Tolnai Népújság, 2014. május (25. évfolyam, 101-126. szám)

2014-05-20 / 116. szám

2014. MÁJUS 20., KEDD 5 BELFÖLD - KÜLFÖLD Alacsony a potenciális növekedés GDP Török Ádám szerint a tőkebeáramlás valahol Eger-Szolnok vonalában megállt Török Ádám: a kormány elég szigorúan és szűkmarkúan bánik az oktatás kérdéseivel A magyar potenciális növe­kedés üteme alacsony lehet, mondta a Világgazdaságnak adott interjújában Török Ádám, a Magyar Tudományos Akadé­mia új főtitkára. A közgazdász szerint az oktatás mellett az egészségügyi rendszert is fej­leszteni kellene, hiszen nem egy kisebb város népessége is súlyosan csökkenhet, ha to­vább romlik a helyzet. Hornyák József- Négy éve nem volt olyan alacsony a magyar államcsőd valószínűsége, mint most. A befektetők egyre job­ban bíznak az országban?- A CDS-felár csökkenése két tényezőnek tudható be. Az egyik, hogy a magyar gazdaság teljesít­ménye tényleg javult az elmúlt egy-két évben, a másik az álta­lános nemzetközi hangulatjavu­lás. A korábban több ezres görög CDS-mutató már csak 3-400 bá­zispont körül van, a magyar pe­dig a legrosszabb időben, 2008 őszén 800 volt, már csak 300 alatt van. Vagyis a nemzetközi hangu­lat javult, és bízzunk abban, hogy nincs buborék a piacokon.- A forint árfolyama viszont tar­tósan 300 felett van az euróval szemben. Mennyire optimális ez az árfolyam?- 12-14 éve a forint ereje miatt panaszkodott számos vállalatve­zető, akkor 220-230 volt az euró ára. Az exportőrök most nem lát­szanak annyira elégedetlennek, bár jelentős részük kis hozzá­adott értékű termékeket-visz ki, vagyis nem járnak annyira jól a leértékelődéssel, mint ahogy so­kan gondolják. Néhány hete 320- 340 forintos eurót jósoltak sokan, ahhoz képest erős a jelenlegi ár­folyam. Persze, a tankönyvi köz- gazdaságtan alapján el lehet gon­dolkozni azon, hogy mi lehet a fo­rintnak az egyensúlyi árfolyama, ez jelenleg szerintem a 300-310 közötti sávban képzelhető el. Ez valószínűleg a gazdaság szereplői által elfogadható szint. Az utóbbi néhány évben a 250 helyett in­kább a 300-hoz szoktak hozzá, és kezdtek alkalmazkodni.- Jelenleg az Infláció már kiveszett a gazdaságból, a foglalkoztatottság és a beruházások is növekednek. Mégis, a legtöbb közgazdász azt mondja, hogy a magyar potenciális növekedés 1 százalék körül van. Miért ilyen alacsony?- Félek, hogy igazuk van, és tényleg 1 százalék a potenciális növekedés. A magyar gazdaság hosszabb távra visszatekintve soha nem büszkélkedhetett ma­gas potenciális növekedési ütem­mel. Pár évvel ezelőtt, amikor a szlovák csoda elindult, és évente akár 7 százalékkal növekedtek, nekünk akkor is legfeljebb 3 szá­zalék volt a potenciális növekedé­si rátánk. Magyarországon tartós okok állhatnak az alacsony növe­kedési ráta mögött. Az alacsony, GDP-arányosan 18-19 százalékos beruházási ráta elindult felfelé, de még nagyon sokat kell javulnia. A regionális és az oktatáspolitika is befolyásolja a potenciális növeke­dést. A regionális problémákat nem tudta megoldani egyik kor­mány sem 1990 óta, azóta folya­matosan nőnek a különbségek. Egy régió, a közép-magyarorszá­gi GDP/fő mutatója az EU-átlag fe­lett van, a nyugat-magyarországi egy kicsivel alatta, a többi viszont a 80 százalékát sem éri el, és a legszegényebb magyar régiók a sereghajtók között vannak az uni­óban. Nagyon szétszakított regio­nális struktúrájú országról van szó. A munkahelyeket teremtő tőkebeáramlás valahol Eger-Szol­nok vonalában megállt. Persze Kelet-Magyarországra is ment néhány nagynevű multinacioná­lis vállalat, de ez nem tömeges tőkebeáramlás. Nyugat-Magyar- ország egyes ipari központjaiban pedig már megfelelő telephelyet és munkaerőt sem találnak köny- nyen a befektetők, vagyis a re­gionális különbségeket komolyan enyhíteni kell. Az alacsony poten­ciális növekedés az oktatással is magyarázható. Ebben az ügyben a magyar kormányzat elég szi­gorú és szűkmarkú, ami mögött költségvetési kényszer is van, Névjegy 1952-ben született Budapesten 1972-1976 között