Tolnai Népújság, 2014. június (25. évfolyam, 127-150. szám)

2014-06-14 / 137. szám

4 2014. JÚNIUS 14., SZOMBAT KÖRKÉP A statisztika közös nevezőn volt a lakossági visszacsatolással Tolna megye történelmi térképei érdekességek A történelmi atlaszok a tudás tárházai és gondolkodásra késztetnek bonyhád A Bonyhádi Járáshoz tartozó 29 településen jó a köz- biztonsági és a baleseti helyzet­kép, folyamatosan javul a köz­lekedésbiztonság - ezt a konk­lúziót lehet levonni a Bonyhádi Rendőrkapitányságon tartott Já­rási Közbiztonsági Egyeztető Fó­rumon elhangzottak alapján. Dr. Marcsek Sándor rendőrka­pitány rávüágított, az évente tar­tott tanácskozás legfőbb célja a rendőrségi tapasztalatok - ame­lyek főként a statisztikai adatbá­zisokra épülnek - összevetése a településekről érkező visszacsa­tolásokkal. A legutóbbi egyez­tetés kicsengése az volt, hogy nincsen olyan probléma, amely rendkívüli beavatkozást igényel­ne, a kisebb jellegűeket tekintve pedig már megtette/megteszi a szükséges lépéseket a kapitány­ság. A többek között polgármes­terek, intézményvezetők, pol­gárőr parancsnokok részvételé­vel tartott fórumon emellett még több téma is előkerült. ■ V. B. Az egészségről és közösségről szólt a napjuk KisvEjKE Az egészségmegőr­zés köré szerveződött az ér­deklődők napja a közelmúlt­ban zajlott, számos érdekessé­get és hasznos tanácsot felvo­nultató kisvejkei programon. Bernhardt Jánosnétól megtud­tuk, több mint hetven résztve­vője volt a jó hangulatú kezde­ményezésnek, amely a telepü­lés 2013 őszén indult egészség- fejlesztési pályázatának része­ként jött létre. Kisvejke alpolgármestere részletezte, több elfoglaltság gazdagította a nap kínálatát, minden korosztály felé közve­títették az egészséges életmód, a helyes életvitel és táplálko­zás fontosságát. A gyerekek já­tékos formában gazdagodtak hasznos információkkal, a to­tó, a rajzolás és a gyümölcslé kóstolás is elnyerte a tetszésü­ket. Eközben a felnőttek szűré­seken, állapotfelméréseken és tanácsadáson vehettek részt, a nap végén a remek élmények mellett ajándékokkal gazda­godtak a résztvevők. ■ V. B. Tizenöt évnyi kutatómunka, sok kötetre való forrásanyag és magánemberek, vállal­kozások, önkormányzatok támogatása van Tolna megye történelmi atlasza mögött. A legnehezebb a szelektálás volt, mondta a szerző, Szeri Árpád. Ihárosi Ibolya szekszárd Megjelent és szépen fogy Tolna megye történelmi at­lasza, Szeri Árpád saját kiadású, reprezentatív megjelenésű köte­te. Ha nem atlasz volna, akár al­bumnak is nevezhetnénk a ren­geteg képpel ékesített, három nyelvű könyvet. Ebből az alka­lomból kérdeztük a szerzőt. Mi­vel közel három évtizedet töltöt­tünk el egy szerkesztőségben, természetesen tegeződünk.- Aki ismer, az tudja, hogy gyűjtőd a térképeket.- Ez igaz, de legjobban a törté­nelmi atlaszok érdekelnek - vá­laszolta Szeri Árpád. - A világ or­szágainak a történelmi atlaszait gyűjtöm első sorban. Papír ala­pon van belőlük több tucat, mió­ta internet létezik, megvan szin­te valamennyi ott elérhető atlasz.- Miért érdemes, vagy érdekes történelmi atlaszokat böngészni?