Tolnai Népújság, 2014. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

Vasárnapi Tolnai Népújság, 2014-05-04 / 17. szám

2014. MÁJUS 4., VASÁRNAP 13 MŰVÉSZBEJÁRÓ „Aki tájat fest, az vadember” kiállítás Toulouse-Lautrec világáról nyílt nagyszabású tárlat a Szépművészetiben Megelevenedik a legendás bohém Párizs a tárlaton, amely nagy adósságot törleszt: 50 éve nem volt Toulouse-Lautrec-kiállítás Budapesten A Belle Époque, az előző szá­zadforduló párizsi mulatói­nak, kávéházainak és bordé­lyainak hangulatát idézi meg a Szépművészeti Múzeum Toulouse-Lautrec világa című kiállítása, melynek lá­togatói a francia mester 170 munkája mellett az általa ábrázolt korabeli hírességek film- és hangfelvételeivel, va­lamint egy interaktív alkal­mazással is találkozhatnak. VR-összeállítás Nehéz eldönteni, hogy Henri de Toulouse-Lautrec élete, vagy művészete ragadja-e meg in­kább a ma emberének fantáziá­ját, de a különbségtétel szeren­csére nem szükséges, hiszen festő és alkotásai leginkább együtt értelmezhetők. A délnyugat-franciaországi arisztokrácia egyik legjelen­tősebb családjának tagjaként született Toulouse-Lautrecet gyerekkorától egy ritka gene­tikai betegség kínozta. Furcsa testalkata, apró termete miatt nem vehetett részt a családi vadászatokban és bálokon, de így legalább szenvedélyének, a rajznak szentelhette magát. Korán a fővárosba költözött, hogy az alkotásnak éljen, és a technikai alapokat hamar el is sajátította. A vidékies, ekkor még valódi szélmalmokkal tarkított Mont­martre nem sokkal korábban vált Párizs részévé, és olcsó lakbérei folytán a művészek kedvenc kerületévé, majd ne­kik köszönhetően a francia fő­város éjszakai életének egyik központjává. Toulouse-Lautrec is itt telepedett le, és első művé­szi sikereit is annak köszönhet­te, hogy kiderült: mindenkinél sikeresebben tudta visszaadni a Montmartre mulatóinak han­gulatát. Az indulás nem volt könnyű, a fiatal festő évekig különösebb visszhang nélkül állította ki képeit, majd a sikert egy plakát hozta meg, amelyet a Moulin Rouge számára készí­tett. Ettől kezdve neve ismertté vált, és grafikai munkássága is felívelt: rövid életének utolsó tíz évében 360 litográfiát (kő­nyomatot) készített, ezek közül 240 a Szépművészeti grafikai gyűjteményében is megtalál­ható. A világszinten is jelentős kollekciót mégsem igyekezett a közönség elé tárni a múzeum: az utolsó komolyabb Toulou­se-Lautrec-kiállítás ötven éve nyílt Budapesten. Most a festő születésének 150. évfordulója kínált alkalmat egy nagyszabá­sú tárlatra, és a Szépművészeti nem is hagyta ki a lehetőséget. Előfordul, hogy a molinókon látható nagy nevek ellenére egy kiállítás csalódást okoz a láto­gatóknak, akik a festő főművei helyett rajzokkal, vázlatokkal találkoznak. A Szépművészeti most nyílt tárlatán nem erről van szó, hiszen Toulouse-Laut­rec munkásságának lényegét legalább annyira a plakátok, borítók, illusztrációk adják, A szépművészeti nagyRemb- randt-kiállításának végeztével, 2015 elején egy időre a múzeum is bezárja kapuit a közönség előtt. A Schickedanz-palota Ro­mán csarnoka még a II. világ­háborúban szenvedett súlyos károkat, azóta raktárként hasz­nálják, illetve a múzeum gipsz- másolat-gyűjteményének egy részét őrzik ott. A kormány április 10-ei határo­mint a festmények: maga Laut- rec is rendszeresen együtt szerepeltette kiállításain kü­lönböző műfajú munkáit. A li- tografálás szinte rabul ejtette; amint Rippl-Rónai személyes emlékei nyomán feljegyezte: Toulouse-Lautrecet „az abszint után a nyomda szaga vonzotta a legjobban”. Plakátjain, nyomatain még radikálisabb újítónak is