Tolnai Népújság, 2014. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
2014-05-24 / 120. szám
2014. MÁJUS 24., SZOMBAT 3 MEGYEI TÜKÖR Hetven éve kerültek gettóba kiállítás Bemutatják a szekszárdi holocaust dokumentumait A holocaust-emlékmű és a szekszárdi zsinagóga épülete. Bár utóbbinak megváltozott a funkciója, ez is emlékeztet az egykori zsidóságra Szabadtéri fórumon foglalkoztak a város vezetői a körzettel szekszárd Szabadtéri polgár- mesteri fogadóórára várta a környék lakóit csütörtökön késő délután Horváth István polgármester és Ács Rezső alpolgármester az Energia park melletti parkolóban. Májusban ez már a hetedik ilyen kitelepült fogadóóra volt a városban, és még lesz egy, 29-én a Baka iskola előtt várják az érdeklődőket. Horváth István a mintegy félszáz érdeklődőnek elmondta, tavaly indult ez a szabadtéri program, és a nagyon pozitív állampolgári visszajelzések hatására folytatják idén is. Ilyenkor a helyszínen, az ott élőktől első kézből tudhatják meg, mit szeretnének, mire lenne szükségük, milyen problémáik, kérdéseik vannak. A polgármester elmondta azt is, hogy Ács Re■ Az önkonnányxat a kérdésekre, felvetésekre minden felszólalónak írásban megküldi a választ zső alpolgármester azért kíséri el ezekre a találkozókra, mert reményeik szerint az októberi helyhatósági választások után ő veszi át a helyét, személyével és tevékenységével garantálva a megkezdett munka folytonosságát. Ács Rezső összefoglalta a megjelenteknek az utóbbi években a körzetben lezajlott fejlesztéseket, felújításokat, bővítéseket. Közel 900 millió forintot fordított erre a területre a város, volt bölcsőde-,iskola- és járdafelújítás, játszótérés közvilágítás rekonstrukció. A munka idén is folytatódik többek között járda- és útfelújítással. A jövőben mindenképpen szeretnék növelni a parkolási kapacitást, és a zöld területeken több köztéri padot kihelyezni, valamint az Energia parkban egy szenior-részleget kialakítani. A beszámolót követően a jelenlévők tették fel kérdéseiket, illetve ismertették kéréseiket. A legtöbben az utak és járdák állapota, illetve a közterületek tisztasága érdekében emeltek szót. A kisgyermekes szülők pedig azt szeretnék, hogy a játszótereket kerítés vegye körül az apróságok biztonsága érdekében. ■ Venter M. Május 30-án a Tolna Megyei Levéltárban emlékkiállítás nyílik, emlékeztetve a szekszárdi holocaust áldozataira. A tematika azért nem megyei, mert a Szekszárdról maradt fönt a legtöbb irat. Gyuricza Mihály szekszárd Rúzsa Éva főlevéltárostól, a kiállítás rendezőjétől megtudtuk, a dátum azért május 30-a, mert akkor közölték a szekszárdi zsidókkal, hogy másnap, 1944. május 31-én gettóba viszik őket. Szekszárdon ugyanis nem állítottak fel gettót. Ez részben a polgármesternek, vitéz Vendel Istvánnak köszönhető. Ebben valószínűleg nem csak erkölcsi és humanitárius, hanem praktikus A gettóban sokan már sejtették, hogy mi vár rájuk. Május 31-én Szekszárdon lett öngyilkos Senye Nándomé, a háború után egy ideig alispán, Senye Sándor édesanyja. A gettókból június 30-a után, július elején továbbvitték őket gyűjtőtáborokba, a bonyhádiakat Pécsre, a dombóváriak és a tamásiak Kaposvárra kerültek. A paksi gettó gyűjtőtábor lett, ahonnan július 5-e kőszempontok is érvényesültek. A város akkori körülményei, adottságai: a lakásszerkezet, a várható költségek is befolyásolták a döntést. Egyáltalán, a hivatalok, hivatalnokok hozzáállását az jellemezte, hogy csak a jogszabályok adta keretek között döntöttek. Valószínűleg