Tolnai Népújság, 2014. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
2014-05-02 / 101. szám
2014. MÁJUS 2., PÉNTEK BELFÖLD 5 Bővült a fővárosi ipari ingatlanok összterülete és a kereslet is Támogatás a döntésekben ptk. Új jogi lehetőség a fogyatékkal élőknek, szenvedélybetegeknek Fogy a lakosság tartozása, több lett az új lakáshitel logisztika Március végéig egy új raktárépülettel 1,848 millió négyzetméteresre bővült Budapest modern ipari ingatlan állománya, miután átadtak az East-Gate Business Parkban egy 11 ezer négyzetméteres új ingatlant, amit a GE Oil&Gas egyedi igényei alapján fejlesztettek. A Budapesti Ingatlan Tanácsadók Egyeztető Fóruma , (BIEF) adatai szerint az ipari ingatlanok iránti teljes kereslet 2014 első negyedévében 55 650 négyzetméter volt, ami 77 százalékos növekedést mutat 2013 azonos időszakához képest. Mivel a teljes kereslet 72 százalékát, csaknem 40 ezer négyzetmétert a szerződéshosszabbítások tették ki, az új bérbeadások csupán 15 740 négyzetméterre, a kereslet mindössze 28 százalékára vonatkoztak. A negyedév legnagyobb tranzakciója egy 20 600 négyzetméteres hosszabbítás volt a ProLogis Park Budapest-Szi- getben, míg a legjelentősebb bővülés a Tulipán Parkban történt, ahol 5360 négyzetméterrel növelte bérleményének területét egy cég. A legnagyobb új szerződést a WestLog DC-ben kötötték 1070 négyzet- méterre. Március végéig összesen 19 bérleti szerződést írtak alá, melyekből 10 ezer négyzet- . méternél nagyobb területre csak két szerződést kötöttek; ezek mindegyike hosszabbítás volt. A logisztikai parkokban az átlagos bérelt terület mérete 3500 négyzetméter volt, városi logisztikai parkokban pedig 1500 négyzetméter. A bérlemények racionalizálása tovább folytatódott, ami az üresedési ráta enyhe emelkedését eredményezte. Ennek következtében a kihasználatlan ipari ingatlanterületek aránya éves és negyedéves összehasonlításban is 0,25 százalékponttal emelkedett, és a teljes állomány 21,5 százalékára nőtt. Míg negyedéves alapon a logisztikai parkokban az üresedési ráta 0,12 százalékponttal csökkent, addig a városi logisztikai ingatlanokban jelentősen - 3,58 százalék- ponttal - emelkedett. ■ VG Az egészségügyben, a foglalkoztatásban vagy a lakhatásban is segíthet a fontos döntések meghozatalában a cselekvőképességükben korlátozottaknak egy kijelölt támogató személy egy új jogi lehetőség révén. Éber Sándor „Egy új jogintézmény révén úgy tudnak segítséget nyújtani a döntéseikben támogatásra szorulóknak anélkül, hogy korlátoznák az érintétt személy cselekvőképességét” - nyilatkozta lapunknak a Kézenfogva Alapítvány (KF) jogásza. Gazsi Adrienn elmondta, hogy a támogatott döntéshozatalnak is nevezett lehetőséget az új polgári törvénykönyv vezette be március 15-én. Magyarországon jelenleg 57 944 fő áll gondnokság alatt, elsősorban őket érintheti a támogatott döntéshozatal intézménye például a lakhatás, a foglalkoztatás, az egészségügy a szociális ellátás és az oktatás területén. Igénybevételével az érintett személy továbbra is teljes cselekvőképességgel rendelkezik ügyei intézése során, a döntéseinek támogatása azonban jogilag elismert formát ölt. A KF jogásza szerint feltehetően az értelmi fogyatékossággal, pszicho-szociális fogyatékossággal élő, a szenvedélybeteg, az időskori demencia miatt segítségre szoruló, esetlegesen a hajléktalan személyek közül többen élnek majd ezzel a lehetőséggel. Gazsi Adrienn fontosnak tartotta, hogy a támogatott döntés- hozatal a támogatott és a támogató személy közötti bizalmi viszonyon alapul és igazi partnerségi kapcsolat lehet. A segítség mértékét minden esetben a támogatott személy szükséglete és az adott helyzet, probléma határozza meg. A támogató soha nem járhat el- a támogatott személy helyett és nevében, csak segítséget, tanácsot adhat a hozzá fordulónak. A segítség mértékét mindig az adott személy szükséglete és az aktuális helyzet és probléma