mutat­kozott, mint festőként: merész képkivágásai, képeinek homo­gén, ámyékolásmentes színfolt­jai egyaránt mutatják Degas, a japán fametszetek és a Chat Noir ámyékszínház hatását. „Aki tájat fest, az vadember” - vallotta a párizsi élethez szo­rosan kötődő Toulouse-Lautrec, aki tengerparti naplementék helyett a kávéházak, mulatók, zata szerint a városligeti Mú­zeumi negyednek 2018. már­cius 15-éigel kell készülnie, a projektben pedig fontos szerepe lesz a Szépművészeti épületé­nek, hiszen abban az MNG-vel újraegyesült gyűjtemény régi mestereinek munkáit állítják majd ki. Ennek érdekében nem­csak a Román csarnokot hoz­zák rendbe, hanem felújítják a százéves fűtési rendszert, és teátrumok korabeli csillagait tette halhatatlanná munkáin. Aristide Bruant, Jane Avril vagy Yvette Guilbert neve ma nem mondana már semmit, To­ulouse-Lautrec lapjain viszont átélhetővé válik mindegyikük egyénisége. A kiállítás ebben szerencsére segít is azzal, hogy a Toulouse-Lautrec által meg­rajzolt színpadi művészektől számos film- és hangfelvételt, róluk készült fotót tett hozzá­férhetővé a termekben. A testalkata miatt magát mindenhol számkivetettnek érző festő gyakran a bordély­házakban talált otthonra, ahol sok lánnyal kötött barátságot. Ezt az egyszerre védett és bör­tönszerű világot Toulouse-Laut­rec mély empátiával ábrázolta: a kuncsaftokkal kacérkodó ko­egyéb rekonstrukciós munká­kat is elvégeznek. a REKONSTRUKCIÓ idejére a Szépművészeti gyűjteményének legjavát, mintegy 40-50 művet a Nemzeti Galériában láthatja a közönség, és saját tárlatai mellett az MNGad otthont a Szépművészeti időszaki kiállítá­sainak, például a 2016 őszére tervezett, nagyszabású El Gre- co-kiállításnak is. köttök képei mellett a lányok intim, meghitt pillanatait: az öltözködés, az ébredezés vagy a pihenés jeleneteit is meg­örökítette. Kurtizánokat örökít meg a Szépművészeti egyetlen Toulouse-Lautrec-festménye is. Az Ezek a hölgyek az ebéd­lőben című pasztellkép is jól mutatja, hogy a festő látszólag spontán ábrázolásai gondos előtanulmányok és rafinált szerkesztés eredményei. Munkáinak szerethetősége talán éppen abból fakad, hogy nem akart ítélkezni, ő azon­ban hiába keresett megértést, azt tartósan sosem kapta meg. Egyre súlyosbodó alkoholiz­musa - az abszintot konyakkal keverte - és szifilisze gyorsan rombolták szervezetét, így élete utolsó éveiben már alkotóereje is rohamosan hanyatlott. Végül 36 évesen hunyt el 1901-ben, és halála után a felajánlott mun­káit a nagy párizsi múzeumok nem fogadták el. Szerencsére annál jobb szeme volt a Szép- művészeti akkori vezetőinek, akik ekkor néhány év leforgása alatt létrehozták a ma is a vi­lág egyik legjelentősebbjének számító grafikai gyűjteményt Toulouse-Lautrec életművéből. Ennek jelentős részével most a budapesti közönség is izgalmas tálalásban találkozhat augusz­tus 24-ig. HÍRSÁV Börtönbe került a Scorpions dobosa BÖRTÖNBÜNTETÉSRE ÍTÉLTÉK Duhajban James Kottakot, a német Scorpions rockegyüt­tes dobosát, mert állítólag felemelt középső ujjal, alko­hol hatása alatt sértegette az iszlámot - adta hírül a BBC. Az 51 éves zenész elismerte, hogy ivott, ám a többi vádat tagadta. Az incidens a dubaji repülőtéren történt április 3-án, amikor a zenekar bah- reini koncertjére tartott. Vígmajálist tart ma a Vígszínház májusfát állít és zenés sza­badtéri műsorral köszönti a tavaszt a Vígszínház 118. születésnapját ünnepelve a Szent István körúton, a színház előtt. A Vígmajális elnevezésű rendezvényen délután háromtól öt óráig a társulat művészei kedvenc dalaikat adják elő, fellép pél­dául Eszenyi Enikő, Halász