féltek, ami, tekintettel az akkori körülményekre, jórészt érthető. Akkor a nagyobb városok döntő többségében gettót vagy gyűjtőtábort mindenképpen felállítottak. Szekszárdon nem, de ez nem azt jelenti, hogy a szekszárdi zsidóság - akkor kb. 130 lakóépület volt a tulajdonukban - az eredeti házában vagy lakásában maradhatott volna. Nagyjából tudható, hogy a szekszárdi zsidókat mely épületekbe költöztették össze. Ez körülbelül 60 rül egyenesen Auschwitzba szállították a zsidókat Az odakerültek nagy része meghalt. A túlélők többsége férfi volt, mivel ők munkaszolgálatosok lettek, s egy részük Szekszárdon dolgozott. Május 31-e után Szekszárdon nem marad más zsidó, csak a mentesítettek és a munkaszolgálatosok. Az októberi nyilas hatalomátvétel után megszűnt minden mentesség. ház volt. Mintegy négyszáz, zsidónak minősített embert érintett az intézkedés. A történeti városmagból minden zsidót kiköltöztettek. Néhány héttel korábban a volt lakásukban hagyott javaikat ők maguk leltározták, most ismét leltárt kellett készíteniük arról, amit a kijelölt házakba még magukkal vihettek. Május 31-én a szekszárdi zsidókat a megye más településein lévő gettókba telepítették: legtöbbjüket Bonyhádra, de Dombóvárra, Paksra, Pincehelyre és Tamásiba is kerültek. A főlevéltáros azt is elmondta, hogy rendkívül nehéz a szekszárdi lakosság viselkedésére vonatkozó írásos dokumentumot találni. Ha volt is mentés, nem nagyon tudunk róla, mert ha irat, dokumentum keletkea kiállítás levéltári dokumentumokra épül. Rúzsa Éva arra szeretné biztatni a látogatókat, hogy olvassák el, tekintsenek bele az iratokból kivágott részletekbe, amelyek azokról a hónapokról, 1944 tavaszáról, nyaráról tudósítanak. Lesznek köztük levelek, hivatalos iratok, a kifosztottak vagyonáról készült leltárak, s lesznek fényképek is azokról, akik nem tértek haza, zett volna, az azt jelentené, hogy az érintetteket internálták. Amikor a németek március 19-én megszállták az országot, s Szekszárdra is bevonultak, elkezdtek rabolni a zsidóknál, különösen 21-e és 23-a között. Júniusban, már a gettókban, fizikai bántalmazással is a maradék, illetve otthon hagyott értékeik átadására kényszerítették őket, a keresztény lakosságot pedig internálással fenyegetve felszólították az elrejtett zsidó vagyonok átadására. Pontos számokat nem tudunk, de nagy értékről volt szó. Mindent elvettek tőlük, s ezek egy részét a kibombázottak- nak adták, aztán később a nyilasok kifosztották, kiárusították az üzleteket, s végül a kormány úgy rendelkezett, hogy mindent ki kell osztani a lakosság között. s olyanokról is akik szerencsések voltak. Jó lenne, ha az érdeklődők éreznék, hogy milyen mindentől, személyes tárgytól, emlékektől megfosztva lenni, olyannak, akinek még sorsa sincs, hiszen azzal nem ő rendelkezik. A kiállítás célja emlékeztetni az akkor történtekre, arra, hogy egy embercsoport tagjait faji alapon ölték meg, pusztították el. HÍRSÁV Elkezdődött a szezon a bonyhádi fürdőben Bonyhád Pénteken kinyitotta kapuit a Bonyhádi Termálfürdő. Bölcsföldi Zoltántól megtudtuk, az idei szezonban 9 és 20 óra között látogathatják a létesítményt a vendégek. A fürdővezető hozzátette, a jegyárakon nem emeltek, ugyanannyiért lehet lubickolni, sportolni, mint az elmúlt évben. ■ V. B. Rendkívüli véradást tartanak ma az oviban dalmand Rendkívüli véradást tartanak ma délután a dalmandi óvodában. A donorokat 12 és 16 óra között várják a helyszínen. A délelőtt folyamán pedig az OTP dombóvári fiókjának kollektívája a Dalmand Zrt.