnai Népújság, 2014. június (25. évfolyam, 127-150. szám)

2014-06-20 / 142. szám

2014. JÚNIUS 20., PÉNTEK Gyorsan nőnek a reálbérek bérek A közfoglalkoztatottak létszáma nő, fizetésük azonban csökken A közfoglalkoztatottak létszámának alakulása (ezer fő) ü _________________ 20 13. jan.-2014. ápr. VG-GRAFIKA FORRÁS: KSH A közmunkások száma csúcsot döntött áprilisban, májusban viszont százezerrel nőtt a munkát keresők száma, miután véget értek a programok Palkovics László az államtitkár palkovics László profesz- szort, a BME tanszékveze­tőjét kérte fel felsőoktatási államtitkárnak az emberi erőforrások minisztere. Ba­log Zoltán ezt a mno.hu-nak adott interjúban jelentette be. Palkovics László egy­részt egy Knorr-Bremse vezetőjeként sikeres ipar- politikai karrier csúcsán van,ugyanakkor rektorhe­lyettes volt a Kecskeméti Főiskolán, tehát belülről ismeri a felsőoktatást - in­dokolta a döntést az emberi erőforrások minisztere. ■ MTI Biztosra vehető Juncker jelölése CSEHORSZÁG SZERETNÉ, ha mihamarabb megszületne a megegyezés az Európai Bizottság új elnökéről, és ennek érdekében kész tá­mogatni az Európai Nép­párt jelöltjét, Jean-Claude Junckert - közölte Bohuslav Sobotka szociáldemokrata cseh miniszterelnök. Ha­sonló döntésre utalt Matteo Renzi olasz kormányfő is, akinél mind az ellenzők táborát képviselő David Ca­meron brit miniszterelnök, mind Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke látogatást tett. ■ VG Kommandósok mehetnek Irakba az amerikai hadsereg kü­lönleges erőinek száz ka­tonáját küldhetik Irakba a bagdadi vezetés támogatá­sára - információk szerint Barack Obama erről tett nyi­latkozatot lapzártánk után. A Pentagon által kidolgozott terv szerint a katonák fel­adata információk gyűjtése az ország egyre nagyobb területét uraló iszlamista fegyveresekről. Az amerikai elnök eddig kizárta, hogy harcoló egységeket vezé­nyeljen Irakba, ahonnan 2011-ben távozott az utolsó amerikai katona. ■ CNN Történelmi csúcsra, 212 ezerre emelkedett áprilisban a közmunkások száma, így már a foglalkoztatottak 7,5 százalékát teszik ki. Lassan a vállalati szektorban is nő a dogozók létszáma. A kere­setek közben emelkedtek, és az eltűnő infláció miatt a reálbérek növekedése meg­haladta a 4 százalékot. Hornyák József A negyedik hónapban 240 ezer forintra emelkedett a bruttó átlagkereset, ami 4 százalé­kos növekedés a tavaly áprilisi szinthez képest. A nettó fizetés 157 ezer forint volt a KSH ada­tai szerint. A reálbér emelke­dése még kissé magasabb is a 4 százalékos növekedésnél, hi­szen áprilisban 0,1 százalékkal csökkentek a fogyasztói árak. Közfoglalkoztatottak nélkül a bruttó 254, a nettó bér 167 ezer forint volt áprilisban, vagyis így számolva közel 7 százalék­kal növekedtek a bérek. A költségvetési szférában és a nonprofit szektorban 215 ezer dolgozó kapott bérkompenzáci­ót, hogy ne érintsék őket kedve­zőtlenül az adó- és járulékvál­tozások. A vállalati szektorban 4,4, a költségvetési szférában 5,7 százalékkal nőttek a bérek áprilisban. A nonprofit szek­torban látszik leginkább, hogy egyre több a közfoglalkoztatott: az ágazatban 2 százalékkal csökkentek a bérek. A Nemzetgazdasági Minisz­térium örül az adatoknak, sze­rintük a rezsicsökkentésnek, a közszféra béremelésének és az aktivitást ösztönző intézkedé­seknek jelentős szerepük van a pénzügyi szférában lehet a legtöbb pénzt hazavinni: több mint félmillió forint a bruttó átlagkereset. Az infor­máció és kommunikáció ágazat 470 ezerforintos bruttóval a második helyen áll, amit az energiaipar kö­vet 400 ezerforintos havi