- Mert ennek a révén nem csak a történelmi tudásod gyara­podik, hanem a földrajzi jártas­ságod is, hiszen belevésődik a fe­jedbe, hogy mi hol volt, vagy van még ma is a fóldgömbön. Petőfi költő volt, de ugyanakkor törté­nelmi személyiség is, egy atlasz­ból meg lehet tudni, hogy példá­ul Tolna megyében mikor, merre járt, hol írt verseket. Ugyanez ér­vényes a külföldi személyiségek­re, írókra, költőkre, vagyis egy­szerre gyarapodik történelmi, földrajzi és adott esettben iro­dalmi tudásod. Megtanítanak a történelmi atlaszok rendszerben gondolkodni, a világot mint egé­szet felfogni és analizálni, majd a kis részletekből újra összerak­ni, vagyis új meg új szempontok szerint ismét szintetizálni.- Milyen érdekességekre leltél?- A történelmi atlaszok meg­mutatják a világot különféle ko­rokban. Megnéztem például, hogy melyik az az ország, ame­lyik az ókortól napjainkig léte­zi 5Tr Már a könyv megjelenése óta is felmerültek újabb témák, amelyek majd reményeim szerint a következő kiadásokban jelennek meg, mondta Szeri Árpád zik, mint kiderül, ez Kína. Nagy szívfájdalmam, hogy ugyanezt nem lehet elmondani a római bi­rodalomról. A nagy francia forra­dalmár, Saint-Just mondta, hogy amióta nincs Róma, üres a világ, s magam is így érzek.- Rátérve a könyvre, hányféle té­máról található benne megyetér­kép?- Százötvennyolcról. Már a megjelenése óta is felmerültek újabb témák, amelyek majd re­ményeim szerint a következő ki­adásokban jelennek meg. Ilyen például a betyárvilág a megyé­ben. Még nagyon hosszú ideig le­het bővíteni a könyvet, és remé­lem, hogy fogom is.- Honnan származik az ötlet?- A felfedezés és feüsmerés erejével hatott rám, amikor gye­rekkoromban megláttam az el­ső történelmi atlaszt. Mikor már tudtam, hogy vannak világtör­ténelmi, országokra vonatkozó atlaszok, felmerült a gondolat, hogy miért nincsenek megyei­ek, majd elhatároztam, ha nincs ilyen, akkor én megcsinálom. Körülbelül tizenöt évig gyűjtöt­tem hozzá a forrásmunkákat.- Mi volt ebben a munkában a leg­nehezebb?- Az anyaggyűjtés inkább ér­dekes volt, hiszen a könyvtárak­ban, meg az interneten szinte minden megvan. Forrásmunká­kat felkutatni lehet, könyveket elkérni lehet, külföldről meg­szerzi lehet. A kérdés az, hogy aztán mit kezdjen az ember ezzel az iszonyatosan nagy információ mennyiséggel. A szelektálás volt a legnehezebb, mert úgy kellett megcsinálni a könyvet, hogy az ne csak pontos és szép, hanem érdekes is legyen.- Meglepő, hogy mennyi király járt Tolna megyében.- Vannak még további érde­kességek is. Kár, hogy a megye éppen Dunaszekcsőnél ér véget, mert tudjuk, hogy ott járt egyik kedvenc római császárom, Dioc- letianus. Ha pár száz métert ar­akit érdekel, hány császár, ki­rály, vagy éppen szultán járt Tol­na megyében és mikor, elég, ha egyetlen könyvet emel le a polc­ról. A kötet jól értelmezhető tér­képek és egyedi grafikák segítsé­gével mutatja be a megyét az ős­kortól napjainkig. Csak néhány a fejezetek közül: Középső és új­kőkor, A megye népei az állam- alapítás idején, A legkorábban épült, ma már nem létező Ár­pád-kori templomok, Várak a török hódoltság előtt, Harc a tö­rébb ment, lehet, hogy a mai Tol­na megye földjére is rálépett, de erre nincs adat. Azt viszont tud­juk, hogy járt Tolnában Lucius Septimius Severus császár.- Nagyon szép a könyv, mondhat­ni történelmi levegőt áraszt, de ugyanakkor inkább 19. századi a megjelenése.