-vel közös szervezésben, önkéntes munkával rendbe teszi az óvoda udvarát, illetve felújítják a kerítését. ■ H. E. Egy legendát dolgoztak át rovásírással szedres A székely-magyar rovásírás ismeretéből mérték össze tudásukat a szed- resi Bezerédj István Általános Iskola felső tagozatosai, akik a Szent László pénze című legendát dolgozták át az ősi írásra. Az első öt helyen Orsós István, Dézsi Fanni, Hajdú Bálint, Haász Fanni és Varga Dominika végzett. Szervező és felkészítő nevelők: Barsi Ágnes, Erdélyesi Brigitta és Barteczka Mária. A résztvevők jutalmát a paksi atomerőmű és a szekszárdi Europe Direct biztosította. ■ B. K. Az iskola legjobb rovói A túlélők többsége munkaszolgálatos férfi volt Levéltári iratok idézik fel a szörnyűségeket Már ismerkednek az unióban a jó minőségű magyar borokkal kékfrankos A borászat a hazai gazdaság egyik húzó ágazata lett, a piacon kiváló nedűkkel jelennek meg a termelők szekszárd Tizennégy éve rendezték meg először Szekszárdon a nemzetközi kékfrankos borversenyt és tanácskozást, akkor és most is Ferenc Vilmos szervezésében. Ezt követően két évente - az ország minden borvidékéről - érkeztek a versenyre borminták, idén 108-cal neveztek a termelők. A legtöbben Egerből, Sopronból, Villányból, a hajósi és a csongrádi, valamint a bala- tonboglári borvidékről. A rendezvény vendége volt Tornai Tamás, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának (HNT) elnöke is, aki elmondta, az új vezetőség célja, hogy a HNT olyan szerepet töltsön be a termelők életében, amivel segíti az ágazatban dolgozók gyarapodását. A múlt év végén elfogadott új hegyközségi törvény is ezt szolgálja, célja, hogy a hegybíróknak kevesebb adminisztrációs tevékenységük legyen, hogy jusson idejük a helyszíni szemlékre is, ahol gyakorlati segítséget tudjanak nyújtani a termelőknek, ha arra igényük van. Az elnök hangsúlyozta, a legnagyobb feladat közösséget kovácsolni a hegyközségi tagokból, akik így egymást segítve gazdálkodnak, a felmerülő konfliktusaikat megoldják. A HNT tervei között szerepel, hogy a borvidéki borversenyen aranyérmet nyert borok ingyen nevezhetnek az országos borversenyre. Dúzsi Tamás (jobbra) szekszárdi borász kékfrankos bora is jól szerepelt Ezt követően dr. Szabó Balázs, a Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője tartott előadást az ágazat fejlesztési és támogatási lehetőségeiről. Mint mondta, a szőlészet-borászat a mezőgazdaság legdinamikusabban fejlődő ágazata. Ma hazánkban 70 ezer hektárnyi termő szőlőterület van, ennek 70 százalékán fehér szőlőt művelnek. A piacra kerülő borok kétharmada jó minőségű, oltalom alatt álló eredet-megjelölés a besorolásuk (OEM). Hazánkban jelenleg 8500 borászati vállalkozás van, ebből 300 számít nagyobb pincészetnek. Az egy főre eső borfogyasztás évente 32 liter, és 700 ezer hektoliter bort exportálunk. ■ M. I. Megállították a kivágást az elmúlt években egyre nagyobb hangsúlyt kapott a szőlő- ültetvények újratelepítése, szerkezetátalakítása, mondta dr. Szabó Balázs. Négy éve megszűnt a szőlő kivágási támogatása, és 2018- ig évente 8,5 milliárd forint uniós támogatás kap hazánk az ültetvények növelésére, a borászati gépek, technológiák fejlesztésére, a harmadik országba való értékesítésre és a melléktermékek lepárlására. Az új szemléletnek köszönhetően az elmúlt években sikerült 5000 hektár szőlőt újratelepíteni, és újabb 9000 hektár területtel bővülhet az ágazat az uniós szabályozás szerint. á K i fc i
