Tolnai Népújság, 2014. június (25. évfolyam, 127-150. szám)
Vasárnapi Tolnai Népújság, 2014-06-01 / 21. szám
2014. JÚNIUS 1., VASÁRNAP PANORAMA 3 Államfő lett a csokikirályból Ukrajna Érzékenyen érinti Porosenko üzleteit az oroszokkal fennálló konfliktus Porosenko apja agrármérnök volt, fia az élelmiszeriparban szerezte vagyonát, amelyet aztán a politikai életben is kamatoztatni tudott Fél évvel ezelőtt aligha gondolta volna bárki, hogy Ukrajna élére egy olyan oligarcha kerül, aki csokoládégyártásból szerezte vagyonát. Pedig Petro Porosenko, aki nagy fölénnyel nyerte meg az egy héttel ezelőtti elnökválasztást, nem kezdő a politika világában. A 48 éves üzletember karrierje kezdetén nemcsak az üzletelésre kapott rá, de hamar helyet követelt magának az ország vezetésében is. AS-összeállítás Petro Porosenkónak távolról sem volt egyenes útja szülővárosából, a moldáv határ mellett található Bolhrádból a hatalomba. Apja egy agrárüzemben volt mérnök, később pedig két évet töltött börtönben a közvagyon elsikkasztása miatt. Petro már gyerekkorában kitűnt társai közül - igaz, nem annyira üzleti érzékével vagy eszével, mint mozgékonyságával és rossz magaviseletével. A küzdősportokkal nemcsak az edzőteremben foglalkozott: miután négy kadéttal összeverekedett, Kazahsztánba küldték katonai szolgálatra. Kazahsztánból Kijevbe vezetett az útja, ahol nemzetközi kapcsolatokat és nemzetközi jogot tanult. A kollégiumban ismerkedett meg későbbi feleségével, Marinával, aki négy gyermeket szült neki. Mire 1989-ben megkapta a diplomáját, már egy kisfiú apjaként próbálta fenntartani a családját. Kakaóbabbal kezdett kereskedni, és az üzlet bejött neki: a kilencvenes években már csokoládégyárak privatizációjánál mozgolódott. A kisebb cégekből alakult a Rosen - amelynek neve Porosenko nevének a közepe -, amely mára nem csak Ukrajnában piacvezető, de Magyarországon is aktív, a budapesti Bonbonetti tartozik a csoporthoz. A Rosen a jó minőségű csokoládék szinonimája Ukrajnában, még Porosenko riválisa, Julija Timosenko is elismerte az elnökválasztási kampányban, hogy családjának az ő édességeit vásárolja. A termékek korábban igen kelendőek voltak Oroszországban is, a Rosen bevételének 40 százaléka származott az országból, most azonban ottani gyárait lefoglalta Moszkva. Az üzletembert azonban nem kell félteni: időközben a jármű- gyártásban is komoly érdekeltségeket szerzett, sőt, szert tett egy tévécsatornára is. Érdekeltségeit az Ukrprominveszt kötötte össze, az 1993-ban alapított holdingot korábban apja vezette. Kézenfekfő volt, hogy a szép lassan oligarchaként számon tartott Porosenko, akinek vagyonát most 1,3 milliárd dollárra becsüli a Forbes magazin, beszáll a politikába is. Miután két évet eltöltött az akkori elnököt, Leonyid Kucsmát támogató szociáldemokratáknál, 2000-ben saját pártot alapított. A Szolidaritásból lett később a Régiók Pártja. 2001 végén Porosenko híveivel továbblépett: Viktor Juscsenko - aki mellesleg ikerlányai keresztapja - Mi Ukrajnánk szövetségéhez csatlakozott, amelynek a képviseletében 2002-től a parlament költségvetési bizottságának elnökévé választották. Ekkor pártja ellenzékből politizált, a 2004 végén kirobbant narancsos forradalom után azonban Juscsenko, frissen kinevezett államfőként már a nemzet- biztonsági tanács titkárának nevezte ki. 2005 végén korrupciós vádakkal illették Porosen- kót, amelyek alól tisztázni tudta magát, ám egy időre háttérbe húzódott. Csak