határozza meg. A támogatott döntéshozatal egy új jogi lehetőség lehet a gondnokság szigorának enyhítésére. A Társaság a Szabadjogokért (TASZ) korábban sérelmezte, hogy az alkotmánybíróság elutasította az Alapvető Jogok Biztosának a polgári törvénykönyv gondnoksági szabályait kifogásoló indítványát. A TASZ szerint a gondnokság alá helyezettek cselekvőképességének teljes Ilyen helyzet lehet, hogy ha egy enyhén értelmi fogyatékos embert valamilyen jogi sérelem ér és van kirendelt támogatója. Ebben az esetben kérheti, hogy a bírósági eljárás során a támogatója is jelen legyen és őt segítse, mindent elmagyarázzon. Előfordulhat olyan eset is, hogy egy enyhén értelmi fogyatékos gyermek édesanyja már hivatalosan nem lehetne jelen egy tárgyaláson, mert gyermeke már elmúlt 18 éves, amennyiben azonban ő a kirendelt támogatója, lehetősége van továbbra is jelen lenni. Támogatóként segíthet megfogalmazni gyermeke akaratát, segíthet a döntéshez szükséges információk megszerzésében, elmagyarázhatja azokat a tartalmakat, korlátozásának eltörlése hazai és nemzetközi szakmai és civil konszenzusra támaszkodik, nemzetközi szerződés kötelezi rá hazánkat. Az érintettek életük egyetlen jelentős területén sem hozhatnak döntést, bármikor intézetbe zárhatók, vagyoni ügyeikben és családjogi aktusaikban korlátozhatók, akaratuk ellenére egészségügyi beavatkozásnak vethetők alá. A TASZ eltöröltetné a gondnokságot * amelyek nem érthetőek a számára. ‘ Arra is van példa, hogy egy enyhén értelmi fogyatékos felnőtt örököl egy házat a szülei halálakor és a hagyatéki eljárás során segítségre van szüksége, hogy mit írjon alá, miről szólnak a hivatalos papírok. Munkába állásuk esetén, ha nem tudja egyedül értelmezni a munkaszerződését, akkor is jól jöhet egy olyan segítő, aki nem helyette hozza meg a döntést, hanem csak elmagyarázza a lényeget és hagyja dönteni az érintett felet. „A támogatót, legfeljebb két személyt minden esetben a helyi gyámhivatal rendeli ki” - mondta Gazsi Adrienn. A Kézenfogva Alapítvány a támogatói és gondnoksági rendszer kapcsán 2014 áprilisától részt vesz egy nemzetközi projektben, amelyben a hivatásos támogatók és gondnokok képzését és úgynevezett érzékenyítését segítik elő. Itt egy 30 órás képzésben ismertetik többek között azt is, hogy egy értelmi fogyatékos, halmozottan fogyatékos ember jogi státusza hogyan változik meg a gondnokság alá való helyezéssel. Foglalkoznak a cselekvőképesség jogi kategóriáival, a gondnokság alá helyezés felülvizsgálatával, a gondnokolt személyek kiválasztásával és vagyonkezelésével is. törlesztés Tovább csökkent márciusban a háztartások betét- és hitelállománya is a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adatai szerint. A lakosság továbbra is nettó törlesztőnek számít, a harmadik hónapban is 22 milliárd forinttal fizetett visz- sza több kölcsönt, mint ameny- nyit felvett, miközben azonban devizahitelekből 32 milliárd forintnyitól szabadultunk meg, a forinthiteleknél ugyanakkor 10 milliárd forintnyi nettó hitelfelvétel történt. A teljes lakossági hitelállomány ennek és az árfolyamváltozásoknak köszönhetően mintegy 85 milliárd forinttal 6860,7 milliárd forintra süllyedt. Ebből a devizahitelek már kevesebb, mint 55 százalékot ^esznek ki. A frissen kihelyezett lakáshitelek állománya valamelyest növekedett, márciusban 14,5 milliárd forint értékű szerződést kötöttek a bankok. Az első három hónapban a szerződések volumene 38,1 milliárd forint volt, ami a másfélszerese a 2013-as első negyedévinek. A lakáshitelek iránti növekvő igényt vélhetően az egyre alacsonyabb kamatok is támogatják, az átlagos lakáshitel-kamat márciusban már csak 7,13 százalékos volt, a THM pedig 7,82 százalékosra csökkent. Kismértékű kamatcsökkenés szinte mindegyik hiteltípusnál bekövetkezett, a folyószámlahitelek, a fogyasztási kölcsönök és az egyéni vállalkozóknak nyújtott hitelek is olcsóbbak lettek. A folyószámlahitelek