fi­zetéssel. Továbbra is a leg­szerényebb az egészségügyi, szociális ellátási ágazatban a fizetés, ahol 137 ezer forin­a reálbér növekedésében. „A kormány politikájának köszön­hetően a gazdasági növekedés egyre szilárdabb alapokra he­lyezi a családok pénzügyi biz­tonságát” - írta az NGM. Ezt a nézetet valószínűleg nem oszt­ják a közmunkások, akiknek a KSH adatai szerint áprilisban 3,4 százalékkal, 76 600 forint­ra csökkent a bruttó bérük. Létszámuk mindeközben új csúcsra, 212 ezer főre emelke­dett, ami több mint 70 ezres nö­vekedés egy év alatt. Valószínűleg az a 100 ezer ember sem érzi az anyagi biz­tot lehetett keresni. A ven­déglátásban 153, a mezőgaz­daságban dolgozók pedig 167 ezer forint a bruttó bér. A vállalkozásoknál a bruttó átlagkereset 259, a költség- vetési szférában 206, a non­profit szektorban pedig 204 ezer forint volt. A nettó bér 169 ezer forinton alakultak a cégeknél, a költségvetésnél és a nonprofit szektorban pe­dig 134-135 volta fizetés. tonságot, akik egyik hónapról a másikra vált munkanélkülivé. A Nemzeti Foglalkoztatási Szol­gálat adatai szerint májusban 514 ezer álláskereső volt, ami áprilishoz képest több mint 100 ezer fős növekedés. A kedvezőt­len munkaerő-piaci folyamatok mögött a téli közfoglalkoztatási program - amibe a képzés is beletartozik - áprilisi lezárása játszhat nagy szerepet. A statisztikai hivatal adatai szerint az év negyedik hónap­jában a foglalkoztatás növeke­désének nagy részét adta még a felfutó közmunkaprogram. A KSH adatai alapján 2 millió 844 ezren dolgoztak a legalább öt főt foglalkoztató vállalatok­nál, a költségvetési szférában és a nonprofit szervezeteknél. Közmunkások nélkül viszont 2 millió 607 ezer volt a létszám. Vagyis a 8,1 százalékos éves létszámbővülés közfoglalkoz­tatottak nélkül 2,3 százalékos. Egy év alatt a 150 ezres lét­számbővülés közel felét adta a közfoglalkozatás, 50 ezer új ál­lást a versenyszféra teremtett, 20 ezerrel pedig a költségvetési szektorban dolgozók száma nö­vekedett. Norvég Alap: már a TASZ pénzügyeit is vizsgálja a KEHI ellenőrzés „Ma reggel abban a megtiszteltetésben volt ré­szünk, hogy levelet kaptunk a KEHI-től, a kormány vasöklétől. A Norvég Civil Támogatási Alapból kapott pályázatok tel­jes elszámolását kérik tőlünk. Bár nincs takargatnivalónk és a kért dokumentumokat rendelkezésükre bocsátjuk, nem ismerjük el ennek az el­lenőrzésnek a jogszerűségét”- közölte tegnap a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ). Hoz­zátették: csak azért működnek együtt, hogy ne függeszthessék fel az adószámukat. Vizsgál­ják a lehetőségét annak, hogy milyen jogi lépéseket tehetnek az ellenőrzés jogszerűtlensége miatt. A K-Monitor is hasonló ellenőrzést kapott. Két témában tárgyalt a magyar küldöttség a norvég alapokról tegnap Brüsszelben - nyilatkozta Csepreghy Nándor, a Miniszterelnökség fejlesztés- politikai kommunikációjáért felelős helyettes államtitkára az MTI-nek. Elmondta: a kormány elfogadja Norvégia álláspontját, és a központi államigazgatáson belül, a Miniszterelnökségen hozza létre a kabinethez tarto­zó programok kapcsolattartó rendszerét. Július végén norvég látogatás lesz Magyarországon, ezt a munkát szerinte addigra be lehet fejezni, és akkor az érintett 9 programban újra le­het indítani a finanszírozást. A norvég civil alap ügyében ugyanakkor nem közeledtek az álláspontok. „Magyarországon a KEHI-vizsgálat azt igyekszik kideríteni, hogy valóban civil szervezeti támogatások történ­tek-e civil célokra, vagy párt- politikai finanszírozásról van szól” - fogalmazott Csepreghy Nándor. Szerinte