hogy 2007-ben az Ukrán Nemzeti Bank igazgató- tanácsának elnökeként térjen vissza a porondra. A jegybankból 2009 októberében Julija Timosenko kormányának külVasököl Kijev élén korábban még a legesélyesebb elnökjelöltnek tartották, végül álma teljesült Vitalij Klicskó- nak: a bokszbajnokot egy hete az ukrán főváros első emberének választották meg pártja, az Ütés (UDAR) képviseletében. A NEGYVENKÉT ÉVES, VüSÖkÖl- nek becézett Klicsko a profi ökölvívás mellett már fiatalon fogorvosi képesítést szerzett. Az aktív politizálást 2004 végén kezdte el: a narancsos forradalom idején öccsével, Vla- gyimirrel együtt támogatták Viktor Juscsenko jelölését. 2005-ös visszavonulása után ügyminiszteri posztjára távozott. A 2010-es hatalomváltás sem akasztotta meg politikai karrierjét: a nagy ellenlábas Régiók Pártja választási győzelme után Mikola Azarov kormányában 2012-ben a gazdaságfejlesztési és kereskedelmi tárcát vezette, később pedig a parlament európai integrációs bizottságát. Miután világossá vált, hogy Viktor Janukovics nem akarja aláírni az EU-val azt a társulási szerződést, amelynek előkészítésében az integrációs bizottpolitikai pártot alapított, ennek színeiben 2006-tól többszörpróbálta megszerezni a kijevi főpolgármesteri címet. A választáson mindig alulmaradt, 2012-ben - Ukrán Demokrata Reformpárti Szövetség (UDARj névre keresztelt pártja színeiben azonban képviselőként bejutott a parlamentbe. A 2013 végén kitört tiltakozás egyik kulcsfigurájává vált a Majdanon, ám már ezt megelőzően bejelentette, hogy indulni kíván az akkor még 2015-re tervezett elnökválasztáson. ság elnökeként Porosenko is szerepet vállalt, az üzletember aktívan kezdte támogatni a nyugatbarát kijevi tüntetőket. Tévécsatornája pedig élőben közvetített a Függetlenség térről, ő maga azonban ritkán tűnt fel azt követően, hogy szélsőségesek kifütyülték. Egészen addig a háttérben maradt, amíg nem változott meg a széljárás. Ez pedig március végén következett be, amikor az ellenzék egyik vezéreként kitűnt egykori bokszbajnok, Vitalij Klicsko megérezte, aligha tudja megnyerni a május 25-re kiírt előre hozott elnökválasztást. Ekkor adta át helyét Porosenkónak - igaz, az egyezség körülményei máig tisztázatlanok. Azt mindenesetre feltételezni lehet, hogy több oligarcha, így a magyarországi érdekeltségekkel is rendelkező, mellesleg az Egyesült Államokban körözött Dmitro Firtas is támogathatta. Nyilvánvalóan amiatt, mert Julija Timosenko azt ígérte, megválasztása esetén harcot indít ellenük. Hogy mi lesz Porosenko vagyonával, egyelőre kérdés. Ä kampányban mindenesetre úgy nyilatkozott, megválasztása esetén megválik gazdasági érdekeltségeitől. A buszon d. arcán kiütközött a döbbenet, ahogy nézte a képet. Pedig a fotós semmilyen hatásvadász eszközzel nem élt: nem volt a képen vér, se könnyek, egy lány ült a buszon, nézett az utcára, mintha szólt volna valakihez. CSAK ÉPPEN FEKETE VOLT. És katonák őrizték a buszt, amelyen egy fehér férfi előtt ült - azért, hogy bizonyítsa, az Egyesült Államokban ehhez joga van. Bruce Davidson Alabamában készült képe egy faji megkülönböztetés elleni akciót mutatott be. Azt a híres buszutat, amelyen feketék és fehérek közösen indultak el Washingtonból az USA déli államai felé tiltakozásul az ellen, hogy ott ezeken a járatokon a feketék nem foglalhattak helyett a fehérek között. „ÉS EZ A HATVANAS ÉVEKBEN, Amerikában!” - szólalt meg D., még mindig a kép hatása alatt. Egy budapesti múzeum steril környezetében, azon a héten, amely egy vitától volt hangos: veszélyt jelentenek-e a homoszexuálisok a színészekre, a társadalomra. És ez ma, Európában! - mondhatnánk. Mert azt megszoktuk, hogy nálunk nincsenek civil megmozdulások szélsőséges ellentüntetők ellen. Azt is megszoktuk, hogy a nyugati keresztény társadalmakkal szembemen- ve még mindig beszédtéma a szexuális másság stigma- tizálása. Na de az, hogy magukat értelmiséginek nevező színészek teszik egészen primitív vitatémává ezt? Ez már valahol azt az észjárást idézi, amelyik a feketéket a busz hátuljába száműzte. egy hete az európaiak csaknem fele nyilvánított politikai véleményt az európai parlamenti választásokon, és ötödük idegengyűlölő, rasz- szista eszméket is hangoztató pártokra adta szavazatát. Rossz belegondolni, hogy ennyien élnek közöttünk, akik 2014-ben is száműznék arról a buszról a nekik nem tetsző embereket. Angela Merkel a legbefolyásosabb forbes Politikusok és üzletasszonyok a vezető nők között Örömlányok és dílerek nyomják a gazdaságot Ismét Angela Merkelt választotta a világ legbefolyásosabb asszonyának az amerikai Forbes magazin. A német kancellár negyedszer került a 100 nevet tartalmazó lista élére, megelőzve Janet Yellent, az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed év elején kinevezett elnökét. A harmadik helyre Bill Gates Microsoft-alapító felesége, Melinda Gates került, aki az utóbbi években férjével együtt jótékonyságáról vált híressé. A negyedik is egy politikus: Dilma Rousseff, Brazília elnöke, őt Christine Lagarde, a Nemzetközi Valutaalap francia vezérigazgatója követi. Hillary Clinton volt amerikai külAngela Merkel 2005 óta áll Németország élén ügyminiszter eggyel hátrébb, a hatodik helyre csúszott, őt követi Mary Barra, a General Motors elnöke. Ő a múlt évben még egyáltalán nem szerepelt a listán. Nyolcadik az amerikai first lady, Michelle Obama, aki tavaly még a negyedik volt. A legfiatalabb az első tíz között 44 évével Sheryl Sandberg, a Facebook főnöke, akit Virginia Rometty, az IBM elnöke követ. A 20 nő közül, akik a Forbes szerint a világ legbefolyásosabb asszonyai, 14 amerikai. A 20 közül 10 vállalatvezető, hét politikus. Ketten - Oprah Winfrey és Beyonce Knowles - a kulturális életben tevékenykednek. ■ GDP Akár öt százalékkal is megdobhatja Nagy-Britannia gazdasági teljesítményét, hogy szeptembertől a prostitúciót és a kábítószer-kereskedelmet is bevonják a GDP kiszámításába. Ezt csütörtökön jelentette be a szigetország statisztikai hivatala. Az új számítások nyomán a 2009-es nemzeti össztermék 33 milliárd fonttal lesz magasabb az eddig számoknál, ebből a prostitúció 4,4 milliárdot, a drogok kereskedelme pedig 5,3 milliárd fontot ad. (A háztartási segítők, például jótékonysági szervezetek munkájának értéke ennél jóval magasabb, 24 milliárd font.) A számokat az il- legállis tevékenységeknél csak becslésekre tudták alapozni, figyelembe vették például az óvszerforgalmazást vagy a hollandiai, pontosabban mért prostitúció adatait is. Az illegális gazdaság mérésében nem áll egyedül Nagy-Britannia. Egy héttel korábban az olasz statisztikai hivatal jelentett be hasonló lépést. Az Economist szerint az olaszoknál még komolyabb hatással lehet a nemzeti számlákra a prostitúció és a drogcsempészet bevonása. A londoni lap emlékeztet: amikor 1987-ben az árnyékgazdaságot is bevonták a GDP kiszámításába, egyik napról a másikra 18 százalékkal nőtt a gazdaság. ■ » 4 i 1