Judit, Hegedűs D. Géza, Igó Éva, Kern András, Kútvölgyi Erzsébet, Lukács Sándor és Stohl András. Hantai-életműkiállítás a Ludwig Múzeumban ELSŐKÉNT RENDEZ átfogó élet- műkiállítást Hantai Simon munkáiból a Ludwig Mú­zeum - Kortárs Művészeti Múzeum (Lumú), ahol május 9-étől a Franciaországban világhírűvé vált magyar fes­tő 68 munkájával találkoz­hatnak a látogatók. A nagy­szabású tárlat bemutatja Hantai Simon művészetének fő aspektusait, korszakait, a Magyarországon készült korai munkáktól egészen az utolsó alkotásokig. Megnyitott a Holnemvolt Park megnyitott A Holnemvolt Park az egykori budapesti vidámpark területén. Az új családi élményparkban ál­latok, műemléki játékok és szórakoztató programok várják a látogatókat. A te­rületet idén februárban vette át a Fővárosi Állat- és Növénykert: a felújítás első ütemében kialakították a ka­rámokat, valamint elvégez­ték a játékokat karbantartó munkákat is. Felújítás miatt másfél-két évig zárva lesz a Szépművészeti Múzeum Mégis lesz magyar film Cannes-ban fesztivál Mundruczó Kornél új filmjét meghívták a hivatalos programba Eredeti sztárokkal készül az új Csillagok háborúja Mundruczó Kornél Fehér Isten című filmjét meghívta hivata­los válogatásába a 67. cannes-i filmfesztivál. Az új Mundru- czó-film világpremierje az Un certain regard (Egy bizonyos nézőpont) elnevezésű program­ban lesz, amely a hivatalos vá­logatás második legjelentősebb versenye. A Fehér Isten a 39 éves ren­dező hatodik filmje és az ötö­dik, amely meghívást kapott a világ legrangosabb filmes talál­kozójára. A világpremier május 17-én, szombaton, a fesztivál leglátogatottabb napján lesz a cannes-i Fesztiválpalotában. A film magyar-német-svéd ko­produkcióban készült, és egy kislány és egy kutya barátsá­gának történetét meséli el egy olyan utópisztikus világban. „Egy új törvény szerint minden korcs után különadót kell fizet­ni, ezért ebek százait dobják ki a tulajdonosok. A 13 éves Lili sikertelenül próbálja megóvni apjától a kutyáját, Hagent, az is utcára kerül. Kisemmizett faj­tatársai között talál menedéket, akik fellázadnak az emberek ellen” - olvasható a Filmunió közleményében „A Fehér Isten című filmmel vállaltan az a célom, hogy egy szélesebb közönséget szólítsak . meg” - fogalmazott korábban a J színházi rendezőként is jelen- § tős alkotó. ■ Mundruczó Kornélnak ez lesz az ötödik filmje, amelyet Cannes-ba hívtak az eredeti Csillagok háborúja sztárjai, Harrison Ford (Han Solo), Mark Hamill (Luke Sky- walker) és Carrie Fisher (Leila hercegnő) is visszatér a film­eposz VII. epizódjába - közölte a Lucasfilm és a Walt Disney. A szereposztás szerint Chew- bacca bőrébe ismét Peter Ma- yhew bújhat majd, és Kenny Baker hangja kölcsönözhet is­mét személyiséget R2-D2 robot­nak. A J. J. Abrams által meg­rendezendő Star Wars: Episode VII-ben olyan új sztárok tűn­nek majd fel, mint John Boyega, Daisy Ridley, Adam Driver, Os­car Isaac, Andy Serkis, Domh- nall Gleeson - és a 85 eszten­dős Max von Sydow. A Lucasfilm és a Disney azt nem közölte, hogy az új szerep­lők közül ki kit fog alakítani, de a kiszivárgott értesülések szerint feltehetően Driver lesz az epizód fő gonosza. Titokban tartják azt is, hogy miről szól majd a sorozat legújabb része. Annyit azonban közöltek, hogy a VII. epizódot, amelynek cselekménye 30 évvel a Jedi visszatér című VI. rész után ját­szódik, 2015. december 18-án mutatják majd be a mozikban. A film egy újabb trilógia első része. A forgatás két hét múl­va kezdődik. A film zenéjének komponistája a csillagháborús motívumok szerzője, John Wil­liams lesz. ■

Next

/
Oldalképek
Tartalom