kamata ugyanakkor még mindig lényegesen magasabb a válság előttinél, 28 százalékon áll. A háztartások bankbetétben elhelyezett megtakarításai márciusban tovább csökkentek. A lakosság több mint 107 milliárd forintot vont ki a bankbetétekből, ennek köszönhetően a hónap végén már csak 6748,2 milliárd forint volt a háztartások betétállománya. Az első negyedév során 206 milliárd forintot vont ki a lakosság a bankbetétekből, ha a trend a következő hónapokban is hasonló ütemben folytatódik, a második negyedév során a háztartások értékpapír-megtakarításainak volumene meghaladhatja a betétekét. ■ H. B. Magyarországon dől majd el a devizahitelek ügye jogvita A Kúriának kell meghoznia a végleges döntést - Egyelőre nem kerültek közelebb a megoldáshoz A nemzeti bíróság a szerződéses felek közötti egyensúly helyre- állítása és a szerződés érvényességének fenntartása céljából helyettesítheti a tisztességtelen szerződési feltételt a nemzeti jog valamely rendelkezésével - mondta ki szerdán kihirdetett ítéletében a magyar vonatkozású Kásler-ügyben az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága - közölte az MTI. A konkrét jogvita a devizahitel-szerződésekben előírt, úgynevezett árfolyamrés megítélésével kapcsolatos. Az Európai Bíróságnak meg kellett vizsgálnia, hogy az árfolyamrés előírása felvethető-e a szerződéses feltételrendszer tisztességtelensége szempontjából. A luxemA * bourgi ítélkező fórum ezzel kapcsolatban leszögezte: azoknak a fogyasztóknak, akik külföldi pénznemben meghatározott kölcsönt vesznek fel, képesnek kell lenniük értékelni annak a gazdasági következményeit, hogy a kölcsön visszafizetésére más árfolyamot (devizaeladási árfolyam) alkalmaznak, mint amelyet annak folyósításakor a kölcsönösz- szeg kiszámítására alkalmaztak (devizavételi árfolyam). Az ügyben érintett Kásler házaspár 2008-ban devizában nyilvántartott jelzálog típusú kölcsönszerződést kötött egy magyar bankkal. A szerződésben kikötötték, hogy a kölcsön összegének svájci frankban való megállapíKásler Árpád tása a folyósítás napján érvényes vételi árfolyamán történt, ugyanakkor az egyes fizetendő részletek forintösszegét az esedékesség napját megelőző napon érvényes eladási árfolyamon kellett meghatározni. A-Kásler házaspár megtámadta a magyar bíróságok előtt ez utóbbi kikötést, a feltétel tisztességtelenjellegére hivatkozva. Mindezek alapján a devizahitelek kérdése nem került sokkal közelebb a megoldáshoz, ennek megfelelően igen visszafogott reakciókat váltott ki az ítélet. „A devizahitelezés jogi kérdései fajsúlyos témakör, emellett az Európai Bíróság igen összetett határozatot adott ki, így a banki jogász szakértők dolgoznak a határozat pontos értelmezésén” - közölte a Magyar Bankszövetség az MTI megkeresésére. Az OTP Bank álláspontja szerint pedig az Európai Bíróság ítélete a Kúria korábbi jogegységi döntésével összhangban egyértelművé teszi, hogy ellentétes lenne a fogyasztók érdekével, ha valamely szerződéses rendelkezés bíróság általi érvénytelenítése a teljes szerződés megsemmisüléséhez vezetne. A bank az MTI-nek küldött írásos válaszában hangsúlyozta: a bíróságoknak törekedniük kell az érvénytelen rendelkezés helyettesítésére valamely más, a nemzeti jogban ismert rendelkezéssel. Az OTP válaszában kitért arra: az Európai Bíróság szerdán nyilvánosságra hozott ítélete egy köztes döntés, amely különböző irány- mutatásokat tartalmaz a magyar Kúria számára. A perrel kapcsolatos konkrét állásfoglalást nem tartalmaz a dokumentum, a végső ítéletet a Kúriának kell meghoznia. Ez alapján ugyanakkor nemcsak a vonatkozó per dönthető el, hanem a Kúria jogegységi nyilatkozata is kiegészíthető - közölte a hitelintézet. A Kúria tanulmányozza az Európai Bíróság ítéletét, és ez alapján várhatóan még a nyári ítélkezési szünet előtt dönt a Kásler házaspár OTP ellen indított perében, de ennek időpontja még nem ismert - közölték az MTI-vel. ■ AS