egyértelmű bizonyítást nyert, hogy szemé­lyi összefonódásokról van szó. A legnagyobb problémát abban látja, hogy ugyanazok a szerep­lők döntenek a civil alap forrá­sainak felhasználásáról, akik a másik oldalon, a különböző alapítványokban érdekeltek. . ‘ ■ MT1/VG A pénzügyi szféra fizet a legjobban Az egészségügyi államtitkár felszámolná a hálapénzt konferencia Kizárólag központi forrásból nem lesz béremelés az egészségügyben A magyar egészségügy legna­gyobb problémája a hálapén­zen alapuló működés. Ezen kell először változtatni - jelen­tette ki a hivatalát jövő ked­den elfoglaló új egészségügyi államtitkár, aki azt mondta, ezt is tartja teendői között az első számúnak. Zombor Gábor szerint a jelenlegi politikai ve­zetésben van akarat, hogy ezt „az ötvenes évekből itt maradt torzót” felszámolja, különösen, hogy csak ez alap ahhoz, hogy az egészségügyet feszítő egyik legnehezebb probléma, az el­vándorlás problémája kezelhe­tő legyen. A Heti Válasz című lapnak az egészségügyiek elvándorlá­sa témájában rendezett konfe­renciáján az egészségügyi ál­lamtitkár megerősítette, hogy építetni fognak a Magyar Rezi­dens Szövetségnek az orvosok itthon tartását, illetve vissza- csábítását célzó javaslataira. Az alacsony szakorvosi fizetés­sel kapcsolatban úgy fogalma­zott, hogy az komoly verseny- hátrányt jelent Magyarország számára, kijelentette: támoga­tandónak tartja, hogy legyen egy minimumjövedelem, aho­gyan azt is, hogy legyen diffe­renciálás a több szakvizsgás, illetve speciális tudású orvo­sok bérezésében. A tanárihoz hasonló életpályamodellel kapcsolatos kérdésre válaszol­Zombor Gábor va kijelentette: nem tartja el­képzelhetőnek, hogy kizárólag központi forrásból ilyen meg­valósuljon, ám azt nem árulta el, hogy akkor milyen egyéb forrás bevonására gondol. Azt ugyanakkor megemlítette, hogy a népegészségügyi ter­mékdíj „jó ötlet volt”, amit ér­demes akár továbbvinni. Dénes Tamás, a hálapénz­mentes egészségügyért moz­galmat kezdeményező Magyar Rezidens Szövetség elnöke megerősítette: az orvosok el­vándorlását egésze biztosan nem lehet megállítani a pa­raszolvencia megszüntetése nélkül. A fiatal orvosok több- * sége ezt elutasítja, ezért hi­ába nő a végzettek száma, a rezidensösztöndíjak ellenére is alig változik, 20-30 száza­lékos azok aránya, akik még a szakvizsga előtt külföldre mennek. „Ha ilyen ütemű ma­rad az elvándorlás, 2016-ra az orvosok száma a jelenleginek a 84 százalékára, 2023-ra pe­dig a 66 százalékára csökken. A bérrendezést ezért nem le­het halogatni, az egészségügy nem bír ki újabb négy évet” - közölte. A konferencián a Szinap­szis közvélemény-kutató nem reprezentatív, 130 orvos meg­kérdezésével végzett friss fel­mérésből kiderült: a jelenleg külföldön dolgozó magyar doktorok csaknem 70 száza­léka egyáltalán nem tervezi, hogy hazatér. 17 százalék úgy gondolja, hogy úgy jönne visz- sza, hogy közben külföldön is munkát vállalna, és mindösz­sze 15 százalék tervezi, hogy kizárólag a magyar egészség­ügyben dolgozik majd. A kül­földi munkavállalás okai kö­zött az anyagi biztonságot és a megbecsülést, a szervezett és átlátható működést, a normá­lis munkaterhelést, a kisebb stresszt, a civilizált munkakö­rülmények és azt említették az orvosok, hogy Nyugton sokkal inkább a rendelkezésükre áll a betegellátáshoz szükséges infrastruktúra. Egy koráb­bi kutatásban az orvosok úgy nyilatkoztak: szerintük a po­litika nem veszi komolyan a migráció problémáját, pedig az ténylegesen veszélyezteti a betegellátást ■ H. É. \ t I

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom