Tolnai Népújság, 2014. június (25. évfolyam, 127-150. szám)

2014-06-02 / 127. szám

4 2014. JÚNIUS 2., HÉTFŐ KÖRKÉP Megkóstolhatták a hegy ízletes levét pinceszer A cél megmutatni azokat az értékeket, amelyeket ez a vidék, az itt élők képviselnek Rákóczi Feri, Ring István, Patkós Attila a Pálfai Pinceszeren. A rendezvény kellős közepébe csöppent a forgatócsoport Bárki megkóstolhatta a hegy levét, sőt bejárhatta annak lankáit, ültetvényeit is a pinceszeren, amit másod­szor rendezett meg a Pálfai Öreghegyi Borkedvelők Baráti Köre. A remekbe sza­bott programot filmforgatás tette még emlékezetesebbé. Vida Tünde pálfa - Ezt ml úgy hívjuk Öreg-hegy. Öregnek öreg, de in­kább domb, a Tolnai-hegyhát utolsó vonulata ez. Nagyon jó bo­rok vannak és vendégszerető em­berek - fogadta Patkós Attila a II. Pálfai Pinceszeren a rendezvény kellős közepébe csöppent forga­tócsoportot és annak legismer­tebb tagját, a rádiós, televíziós személyiséget. Rákóczi Feri egy, a környéket bemutató turisztikai film főszereplőjeként érkezett há­zigazdájával, Ring Istvánnal, aki többek között arról ismert, hogy családjával együtt a veterán Pan­nóniák értője és híve. Néhány ilyenkor kötelező közös fotó és autogramosztás után több tucat­szor felhangozott a „Hang van, kamera forog, felvétel!" mon­dat. Patkós Attila elárulta, a Pál­fai Öreghegyi Borkedvelők Bará­ti Köre a pinceszer megszervezé­sével ugyanazt a célt kívánja el­érni, mint minden más kezde­ményezésével: megmutatni azo­kat az értékeket, amelyeket ez a vidék, az itt élő emberek képvi­selnek. Sokan voltak kíváncsiak ezekre az értékekre, a pincék mé­lyén rejlő remek borokra, és ar­ra a megejtően szép panorámá­ra, ami az Öreg-hegyről mutatja magát. Az igen fiatal civil szerve­zet mellé állt az önkormányzat és más partnereket is talált, sőt Le­ader térségek közötti együttmű­ködésre pályázati forrást is sike­rült elnyernie. Az érkezők el sem téveszthették a rendezvény hely­színét, hiszen a falu határából ki­érve eléjük tárult a dombolda­lon sorakozó sátrak, pavilonok, alább pedig a rengeteg autó látvá­nya. A kocsikat az Öreg-hegy lá­bánál hagyva a lezúduló eső váj­ta úton fölsétálva a Markó Pin­ce előtt találták magukat a ven­dégek. Hogy kihez forduljanak útbaigazításért, kínálta magát: igen mutatós egyen pólóban, kö­tényben sertepertéltek minde­nütt a borkedvelők. Az igényes­ség és egységesség más tekintet­ben is megmutatta magát, hiszen az, aki vállalkozott arra, hogy be­lekóstoljon a borokba, akár név­re gravírozott pohárral és a bor­barátok emblémájával díszített, nyakban hordható pohártartóra is szert tehetett. A kényelmes vi­selet több okból is hasznosnak bi­zonyult, részben azért, mert gu­micsizma hajításban, íjászkodás­ban és hurulásban - azaz szőlő­kapálásban - is rendeztek ver­senyt. Hirdettek főzőversenyt is, amelyre vagy tucatnyi tele­pülésről érkeztek nevezetők. Hi­ába jöttek a remekbbnél reme- kebb szakácsok, helyben maradt a „trófea”, a Fakanálforgatók név­re keresztelt Szebek család nyer­te a marhapörkölt főzőversenyt az AEGON és a Markó-ház előtt. Az íjászok közt Szabó János volt a legjobb, Nagy Márton Géza és Burucz László követte a sorban. Nagy mulatság kerekedett kora délután felkerekedett a vendégek többsége az e célból készült térképet és a poharakat kézbe véve, bebarangolta a hegyoldalt. Hol egyik, hol má­sik szőlőültetvénynél, pincénél felbukkanva. A térkép jó szol­gáltatott tett abban is, hogy megtudják, melyik pincében milyen borokat kóstolhatnak. No persze a gazdák, ki-ki habi­tusa, tudása szerint ezt meg is toldotta némi ismertetéssel. A Bóka fivérek egyik pincéjüknél fehérborokat, a másiknál vörö­seket kínáltak igen szakszerű bemutató mellett. Mindig akadt egy-egy alkalmi idegen- vezető is, aki felhívta a figyel­met arra, hogy érdemes a falu felé egy pillantást vetni, hiszen balra Dunaújváros, jobbra Paks tornyai is látszanak. Hogy honnan, honnan nem előkerült egy harmonikás is, aki szintén járta a pincéket. A Patkós Pincénél olyan nagy mulatság kerekedett, mint egy kisebb fajta lakodalom. A házi­gazdák Attila és Zoltán, illetve párjaik Edit és Beáta figyelme nem lankadt, azonnal ott te­remtek, ha egy poharat kiürül­ni láttak. Jó mulatságról persze „központilag” is gondolkodtak, több előadót, zenekart is hív­tak. A sort este a Bogyiszló ze­nekarzárta. PROMÓCIÓ Tamási tisztességgel emlékezik a háborúban elesettekre mementó A Hősök kertjében, a többi emlékmű mellett kaptak helyet a II. világháborús hősök nevét őrző kőtáblák tamási Új, az eddiginél méltóbb helyre került a Tamási hősi ha­lottal előtt tisztelgő II. világhá­borús emlékmű. A Kossuth té­ren, a Hősök kertjében helyez­ték el az I. világháborús és a trianoni mementó mellett. De nemcsak a helye újult meg, hi­szen maga az emlékmű, Borbás Tibor „Gyászoló anya” című al­kotása és a hozzá tartozó négy kőtábla is szebb lett. Az avató ünnepséget szombaton tartot­ták a város hősök napi megem­lékezéséhez kapcsolódóan. A leleplezést megelőzően a mű­velődési házban hangzottak el az emlékbeszédek. Elsőként Ribá- nyi József, Tamási polgármestere szólt a megjelentekhez. Felidézte az emlékmű 1990-es, első felava­tását, amikor a város, kiszaba­dulva a kommunista propagan­da béklyójából, végre tisztessé­gesen emlékezhetett hősi halotta- ira. Egyúttal köszönetét fejezte ki a felújítás kezdeményezőinek, dr. Deák Gábornak, Szalai Ivánnak és Tóth Józsefnek, illetve Szakács Mihály építésznek, és mindenki­nek, aki adakozásával hozzájá­rult a munkához. A városvezetőt vitéz lovag Erdős László nyugál­lományú honvéd ezredes, a HM Hadisír Gondozó Iroda igazga­tója követte a színpadon. Beszé­dében egészen az I. világháború előzményeihez kanyarodott visz- sza, méltatta a Tamásiból bevo­nultatott bakák érdemeit és azt hangsúlyozta, hogy történelmi bűntudatunkat csak úgy számol­hatjuk fel, ha tisztességgel emlé­ket állítunk hőseinknek. A mű­sor további részében felolvasták dr. Deák Gábor, Tamási akkori A 680. számú Vas Gereben Cserkészcsapat és a történelmi zászlók kíséretében vonultak a Hősök kertjébe polgármesterének 1990-es ava­tóbeszédét, valamint a sajnála­tos okokból távol maradó Hirt Fe­renc országgyűlési képviselő kö­szöntőjét. Zárásként a TONI Béri Ba­logh Ádám Gimnázium tanulói adtak elő zenés, irodalmi ösz- szeállítást, melynek végén fel­olvasták azt a 163 nevet, ame­lyet a parkban elhelyezett kő­táblák is őriznek. A megemlé- kezők eztán átsétáltak az em­lékműhöz a 680. számú Vas Ge­reben Cserkészcsapat felvezeté­sével és a történelmi zászlók kí­séretében. Az egyházak képvi­selői megáldották az alkotást, majd az önkormányzat és a kü­lönböző szervezetek képviselői, valamint magányszemélyek he­lyezték el koszorúikat. ■ H. E. A megemlékezők elhelyezték koszorúikat az avatást követően Az emlékmű felavatása. Képünkön Rlbányl József polgármester A TONI Béri Balogh Ádám Gimnázium tanulóinak irodalmi műsora l »

Next

/
Oldalképek
Tartalom