a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyete­men (mai nevén Corvinus Egye­tem) közgazdászdiplomát szerzett 1985-ben a közgazdaságtudomá­nyok kandidátusa, 1993-ban aka­démiai doktora lett 1999-től a Pannon Egyetem és a BME egyetemi tanára 1999-2000-ben az OMFB Hivata­lának elnöke 2001-től az MTA levelező tagja 2007-től az MTA rendes tagja 2009-2010-ben a Költségvetési Tanács tagja 2014 májusától azMTA főtitkára de az oktatásba való komoly be­fektetés eddig az összes nyugati és ázsiai példa szerint kifizetődő volt. A kormány álláspontja, ha jól értem az, hogy csak minőségi ok­tatást finanszíroz, pedig vélemé­nyem szerint bármilyen oktatás jobb, mint a semmilyen. Sokan vannak, akik soha nem fognak diplomás munkakörben dolgoz­ni, de nekik is fontosak lehetnek a felsőfokú tanulmányok, hiszen a társadalomban való létezés és a kapcsolatrendszer kiépítéséhez, az úgynevezett „szociális képes­ségek” kialakításához ez alapve­tő. A látszólag alacsony hatékony­sággal megtérülő humán befek­tetés is jobb, mintha nem adnak pénzt az oktatásra. Az utóbbi esetben ugyanis a felsőoktatás kutatási kapacitása leromlik, a rendszer szétesik, a hallgatók pedig külföldre távoznak. Nem lehet elképzelni az országot úgy, hogy néhány pontja növekszik, a többi pedig nem. Ezért fontos, hogy kisebb, pár tízezer fős vá­rosokban is legyen valamilyen, akár szerényebb minőségű felső- oktatás.- Az oktatás mellett milyen tényező csökkenthetné a regionális különb­ségeket?- Az infrastrukturális fejlesz­tések, de nemcsak az autópá­lya-építés, hanem az egészség- ügyi és szociális ellátórendszer fejlesztése is. Az elmaradott ma­gyar régiókban, ahol gyenge az egészségügyi és szociális ellátás, számos olyan település van, ahol a munkanélküliségi ráta 70-80 százalék, ezeknek a települések­nek a kiürülését meg kell akadá­lyozni. Bulgáriában kisvárosok néptelenednek el, van, ahol az utóbbi években 10-12 ezer főből csak 3 ezren maradtak. Elmegy például a pék, a fogorvos, a pati­kus, és akkor előbb-utóbb szinte mindenki otthagyja majd a vá­rost. Nálunk ez a folyamat még nem indult el, de nagyon vigyáz­nunk kell.- Az elmúlt évek nem szóltak a fel­zárkózásról. Sem a régióhoz, sem az Európai Unióhoz nem sikerült közelebb kerülni. Mi várhat a követ­kező években?- Azt gondolom, hogy a magyar lemorzsolódás Kelet-Európához képest mostanra lelassult. Stabili­zálhatjuk a helyzetünket valahol Litvánia és Lettország környékén, de sajnos most már csak Lengyel- ország és Szlovákia mögött. A jó hír, hogy Románia és Bulgária sokáig mögöttünk maradhat, az ő szintjükre való lecsúszáshoz még számos gazdaságpolitikai hibát kellene elkövetni.- Végezetül, mit gondol a mone­táris politikai „rezsimváltásról”, a kamatvágási ciklusról, a Növekedé­si Hitelprogramról és az MNB-kötvé- nyek átalakításáról?- Szerencsénk volt a kamat- csökkentéssel. Ez a kamatcsök­kentési irány eléggé meglepett. Olyan közgazdaságtant tanul­tam, amiből ez kilóg. Lehet koc­káztatni, de a siker így kérdéses. Másfél évvel ezelőtt azt mondtam volna, hogy a kamatvágási ciklus ijesztő, most éppen úgy tűnik, mintha rövid távon működne a kedvező nemzetközi körülmé­nyek miatt.- Szerencse, hogy a Fed is nyomta­tott egy zsák pénzt.- A Fed programja nem olyan unortodox, mint néhány korábbi magyar gazdaságpolitikai lépés. A szokásos, főárami közgazda­ságtanon belül egy érdekes vál­tozat, de nem feszegeti a hagyo­mányos közgazdaságtan határait. Unortodox és unortodox között is van különbség. Gazdasági reformokat is ígér India új miniszterelnöke győzelem Természetesen a Twitteren üzent először India új miniszterelnöke. Narendra Mo­di nem szaporította a szót, csak ennyit írt: India győzött. Meg persze Modi, és pártja, a Bha- ratija Dzsanata Párt (BJP), har­minc éve nem látott fölénnyel, hiszen kényelmes többséget szerzett a 283 mandátummal az 543 fős parlamentben. Módit istenként tisztelik hí­vei, a hindu nacionalista elkép­zeléseit 2002-től ismerték meg nagyobb tömegek, amikor