- Vannak olyan történelmi at­laszok is, amelyek piktogramok- kal mutatják be a történelmet, egy uralkodót például egy pálci­ka ember jelképez. Lehetett vol­na a szép grafika helyett ez is, vagy a kettő közti átmenet, de végül amellett döntöttem, hogy inkább rajz legyen, mert ezzel is vonzani szeretném az embe­reket, elsősorban a fiatal korosz­rök ellen, Vallási viszonyok, Bo­szorkányperek, A népfőiskolái oktatás fejlődése, Elemi csapá­sok, katasztrófák, A bukovinai székelyek letelepedése, Híres kül­földi személyiségek látogatásai. A könyv hasznosítható az okta­tásban, könyvtári, levéltári gyűj­teményekben is helye van. Mivel a kötet háromnyelvű, a magyar mellett németül és angolul is sze­repel benne a szöveg, külföldön is bemutathatja megyénket az érdeklődő közönségnek. tályokat. Egy piktogramot senki sem nézeget, de egy király, vagy Ozorai Pipo arcképét talán igen, ráadásul a portrék, vagy éppen az öltözékek további információt hordoznak.- A könyv hézagpótló tudomá­nyos munka, amelyet az oktatás­ban is lehet használni, míg Tolna megye Tolna megye, aztán meg történelmi dokumentum lesz be­lőle. Biztosan van olyan kiadó, amelyiket érdekelné a megjelen­tetése, mondjuk oktatási segéd­anyagként.- Ezt a lehetőséget is érdemes végiggondolni.- Milyen további terveid vannak?- Reményeim szerint jön majd a kibővített második kiadás. Sok más ötletem is van, olyan terüle­tekről, amelyeket a történettudo­mány nem tüntet ki az érdeklő­désével. Ezek közül a közeljövő­ben megvalósulhat - a nagy Tol­na megyei csaták mellett - az Adriai tenger horvát részének az atlasza, amelyen már dolgozom. Mint ismeretes, a magyar törté­nelem évszázadokon át szerve­sen kapcsolódott Európa ezen részéhez.- Engem soha nem érdekeltek a térképek, de ezt a könyvet nagyon szórakoztató nézegetni.- Akkor legyen ez a végszó! Néhány szó Tolna megye történelmi atlaszáról Jubileumi evezés Hetvenhatan teljesítették az ötödik Laudetur-Sió-tourt. Az Ifjúsági Unió Szekszárd és a Gemenc Természetvédelmi és Sportegye­sület szervezésében zajló evezős teljesítménytúra résztvevői négy táv kö­zül választhattak: 16,18,34 és 50 kilométer hosszúságban. A legtöbben a 34 kilométeres távra szavaztak, de hét résztvevő sikerrel teljesítette az 50 kilométeres szakaszt is. ■ V. M, bemutató Kötélhúzásban össze is mérhették erejüket a kutyákkal az óvodások szekszárd Izgalmas bemu­tatóval lepték meg a szőlőhe­gyi óvodásokat június 13-án a Bűnügyi Technikai Osztály kutyavezetői a Tolna Megyei Rendőr-főkapitányság Tartsay utcai telephelyén. A közel húsz kisgyermek négy őrző-védő gyakorlatot nézhetett végig, melyek végén ujjongó tapsvi­harral jutalmazták a kutya­vezetőket és a négylábúakat. A kicsik láthatták, miként ke­resik meg a „rosszfiúkat” a ki­képzett ebek, és hogyan teríti le a négylábú a rendőr elől me­nekülőt. A bemutatón Szlama Balázs törzsőrmester Tyson nevű kutyájával, Máté Levente főtörzsőrmester pedig Baluval A gyerekek gyorsan megbarátkoztak az intelligens kutyusokkal és Leonardóval működött köz­re. Az elkövető szerepét Fűfa Péter főtörzsőrmester vállalta magára. A bemutatót követően a gye­rekek közelebbről is szemügy­re vehették a felszereléseket, és bele is bújhattak azokba. Az egyik legnagyobb élményt azonban a kötélhúzás jelentet­te számukra, melynek során 4-5 gyerek mérte össze erejét egy-egy kutyáéval. A kutyavezetők az utóbbi hetekben számos helyszínen tartottak bemutatót. Legköze­lebb június 28-án, Szakályban mutatják meg felkészültségü­ket a publikumnak. ■ Ihárosi I. k * * I 1 i Leterítették az ebek a menekülő rosszfiút

Next

/
Oldalképek
Tartalom