Gu- dzsara állam vezetőjévé válasz­tották. A 63 éves új miniszterel­nök szerény ember, de azt azért szerénytelenül hirdeti, hogy munkamániás, a mai napig, a hétvégeken is hajnali fél ötkor kel. Meditációval kezd, egy órán át jógázik, héttől pedig már a hivatalában issza meg a máso­dik teát. Este tíz előtt nem indul haza. Szinte soha nem megy szabadságra, és munkatársaitól is elvárja, hogy az év 365 nap­jából minél többet a munkával töltsenek el. India ma a világ legnépesebb demokráciája, a különleges vá­lasztási rendszerben öt héten át voksoltak több száz millióan. A külpolitikában nem várnak kormányától jelentős változá­sokat, nem véletlen, hogy első­ként az amerikai elnök, Barack Obama gratulált neki telefonon. A világ második legnépesebb országának gazdaságában vi­szont egyre több a tennivaló. Modi a kampányában új mun­kahelyeket, a vállalkozások nagyobb, bürokrácia mentes támogatását ígérte. Az első hí­rek szerint nyitás várható India európai uniós politikájában. Az olcsó, de jól képzett munkaerő biztos piacot jelent a multiknak, amit bizonyít, hogy évente 2 milliárd dollár értékű külföldi működő tőke érkezik. ■ VG Narendra Modi Történelmi csúcs közelében a magyar államadósság HITEL A tartalékok visszatöltése és a forint esése növelte a szintet - Trendszerű csökkenés az elmúlt években sem volt Az idei első negyedévben 84,6 százalékra nőtt a GDP-arányos államadósság a tavaly év végén mért 79,2 százalékról, derült ki a Magyar Nemzeti Bank ada­taiból. Ez több mint 5 százalék- pontos növekedés, ami jelzi, hogy 2013 végére leginkább mesterséges módszerekkel, a tartalékok mérséklésével csökkentették az adósságrátát. Most visszatöltötték a pénze­ket: az év első három hónapjá­ban 1456 milliárddal növelte az adósságot a hitelfelvétel, a forint gyengülése miatt pedig 380 milliárddal emelkedett az adósság. A tavaly december végén tapasztalt 297-es szint­ről tíz egységgel feljebb került az euró/forint árfolyam az első negyedév végére - jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasá­gi minisztérium. Az adósság elleni harc nem áll túl jól, mert a GDP-arányos ráta történelmi csúcs közelébe került. Csak egyetlen egyszer, 2010 második negyedévében, a második Orbán-kormány hatalomra kerülése után volt magasabb, 85,5 százalékos a ráta. Akkor azért ugrott meg az adósság, mert kormányza­ti politikusok Magyarország helyzetét a csőd közelében lévő Görögországhoz hasonlították. Mindez a forint meredek esé­séhez vezetett, ami a deviza- adósság átértékelődése miatt Varga Mihály növelte az adósságot. A bruttó államadósság 2009 eleje óta nem tudott érdemben a GDP 80 százaléka alá süllyedni, még úgy sem, hogy a kormány a magán-nyugdíjpénztári va­gyon nagy részét (ami a GDP 10 százalékát tette ki) adósság- csökkentésre fordította. Ha a nettó adósságot nézzük, akkor sem láthatóak kedve­ző folyamatok. Az állam nettó tartozása az első negyedév vé­gén a GDP 64,6 százaléka volt, amelyre a tavaly év végi 63,2 százalékról nőtt. Ez az érték az állam pénzügyi eszközeinek és kötelezettségeinek különbségét mutatja. Az elmúlt két évben a nettó tartozás trendszerűen nö­vekedett, 2012 elején még 54 százalék körül volt. Mindent egybevetve az lát­szik, hogy az elmúlt években leginkább csak stagnált az ál­lamadósság, trendszerű csök­kenésről nem lehet beszélni. Várhatóan év végére mérsék­lődni fog a mostani, 85 száza­lék körüli szintről az állam- adósság, az viszont továbbra sem várható, hogy éles csök­kenés következzen be. Sőt, ha a kormány biztosítani szeret­né az évről évre alacsonyabb államadósságot, akkor nem kizárt, hogy gyorsabban kell csökkentenie a költségvetési hiányt, mint most terezi. Ha a forint árfolyama tovább esne, akkor már idén lépéseket kel­lene tennie a kormánynak az adósság csökkentéséhez. Eh­hez egyre kreatívabb megoldá­sok kellenének. ■ H.J. Az államháztartás bruttó és nettó adóssága (a GDP százalékában) VG-GRAFIKA FORRÁS: MNB

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom